Az izraeli államfő üdvözölte, hogy országa helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Törökországgal

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.08.21. reggelén

Az Alkotmánybíróság elé kerül az új kata-törvény.

Több mint 15 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból.

Nemzetközi vizsgálat lesz a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetről.

Az izraeli államfő üdvözölte, hogy országa helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Törökországgal.

Hírek:

Az Alkotmánybíróság elé kerül az új kata-törvény. Bár a taláros testület a jövő hét végéig nyári szünetet tart, időközben már kiszignálták az előadó alkotmánybíróra az ügyet és így várhatóan rövidesen tárgyalnak róla. Egy ügyvéd nyújtotta be a panaszt. Többek között azt kifogásolta, hogy a jogszabály elfogadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy előzetes hatásvizsgálat, a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt, a szabályozás pedig súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot és az érintett vállalkozások alapjogát. A törvény miatt korábban tüntetések voltak és több szervezet is tiltakozott. Az ellenzék rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett, de arra a kormánypárti képviselők nem mentek el.

Az oktatási intézmények fűtése mindenhol megoldott és a kormány normális tanévre készül. Az oktatásért is felelős Belügyminisztérium azt is közölte, hogy az iskolákat az eddig megszokott módon tervezik fűteni, ha az európai energiahelyzet megengedi. Előzőleg Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár azt is bejelentette, hogy az épületekben legalább 20 foknak kell majd lenni, és ha a hőmérséklet eléri ezt a szintet, nem szükséges tovább fűteni a termeket. Azt is hozzátette, hogy egyelőre semmiféle döntés, vagy utasítás nem született az iskolák fűtéséről. A minisztérium azonban azt is jelezte, az Európában kialakult gázválság miatt minden eshetőségre fel kell készülni, a kormány ezért rendelt el úgynevezett energia-veszélyhelyzetet.

A Pedagógusok Szakszervezetének becslése szerint több mint 15 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból. Az érdekképviselet alelnöke szerint a kormány beismerte, hogy tarthatatlan a pedagógushiány. Gosztonyi Gábor úgy vélte, ez magyarázza, hogy a kabinet könnyített a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatásán. A korábbi határozatot megváltoztatva ugyanis engedélyezték, hogy szeptembertől a közalkalmazotti jogviszony mellett is igénybe lehessen venni a nyugdíjat. Csakhogy mindez nem jelent igazi megoldást – tette hozzá. Bár lehetnek, akik anyagi okokból vállalják a további munkát a nyugdíj mellett, a több mint 15 ezres pedagógushiányt velük nem lehet érdemben enyhíteni. Csak a bérek rendezésével tudják vonzóvá tenni a pályát a fiataloknak is – mondta az alelnök.

Az egészségügyi szakdolgozókat is csak úgy tarthatják meg a jelenlegi munkakörükben, ha rendezik a béreket. Erről már a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke beszélt. Balogh Zoltán felidézte, hogy a múlt hónapban tárgyalt az egészségügyért felelős államtitkárral. Takács Péter megígérte, hogy az akkor átadott javaslatcsomagot felhasználják a szakmai terv elkészítéséhez. Az elnök azonban leszögezte, hogy mielőbb kormányzati stratégiaváltásra lenne szükség. Enélkül ugyanis 2025-ig csak súlyosabb lesz a helyzet, és a jelenlegi számítások szerint akkorra várható a mélypont.

A magyar kormánynak holnapig kell válaszolnia az Európia Bizottságnak a jogállamisággal kapcsolatos aggályaira. Az uniós tárgyalásokat vezető területfejlesztési miniszter többször megerősítette, hogy a magyar kormányon nem fog múlni a megállapodás a helyreállítási alapról. Navracsics Tibor egy korábbi nyilatkozatában több mint 98 százalékra becsülte az egyezség létrejöttének esélyeit. Közölte azt is, a bizottság nem ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország csatlakozzon az európai uniós ügyészséghez. Hozzátette azonban, hogy ezt sem tekinti eleve elutasítandónak. Emlékezetes, hogy a kormány állásfoglalásai eddig ennek ellenkezőjét tartalmazták.

Rövidesen megkezdi magyarországi tevékenységét az Egyesült Államok új budapesti nagykövete. David Pressmant elutazása előtt fogadta Antony Blinken külügyminiszter is. Erről az amerikai nagykövetség tájékoztatott Facebook-oldalán. Felidézték azt is, hogy a diplomata szenátusi meghallgatásán olyan kijelentéseket tett, amelyek miatt megbízatása nem ígérkezik konfliktusmentesnek. Elmondta, hogy támogatná a kormánytól független civil szervezeteket, illetve kiállt a szerinte elnyomott LMBTQ kisebbséghez tartozók jogaiért is. Szót emelt a független média működése mellett és helytelenítette a kormány szerinte túlzott oroszbarátságát. Szijjártó Péter külügyminiszter erre reagálva közölte, hogy tiszteletben kell tartani az emberek véleményét, vagyis a választás eredményét és úgy fogalmazott – idézem – „elég volt abból, hogy hülyének nézzék és lekicsinyeljék a magyarokat”.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség delegációt küld a zaporizzsjai atomerőműbe. Az oroszok által megszállt, de ukrán személyzet által működtetett létesítményt a háború alatt intenzíven bombázták, és a két fél egymást vádolta a támadásokkal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nukleáris zsarolásnak” nevezte az oroszok tevékenységét és úgy vélte, az atomerőmű körüli helyzet az egyik legnagyobb kockázat, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja teremtett. Az ENSZ-főtitkára szorgalmazta az atomerőmű körüli terület „demilitarizálását”. Antonio Guterres úgy fogalmazott, a Zaporizzsjában történő bármilyen károkozás „öngyilkossággal” érne fel.

