Szombat reggeli hírei a BreuerPres és a HetiTV-2022.I.22.
A Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az uniós előírásoknak és jogszabályoknak – közölte a Magyar Víziközmű Szövetség.
Az ellenzéki összefogás összesen 470 ezer aláírást gyűjtött össze a népszavazási kezdeményezéséhez – jelentette be Márki-Zay Péter.
Klaus Iohannis román államfő üdvözölte, hogy Emmanuel Macron francia és Joe Biden amerikai elnök is kész katonákat küldeni Romániába.
Megkezdték Theodore Roosevelt egykori amerikai elnök a New York-i Természettudományi Múzeum előtt álló szobrának eltávolítását.
Belföldi hírek:
A Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az uniós előírásoknak és jogszabályoknak – közölte a Magyar Víziközmű Szövetség arra reagálva, hogy ezentúl az Európai Unióban a vízellátási lánc egésze mentén szorosabban nyomon kell követni, jelen van-e az ivóvízben két olyan vegyület, amely zavarja a hormonháztartás működését. A víziközmű szövetség a közleményben kiemelte: a felülvizsgált célja az ivóvízbe vetett bizalom növelése. A szövetség felhívta a figyelmet arra is, hogy a döntés nem a szolgáltatott ivóvízben megjelent szennyezésre reagál, hanem az elővigyázatosság elve alapján azért szükséges, hogy az anyagok esetleges megjelenésekor azonnal reagálhassanak a víziközmű szolgáltatók. Mérésekkel alátámasztott és megerősített tény az, hogy a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az európai uniós előírásoknak és jogszabályoknak – szögezte le a szövetség.
Az ellenzéki összefogás összesen 470 ezer aláírást gyűjtött össze a népszavazási kezdeményezéséhez – jelentette be Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje egy, Karácsony Gergely főpolgármesterrel közös Facebook-videóban. Az ellenzék két kérdésben kezdeményezett népszavazást, mindkét kérdéshez 235-235 ezer aláírást gyűjtöttek össze. A referendum kiírásához 200-200 ezer aláírás szükséges. Az aláírásokat pénteken adták le, mondta Márki-Zay Péter, aki nem lehetett jelen az eseményen, mert még karanténban van. Márki-Zay Karácsony Gergelyt kérte meg arra, hogy legyen ott az aláírások hivatalos leadásakor, hiszen szavai szerint a népszavazási kezdeményezés úgyis Karácsony Gergely politikai sikere. Márki-Zay ehhez később még azt tette hozzá: a siker természetesen a hat összefogott párt, a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, az LMP, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt aktivistáinak közös sikere.
Ma, A magyar kultúra napján kerül átadásra a Magyar Zene Háza, mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria főigazgatója, a Liget projekt kormánybiztosa a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Hozzátette, a Néprajzi Múzeum építése még zajlik, de a Városliget számos részén már várják a sétálókat, sportolni vágyókat, kutyásokat. Aki ma ellátogat ide, az pontosan látja a hatalmas zöldfelületet, a fejlődést. Azért is különleges a Városliget, mert közel 150 éves történetében például az épületeket nem köré, hanem bele építették, ahol a zöld és a kultúra együtt jelent meg már akkor is. Mára elmondható, itt mindkettőből több található. Vannak egyéb tervek is, mint a Magyar Innováció Háza, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a fővárosi vezetéssel sikerül egyezségre jutni. Pedig olyan épületekről van szó, amelyek száz évvel ezelőtt a Liget részei voltak. A miniszteri biztos szerint a Városliget Európa legvonzóbb kulturális parkja, negyede lehet, ahol tizenöt éven belül megtérülhet a befektetés.
