Belföldi hírek:
Magyarország pontosan úgy jár el az ukrajnai háborúval kapcsolatban, ahogy erkölcsileg kell – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő Szentendrén vasárnap, a választókkal találkozva kijelentette: „nagyon világosan meg kell üzennünk, hogy mi egy nagyszerű nemzet vagyunk, és ebben a háborúban is nagyszerűen állunk helyt. Több mint 500 ezer bajban lévő embernek nyújtottunk és nyújtunk segítséget. Mi egy nagyszerű ország vagyunk, amely pontosan úgy jár el, ahogy erkölcsileg el kell járnia, de azt senki sem kérheti tőlünk, hogy vegyünk részt akár emberélet árán is egy olyan háborúban, amely nem a mi háborúnk.”
Az egyházak az élet minden területén jelen vannak, mondta Soltész Miklós, a miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Karitatív Tanács elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában.
A politikus legelőször a Scheiber Sándor díjról beszélt, amellyel kapcsolatban kifejtette, a héten átadásra kerülő elismerés azért is fontos, mert a díjazottra évről évre a zsidó felekezetek tesznek javaslatot, hiszen ők tudják, ki az a személy, aki munkájával kiérdemli ezt a fontos díjat. A politikus az orosz-ukrán háború kapcsán az egyházak szerepéről is beszélt. Mint kifejtette, a magyarországi felekezetek elképesztően komoly feladatokat vállalnak a menekültek ellátásában. Ez azért is jelentős, mert mint megemlítette, többször is volt alkalma találkozni Ukrajnából menekült családokkal, asszonyokkal, gyermekekkel, akik elmondták, az első nagy megkönnyebbülés számukra az volt, amikor átlépték a magyar határt, a második pedig az, amikor lelki támaszt is kaptak. Mindezekben a magyarországi egyházak komoly szerepet vállaltak és vállalnak a mai napig is. Soltész Miklós kifejtette, a magyarországi egyházak az élet minden területén jelen vannak, nemcsak a menekültek ellátásában, segítésében, hiszen komoly feladatokat vállalnak át az államtól. Legyen szó oktatásról, szociális és egészségügyi ellátásról. Ezeket a tevékenységeket, – ahogy az egyházak működését is – az államnak el kell ismernie anyagilag is, tette hozzá.
Az ellenzéki összefogás pártjai szerint csak kormányváltással kerülhetők el a háború negatív gazdasági hatásai – mondta a szocialisták társelnöke. Kunhalmi Ágnes úgy fogalmazott, a gazdasági nehézségeket nem megszorításokkal kell kezelni, ahogy arra a Fidesz készül, hanem jóléti juttatásokkal és az „emberek pénztárcájának megerősítésével”. Kiemelte, mindehhez az Európai Unió csak akkor utal újabb forrásokat Magyarországnak, ha garanciákat lát arra, hogy azokat megfelelően használják fel.
Rendkívüli nyitva tartással biztosítják a héten szombaton és vasárnap a kormányablakok és okmányirodák a választáshoz kapcsolódó okmányok pótlásának ügyintézését – közölte a Miniszterelnökség. A választáson és az országos népszavazáson való részvétel a személyazonosság, illetve a lakcím igazolásával történik, ehhez érvényes személyazonosító igazolványra, útlevélre, vagy vezetői engedélyre, valamint lakcímkártyára van szükség. Mint írták, annak érdekében, hogy a választásra jogosultak élni tudjanak szavazati jogukkal, a választópolgárok akár a választás hétvégéjén is pótolhatják a szavazáshoz szükséges, de érvényét vesztett, elveszett, sérült okirataikat. Fontos ugyanakkor, hogy mivel a járvány miatt, a 2020. március 11. óta lejárt okmányok érvényességét meghosszabbította a kormány, így
ezek bemutatásával a választáson is részt lehet venni. Az április 3-i országgyűlési választás, illetve országos népszavazás napján, azaz vasárnap, és az azt megelőző napon, vagyis szombaton szinte valamennyi kormányablakban és okmányirodában ügyeletet tartanak. Minden budapesti kerületben, illetve az összes olyan településen, ahol van kormányablak és/vagy okmányiroda, legalább egy nyitva tart április 2-án és 3-án. Fontos tudni azonban, hogy ezeken a napokon kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre lesz lehetőség, illetve az elveszett vagy megsérült lakcímkártya pótlására. Ha valakinek semmilyen személyazonosításra alkalmas okmánya sincs (személyi igazolványa, érvényes útlevele, jogosítványa), akkor ideiglenes személyi igazolványt kap, amellyel részt vehet a szavazáson.
