Izrael három új tengeralattjárót vásárol 3 milliárd euróért Németországtól.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.I.21-e reggelén 

Közös haditengerészeti gyakorlatba kezd mától Irán, Kína és Oroszország – közölte az iráni fegyveres erők egyik sajtószóvivője.

 

 

Emelt biztonsági fokozatú pszichiátriai részleg épül az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben – mondta az emberi erőforrások minisztere.

Az Európai Unió Bírósága elutasította Romániának a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés részleges nyilvántartásba vétele ellen benyújtott fellebbezését.

Izrael három új tengeralattjárót vásárol 3 milliárd euróért Németországtól.

Közös haditengerészeti gyakorlatba kezd mától Irán, Kína és Oroszország – közölte az iráni fegyveres erők egyik sajtószóvivője.

Belföldi hírek:

Szombaton 10 órától tartják a középfokú írásbeli felvételi vizsgákat a 9. évfolyamra, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok számára. Szombaton 553 helyszínen csaknem 73 ezren felvételiznek – közölte az Oktatási Hivatal (OH). Mint írták, a 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére több mint 58 ezren jelentkeztek; a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin csaknem kilencezren, a 8 évfolyamoson több mint ötezerhatszázan vesznek részt. A tanulók magyar nyelvből és matematikából vizsgáznak. Felhívták a figyelmet, hogy a vizsgázók számára úgy kell ülőhelyet biztosítani, hogy tartható legyen a legalább másfél méteres védőtávolság, ennek érdekében egy teremben legfeljebb tíz fő tartózkodhat.

Emelt biztonsági fokozatú pszichiátriai részleg épül az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben (OMIII) – mondta az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós elmondta, az intézet XIII. kerületi Lehel úti telephelyén hárommilliárd forint támogatással egy 30+2 ágyas, a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő részleg épül a súlyosan agresszív ön- és közveszélyes pszichiátriai betegek ellátására. A forrás biztosítja a tervezést, kivitelezést, a berendezést, az eszközöket és minden olyan egyéb megoldás kialakítását, amelyek az itt ápoltak legmagasabb szintű biztonságos ellátásához szükségesek – ismertette. A miniszter kitért arra, hogy az OMIII egy évvel ezelőtt jött létre az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet és a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet összevonásával. Ez a két intézmény volt a központja a hazai pszichiátriának, neurológiának, addiktológiának és idegsebészetnek azóta, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI) megszűnt – mondta Kásler Miklós.

Yacov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet figyelmét sem kerülte el a botrány, ami azután robbant ki, hogy Veszprémy László Bernát cikkét Márki-Zay Péter antiszemitizmusáról feljelentették, majd töröltették a The Times of Israel című, angol nyelvű hírportál blogjáról. A diplomata a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, „eddig egyetlen izraeli kormánynak sem sikerült még rátalálnia a receptre, hogyan vehetné rá a médiát, hogy őket támogassa. Nincs az a külföldi kormány sem, amely képes lenne manipulálni az izraeli médiát.” A diplomata az interjúban kiemelte, „Izrael nem avatkozik bele a magyar választásokba, semmilyen módon nem vagyunk a részesei.” Hangsúlyozta, „A zsidók is ugyanolyan magyar állampolgárok, mint bárki más. Vannak köztük politikusok is. De a zsidóságukat és Izrael Államot hagyják ki ebből!”

Nyílt levélben és közös sajtótájékoztatón szólította fel lemondásra a miniszterelnöki kabinetirodát vezető minisztert a választási szövetségben induló hat ellenzéki párt. Az Egységben Magyarországért közleménye szerint a tárca a nyilvánosságra került nyomozati anyagok alapján érintett a Völner-ügyben. A Egységben Magyarországért közleménye szerint kabinetfőnökének is büntetőjogi felelőssége van. A Völner-ügy december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, igazságügyi államtitkár a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.

Külföldi hírek:

 

Izrael három új tengeralattjárót vásárol 3 milliárd euróért (mintegy 1070 milliárd forint) Németországtól. A védelmi minisztérium csütörtökön jelentette be a megállapodást, amelyet Tel-Avivban, a hadsereg főhadiszállásán írtak alá a ThyssenKrupp AG német hajógyár képviselőjével, Rolf Wirtzzel. A három dízel- elektromos tengeralattjárót az eredetileg megjelölt ár több mint duplájáért veszik, de a költségek egyharmadát a német kormány finanszírozza egy 2017-ben aláírt kétoldalú megállapodás alapján. Az izraeli haditengerészet már 2018-ban bejelentette, hogy az új tengeralattjárókat Dakarnak fogják elnevezni annak a tengeralattjárónak a tiszteletére, amely – fedélzetén 69 fős legénységgel – 1968-ban titokzatosan eltűnt, amikor az Egyesült Királyságból Izraelbe tartott. Az első tengeralattjáró 9 éven belül az izraeli partokhoz ér, s az egyezmény értelmében a német nagyvállalat kiképző oktatószimulátort és alkatrészellátást is biztosít.

