Joe Biden amerikai elnök és Jaír Lapid izraeli miniszterelnök Jeruzsálemben egyeztetett

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.07.15. reggelén

Az Oroszországra kirótt szankcióknak nincs hatása az ukrajnai háborúra, azok már most is ártanak nekünk – nyilatkozta Kovács Zoltán  államtitkár.

A Kétfarkú Kutyapárt csütörtök délutánra az Erzsébet hídhoz szervezett hídfoglaló pikniket.

Irán és Szaúd-Arábia is szóba került Joe Biden amerikai elnök és Jaír Lapid izraeli miniszterelnök csütörtöki, jeruzsálemi egyeztetésén.

Oroszország az energiát, az élelmiszer-ellátást háborús fegyverként használja − mondta csütörtökön a köztársasági elnök a francia nemzeti ünnepen.

Belföldi hírek:

Az Oroszországra kirótt szankcióknak nincs hatása az ukrajnai háborúra, azok már most is ártanak nekünk, az energiaárak emelkednek – nyilatkozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kurier című osztrák napilapnak adott interjúban. Az ukrajnai háborúról szólva Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „ennek a háborúnak soha nem lett volna szabad elkezdődnie, és minél hamarabb véget kell vetni neki. Ehhez tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség” – hangsúlyozta. Az Oroszországgal szembeni szankciókról az államtitkár azt mondta: ha a szankciók jobban ártanak azoknak, akik bevezetik őket, mint azoknak, akik ellen irányulnak, akkor nincs értelmük. És ez jelenleg is így van. A szankcióknak nincs hatása a háborúra.  Jelenleg – mint folytatta – „nem nyerünk semmit, csak veszítünk”. A szankciók már most is ártanak nekünk, az energiaárak emelkednek. Most az energiabiztonságnak kell prioritást élveznie – emelte ki Kovács Zoltán. Arra az újságírói felvetésre, hogy Orbán Viktor kormányfő rendszeresen felkereste Moszkvát, hogy olcsóbb olajról és gázról tárgyaljon, valamint Magyarország az atomenergia bővítésében is függ az orosz cégektől, Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „ez a szoros politikai kapcsolat, amelyet Önök a miniszterelnöknek és Putyinnak tulajdonítanak, nem létezik. Nem közelebbi a kapcsolat, mint Németország és Oroszország között.”

A magyar kormány szerint a gázelosztási terv nem egy fair ötlet, mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Kifejtette, már azért sem, jegyezte meg, mert Európa beleállt a szankciós politikába, ám közben sajnálatos módon bekopogott hozzájuk a valóság. Most derült ki például, hogy az Északi Áramlaton keresztül nem érkezik gáz, állítólagos karbantartási munkálatok miatt. Mindezeknek az a következménye, hogy más országokban is energia vészhelyzetet hirdettek, ám azokban már arról lehet hallani, hogy nem fűtik fel majd ősztől csak 19 fokra a lakásokat, már melegvíz korlátozásokat is belengettek. Mindezekkel szemben Magyarország azon igyekszik, – miután ez a régió erősen függ az orosz gáztól, – hogy a tárolókat feltöltse, mert biztosítani kell a magyar családok számára az energiát. Európa más részén mindenféle más gázforrásokat keresnek, ám azt tudni kell, hogy ezek igen drágák, arról nem is beszélve, nem lehet tudni, mennyire képesek biztosítani az ellátáshoz szükséges mennyiséget. Azaz nem az a kérdés, hogy mennyiért lesz, hanem sokkal inkább az, hogy lesz-e.

A Kétfarkú Kutyapárt csütörtök délutánra az Erzsébet hídhoz szervezett hídfoglaló pikniket. A résztvevők blokkolták a híd forgalmát. Az eseményről a police.hu oldalon az alábbiak voltak olvashatók: Eleinte a bejelentett gyűlés résztvevői foglalták el az Erzsébet híd Pestről Budára tartó forgalmi sávjait, a forgalom azonban rendőri irányítás mellett mindkét irányban folyamatos volt. Később azonban az MKKP által bejelentett hídfoglaláson résztvevő közel ezer fősre hízott tömeg hirtelen áttörte a rendőrségi sorfalat, majd mindkét irányban lezárta az Erzsébet hidat. A rendőrök ezután a forgalmat a Budai és a Pesti oldalról is elterelték.

Külföldi hírek:

Irán és Szaúd-Arábia is szóba került Joe Biden amerikai elnök és Jaír Lapid izraeli miniszterelnök csütörtöki, jeruzsálemi egyeztetésén, mely után Lapid leszögezte: Izrael és az Egyesült Államok nem tűri, hogy a síita állam atomfegyverre tegyen szert. A miniszterelnök újságíróknak azt mondta, meg fogják akadályozni az iráni nukleáris törekvéseket, amelyek szerinte nem csupán Izraelre, hanem az egész világra veszélyt jelentenek. A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélésről a felek közleményt is kiadtak, amelyben leszögezik, hogy Washington továbbra is elkötelezett az izraeli katonai fölény fenntartása mellett. A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál tájékoztatása szerint Lapid hangsúlyozta Bidennek, hogy Iránt szerinte csak „komolyan vehető katonai fenyegetés” tántorítaná el a nukleáris fejlesztésektől. Biden az izraeli Tizenkettes tévécsatornának szerdán, nem sokkal indulása előtt adott interjújában azt mondta, kész „a végső megoldásra is” Iránnal szemben, amennyiben a síita állam nem hajlandó felhagyni nukleáris programjával. „Irán már tanújelét adta korábban, hogy ha szorongatják, le tud állni, és meg tud változni” – fogalmazott a Kan rádiónak adott interjújában ezzel kapcsolatban Amir Esel, az izraeli védelmi minisztérium igazgatója. Bár Szaúd-Arábia hivatalosan nem ismeri el Izraelt, a két ország közötti kapcsolatok az elmúlt években javulást mutattak, a diplomáciai munka gyakran titokban zajlott.

