Magyarország benyújtotta a Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottságnak.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2021.XII.31.

Magyarország benyújtotta a Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottságnak.

Az utóbbi 24 órában több mint 98 ezer új fertőzöttet azonosítottak Olaszországban, a legtöbbet, több mint 32 ezret Lombardiában

A Magyar Nemzeti Bank újabb 20 bázisponttal magasabban, 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét.

Belföld:

Magyarország benyújtotta a Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottságnak. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió 5 legélhetőbb országa közé tartozzon. Ennek érdekében a következő évek uniós és hazai forrásait elsősorban a gazdaságélénkítésre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a magyar települések erősítésére, valamint a kutatás, fejlesztés és innovációs célú beruházásokra fordítjuk. Magyarország az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokat és a társadalmi egyeztetést követően az első tagállamok között benyújtotta a Partnerségi Megállapodást hivatalosan a Bizottságnak. A dokumentum rögzíti, hogy a 2021-27-es időszakban felhasználható, hazai társfinanszírozással együtt több mint 9000 milliárd forint összegű kohéziós forrásokat milyen fejlesztésekre fordítja az ország – közölte a kabinet. A következő években tovább erősítjük Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességét, hogy hazánk azok közé az országok közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A felzárkózás elősegítése érdekében a források legalább 65 százalékát a 4 legkedvezőtlenebb helyzetű magyar régióban használjuk fel. Az uniós forrásokból a legnagyobb arányban továbbra is a gazdaságfejlesztési program részesül. Így a következő években is jelentős számú pályázat segíti a kis- és középvállalkozások beruházásait, valamint a K+F+I célú fejlesztéseket – tették hozzá.

Ifj. Lomnici Zoltán úgy látja, hogy a jogállamisági jelentésekkel kapcsolatban olyan témákban fejthetik ki véleményüket a nem kormányzati szervezetek (NGO-k), amelyekhez nincs megfelelő szakértelmük és ezzel kárt okozhatnak. A Századvég jogi szakértője arról beszélt: az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének december eleji online konferenciáján is elhangzott, hogy a jogállamisági

jelentésekkel összefüggésben kikérik az NGO-k véleményét is, stratégiai szövetségesekként tekintenek rájuk. Megjegyezte: a legutóbbi magyar jogállami jelentésben 12 civil szervezetből 11 a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott NGO volt. Visszautalva a webináriumon elhangzottakra, azt mondta: ezek a szervezetek olyan témákban mondhatnak véleményt, mint az igazságszolgáltatás, a sajtó és média helyzete, fékek és ellensúlyok, valamint a korrupciós keretmechanizmus. Hangsúlyozta: ez a négy terület olyan átfogó szakértelmet kíván, amellyel meggyőződése szerint „egyik magyarországi NGO sem rendelkezik, mégis véleményt formálhatnak, (…) rossz hírét keltik országunknak ezek a szervezetek, és ezzel kárt okoznak”. Arra a kérdésre, mi lehet az NGO-k bevonásának célja, ifj. Lomnici Zoltán közölte: meggyőződése szerint ez kísérlet, a nyílt társadalom eszmerendszere kísérleti terepnek tekinti az uniót.

Jövőre is folytatódik a nagyvállalati beruházásösztönző program 25 milliárd forintos kerettel – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán. A miniszter bejegyzésében kiemeli, hogy a Nagyvállalati beruházási támogatás jelentősen hozzájárult a gazdaság újraindításához az elmúlt évben: 63 magyar cég 130 milliárd forintnyi beruházást valósított meg a kormány 50 milliárd forintos támogatásával. A program mérlege a 2015-ös indítása óta: 241 beruházás, 207 milliárd forint támogatás, 510 milliárd forint értékű fejlesztés, közel 4000 munkahely – tette hozzá. „A célunk az, hogy egyre több, a külpiacon is helytállni képes magyar vállalat erősítse a gazdaságot” – fogalmazott a bejegyzésben Varga Mihály.

Péterfalvi Attila, NAIH elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a hatóság jövő évi feladatairól, az információszabadságról, valamint az adatvédelem területén tett fontos lépésekről.

Az elnök elmondta, hogy jövőre nyilvánvalóan lesznek a hatóságnak plusz feladatai, de ezeket képesek lesznek ellátni a jelenlegi munkavállalói létszámmal együtt. Lesznek országgyűlési választások, amihez természetesen hozzájárulnak a politikai marketing eszközei, lesznek népszavazások is, ezekre felkészültek, a NAIH már idénre kiadott egy tájékoztatót, hogy mire kell felkészülnie a közéleti szereplőknek. Így a remények szerint a pártoknak lesz idejük felkészülni, hogy megfeleljenek a GDPR követelményeinek.

A NAIH a jövőt tekintve várja a különböző uniós jogszabályokat az adatvédelem területén, ami nyilván új feladatokat is fog adni. Mindezek mellett azt is megerősítette Péterfalvi Attila, hogy a NAIH a jövő évben lezárja a Pegasus üggyel kapcsolatos vizsgálatait. Az elnök szerint az európai vitákban a magyar kormány mindig is azt hangoztatta, nem maradhatnak le, így nekik is kell rendelkezni olyan eszközökkel,

mint más európai országoknak. Az a kérdés, tette hozzá Péterfalvi Attila, hogy milyen információk alapján kapott ez az ügy ilyen széles nyilvánosságot. Azt is megjegyezte, hogy csak az általa vezetett hatóság rendelkezik olyan jogosítványokkal, ami egy kiterjedt vizsgálatra elegendő. Kijelentette azt is, Magyarországon jogszabály rendelkezik a titkos információgyűjtés szabályairól, alkalmazásáról.

