Háromszázmillió forint vissza nem térítendő állami támogatásból fejlesztik a hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézetet

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.02.08. reggelén

Háromszázmillió forint vissza nem térítendő állami támogatásból fejlesztik a hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézetet – mondta az emberi erőforrások minisztere.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet úgynevezett igényfelmérő missziója januárban a kormány meghívására tanulmányozta a magyar választási jogszabályokat.

Mahmud Abbasz utódlásáról is tanácskozott a PFSZ Központi Tanácsa. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közel négy év után, vasárnapra Ramallahba összehívott 141 tagú Központi Tanácsa.

Oroszországban és Franciaországban közös az európai biztonságért érzett aggodalom – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a Kremlben fogadta francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront.

Belföldi hírek:

Háromszázmillió forint vissza nem térítendő állami támogatásból fejlesztik a hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézetet – mondta az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós kiemelte, a fejlesztéssel javul a kórház ellátási területén és vonzáskörzetében élők ellátása, nő a betegbiztonság. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a 2010-től a kormány 500 milliárd forintot fordított a vidéki egészségügyi ellátás fejlesztésére, amely révén 23 rendelőintézet, 34 mentőállomás épült és 91 kórház, 54 rendelőintézet és 107 mentőállomás újult meg. Emellett – mondta – a Magyar falu program támogatásával 527 orvosi rendelőt felújítottak, építettek, több mint 50 településen új szolgálati lakások épültek és 1702 település kaphatott orvosi eszközöket. Szabó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a támogatást orvosi és informatikai eszközök beszerzésére fordíthatja az intézet, ezenkívül felújítják és akadálymentesítik a létesítmény három liftjét.

A kormány tízmilliárd forintos támogatásával bővül a győri ipari park – közölte a győri önkormányzat. A közleményben Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) polgármester kiemelte, hogy az ipari park gyakorlatilag betelt, bővítése a város gazdasági továbbfejlesztése érdekében fontos. Hangsúlyozta, hogy a gyors technikai, technológiai átalakulás miatt a jövőben várhatóan csökken a munkalehetőség a jelenleg működő gyárakban, a bővítés azonban lehetővé teszi, hogy „lépést tartsunk a Győrben is sikeresen működő vállalatok átalakulásával, termékeik változásával, korszerűsítésével”. Leszögezte: „ha van munka, akkor a családok anyagi biztonságban élhetnek”. A közleményben a polgármester megköszönte az ipari park bővítésének támogatását Orbán Viktor miniszterelnöknek, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek, valamint Varga Mihály pénzügyminiszternek.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet úgynevezett igényfelmérő missziója januárban a kormány meghívására tanulmányozta a magyar választási jogszabályokat. Az EBESZ ezt követően tett javaslatot arra, hogy először 18, majd az április 3-ai országgyűlési képviselő-választás napjára további 200 megfigyelőt küld Magyarországra. Azt fogják ellenőrizni, hogy a politikusok megfélemlítik-e a választókat, vásárolnak-e szavazatokat, átlátható-e a kampányfinanszírozás, milyen a voksolás médiavisszhangja, illetve kivizsgálják-e érdemben a panaszokat. Az EBESZ emlékeztetett arra, hogy korábban ajánlást tett a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályok módosítására, de azok nagyjából változatlanok maradtak. A kormány várja a megfigyelőket – mondta a múlt csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az EBESZ munkatársai „szabad, tiszta és demokratikus választásnak lehetnek majd szemtanúi” – írta közösségi-oldalán az igazságügyi miniszter. Varga Judit reméli, hogy a megfigyelők nem lesznek politikailag elfogultak és nem avatkoznak be a voksolásba.

Egyelőre nincs megállapodás az ellenzéki pártok között arról, hogy ki lehetne Novák Katalin ellenzéki kihívója a márciusi köztársaságielnök-választáson. Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter Iványi Gábort kérné fel köztársaságielnök-jelöltnek – írja a Telex. Négy héttel a voksolás előtt azonban egyelőre a hat ellenzéki párt még nem egyezett meg arról, hogy legyen-e ellenzéki jelölt a Fidesz–KDNP indulójával, Novák Katalinnal szemben. Amit biztosan tudni: az ellenzéki együttműködésben részt vevő Jobbik Iványi helyett mást jelölne inkább államfőjelöltnek. Márki-Zay Péter megjegyezte, hogy a későbbiekben azt szeretnék, ha a köztársasági elnököt nem az Országgyűlés, hanem az állampolgárok választanák, kormányváltás esetén pedig eszerint fogják módosítani a vonatkozó szabályt.

Külföldi hírek:

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök telefonon gratulált Joe Bidennek az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Ibráhim al-Hásemi al-Kurejsinek a megöléséhez, és izraeli látogatásra invitálta az amerikai elnököt. „Az amerikai katonai erők bátor tetteinek köszönhetően biztonságosabb hellyé vált a világ”- mondta Bennett. Vasárnap éjszakai, Bennett beiktatása óta harmadik telefonbeszélgetésükön emellett az izraeli és az amerikai vezető megvitatott több nemzetközi biztonságpolitikai kérdést, többek közt az iráni nukleáris programot, valamint az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség ügyét is. Bennett és Biden megbeszélte az Irán befolyása miatt kialakult közel-keleti regionális kihívásokat, valamint a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Teherán nukleáris programja leállításának lépéseit. Bennett megköszönte Bidennek az Izraelnek nyújtott határozott amerikai kormányzati támogatást, különösen a vaskupola légvédelmi rendszer finanszírozásához nyújtott segítséget, és meghívta Izraelbe. A Fehér Ház a tárgyalás után jelezte, hogy Biden várhatóan még idén elutazik Izraelbe.

