Washington véget nem érő „szócsépléssel” próbálja meghiúsítani Moszkva biztonsági kezdeményezéseit

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.02.15.-reggelén 

Közleményben jelentették be az ellenzéki pártok, hogy Róna Péter közgazdász-jogászt, az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall tanárát jelölik köztársasági elnöknek.

 

 

                                        Antony J. Blinken az USA Külügyminisztere hétfőn tájékoztatást adott a Covid-19 helyzetről .

Washington véget nem érő „szócsépléssel” próbálja meghiúsítani Moszkva biztonsági kezdeményezéseit – jelentette ki az orosz fegyveres erők vezérkara operatív igazgatóságának helyettes vezetője.

 

A világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport kész újabb súlyos gazdasági szankciókat bevezetni Oroszország ellen, ha megtámadná Ukrajnát.

 

Belföldi hírek:

Az országgyűlési választásra már nyilvántartásba vett jelöltek ajánlásokat tovább nem gyűjthetnek, de annak nincs akadálya, hogy szimpatizánsokat toborozzanak és gyűjtsék a választópolgároktól a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat és aláírásokat. A választási eljárásról szóló törvény szerint a jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni az illetékes egyéni választókerületi választási bizottságnál. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) iránymutatása szerint ajánlóív benyújtására a jelölt bejelentését követően is lehetőség van, hogy ha esetleg a jelölt által benyújtott ajánlások közül az érvényesek száma nem éri el a szükséges ötszázat, még lehetősége legyen pótolni az induláshoz szükséges ajánlásokat. Mivel az ajánlásgyűjtés célja a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges támogatások megszerzése, amint a jelöltet a választási bizottság jogerősen nyilvántartásba vette, ajánlóíven már nem lehet tovább aláírásokat gyűjteni számára.

Magyarországi képviselőként ő az egyetlen, aki az Európai Néppártban politizál még, de azt hogy mit hoz a jövő, persze még nem lehet tudni, mondta Hölvényi György, a KDNP EP képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Ami az EPP-t illeti, a képviselő szerint a pártcsalád politikája folytatódik, bár egyre többen vannak azok, akik a néppárti hagyományhoz szeretnének visszanyúlni. Fel kell tenni azt a kérdést, hogy mit jelent ma a kereszténydemokrácia, jelentette ki Hölvényi György. Azt látni kell, tette hozzá, a kereszténydemokrácia tette naggyá Európát, valamint ennek a gondolatnak köszönhető az, hogy a kontinensen az elmúlt évtizedekben béke volt. Azonban azt is látni kell, hogy a kereszténydemokrácia jelenleg bajban van, van egy szekularizáció Európában is. Hölvényi György hozzátette, minden ellenkező híreszteléssel szemben a kereszténydemokrácia nem vallási kérdés, hanem a zsidó-

keresztény értékrend képviselete, amiben az a kérdés, hogy az emberek ennek megfelelően élnek-e vagy sem.

Közleményben jelentették be az ellenzéki pártok, hogy Róna Péter közgazdász- jogászt, az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall tanárát jelölik köztársasági elnöknek. Márki-Zay Péter korábban Iványi Gábor mellett kardoskodott, de a hírek szerint a Jobbik ezt nem fogadta el. Márki-Zay szerint Rónát életútja, elismertsége és eddigi közéleti szerepvállalása alkalmassá tenné „a nemzet egységét megtestesítő” köztársasági elnöki tisztségre. Márki-Zay azt ígérte, ha nyernek, és sikerül módosítani az alkotmányt, bevezetik a közvetlen elnökválasztást.