Jichák Herzog elnök csütörtökön kitüntette Joe Biden amerikai elnököt az Izraeli Elnöki Becsületéremmel. A kitüntetést, melyet az elnöki rezidencián, Jeruzsálemben ünnepélyes keretek között adtak át, olyan személyek kapják, akik rendkívüli módon járultak hozzá Izraelhez vagy az emberiséghez. ,,Együtt nemcsak egy új Közel-Keletet, hanem egy megújuló Közel-Keletet is létrehozhatunk – a fenntartható béke regionális ökoszisztémáját” – mondta Herzog. Herzog szintén dicsérte Biden határozott álláspontját az antiszemitizmus és Izrael delegitimizálása ellen. Befejezésül elárulta, hogy személyes találkozójukon átadta Bidennek a csaknem 50 évvel ezelőtti Golda Meir volt izraeli miniszterelnökkel folytatott találkozójának jegyzőkönyvét, amelyet az izraeli nemzeti archívumban találtak.

Az illegális migráció miatt Magyarország déli határa gyakorlatilag ostrom alatt áll – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bécsben, miután megbeszélést folytatott Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel. Elmondta, hogy idén már több mint 120 ezer illegális migránst tartóztattak fel a magyar határon, két és félszer annyit, mint tavaly ilyenkor. A migránsok ráadásul agresszív és erőszakos magatartást tanúsítanak, felfegyverkeztek, és „nem szégyellik használni a fegyvereket” egymásra is, de fenyegették a magyar rendőrséget is. Ezek az emberek bűncselekményt követnek el, a nemzetközi törvények sem teszik lehetővé, hogy a határokat illegálisan átlépjék – emelte ki, hozzáfűzve, hogy bűncselekményt követnek el az embercsempészek is. Szijjártó Péter megismételte azt az álláspontot, amely szerint a fő probléma abban rejlik, hogy Brüsszel politikája migránspárti, így ösztönzi a migrációt. Bírálta az Európai Uniót a kötelező betelepítési kvóták terve miatt is, és kifogásolta, hogy a migráció megfékezését célzó magyar erőfeszítéseket kísérő költségeknek csupán a töredékét adta vissza az EU.

Oroszország az energiát, az élelmiszer-ellátást háborús fegyverként használja − mondta csütörtökön a köztársasági elnök a francia nemzeti ünnepen az országos televíziós csatornáknak adott élő interjúban az ukrajnai háborúnak az energiaellátásra gyakorolt hatásairól feltett kérdésre. Fel kell készülnünk egy olyan forgatókönyvre, amely szerint teljesen le kell mondanunk az orosz gázról − tette hozzá. Az elmúlt napok igazi változása, és szerintem erről túl keveset beszéltünk, az az orosz döntés, hogy elkezdték elzárni a gázt. Hibrid háborúban vagyunk. És ez nem a szankcióink következménye − vélte Emmanuel Macron.

Benyújtotta lemondását Kaja Kallas észt miniszterelnök – közölte a kormány sajtószolgálata Tallinnban. A tájékoztatás szerint Kaja Kallas csütörtök reggel hivatalosan számolt be a kormánynak arról a döntéséről, hogy saját kérésére lemond. „Vele együtt az egész kormány távozik” – derült ki a kabinet honlapján közzétett nyilatkozatból. Kallas azt is javasolta, hogy péntekre hívják össze a parlament rendkívüli ülését, amelyen arra kéri majd a képviselőket, hogy bízzák meg őt egy új kormány megalakításával, amely a nemzeti-konzervatív Haza Párt (Pro Patria/Isamaa) és a Szociáldemokrata Párt koalícióján alapulna. Kallas az elmúlt másfél évben volt miniszterelnök. Nyilatkozatában elmondta, hogy nehéz időszak volt, a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai események miatt bonyolódott a geopolitikai helyzet. Hozzátette, hogy döntéséről tájékoztatja Alar Karis elnököt.

Gazdasági hír:

Magyarország kész szorosan együttműködni és segíteni az ukrán gabonakivitel azonnali szélesítése érdekében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével egyeztetett Lembergben. Az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleményében ismertette: a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gabonakrízis nemcsak Ukrajnát és Magyarországot, hanem az egész világot érinti, és komoly kihívás elé állítja. A háború sajnálatos következménye, hogy a kikötők zárva vannak, és az a termésmennyiség, amely segít megelőzni a világ más részein az éhínséget, nem kerül forgalomba. Ha ez továbbra is így maradna, akkor a probléma az egész világra kiterjedhet, s azok, akik éheznek, megindulhatnak, és komoly migrációs krízis elé állíthatják Európát – tette hozzá a magyar miniszter. Nagy István kiemelte: azonnal és hosszabb távú megoldásokat kell találni az ukrán gabonaexporttal kapcsolatban, Magyarország pedig kész együttműködni a kiviteli lehetőségek azonnali szélesítése érdekében. A vasút, az átrakodók és a tárolók fejlesztése rendkívül fontos, közös fellépéssel és megfelelő alátámasztással pedig az Európai Unió is támogathatja ezeket a beruházásokat.

Időjárás:

Ma főképp fátyolfelhős idő várható. Este kialakulhatnak elszórtan záporok, zivatarok. A hőmérséklet jellemzően 22 – 35 fok között várható.