Külföldi hírek:
Iránról, Ukrajnáról és az arab államokkal 2020 őszén amerikai közvetítéssel megkötött Ábrahám-egyezményekről tárgyalt Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Anthony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap Jeruzsálemben. A megbeszélések után a miniszterelnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón Bennett kritikus kérdésnek nevezte annak tervét, hogy esetleg levennék az iráni Forradalmi Gárdát a terrorszervezetek listájáról, és reményét fejezte ki Blinkennek, hogy megőrzik terrorszervezet státuszát. Kérését az Iránból támogatott, jemeni húszi lázadók Szaúd- Arábia ellen elkövetett hétvégi támadásával támasztotta alá. Egyezménnyel vagy anélkül, de együttműködünk Izraellel Irán ellenében” – ígérte Blinken a Bécsben elakadt, Iránnal folytatott atomalku-tárgyalásokra utalva, melyekkel megpróbálják megakadályozni az iráni nukleáris fegyverkezést. Az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael Ukrajna mellett áll, és felidézte, hogy tábori kórházat létesítettek Lviv térségében. Bennett kijelentette azt is, hogy Izrael a palesztinok életkörülményeinek javításán dolgozik, és ennek érdekében éppen vasárnap jóváhagytak újabb 20 ezer izraeli munkavállalási engedélyt a Gázai övezet lakói számára, és 38 millió sékelből (mintegy 4 milliárd forintból) felújítják az Izrael és a Gázai övezet közötti átkelőhelyeket a zökkenőmentes közlekedés érdekében.
Naftali Bennett miniszterelnök elítélte a jemeni húti lázadók által pénteken Szaúd- Arábia fővárosa, Rijád és a Vörös-tenger partján fekvő Dzsidda kikötőváros ellen indított támadást.,,Ez a támadás újabb bizonyíték arra, hogy Irán regionális agressziója nem ismer határokat, és megerősíti az iráni IRGC terrorista szervezetként való megjelölésének törlésével kapcsolatos aggodalmunkat” – tette hozzá a miniszterelnök, utalva azokra a jelentésekre, amelyek szerint az Egyesült Államok az Iránnal kötendő nukleáris megállapodás részeként fontolgatja az Iszlám Forradalmi Gárda külföldi terrorcsoportként való törlését. A dzsiddai Forma 1-es versenypálya közelében a drónokkal és ballisztikus rakétákkal indított pénteki támadás következtében hatalmas tűz ütött ki egy olajraktárban, a károk valódi mértékéről eddig nem közöltek pontos adatokat.
A közel-keleti külügyminiszterek történelmi csúcstalálkozója előtt az izraeli diaszpóraügyi miniszter hangsúlyozta, hogy „a fő cél Irán megállítása” – írja az Arutz7. A hat külügyminiszter vasárnapi történelmi találkozója előtt Dr. Nachman Shai diaszpóraügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy ha nem állítják meg, „Irán ugyanazt fogja tenni szomszédaival, amit Oroszország tesz Ukrajnával. Izrael
Államnak egyértelműen el kell ítélnie az Ukrajna elleni támadást”. Jair Lapid izraeli külügyminiszter (Yesh Atid) vasárnap délután és hétfőn délelőtt a Sde Bokerben megrendezésre kerülő „Negev-csúcstalálkozón” fogadja az Egyesült Államok, valamint az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó és Egyiptom külügyminisztereit. „A csúcstalálkozó fő célja, hogy befolyást gyakoroljunk az Iránnal kötendő, kialakulóban lévő nukleáris megállapodásra” – mondta Shai vasárnap.
