A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.08.17. reggelén
Európának most sem jöttek be a szankciók, mondta Virághalmy Sarolta, a Hír Tv felelős szerkesztője, agrármérnök, a Heti Tv Pirkadat című műsorában.
Megérkezett Magyarországra is a majomhimlő elleni védőoltás.
Khaled al-Batsh, a palesztin Iszlám Dzsihád politikai irodájának vezetője figyelmeztette Izraelt, hogy ne merje likvidálni a terrorszervezet más magas rangú tagjait.
Finnország kilencven százalékkal csökkenti az orosz állampolgároknak kiadható vízumok számát szeptember elsejétől.
Belföldi hírek:
Európának most sem jöttek be a szankciók, mondta Virághalmy Sarolta, a Hír Tv felelős szerkesztője, agrármérnök, a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Virághalmy Sarolta szerint nem kapott elegendő figyelmet az orosz védelmi tanács elnökének, Medvegyevnek azon szavai, amelyek szerint Oroszország sem élelmiszert, sem pedig élelmiszeripari termékeket nem fog szállítani a nem barátinak minősített országokba, értve ezalatt az uniós tagállamokat és Észak-Amerikát. Hozzátette, ez nagyon komoly problémákat fog okozni, aminek a megértéséhez vissza kell menni az időben 2014-be. Az újságíró elmondta, a Krím elfoglalása után Európa úgy döntött, hogy többek között nem ad el az oroszoknak semmilyen élelmiszert és élelmiszeripari terméket. A döntésük mögött az a tévesnek mondható elképzelés állt, hogy az orosz mezőgazdaság olyan, mint a 90-es évek elején volt. Csak Magyarország például ezzel az akkori szankciós döntéssel komoly veszteségeket szenvedett. Az európai szankciókra Moszkva akkor úgy válaszolt, hogy még erősebben fejlesztették a mezőgazdaságot. Így ezalatt sikerült elérniük, hogy már alig van szükségük az ágazatban az exportra. Sőt, mindezek mellett az orosz mezőgazdaság jelentős beszállítóvá vált, ezért is komoly figyelmeztetés az, amit Medvegyev mondott. Virághalmy Sarolta szerint tárgyalásokkal kell elérni a békét, nem pedig szankciókkal.
Az egyes médiumokban kedden megjelent állításokkal szemben semmiféle döntés, „parancs”, „utasítás” vagy új jogszabály nem született az iskolák fűtésével kapcsolatban – közölte a Belügyminisztérium. Miként arról a sajtóban nyilvánosságot kapó közadatkérőt is tájékoztatták, évtizedes, tehát nem új szabályozás, hogy az oktatási épületekben legalább 20 Celsius-fokot szükséges tartani. Ez nem jelenti azt, hogy többet ne lehetne – írták. Hangsúlyozták: az oktatási intézmények fűtése mindenhol megoldott. A kormány továbbra is normális tanévre készül, az iskolákat az eddig megszokottaknak megfelelően tervezik fűteni, ha azt az európai energiahelyzet megengedi. Emellett az Európában kialakult gázválság miatt minden eshetőségre fel kell készülni, arra a szélsőséges esetre is, hogy Európában nem lesz elég gáz – tették hozzá. Jelezték: a gázfűtés hiánya akár a magyar lakosságot – így az iskolákat is – elérheti, a kormány ezért rendelt el energia-veszélyhelyzetet, további gázvásárlást, a gázkitermelés fokozását és az iskolák egyéb lehetséges fűtési módjának felmérését.
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel a kormányt, hogy ha a közintézmények fűtésén akar spórolni, akkor ne az iskolákkal, hanem a minisztériumokkal, a Parlamenttel, a Sándor-palotával és a Karmelita kolostorral kezdje. Hegedűs Andrea, a DK országgyűlési képviselője a köznevelésért felelős helyettes államtitkár azon megnyilatkozására hivatkozott, amely szerint elég lesz 20 fokra fűteni az iskolákat télen. Az ellenzéki politikus szerint ez azt jelenti, hogy a kormány a gázzal való spórolást nem a Parlament, a minisztériumok vagy a hivatalok fűtésén kezdi, hanem az iskolákon.