A Zeneakadémia nagytermében az Óbudai Danubia Zenekarral lépnek fel február közepén a felzárkózó településeken zenét tanuló gyermekek. A Máltai Szeretetszolgálat sikerélményekre alapozó közösségi programja a hátrányos helyzetű gyermekek felemelkedését segíti, akiknek számos képességük fejlődik, miközben zenélni tanulnak. A Szimfónia program a létbizonytalanságban, súlyos nélkülözésben és nehéz családi körülmények között élő gyermekek számára kínál egy újszerű eszközt, melynek kulcselemei a sikerélmény, az önbizalom, és a közösségbe tartozás érzésének a megerősítése. A legügyesebb gyerekek játéka ma már igazi előadásnak számít, amit több koncerten bizonyítottak eddig is. A Zeneakadémián február 19-én második alkalommal lépnek színpadra az Óbudai Danubia Zenekarral a Felzárkózó települések program falvaiban zajló zenei esélyteremtő foglalkozásokról érkező gyermekek, akik a nagyszínpadon több száz társukat képviselik.

Külföldi hírek:

Betiltják Izraelben az azonos neműek sok vitát kiváltó, úgynevezett „gyógyító terápiáját” – jelentette be hétfőn az ország egészségügyi minisztere Közösségi- oldalán hozzátette, hogy a rendelkezés azonnali hatállyal életbe lépett. „A szexuális orientáció nem betegség, hogy gyógyításra szorulna. A +gyógyító terápia+ nem terápia, hanem súlyos bántalmazás, és akár öngyilkossággal is végződő pszichológiai károkat okozhat(…) Ennek ma vége” – fogalmazott üzenetében az egyébként vállaltan a saját neméhez vonzódó Nicán Horowitz. A tárcavezető hétfői sajtótájékoztatóján egyebek között sarlatánoknak nevezte a terápiát végzőket, akik a rendelet értelmében nem folytathatják eddigi tevékenységüket, a terápiát pedig agymosásnak minősítette. Az izraeli homoszexuális fiatalok szövetsége üdvözölte a bejelentést, amelyet áttörésnek nevezett, hozzátéve, hogy a terápiák betiltása több száz életet ment meg.

 Antony J. Blinken az USA Külügyminisztere hétfőn tájékoztatást adott a Covid-19 helyzetről . A Breuerpress International tudósítója, Barát Tamás Amerikából jelentkezett, hogy beszámoljon a tájékoztatóról. Antony J. Blinken szerint “az

Omicron változat sok helyen visszaszorulóban van, de “Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy a világjárvány még korántsem ért véget” – tette hozzá. Mint ismeretes, az Egészségügyi Világszervezet azt a célt tűzte ki, hogy idén szeptemberig minden országban, minden jövedelmi szinten be kell oltani az emberek 70 százalékát. A hétfőn indított Globális Akciótervről szólva bemutatta a különböző tervezett erőfeszítéseket: gyorsabban kell beoltani mindenkit, meg kell erősíteni az oltóanyagok ellátási láncait, , több támogatást kell nyújtani és meg kell könnyíteni a COVID-betegek számára a kezelésekhez és terápiákhoz való hozzáférést- mondta Blinken.

A világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport kész újabb súlyos gazdasági szankciókat bevezetni Oroszország ellen, ha megtámadná Ukrajnát – jelentették be hétfőn az országcsoport pénzügyminiszterei. A G7-országok pénzügyminiszterei szerint súlyos aggodalomra ad okot, hogy Oroszország haderőt vont össze az ukrán határ mentén, és ha ezt Ukrajna katonai megszállása követné, amitől a Nyugat tart, akkor annak „gyors, összehangolt és erőteljes” következménye lenne Oroszországra nézve. „Készek vagyunk közösen gazdasági és pénzügyi büntetőintézkedéseket bevezetni, amelyeknek azután súlyos és azonnali következményei lennének az orosz gazdaságra nézve” – írták. Amerikai tisztségviselők az elmúlt napokban azt mondták: hírszerzési értesüléseik azt sugallják, hogy Oroszország „bármelyik pillanatban” dönthet Ukrajna megszállásáról. Washington szerint az ukrán határ mentén felsorakozó orosz katonák száma eléri a 130 ezret.