Több mint 3,8 millióan menekültek el Ukrajnából február 24, az orosz lerohanás kezdete óta az ENSZ vasárnapi összesítése szerint, de a menekültáradat március 22. óta egyértelműen lassult. Összesen több mint tízmillióan – azaz több mint a lakosság egynegyede – kényszerült otthona elhagyására, ezek az emberek vagy külföldön, vagy az ország más részeiben kerestek menedéket. Az ENSZ becslése szerint a belső menekültek száma megközelíti a 6,5 milliót. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) vasárnapi adatai szerint a külföldre menekültek száma 3 821 049, ami 48 450-nel több, mint szombaton. Március 22. óta a harcok és az egyre romló életkörülmények elől menekülők száma napi százezer, az utóbbi napokban pedig ötvenezer alá csökkent. Európában a második világháború óta nem volt ilyen mértékű menekülthullám. Az Ukrajnát elhagyók 90 százaléka nő és gyermek. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint a menekültek között több mint másfél millió gyermek van.
Az ukrán megyei vezetők megerősítették, hogy rakétacsapások következtében teljesen megsemmisült két nagy olajraktár Nyugat-Ukrajnában. Vitalij Koval, a nyugati országrészben fekvő Rivne megyei katonai adminisztráció vezetője az Eszpresszo ukrán televízió műsorában elmondta, hogy a légi csapás szombat este érte a Dubnóban található olajraktárt, amely ennek következében teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt. Makszim Kozockij, a szintén nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője pedig azt erősítette meg a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a megyeszékhelyen, Lvivben semmisült meg az előző esti orosz rakétatámadásokban egy olajraktár. Emberáldozatokról ő sem adott hírt. Hozzátette, hogy a bázison egész éjjel, 12 órán át küzdöttek a lángok megfékezésével, mostanra már sikerült eloltani a tüzet. Az orosz csapatok által megszállt csernobili atomerőműben mostanra sikerült leváltani az ukrán személyzet egy részét – közölte vasárnap Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics város polgármestere egy tévéműsorban. Azokat a szakembereket váltották fel újakra, akik az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás kezdetétől, február 24-től voltak szolgálatban.
Gazdasági hír:
Az Agrárminisztérium (AM) elkötelezett a zöld jövő és a vidéki kistelepülések megújulása mellett, az Országfásítás Településfásítási Programja ezt a két cél egyszerre szolgálja – jelentette ki Juhász Anikó helyettes államtitkár Nyírcsaholyon. Hozzátette: a három évvel ezelőtt indított Országfásítási Program célja, hogy 2030-ra 24 százalékról 27-re növekedjen Magyarország fával borított területe. „Jó úton járunk, hiszen a Vidékfejlesztési Program keretében az új erdők telepítésére benyújtott támogatási kérelmek meghaladták a 42 ezer hektárt” – mondta. A tárca Településfásítási Programja a 10 ezer fő alatti kistelepülésekhez – mint amilyen
Nyírcsaholy is – hozza közel az országfásítást, eddig 1350 településen 36 ezer, 1,5 milliárd forint értékű sorfát ültettek el. A tavaszi, harmadik ütem végére szinte az összes kistelepülés bekapcsolódott már a programba, tettekkel hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – jelentette ki.
Időjárás:
Ma is még zavartalan napsütés várható enyhe tavaszi hőmérséklettel. Itt-ott időnként gyenge felhőzet jelenik meg az égen, majd el is oszlik.
Este is csak kisebb felhősödések fordulhatnak elő, zömében csillagfényes, eseménytelen, szélcsendes idő lesz.
A hőmérséklet jellemző átlaga 7 – 23 fok között alakul.