Az LMP minden országgyűlési képviselőjelöltje és ez ellenzéki listán szereplő politikusa aláírja és támogatja a Greenpeace 7 pontos zöld nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy képviselővé választása esetén döntései meghozatalakor figyelembe fogja venni a klíma- és természetvédelmi szempontokat. Szűk egy évtizedünk maradt, hogy a klíma- és ökológiai válságot megfékezzük, ezért az LMP a 2022-es kormányváltás után azért dolgozik majd, hogy minden politikai döntés során prioritásként kezelje hazánk a zöld szempontokat. – áll az LMP közleményében.
Külföldi hírek:
Egy palesztin család jogtalanul elfoglalt otthonát rombolta le az izraeli rendőrség Kelet-Jeruzsálemben, miután az ott lakó, nagyjából húszfős palesztin családot kilakoltatták. Az ott lakók több aktivistával együtt napok óta tiltakoztak a háznál az izraeli hatóságok terve ellen, de végül a rendőrség hajnalban kiürítette a területet, és ledózerolta az épületet Sejk Dzsarra negyedben. A rendőrök tizennyolc embert őrizetbe vettek. Sejk Dzsarrában korábban már több összetűzés volt zsidó lakosok és kitelepített palesztin családok között. A legutóbb tavaly májusban robbant ki tüntetés, amikor az izraeli hatóságok hat palesztin családot próbáltak meg kilakoltatni. A lakónegyed az izraeli telepépítés elleni küzdelem jelképe lett Kelet- Jeruzsálemben. A Kelet-Jeruzsálemben felépített izraeli lakóházakban már mintegy 210 ezer izraeli él, a nemzetközi jog törvénytelennek ismeri ezeket a lakásokat.
Az ország egész területén bevezetendő hatvannapos szükségállapotról határozott a moldovai parlament, miután az orosz Gazprom arról értesítette Chisinaut, hogy péntektől felfüggeszti a gázszállításokat a januári gázszámla kifizetésének elmaradása miatt. A határozatot a kormányzó Akció és Szolidaritás Párt (PAS) szavazataival fogadták el. Az ellenzék ellene szavazott, a gázválságért a hivatalban lévő kormányt hibáztatva. A következő hatvan napban a rendkívüli helyzetekért felelős bizottság fejadagot vezethet be a földgázra és más energiahordozókra, elkülöníthet pénzügyi
eszközöket földgázvásárlásra, koordinálhatja a tömegtájékoztatási eszközök tevékenységét, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. A kormány adatai szerint a helyi gázszolgáltatónak, a MoldovaGaz vállalatnak mintegy 25 millió dollár hiányzik ahhoz, hogy kifizesse a január 1. és 15. közötti fogyasztás számláját. A kialakult helyzetben a kabinet haladékot szándékozik adni a gázszolgáltatónak az áfa befizetésére, és segítséget nyújtani neki a lakossági gázáremelés kompenzálására szánt pénzügyi forrásból.
Klaus Iohannis román államfő a közösségi-oldalán közzétett bejegyzésekben üdvözölte, hogy Emmanuel Macron francia és Joe Biden amerikai elnök is kész katonákat küldeni Romániába a NATO keleti szárnya, a Fekete-tenger térsége biztonságának erősítése érdekében. A román elnök Macronnak az elzászi Haguenauban mondott szerdai beszédére reagált, amelyben a francia elnök kitért arra: Franciaország a NATO-missziók révén eddig is küldött csapatokat a balti térségbe, hogy szavatolja európai szövetségesei biztonságát, és továbbra is ezt fogja tenni. „Készek vagyunk továbblépni a NATO keretében, és újabb, előretolt megerősített jelenlét típusú küldetésekben szerepet vállalni, főleg Romániában” – idézte a román média Macron francia katonák előtt mondott beszédét. A francia elnök bejelentéséről beszámoló G4Media hírportál kiemelte: az ígéret olyan körülmények között hangzott el, amikor újabb csúcsra emelkedett a feszültség Kelet- Európában, miután Oroszország több mint százezer katonát vont össze az ukrán határoknál. Iohannis szerint a francia katonák részvétele egy romániai megerősített NATO-jelenlétben hozzájárul a francia-román stratégiai partnerség megszilárdításához a Fekete-tenger térségében.