Az ukrán elnök és a világszervezet főtitkára a török államfővel együtt tárgyalt a nyugat-ukrajnai Lvivben. Pozitívan értékelték, hogy Törökországon keresztül megindulhatott az ukrán gabona exportja. Zelenszkij úgy vélte, ez segít leküzdeni a globális élelmiszerválságot. Kiemelte a török elnök, Recep Tayyip Erdogan szerepét abban, hogy a kezdeményezés elindult és megvalósul. Egyetértettek abban, hogy erősíteni kell a biztonságot és ha lehet, növelni kell a kivitel mennyiségét. Ukrajna szerint a megszállt területeken az oroszok mostanáig csaknem félmillió tonna gabonát tulajdonítottak el. Az államfők elfogadhatatlannak minősítették a lopott árukkal folytatott kereskedést.

Az izraeli államfő üdvözölte, hogy országa helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Törökországgal. Jichak Hercog kiemelte, hogy a Földközi-tenger keleti térségében minden vallás képviselőinek, muszlimoknak, zsidóknak és keresztényeknek békében kell élniük egymással. A két ország viszonya 2018-ban romlott meg.  Akkor török kezdeményezésre kiutasították egymás nagyköveteit, miután az izraeli erők 60 palesztint öltek meg a gázai határon, mert tiltakoztak az Egyesült Államok nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetése ellen. A kapcsolatok helyreállításáról a két kormányfő már júniusban megállapodott, de csak most egyeztették a pontos részleteket.

Izraelben új pártszövetségbe tömörültek a nemrég megbukott kormányt alkotó pártok. Nemzeti Tábor néven készülnek a november 1-én tartandó újabb előre hozott választásra. Az új párt megalakulásával Beni Ganz lemondott pártja eddigi nevéről, a Kék-Fehérről, Gideon Szaár pedig az Új Remény nevet adta fel. Résztvevője az új tömörülésnek Gadi Ejzenkot volt vezérkari főnök és csapata is. Közleményük szerint abban bíznak, hogy széles bázisú és stabil kormányt tudnak létrehozni, amivel véget vethetnek a folyamatos politikai válságnak és megszüntetik az izraeli társadalom megosztottságát.

Szlovákiában várhatóan október végén – a helyhatósági és megyei választásokkal együtt – népszavazást is tartanak. Összegyűlt ugyanis mintegy 400 ezer aláírás ahhoz a petícióhoz, amelynek kezdeményezői referendumot akarnak a kormány azonnali menesztéséről, valamint az alkotmány egy részének módosításáról. A jogszabályok szerint népszavazás kiírásához 350 ezer támogató aláírásra van szükség, az államfőnek pedig 30 napon belül ki kell írnia. A legerősebb szlovák ellenzéki párt vezetője, Robert Fico volt kormányfő ezzel lehetőséget lát arra, hogy megpróbáljon visszatérni a hatalomba. A jelenlegi kormánykoalíció második legkisebb pártja már régóta kilépéssel és így kormányválsággal fenyegetőzött a volt kormányfő, a jelenlegi pénzügyminiszter, Igor Matovic miatt.

Az immár világhírű magyar biokémikus, a koronavírus elleni vakcina egyik felfedezője a jövőben ismét a tudományos munkában akar elmélyülni. Karikó Katalin elmondta, hogy emiatt szeptember végén befejezi alelnöki tevékenységét a BioNTech-nél. Mint mondta, az utóbbi másfél évben kevesebb ideje jutott a kutatásra, de most már újra azt akarja folytatni. Az mRNS alapú vakcina egyik feltalálója már több mint 70 elismerést, kitüntetést kapott az utóbbi időben, miután hatalmas áttörést ért el kollégáival a sejtszintű gyógyítás terén.

A Zsámbéki Nyári Színház keretében ma indul a felolvasószínházi sorozat. Az idei két előadáson Kováts Adél, Csákányi Eszter, Berecz István, Vecsei H. Miklós, Szabó Dániel és Szokolay Dongó Balázs lép fel a zsámbéki Zichy-kastély szabadtéri színpadán. A színház negyedik éve futó sikersorozatát Seres Tamás szerkeszti és rendezi. Az idei előadásokon kortárs és népköltészeti remekművek egymás mellett kelnek új életre. Ezeken az estéken olyan színészeket és zenészeket láthat a közönség egy színpadon, akik egyébként nem, vagy nagyon ritkán játszanak együtt. A mai után a második és egyben utolsó előadás jövő vasárnap lesz Zsámbékon.

Balatonszemesen ma zárul az idei Bujtor István Filmfesztivál. Négy nap alatt nyolcvan filmet vetítettek a Balázs Béla-díjas színművész, filmrendező, forgatókönyvíró és producer születésének 80. évfordulója alkalmából. A fesztivál alatt Ötvös Csöpi-makettkiállítás várta a látogatókat, látható volt egyebek között A Pogány Madonna és a Hamis a baba eredeti szobra is. A Bujtor István-díjért olyan filmek szálltak versenybe, mint Herendi Gábor Toxikomája, a Mácsai Pál és Alföldi Róbert főszereplésével készült Imposztor, vagy a több külföldi fesztiválon is díjazott Rianás című kisjátékfilm. A díjat kategóriánként ítélik oda. A szakmai zsűri elnöke Ferenczi Gábor filmrendező, forgatókönyvíró.

Időjárás:

A jelek szerint végérvényesen vége a kánikulának. Ma többnyire erősen felhős lesz az ég. Újra többfelé várható eső, zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás kíséretében. Sok helyen megerősödik a szél. A hőmérséklet általában 20 és 25 fok között alakul, de a kevésbé csapadékos tájakon 26-30 fok is lehet. Estére 15-21 fokra hűl le a levegő.