Washington véget nem érő „szócsépléssel” próbálja meghiúsítani Moszkva biztonsági kezdeményezéseit – jelentette ki hétfőn Sztanyiszlav Gadzsimagomedov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők vezérkara fő operatív igazgatóságának helyettes vezetője. Az Interfax orosz hírügynökség tudósítása szerint a tábornok a Szövetségi Tanácsban (felsőház) kerekasztal-beszélgetésen úgy vélekedett, hogy az amerikaiak – az orosz kezdeményezések „szétbeszélésének” ismert forgatókönyvét alkalmazva – számukra nem elsőrendű fontosságú kérdésekben hosszadalmas tárgyalásokba igyekeznek rángatni Oroszországot az orosz-amerikai stratégiai stabilitási párbeszéd keretében vagy többoldalú fórumokon, például az Oroszország-NATO Tanácsban vagy az EBESZ-ben. Hangsúlyozta: az orosz biztonsági igényekre adott amerikai válasz elemzése azt mutatja, hogy Washington nem kíván az orosz szerződéstervezet alapján tárgyalni.

A nyugati delegációk képviselte befolyás erősödésével csökken a remény a megállapodásra – szögezte le hétfőn az iráni külügyi szóvivő a 2015-ös iráni atomalku felélesztését célzó bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban, ám hangsúlyozta: nincs szó zsákutcáról. Sajtótájékoztatóján – amelyről az IRNA iráni hírügynökség számol be – Szaíd Hatibzadeh elmondta: a tárgyalások jelenlegi szakaszában fontos politikai ügyek kerültek napirendre, s emlékeztetett: Teherán meghozta a maga döntését

azzal, hogy nem mondta fel az atomalkut Washington kilépése után sem. „Ám ahogyan az amerikaiak és az európai trojka befolyása nő, úgy csökken az esély a megállapodásra is” – fogalmazott Hatibzadeh, ám hozzátette azt is, hogy lehetséges a megállapodás, mégpedig hamarosan, amennyiben Teherán jogait tiszteletben tartják.

A török hatóságok hétfőn csökkentették az alapvető élelmiszerek áfáját az infláció elleni küzdelem részeként. Recep Tayyip Erdogan elnök erről szóló közleményében az áll, hogy az áfát 8 százalékról 1 százalékra csökkentették. A közlemény szerint a kormány „reméli” továbbá, hogy az élelmiszeripari cégek a kormányzati intézkedéseken felül önként 7 százalékkal csökkentik az áraikat. Törökországban az élelmiszerárak emelkedése jelentős szerepet játszik az infláció gyorsulásában. Hivatalos adatok szerint januárban a törökországi fogyasztói árak 48,69 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az infláció ezzel húszéves csúcson állt.

Gazdasági hír:

Magyarországon januárban is alacsonyak maradtak a rezsiárak, Európa számos országa viszont jelentős drágulással kezdte az évet – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A végfelhasználói árak nemzetközi összehasonlítása szerint a vizsgált európai fővárosok közül Budapesten kell a legkevesebbet fizetni a földgázért, az áram pedig Belgrád után itt a legolcsóbb. Az uniós átlaghoz képest Magyarországon a villamosenergia ára 60 százalékkal alacsonyabb, a gáz pedig a negyedébe se kerül – írták. A januári adatok alapján kiugró arányú, 133 százalékos áremelkedését mutatnak a német főváros földgázárai. Bukarestben 45 százalékos, Bécsben 40 százalékos volt az év eleji drágulás. Az áramért decemberhez képest Bukarestben 46 százalékkal, Berlinben 38 százalékkal kellett többet fizetni – tették hozzá. A MEKH összehasonlító táblázatai szerint a gázár rangsorát Amszterdam vezeti kilowattóránként több mint 24,24 eurocenttel. Budapest 2,79 eurocenttel lett a legolcsóbb. A villamos energia Berlinben a legdrágább, kilowattóránként több mint 50 eurocent, míg a magyar fővárosban 10,32 eurocent.

Időjárás:

Ma előfordulhat kisebb eső, itt-ott havas eső. A szél várhatóan nem erősödik meg. Este borongós idő várható, főként a Dunántúlon esővel.
A hőmérséklet jellemzően -1 – 15 fok körül alakul.