Abbasz utódlásáról is tanácskozott a PFSZ Központi Tanácsa. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közel négy év után, vasárnapra Ramallahba

összehívott 141 tagú Központi Tanácsa – jelentette a Háárec című izraeli újság hírportálja. A Háárecnek nyilatkozó palesztin tisztségviselők szerint a gyűlés célja a palesztin vezetés elöregedő nemzedékének leváltása, beleértve a 86 éves Mahmud Abbasz palesztin elnök utódjának kijelölését. A múlthét végén számos felhívás érkezett a tanácskozás lemondására, bojkottjára. A bojkottálók hangsúlyozták, hogy szerintük nincs értelme a “showműsornak”. A vasárnap és hétfőn zajlott tanácskozáson megválasztották a 2020 novemberében a koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben elhunyt Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló, a PFSZ Központi Bizottságának főtitkárának utódját. A megbeszélésen megvitatták az Izraellel fenntartott kapcsolatokat is. Izrael és a Palesztin Hatóság között 2014-ben megszakadtak a tárgyalások, s megakadt az 1990-es évek elején megindult békefolyamat.

Teherán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok minden, Irán elleni szankciót feloldjon, a bécsi egyeztetések csakis így lehetnek sikeresek – szögezte le az iráni külügyi szóvivő, néhány nappal azután, hogy az amerikai kormány elrendelte egyes szankciók feloldását Iránnal szemben. Sajtótájékoztatóján Szaíd Hatibzadeh kiemelte, hogy a washingtoni döntésnek egyelőre nincs hatása az iráni gazdaságra, és felszólította az Egyesült Államokat, térjen vissza a 2015-ös atomalkuhoz, és „tegyen eleget a kötelességeinek”. A Mehr iráni hírügynökség jelentése szerint hétfőn Ali Samháni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács főtitkára is a büntetőintézkedések feloldását sürgette, és rámutatott arra, hogy csakis így sikerül tartós megállapodást elérni az atomalku felélesztését célzó egyeztetéseken.

Oroszországban és Franciaországban közös az európai biztonságért érzett aggodalom – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a Kremlben fogadta francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront. Macron, aki jelenleg az EU soros elnökségét betöltő ország államfője is, azt hangoztatta, hogy a párbeszéd az egyetlen lehetséges módja az európai biztonság és a stabilitás szavatolásának. Kifejezte reményét, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalás eredményeképpen sikerül választ kapni a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre mind Franciaország, mind Oroszország számára. A két vezető, aki az elmúlt két hétben háromszor beszélt telefonon egymással az Ukrajna körül kialakult feszültségről és az orosz biztonsági garanciaigényekről, a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást követően sajtótájékoztatót is tartott.

Ukrán nacionalisták és lengyel zsoldosok érkeztek a Donyec-medencébe, a magukat önhatalmúlag kikiáltott, szakadár területek határvidékére – állította Eduard Baszurin, a donyecki szakadárok népi milíciájának szóvivője. Elmondása szerint: „az ukrán parancsnokság nem csupán megerősíti a Donyecki Népköztársaság melletti területen lévő csoportosulását, hanem ideológiailag motivált nacionalistákból álló támadócsoportokat alakít ki”. Baszurin hozzátette, hogy a hírszerzés olyan értesüléseket szerzett, amelyek szerint lengyel zsoldosok érkeztek az ukrán fegyveres erők műveleti övezetébe. Popasna település térségében két, egyenként legfeljebb 20 fős, különféle egyenruhát viselő fegyveres csoport jelenlétét észlelték. A felderítés során megállapították, hogy a szóban forgó személyek lengyelül beszélnek – fejtette ki a népi milícia képviselője.

Gazdasági hír:

Egyedülálló egészségipari fejlesztésnek nevezte a pénzügyminiszter a Gemitech Kft. izolációs kórházi ágyrendszerének pilisvörösvári gyártását, amely az Egészségipari Támogatási Program (ETP) 400 millió forintos állami támogatásával jött létre. Varga Mihály a cég 500 millió forintos egészségipari beruházásának átadó ünnepségén hétfőn Pilisvörösváron arról beszélt, hogy az egészségipar fejlődésének támogatása megfelel Magyarország érdekeinek, és része a kormány beruházásösztönző politikájának. Hozzátette, hogy kritikus helyzetekben az alapvető eszközök hazai előállítása nélkül nincs biztonságban a betegellátás, emellett az egészségipar egy tudásintenzív, dinamikusan fejlődő ágazat, amelyben nagy hagyományokkal rendelkezik Magyarország. Reális célkitűzés tehát a hazai gyártókapacitás növelése, a magyar beszállítók részesedésének emelése és az exportteljesítmény növekedésének elérése is – fűzte hozzá.

Időjárás:

Ma a Dunántúl nagy részén még erős szél fúj, de délutánra mérséklődik a légmozgás. Este marad a változó vastagságú, szakadozott felhőzet. Az északkeleti határvidéken

lehet szitáló, vegyes halmazállapotú csapadék, másutt csapadékmenetes idő várható. A hőmérséklet várhatóan -1 – 9 fok között alakul.