Megérkezett Magyarországra is a majomhimlő elleni védőoltás: Magyarország 2560 adag vakcinát kap, amely 1280 ember oltására elegendő – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Azt írták: az oltás két dózisból áll, amelyet egy hónapos különbséggel kell majd beadni. Hozzátették: a korlátozott mennyiségben elérhető oltóanyagot a leginkább veszélyeztetett kockázati csoportba tartozók részére ajánlják fel. Tudatták azt is, a majomhimlő elleni vakcinák pontos felhasználásának részleteiről az NNK és a szakmai kollégium jelenleg egyeztetést folytat, ennek lezárultát követően határozzák meg az oltás felvételére vonatkozó kritériumokat és jelölik ki az oltóhelyeket. Az NNK tájékoztatása szerint a 31. és 32. héten, augusztus 1. és 14. között összesen újabb 20 embernél igazolták a majomhimlő-fertőzést, ezzel a Magyarországon diagnosztizált esetek száma 62-re nőtt. A betegek valamennyien 23-50 év közötti férfiak, többségük életvitelszerűen Budapesten él.
Külföldi hírek:
Az izraeli biztonsági erők közölték, hogy július 14-én letartóztatták a túlnyomórészt arabok lakta Umm al Fahm város két lakosát azzal a gyanúval, hogy terrortámadást terveztek az Iszlám Állam terrorszervezet nevében, jelentette a Ynet hírportál. A biztonsági tisztviselők szerint a két 21 éves fiatal férfi megpróbált csatlakozni az Iszlám Állam harcosaihoz Afrikában. A párost „a biztonsági erők szorosan figyelemmel kísérték szélsőséges szalafi-dzsihádista ideológiájuk azonosítását követően”. A gyanúsítottak a kihallgatás során bevallották, hogy támadásokat terveztek, és felfedték szándékukat, hogy csatlakozzanak az ISIS-erőkhöz és velük harcoljanak. A gyanúsítottak ISIS-anyagokat gyűjtöttek, köztük fegyverekről szóló információkat és képeket a szélsőséges iszlamista csoport által végrehajtott lefejezésekről. A biztonsági tisztviselők szerint lőgyakorlatokat is tartottak, hogy felkészüljenek a militánsokhoz való csatlakozásra. A haifai törvényszéken emeltek vádat ellenük.
Khaled al-Batsh, a palesztin Iszlám Dzsihád politikai irodájának vezetője figyelmeztette Izraelt, hogy ne merje likvidálni a terrorszervezet más magas rangú tagjait. Az al-Kudsz Hangja rádióállomásnak adott interjúban Batsh azt mondta, hogy az Iszlám Dzsihád katonai ága, az al-Kudsz Brigádok „nem fog habozni, hogy kemény választ adjon bármely palesztin vezető elleni merényletre”. Batsh megjegyezte, hogy az Izraellel való konfrontáció minden egyes fordulója után az Iszlám Dzsihád értékeli a helyzetet és levonja a tanulságokat, és ennek alapján „a megszállásra gyakorolt nyomást és a mi feltételeink teljesítésére való ösztönzést lehet fokozni”. „Az ellenség elleni hadjárat nem győztes csapással zajlik, és nem a mártírok számával mérhető, sokkal inkább az igazságért folytatott hadjárattal, és az teszi próbára, hogy mennyire vagyunk képesek kitartani, valamint megvédeni a jogainkat” – mondta Batsh.
Irán keddi közlése szerint írásban válaszolt a végleges ütemtervnek nevezett ajánlatra, mely a világhatalmakkal kötött, megtépázott nukleáris megállapodásának helyreállítását célozza. Az iráni állami IRNA hírügynökség nem közölt részleteket a válasz tartalmáról, de azt sugallta, hogy Teherán továbbra sem fogadja el az Európai Unió közvetítésével készült javaslatot, annak ellenére, hogy nem lesz több tárgyalás. „Nézeteltérések három kérdést illetően vannak, amelyek közül az Egyesült Államok két esetben szóban rugalmasnak mutatkozik, de ezt bele kellene foglalni a szövegbe. A harmadik kérdés a (megállapodás) folytatásának szavatolásával kapcsolatos, ami az Egyesült Államok realizmusától függ” – olvasható a hírügynökségi jelentésben. A keményvonalas Ebrahim Raiszi államfő vezette Irán többször is Washingtont hibáztatta a megállapodás elhúzódásáért. Az Európai Unió (EU) egyelőre nem igazolta, hogy Irán benyújtotta volna válaszát.
