A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.09.13. reggelén
Az Oroszország ellen hozott energetikai szankciók „katasztrofális következményekkel” fenyegetnek az egész európai közösség számára, jelentette ki Deutsch Tamás.
Az LMP követeli a pedagógusok alapvető munkavállalói jogának, a sztrájkjognak a visszaállítását.
Izrael valószínűleg már 2023-ban beindíthatja Európába irányuló földgázexportját, mondta Jair Lapid izraeli miniszterelnök.
Az ukrán csapatok a hadsereg hétfői bejelentése szerint egy nap alatt több mint 20 települést foglaltak vissza az orosz erőktől.
Belföldi hírek:
Magyarország elsősorban nem a veszélyek, hanem a lehetőségek és a jövő földrészét látja Afrikában, és arra törekszik, hogy tiszteleten alapuló, kölcsönös érdekeket szolgáló együttműködéseket alakítson ki a földrész országaival – mondta az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár a Magyar-Afrika Hét megnyitóján. Azbej Tristan szerint Magyarország látja azokat a kihívásokat és veszélyeket, amelyekkel Afrika szembenéz. A gazdasági fejlődés lassú üteme, az élelmiszerválság, a fegyveres konfliktusok, a vallási üldöztetés, a természeti katasztrófák és a klímaváltozás mind olyan kihívások, amelyekre megoldást kell találni, egyrészt az emberiesség okán – mondta. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára hozzátette: a megoldás keresése Magyarország nemzeti érdeke is, az elmélyülő válságok ugyanis emberek tízmillióit indíthatják el Európa és Magyarország irányába. Európa biztonságának külső védvonala Afrikában van – emelte ki.
Az Oroszország ellen hozott energetikai szankciók „katasztrofális következményekkel” fenyegetnek az egész európai közösség számára, miközben Oroszországra kevés hatásuk van – jelentette ki a Fidesz európai parlamenti képviselője. Deutsch Tamás felidézte: miután a magyar kormány megfogalmazta kételyét a szankciók kapcsán, „elemi erejű támadás” indult ellene európai szinten, sőt az egész világon és Magyarországon is. „A magyar baloldal egészen elképesztő mértékben szankciópárti, csak az a helyzet, hogy megint a valóság bekopogtatott mindenkinek az ajtaján” – fogalmazott Deutsch Tamás, hozzátéve: a valóság pedig az, hogy az energetika területére kiterjesztett szankciók az árbevételt tekintve nem okoztak kiesést, hanem energiaexportjából rekord – 158 milliárd eurónyi – árbevétele volt Oroszországnak, amiből 85 milliárd eurónyit az Európai Unió fizetett. Ugyanakkor a szankciók az „egekbe” emelték az árakat, tehát valóban kevesebb energiát importál az unió, azért viszont többet fizet, nő az infláció, egyre nehezebb garantálni az energiabiztonságot és a rezsiszámlák is megfizethetetlenné válnak – fejtette ki az EP-képviselő.
Az LMP követeli a pedagógusok alapvető munkavállalói jogának, a sztrájkjognak a visszaállítását olyan módon, hogy az ismét alkalmas legyen valódi nyomásgyakorlásra – mondta Gál József, az ellenzéki párt szóvivője. Az LMP szóvivője hétfői, online is követhető sajtótájékoztatóján elmondta, hogy pártja béremelést és a sztrájkjog visszaállítását követeli az oktatásban. Gál József kifejtette, pártja 45 százalékos béremelést követel a pedagógusok számára, valamint azt, hogy bérüket a jövő évtől tegyék inflációkövetővé, évi kétszeri emelés által. A politikus az MTI szerint hangsúlyozta: a tanárok számára a sztrájkjog csorbítása teszi szükségessé az engedetlenségi akciókat, amiért épp ezért nem járhat számukra retorzió. Szerinte a szektorban dolgozók évről évre egyre nagyobb válsághelyzettel küzdenek, ami miatt az egész oktatás összeomolhat. Ezért bérük növelése már nem halasztható el egy következő ciklusra, azt azonnal meg kell tenni – mondta Gál József.
A fogyatékossággal élő emberek és az őket képviselő szervezetek számíthatnak a kormány támogatására – közölte Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos. A politikus a harmincadik alkalommal megrendezett sérült gyermekek napján mondott köszöntőt a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Kiemelte, a kormány elkötelezett abban, hogy mindenki számára biztosítsa az integrációt és minden magyar polgár önálló életvitelét segítse. „Rendkívül fontos számunkra a semmit rólunk, nélkülünk elv, azaz a fogyatékossággal élőket érintő ügyekben mindig kikérjük az érdekeiket képviselő szervezetek véleményét, amelyet beépítünk a döntésekbe” – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt. Kitért arra, hogy egy évtized alatt csaknem a háromszorosára nőtt a fogyatékosságügyi érdekképviseleti szervezetek állami támogatása. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) és a Fővárosi Állat- és Növénykert közös szervezésében zajló eseményen több ezer sérült fiatal vesz részt. Az esemény fővédnöke az idén Novák Katalin köztársasági elnök.
