A Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál hagyományteremtő jelleggel jött létre.
Célja a Kárpát-medencében élő népek sokszínű zenei kultúrájának, művészeti tevékenységének bemutatása, együttműködésük erősítése a zene területén, valamint ifjú tehetségek felfedezése és támogatása.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen nemes erőt ad a zene a Kárpát-medencei népek sorközösségének, megmutatva a világnak az itt született zeneszerzők, előadóművészek, zenetudósok és alkotói közösségek kultúrateremtő erőfeszítéseit és nagyságát.
Hitvallásunk, hogy a zene áthatol olyan falakon is, amelyek elsőként áthatolhatatlannak tűnnek, közelebb visz egymáshoz embereket, közösségeket, kultúrákat, megtermékenyítő erejével építi és ápolja a páratlan Kárpát-medencei kultúrát, élhetővé és zengővé teszi a hagyományokat, kiáradó szépségével elsimítja a félreértéseket, a békétlenségek helyébe békét, együttmunkálkodást, az örök Jóba vetett hitet és megnyugvást hoz.
A fesztivál különlegessége, hogy az egyes koncertek egymás utáni napokon, de a Kárpát-medence különböző városaiban kerülnek megrendezésre: Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szabadkán, Pozsonyban, Ungváron és Kolozsváron.
A fesztivál keretén belül tartunk mesterkurzusokat Pozsonyban és Szabadkán, zenetudományi konferenciát Debrecenben, valamint megrendezzük a Kárpát-medencei Nemzetközi Zongoraversenyt is Budapesten.
A Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál megálmodói, alapítói: Bonnyai Apolka zongoraművész és férje, Dr. Bajkai István országgyűlési képviselő.
A fesztivál fővédnöke: Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere
Kedves Zeneszerető Barátunk!
A Kárpát-medencében élő magyarság és a szomszéd népek nagy zenei ünnepére készülünk. A Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivállal szeretnénk megmutatni, hogy mi magyarok, az itt élő népekkel kölcsönhatásban, milyen sokszínű és változatos zenei kultúrát teremtettünk meg.
Ez a zenei fesztivál egyszerre ünnep és tiszteletadás zenei tradícióink és nagy elődeink előtt. A világ zenei színpadain ünnepelt szerzőink, például Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Goldmark Károly, Lajtha László művészetének bemutatása mellett szeretnénk, ha mindenki látná és érezné, hogy munkásságuk hogyan fakadt, hogyan sarjadt ki a Kárpát-medence történelméből, kultúrájából, zenei oktatásából, a nagyvilágra való nyitottságából.
Nagy feladat és egyúttal öröm is számunkra, hogy a művészek több zenei helyszínen, Magyarországon, Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken is a közönség elé léphetnek, és azt is nagy lehetőségnek érezzük, hogy a Kárpát-medencei népek muzsikái egymás mellett, ugyanazon zenei fesztivál keretén belül csendülhetnek fel.
A Kárpát-medencében élő zenészek együttműködésének elősegítése és fiatal tehetségek felfedezése fontos küldetése ennek a fesztiválnak, amely megnyilvánul majd országhatárokon átívelő kamarakoncerteken, mesterkurzusokon,
zenetudományi konferencián és a Kárpát-medencében élő fiatalok részére megrendezésre kerülő zongoraversenyen is.
Reméljük, hogy a Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál hagyományt teremt és sokáig szolgálja majd a magyarságot és a Kárpát-medencei népek együttélését.
Bonnyai Apolka
zongoraművész PROGRAMOK a fesztivál művészeti vezetője
I. Mesterkurzus
2021. szeptember 28., kedd 9:00–16:00
KŐRÖSINÉ BELÁK ERZSÉBET ZONGORA MESTERKURZUSA
Pozsonyi Konzervatórium, Bratislava (Tolstého 11, 811 06 Staré Mesto, Szlovákia)
A magyar zongoraoktatás egyik legkiemelkedőbb tanáregyénisége, a már oly sok fiatal művészt pályára bocsájtó Belák Erzsébet zongoraművész tart mesterkurzust a pozsonyi fiatal, zongorát tanuló növendékeknek. A kurzusra a Pozsonyi Konzervatórium nagytermében kerül sor, a részvétel ingyenes.
