Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a jövő évi költségvetésről, a tervezés fontosságáról.
Kovács Árpád szerint a nemrégiben elfogadott büdzsé kapcsán először azt kell leszögezni, köszöni a kérdést, a költségvetés jól van. Hozzátette, nem az a legfontosabb, hogy egy költségvetést jónak vagy rossznak ítélnek, sokkal inkább az, hogy azt elfogadják-e a képviselők, vagy nem. Az elnök kijelentette, természetesen az idei tervezést jelentősen befolyásolta a háború, az energiaválság, valamint az a recesszió, amit már érezni lehet. Mindezek ellenére a jelenlegi tudás szerint a számok tarthatóak, de persze nem könnyű előre látni.
A KT vezetője azt is elmondta, a költségvetést egy hosszú tervezési folyamat előzi meg. Májusra készül el az ún. alappálya, amire épülnek a törvény benyújtásához szükséges különböző számok és adatok. Azt is kijelentette a szakember, hogy az általa vezetett testület számára biztosítva van az a jog, hogy a parlamenti benyújtás előtt vétót emelhetnek a költségvetés kapcsán. Mint megjegyezte, tárgyalások, egyeztetések előzték meg a tervezet benyújtását, ő maga is többször találkozott a miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel. Ezeken a megbeszéléseken felmerült például az is, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor nem lehet előre látni hónapokra, akkor érdemes-e már tavasszal, a nyár elején költségvetést elfogadni. A KT véleménye szerint igenis érdemes, szerencsére erről nem is kellett hosszasabban győzködni a kormányzatot. Ugyanakkor a költségvetés tervezése során egy felelős kormánynak fontossági sorrendet kell felállítania, különös tekintettel a mostani gazdasági helyzetre. Ebben a listában szerepelnie kell többek között a jóléti kiadásoknak, a biztonsági költségeknek, a különböző presztízs beruházásoknak. A magyar kormány úgy döntött, Kovács Árpád szerint helyesen, hogy például ezeket a jóléti kiadásokat, családvédelmi rendeleteket, stb. megtartja, mellette viszont néhány – eddig szent tehénnek kezelt – ügyet elenged. Ezek közé sorolható a KATA törvény, valamint az, hogy a rezsirendszert az eddigi ismert körülmények közt nem lehet fenntartani. Azt is kifejtette például, hogy eddig 3 ezer milliárd forintot fordítottak a rezsivédelemre, mára világossá vált, hogy ez nem tartható fent.
Kovács Árpád szerint az is fontos, hogy a költségvetésben fel kell készülni a váratlan helyzetekre. Ezt a kormányzati szereplőknek, de a parlamenti képviselőknek is elmondta, igenis kell a havaria-helyzetekre is választ találni.
Arra a felvetésre, hogy ugyan a költségvetésben szerepelnek bevételek, de mi van akkor, ha ezek nem érkeznek meg, a szakember úgy felelt, a legrosszabbtól, a csődtől Magyarország nagyon-nagyon messze van. Amennyiben a bevételekkel bármiféle gondok vannak, akkor legelőször a belső tartalékokhoz kell nyúlni. Minden országnak kötelessége negyed-fél éves időtartamra tartalékot képezni, ezt követően lehet nyúlni a különböző beruházások leállításához, és csak legvégül a lakossági megszorításokhoz. Ugyanakkor szerencsére Magyarország gazdasága egy növekedő pályán van, idén elég jelentős lesz a gazdasági növekedés. A hitelminősítő intézetek jónak értékelték az országot, így szükség esetén könnyen juthat piaci hitelekhez. Ám mégis az lenne a legfontosabb, tette hozzá, ha a beígért és törvények szerint járó uniós források megérkeznének. A jelenlegi hírek szerint jól haladnak az egyeztetések, így akár márciusban meg is érkezhetnek az első pénzek. Visszatérve a gazdasági helyzetre, a KT elnöke azt is elmondta, Magyarország az EU-n belül is igen jól áll az eladósodottsági listán, a déli tagállamok, de még Franciaország is jóval inkább el vannak adósodva. Hozzátette, a francia nemzeti bank elnöke szerint ugyan nagy a franciák eladósodottsága, de összességében ez sem más, mint csak egy adat.
Köszönöm a beszélgetést Breuer Péter