Közös haditengerészeti gyakorlatba kezd mától Irán, Kína és Oroszország – közölte az iráni fegyveres erők egyik sajtószóvivője az ISNA iráni félhivatalos hírügynökséggel. A „2022 Tengeri Biztonsági Övezet” fedőnevű gyakorlatot az Indiai-óceán északi részén tartják. Ez a három ország harmadik ilyen közös haditengerészeti gyakorlata – tette hozzá Mosztafa Tadzsoldin szóvivő. Ebrahim Raiszi iráni elnök tavaly júniusi hivatalba lépése óta törekszik jobban elmélyíteni országa kapcsolatait Kínával és Oroszországgal. Teherán szeptemberben csatlakozott a Sanghaji Együttműködési

page2image205192832

Szervezethez, a Peking és Moszkva által vezetett közép-ázsiai biztonsági szervezethez. Az iráni elnök szerdán Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek hosszú távú stratégiai együttműködést javasolt, Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter pedig a múlt héten Kínába látogatott.

Az ukrajnai polgárháború kiújulását provokálhatja ki Joe Biden amerikai elnöknek az a kijelentése, hogy az orosz bankokat eltiltják a dollárban végrehajtott tranzakcióktól, ha Oroszország intervenciót hajt végre Ukrajna ellen – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Mindezek a nyilatkozatok hozzájárulhatnak a helyzet destabilizálásához. Teljesen hamis reményeket ébreszthetnek az ukrán vezetés egyes forrófejű képviselőiben, akik suttyomban úgy dönthetnek, hogy újraindítják a polgárháborút országukban, és megpróbálják erőszakkal megoldani a délkeleti országrész problémáit. Tartunk ettől” – mondta Peszkov újságíróknak az amerikai elnök szerdai nyilatkozatát kommentálva, amely szerinte nem járul hozzá a feszültség csökkentéséhez. A szerdai Biden-sajtótájékoztatón elhangzott egyéb kijelentésekkel kapcsolatban megjegyezte: az, hogy Ukrajnát a közeljövőben nem veszik fel a NATO- ba, nem jelenti azt, hogy középtávon ne válna a szövetség tagjává. Peszkov feltételes módban ugyan, de pozitívan értékelte az amerikai elnöknek azt a jelzését, hogy Washington kész lenne tárgyalni arról, hogy nem telepít fegyverzeteket Ukrajnába.

Az Európai Unió Bírósága elutasította Romániának a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés részleges nyilvántartásba vételét jóváhagyó európai bizottsági döntés miatt benyújtott fellebbezését – erről az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága tájékoztatott. A Minority SafePack nevű kezdeményezés arra irányul, hogy felkérje az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítására, valamint az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére. Az Európai Bizottság 2017. március 29-i határozatával vette részlegesen nyilvántartásba a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, Románia pedig 2017 júniusának végén a határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő. Az Európai Unió Törvényszéke 2019. szeptember 24-i határozatával Románia keresetét elutasította, ezt követően Románia fellebbezést nyújtott be az uniós bírósághoz. Az uniós bíróság csütörtökön kihirdetett, másodfokon meghozott ítéletében Románia fellebbezését ismételten elutasította és helybenhagyta a törvényszék korábbi döntését, valamint megerősítette az uniós bizottságnak a kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló határozatát.

Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, ám a fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult, számszerűen a felére esett vissza az előző évtizedhez képest – derült ki a szlovák statisztikai hivatal által nyilvánosságra hozott adatokból. A 2021-es népszámláláson magukat magyar nemzetiségűnek valló szlovák állampolgárok száma 2011-hez képest 36 ezerrel – mintegy háromnegyed százalékkal – az összlakosság 7,75 százalékára, 422 ezerre csökkent. Az aktuális statisztikai adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy lassult a Szlovákiában élő magyarok létszámfogyásának üteme az elmúlt tíz évben a megelőző évtizedhez képest. A 2021-es népszámláláson részt vevők először adhattak meg vegyes identitást, azaz úgynevezett „második nemzetiséget” is. A második nemzetiségként a magyart megjelölők száma 2021-ben

meghaladta a 34 ezret, vagyis csaknem annyi volt, mint amennyivel számszerűen csökkent a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma.

Gazdasági hír:

A Volánbusz jármű-fiatalítási programja egyik legnagyobb, egyidejű beszerzésének eredményeként több mint félezer új autóbusz áll forgalomba 2022 első felében – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter Székesfehérváron. Palkovics László a hazai fejlesztésű és gyártású Mercedes-Benz Reform 501 LE típusú szóló autóbuszok átadásán közölte: a program keretében megvásárolt buszok kilencven százaléka a győri Kravtex és a debreceni ITE Bus & Truck terméke. Hozzátette: az utóbbi cég által leszállítandó 88 buszból az első hatot adták át most. A tárcavezető megemlítette, hogy a Volánbusz 2018-ban „pörgette fel” jármű-fiatalítási programját, ennek köszönhetően az elmúlt négy évben 1700 autóbuszt állítottak forgalomba, ezzel a flotta 13 évnél magasabb átlagéletkora 2021 végére 10,6 évre csökkent. A további fejlesztések eredményeként 2022 végéig a teljes autóbusz-állomány 40 százaléka megújul, az átlagéletkor 8 év közelébe csökken.

Időjárás:

Ma is erős lökésekkel kísért északnyugati szél lesz a jellemző az ország nagyrészén. A nap második felében főként a Dunántúl téréségében és északkeleten erősebben megnövekedhet a felhőzet, melyből elszórtan hózápor, átmeneti hóesés is kialakulhat.

Este a Nyugat-Dunántúl térségében, illetve az északkeleti határvidéken számíthatunk felhősebb égboltra, másutt csillagfényes égbolt a valószínű.

A hőmérséklet várhatóan -4 – 3 fok között alakul.