2021. szeptember 27., hétfő 9:00
ECKHARDT GÁBOR ZONGORA MESTERKURZUSA
Szabadkai Zeneiskola (Štrosmajerova 3, Subotica 24000, Szerbia)
Eckhardt Gábor Liszt Ferenc-díjas zongoraművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja tart mesterkurzust a szabadkai zeneiskolában, zongorát tanuló tehetséges, fiatal növendékek számára. A kurzuson a részvétel ingyenes.
II. KONCERTEK
2021. szeptember 21., kedd 19:30
NYITÓ HANGVERSENY
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Nagyterem (1061, Budapest, Liszt Ferenc tér 8.)
Műsor:
Mozart: A varázsfuvola – nyitány K. 620
Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante hegedűre, brácsára és zenekarra K. 364
SZÜNET
Mozart: Figaro házassága – A Grófné áriája a III. felvonásból: Dove sono i bei momenti Mozart: Esz-dúr versenymű két zongorára K. 365
Előadók:
Sümegi Eszter – ének, Dalibor Karvay – hegedű, Volodia Mykytka – brácsa, Balog József, Bonnyai Apolka – zongora
Budafoki Dohnányi Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
2021. szeptember 24., péntek 18:00
HAYDN ÉS ESZTERHÁZA
Komlós Katalin zenetörténész előadása és a Haydn Barytontrio Budapest hangversenye Zenetudományi Intézet – Bartók terem (1014, Budapest, Táncsics Mihály utca 7.)
Műsor:
Haydn költészete
Komlós Katalin zenetörténész, professor emeritus előadása
Joseph Haydn: A-dúr barytontrió Hob. XI:25
Adagio cantabile, Menuet – Allegretto, Finale – Allegro assai Joseph Burgksteiner: Barytondivertimento Nr. 24
Andantino, Menuett, Finale – Allegro
Luigi Tomasini: C-dúr barytontrió (Korcak 19)
Allegro, Menuetto, Rondo – Allegretto
Előadók:
Haydn Barytontrio Budapest (Kakuk Balázs – barytongamba, Sándor József – viola, Kaszanyitzky András – violoncello)
2021. szeptember 25., szombat 19:00
ZENETUDOMÁNYI KONFERENCIA – ZÁRÓKONCERT
Debreceni Egyetem, Zeneművészeti Kar Nagyterme (4032 Debrecen, Nagyerdei Körút 82.)
Műsor:
Popper Dávid – Hubay Jenő: Tarantella Op. 33
Hubay Jenő: Esti ima Op. 79 No. 8
Lajtha László: Prélude
Lajtha László: Hat zongoradarab Op. 14 – részletek: Ostinato, Fuga, Toccata Dohnányi Ernő: Ruralia hungarica Op. 32/c – II. tétel: Andante rubato alla zingaresca Hubay Jenő: II. Csárdajelenet Op. 15
Előadók:
Szecsődi Ferenc – hegedű Balog József – zongora
SZÜNET
Albrecht Sándor: Missa in C (Kyrie, Gloria, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei) Rajter Lajos: Iustorum animae
Szíjjártó Jenő–Dénes György: Csallóköz
Szíjjártó Jenő–Weöres Sándor: A meséről
Bartók Béla: Négy szlovák népdal
Tillai Aurél–Pécseli Király Imre: Dicsőült helyeken Kodály Zoltán: A 114. genfi zsoltár
Előadók:
Szecsődi Ferenc – hegedű
Balog József – zongora
Híves Mária – szoprán
Szűcs Dániel – zongora, orgona Kodály Filharmonikusok művészei
Vezényelnek:
Józsa Mónika Kocsis-Holper Zoltán Szíjjártó Albertina
2021. szeptember 26., vasárnap 19:30
KAMARAZENE A KÖZÉPPONTBAN
Szabadkai Zsinagóga (Trg.Jakaba i Komora 6, Subotica 24000, Serbia)
Műsor:
Liszt Ferenc: Ünnepi polonéz – zongorára, négy kézre Goldmark Károly: I. szvit hegedűre és zongorára Op.11.