A Nyugat megingatta az európai biztonság rendszerét, és ágyútölteléknek használja Ukrajnát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a X. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia részvevőihez intézett keddi beszédében. Putyin az Egyesült Államokat, a NATO-t, a „kollektív Nyugatot” és a „nyugati globalista elitet” provokációk szervezésével és az európai biztonság összeomlasztásával vádolta meg. Álláspontja szerint a NATO keleti szárnyán a támadó erők csapásmérő képességének növelésével, a katonai infrastruktúra fejlesztésével és a rakétavédelem telepítésével nem erősíti, hanem épp ellenkezőleg, gyengíti a biztonságot. Kifogásolta, hogy a NATO nem vett tudomást a kölcsönös biztonság szavatolására vonatkozó tavaly decemberi orosz javaslatokról. Az orosz elnök szerint a nyugati országok katonai konfliktusok kirobbantásával akarják fenntartani „hegemóniájukat”. Az állította, hogy Oroszország „az Egyesült Nemzetek Alapokmányával teljes összhangban” indított „különleges hadműveletet” Ukrajnában.
Finnország kilencven százalékkal csökkenti az orosz állampolgároknak kiadható vízumok számát szeptember elsejétől – jelentette be Helsinkiben a finn külügyminiszter. Pekka Haavisto azzal indokolta a döntést, hogy sok orosz turista Finnország repülőterein át próbál Nyugat-Európába jutni, miután Oroszországban megszűntek a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozások. Néhány nappal az ukrajnai háború kezdete után Finnország és a nyugati államok légtérzárat rendeltek el Oroszországgal szemben, megnehezítve, hogy állampolgárai Európában utazzanak. Finnország és a balti államok szeretnék elérni, hogy vezessenek be európai uniós szintű vízumtilalmat Oroszországgal szemben.
Svédország tartja magát ahhoz a megállapodáshoz, amelyet Törökországgal kötött Stockholm NATO-csatlakozásának érdekében – szögezte le Magdalena Andersson svéd kormányfő. Olaf Scholz német kancellárral folytatott stockholmi egyeztetése után tartott sajtótájékoztatóján a miniszterelnök kitért arra a múlt heti döntésre, amellyel jóváhagyták egy Ankara által körözött ember kiadatását Törökországnak. Andersson leszögezte: a döntés a svéd és a nemzetközi jogrenddel összhangban született. Hozzátette, hogy a skandináv ország továbbra is e kettő szellemében kíván eljárni. Svédország csütörtökön egyezett bele a férfi kiadatásába, akit Törökország csalás miatt körözött. Ez az első ilyen eset, amióta Ankara számos ember kiadatását követelte annak fejében, hogy támogassa Svédország NATO-felvételi kérelmét.
Az amerikai igazságügyi minisztérium a nyomozás érdekeire hivatkozva elutasította, hogy nyilvánosságra hozza a Donald Trump házánál tartott FBI-házkutatásról készült, eskü alatt tett vallomásokat, a lépésre a republikánus párt kérte a minisztériumot még vasárnap. Az Igazságügyi Minisztérium hétfőn közölte, hogy befogadta a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó indítványt, ám ha „nyilvánosságra hozná a házkutatásról eskü alatt tett FBI nyilatkozatot, akkor azzal útmutatást adna egy jelenleg is zajló kormányzati nyomozást, és annak irányait illetően”, ami valószínűleg komolyan befolyásolná a jövőbeni nyomozati lépéseket. Hétfőn Donald Trump volt amerikai elnök a floridai házkutatás óta első alkalommal adott interjút, amelyben felajánlotta maga és képviselői segítségét az Igazságügyi Minisztériumnak a Mar-o-Lago birtokon tartott FBI házkutatás nyomán kialakult felháborodás közepette.
Időjárás:
Ma visszatér a hőség. Már többfelé 35 foknál is magasabbra emelkedik délutánra a hőmérséklet. Este is nyugodt, csillagfényes idő várható. A hőmérséklet jellemzően 24 – 36 fok körül alakul.