Külföld:

David Lau askenázi főrabbi a héten közölte a miniszterelnökkel, hogy nem hagy jóvá semmilyen judaizmusra való áttérést mindaddig, amíg a kormány kitart a folyamat megkönnyítésére és a főrabbinátus ellenőrzésének hígítására irányuló terv mellett. Lau és a szefárd főrabbi Jichák Joszef keményen bírálta Matan Kahana vallásügyi miniszter (Jamina) javasolt reformjait, amelyek megszüntetnék a kasrut tanúsítvány és a betérések feletti kizárólagos monopóliumukat – írja az Ujkelet.live Kahana betérési terve értelmében az önkormányzati rabbik felhatalmazást kapnak arra, hogy betéréseket hajtsanak végre, amelyeket az ortodox zsidó törvények betartása mellett bizonyos esetekben valószínűleg elnézőbben folytatnának le, mint a rabbinátus. Lau kedden fogalmazta meg fenyegetését Naftali Bennett miniszterelnöknek, reagálva Kahana közelmúltbeli bejelentésére, miszerint le kívánja váltani Mose Weller rabbit, a főrabbinátus betérési hatóságának vezetőjét. Kahana közölte, hogy tekintettel a főrabbik betérési reformmal szembeni ellenállására, nem tartja megfelelőnek a vezető funkcionáriust a tervezett változtatások végrehajtására.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte a mianmari hadsereg által december 24-én elkövetett gyilkosságokat, és további szankciókat helyezett kilátásba. Josep Borrell arra reagált, hogy a mianmari hadsereg karácsonykor az ország keleti részében fekvő Kaja államban több mint harminc embert lőtt agyon, köztük nőket és gyerekeket, valamint humanitárius munkásokat. A közösségi médiában megjelent képek szerint több áldozat összekötözött holttestét elégették. Az uniós főképviselő nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a gyilkoságok az emberi jogok és a nemzetközi jog, köztük a humanitárius jog megsértése, felelőseit mihamarabb el kell számoltatni. Kijelentette: tekintettel a fokozódó erőszakra Mianmarban, határozottabb nemzetközi intézkedésekre van szükség, beleértve a fegyverembargót is. Az EU készen áll arra, hogy további szankciókat vezessen be a katonai rezsimmel szemben – fogalmazott.

Az utóbbi 24 órában több mint 98 ezer új fertőzöttet azonosítottak Olaszországban, a legtöbbet, több mint 32 ezret Lombardiában, ahol a vasúti dolgozók betegsége vagy karanténja miatt már akadozik a vonatközlekedés. A kormány módosította a karanténszabályokat. A kormány módosította azokat a karanténelőírásokat, amelyek az igazolt fertőzöttekkel kapcsolatba került, de tünetmentes emberekre vonatkoznak. Azoknak, akik két oltást kaptak, de a második óta több mint

120 nap telt el, hét helyett öt napig kell karanténban lenniük, ha fertőzött emberrel találkoztak. Az időszak végén negatív tesztet kell felmutatniuk. Újdonság, hogy azoknak, akik a második dózist kevesebb mint 120 napja, illetve a harmadik vagy emlékeztető oltást négy hónapon belül vették fel, nem kell karanténba vonulniuk, de öt nap elteltével teszteltetniük kell magukat. Elegendő lesz az antigén gyorsteszt is az eddig előírt PCR-teszt helyett. Az oltás nélküli emberek karanténidőszaka tíz nap marad. A karanténszabályok módosítását a tartományok kezdeményezték, és az egészségügyi hatóságok már szerda délután támogatásukról biztosították az enyhítéseket. Az országba külföldről beutazókra a korábban bevezetett szabályok maradnak érvényben, vagyis az EU-tagállamokból érkező oltatlanokra öt nap, az unión kívülről érkező oltatlanokra pedig tíz nap karantén vár.

Gazdaság:

A Magyar Nemzeti Bank újabb 20 bázisponttal magasabban, 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. A múlt héten ugyancsak 20 bázisponttal, a megelőző két héten pedig 30 és 20, azt megelőzően kétszer 40 bázisponttal emelte az irányadó kamatát a jegybank a csütörtöki tendereken. Novemberi kamatdöntő ülésén jelentette be a monetáris tanács, hogy ismét elválasztja az egyhetes betét kamatát az alapkamattól. A legutóbbi kamatdöntő ülésen a monetáris tanács 30 bázisponttal 2,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,40 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,40 százalékra.

Időjárás:

Az év utolsó napján egy hidegfront hatására, nyugat felől az ország nagy része felett elvékonyodik, felszakadozik a felhőzet, és kisüt a nap. Keleten, a Tiszántúl zöme felett maradhat erősebben felhős az ég. Ott délelőtt még kisebb eső is eshet. Jelentősen megenyhül az idő.

Szilveszter éjjel átmenetileg megnövekszik a felhőzet. A hőmérséklet jellemző átlaga péntek délután nyugaton +11, a középső térségben +14, északkeleten +5, fok körül alakul.

Related