Külföldi hírek:
Izrael valószínűleg már 2023-ban beindíthatja Európába irányuló földgázexportját, pótolva az orosz szállítások visszafogása miatt kieső mennyiség nagyjából 10 százalékát – mondta Jair Lapid izraeli miniszterelnök Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után. A két kormányfő közös tájékoztatóján Jair Lapid kiemelte, hogy Izrael bekapcsolódik az orosz földgáz kiváltását célzó európai erőfeszítésekbe. Hozzátette, hogy hazájában számos feltörekvő technológiai vállalkozás – startup cég – tevékenykedik a megújuló energiaforrások hasznosításának területén, és Izrael itt is együttműködne Németországgal, amely „szuperhatalom az innovációban”. Olaf Scholz a többi között arról szólt, hogy Németország az izraeli fejlesztésű Nyíl-3 rakétarendszerrel korszerűsítené légvédelmét. Ezzel kapcsolatban Jair Lapid elmondta, hogy egyelőre csak egy „lehetséges üzletről” van szó, de mindenképpen azzal számolnak, hogy Izraelnek lesz szerepe a német védelmi képességek fejlesztésében, méghozzá főleg a légvédelem területén, és erről napi szinten egyeztetnek német partnereikkel.
David Barnea, a Moszad igazgatója hétfőn egy terrorellenes konferencián kijelentette, hogy az izraeli kémügynökség akkor is folytatja Irán elleni műveleteit, ha aláírják a nukleáris megállapodást, jelentette a héber nyelvű média. Az izraeli kormány ellenzi, hogy az Egyesült Államok visszatérjen a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz. Joe Biden elnök azt mondta Jáir Lapid miniszterelnöknek, hogy az Egyesült Államok nem köti meg Izrael kezét, és nem akadályozza meg az Irán elleni fellépésben, ha megállapodás születik. ,,Még a nukleáris megállapodás aláírása sem ad mentességet Iránnak a Moszad műveleteivel szemben” – mondta Barnea. Hozzátette továbbá, hogy az iráni vezetésnek meg kell értenie, hogy minden Izrael vagy izraeli állampolgárok elleni közvetlen vagy közvetett támadásra ,,fájdalmas megtorlás” lesz a válasz. ,,Nem a meghatalmazottak, hanem azok után megyünk, akik parancsot adtak nekik, finanszírozták és felfegyverezték őket, és ezt iráni földön fogjuk tenni” – mondta Barnea.
A megszállt dél-ukrajnai Herszon megye Moszkva-barát tisztségviselői elleni terrorcselekmények meghiúsításáról számolt be hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Az FSZB szerint egy „operatív játszma” keretében hiúsították meg az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által előkészített terrortámadás-sorozatot a Herszon megyei katonai-polgári közigazgatás tisztviselői és a Krími Köztársaság kormányának tagjai ellen. A tájékoztatás értelmében őrizetbe vették a végrehajtókat és bűntársaikat, akiktől a bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközöket foglaltak le. A Krímben a Rosszija 24 hírtelevízió szerint két ukrán ügynököt tartóztattak le.
Az ukrán csapatok a hadsereg hétfői bejelentése szerint egy nap alatt több mint 20 települést foglaltak vissza az orosz erőktől a kelet-ukrajnai Harkiv, illetve Donyeck térségében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédében megerősítette, hogy a hadsereg elfoglalta a Harkiv megyében található, stratégiai fontossággal bíró Izjumot, amelynek bevételéről a napokban már több videofelvétel is felkerült az internetes közösségi oldalakra. Zelenszkij méltatta a napokban elért hadi sikereket, s hangoztatta, hogy a télen az ukrán hadsereg további területeket szerezhet vissza, amennyiben újabb fegyverekhez jut. Az elnök egyúttal azzal vádolta az orosz hadsereget, hogy az ukrán offenzíva sikereire válaszul szándékosan intéztek támadásokat az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen. Hangsúlyozta: nem katonai célpontokról van szó, „a cél az, hogy megfosszák az embereket az áramtól és a fűtéstől”. Hozzátette: a támadások nyomán Harkiv és Donyeck térségéből teljes, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Szumi térségéből pedig részleges áramkimaradásokat jelentettek.
A jövőben fokozódhat az orosz katonai aktivitás a Balti-tenger térségében, amire a NATO-n belüli szorosabb együttműködéssel és elrettentéssel kell válaszolni – jelentette ki Morten Bodskov dán védelmi miniszter Varsóban, miután lengyel hivatali partnerével tárgyalt. A Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettessel, nemzetvédelmi miniszterrel közös sajtóértekezleten Bodskov úgy értékelte, hogy az ukrajnai háború évekig elhúzódhat, a Balti-tenger térségében pedig biztosan növekedni fog az orosz aktivitás. Dánia számára a balti-tengeri medence rendkívül fontos térség, ezért az orosz lépésekre a szövetségesekkel folytatott szorosabb együttműködéssel és elrettentéssel kell válaszolni – húzta alá. Blaszczak kiemelte a két ország együttműködését a NATO gyorsreagálású erőit koordináló, dán-lengyel-német vezetésű, az északnyugat-lengyelországi Szczecinben működő parancsnokság keretében.
Időjárás:
Ma szűrt napsütéses, felhősödésekkel is tarkított idő várható. Este ismét erősebb felhősödés kezdődik. A hőmérséklet jellemzően 14 – 25 fok körül alakul.