Egy 1500 eurós (534 ezer forint) kifizetés miatt nyomozás indult a német Zöldek vezetői ellen hűtlen kezelés úgynevezett kezdeti gyanújával – jelentették német lapok. A nyomozást a berlini tartományi ügyészség indította magánszemélyek bejelentése alapján a Zöldek szövetségi elnöksége ellen. A kezdeti gyanú a gyanúsítás legalacsonyabb szintje, azt jelenti, hogy az ügyészség szerint léteznek adatok, amelyek alapján valószínűsíthető az érintettek részvétele valamilyen szabálysértésben. Az elnökség 2020 végén hozott döntése szerint a párt forrásaiból fejenként 1500 euró jár a berlini szövetségi pártközpont munkatársainak és a testület tagjainak a koronavírus-járvány miatt elrendelt otthoni munkavégzéssel járó költségek és a központ felújításával járó terhek ellentételezésére. A koronavírus- bónusznak nevezett rendkívüli juttatás már 2021 márciusában feszültséget váltott ki a pártban, és nyilvános magyarázkodásra kényszerítette a kancellárjelöltnek frissen megtett társelnököt, Annalena Baerbockot, aki végül a hatfős elnökség többi tagjával együtt visszafizette az 1500 eurót.
Megkezdték Theodore Roosevelt egykori amerikai elnök a New York-i Természettudományi Múzeum előtt álló szobrának eltávolítását, arra hivatkozva,
hogy az emlékmű „a rasszizmus és a gyarmatosítás szimbóluma” – jelentette a The New York Times című napilap. Az 1940-ben leleplezett szobrot, amely az Egyesült Államok 26. elnökét lovon ülve, egyik oldalán őslakos indiánnal, másikon fekete rabszolgával ábrázolja, a tervek szerint a héten teljesen eltüntetik a helyéről. A bontási költségek a bizottság szóvivője szerint összesen mintegy kétmillió dollárra rúgnak. A bizottság tavaly júniusban egyhangúlag döntött a szobor eltávolításáról, novemberben pedig bejelentették, hogy a szobrot az észak-dakotai Medorába helyezik át, ahol a nemrég átadott, Rooseveltről elnevezett könyvtár épülete előtt állítják össze újra. A döntést évtizedek óta húzódó vita előzte meg: aktivisták a hetvenes évek óta támadják az emlékművet, amelyet többször vörös festékkel is leöntöttek.
Gazdasági hír:
Egyre több nyolcadik osztályos iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályaorientációs felméréséből. A felmérés szerint végzősök közül szakmát 13 százalék, érettségit 6 százalék szeretne, 34 százalék mindkettőt céljának tekinti. Felsőfokú végzettségben 31 százalék, doktori végzettségben 6 százalék gondolkodik, az általános iskolai végzettséggel 1 százalék elégedne meg. Az iskolaválasztási adatok alapján 100 diákból 31 szakképző iskolában, 24 technikumban vagy szakgimnáziumban tanulna tovább. Gimnáziumba 36-an mennének, ami 6 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A felsőfokú végzettség népszerűsége szintén visszaesett, és az is kiderül az összevetésből, hogy a tanulók egyre tudatosabbak, ugyanis 12 százalékról 9 százalékra csökkent azok aránya, akik még nem gondolkoztak továbbtanuláson – tették hozzá.
Időjárás:
Ma a Dunántúl alakulhat ki tartós havazás. Északkeleten várható még felhős idő, de ott csak kisebb hószállingózásokkal. Másutt szakadozottan felhős, változóan napos időre van kilátás. Továbbra is zömében erős, keleten mérsékeltebb szél fúj.
Estére mindenütt kitisztul az égbolt, csillagfényes éjszaka várható. A hőmérséklet jellemzően -5 – 3 fok körül alakul.