SZÜNET
Bartók Béla: Este a székelyeknél – átirat klarinétra és zongorára Kovács Béla: Hommage à Kodály – klarinétra és zongorára
Weiner Leó: Peregi verbunk – klarinétra és zongorára
Bartók Béla: Három csíkmegyei népdal – átirat klarinétra és zongorára Bartók Béla: 1. rapszódia csellóra és zongorára
Kodály Zoltán: Szonáta csellóra és zongorára
Előadók:
Lugosi Dániel Ali – klarinét Király-Lugosi Veronika – hegedű Varga István – cselló
Eckhardt Gábor – zongora Bonnyai Apolka – zongora
2021. szeptember 28., kedd 19:30
CSEH-SZLOVÁK-MAGYAR ZONGORAEST
Prímási Palota – Tükörterem (Primaciálne námestie 2,811 01, Bratislava, Szlovákia)
Műsor:
Dohnányi Ernő: Ruralia hungarica
Eugen Suchoň: Sonata rustica
Liszt Ferenc: Ünnepi polonéz – négy kézre
SZÜNET
Claude Debussy: Pour le piano Bartók Béla: Tizennégy bagatell
Előadók:
Kristina Smetanova – zongora Vojtek Jan – zongora
Berecz Mihály – zongora
2021. szeptember 29., szerda 18:30
UNGVÁRI ZONGORAMŰVÉSZEK
ÖRMÉNY JÓZSEF ÉS SELELJO IRÉN ESTJE
Zsinagóga – Ungvári Filharmónia (Ungvâr, Teatralyna tér 10.) Műsor:
Ludwig van Beethoven: B-dúr szonáta Op. 22 Maurice Ravel: Menuet sur le nom d’Haydn Claude Debussy: Hommage à Haydn
Eötvös Péter: Dances of the Brush-footed Butterfly
SZÜNET
Franz Schubert – Liszt Ferenc: Soirées de Vienne – valse-caprice No. 6 (S.427/6) Claude Debussy: Suite bergamasque
Márton István: Emlékezés
Wolfgang Amadeus Mozart: D-dúr rondó K. 485
Franz Schubert: D-dúr rondó D 608 – négy kézre
Előadók:
Seleljo Irén – zongora Örmény József – zongora
2021. szeptember 30., csütörtök 19:30
BEETHOVEN NYOMÁBAN – CSÍKY BOLDIZSÁR ÉS AZ ACCORD QUARTET KONCERTJE
Kolozsvári Magyar Opera (Strada Emil Isac 26-28, Cluj Napoca 400023, Románia)
Műsor:
Beethoven: F-dúr vonósnégyes Op.18 No.1 Dohnányi Ernő: fisz-moll rapszódia Op.11 No. 2 Liszt Ferenc: Első Mefisztó-keringő
SZÜNET
George Enescu: II. Szvit Op. 10 – Pavane, Bourrée Beethoven: D-dúr zongoratrió („Szellem-trió”) Op. 70 No.1
Előadók:
Ifj. Csíky Boldizsár – zongora Accord Quartet
2021. október 2., szombat 11:00
BARTÓKOSKODÓ – AVAGY A NÉPZENE HANGJAI A KLASSZIKUS ZENÉBEN ECKHARDT GÁBOR INTERAKTÍV KONCERTJE
Benczúr Ház (1068, Budapest, Benczúr u. 27.) Előadók:
ECKHARDT Gábor
2021. október 3., vasárnap 11:00
LISZT FERENC, AZ ÁTIRATOK MESTERE
Eckhardt Mária zenetörténész előadása, Dráfi Kálmán és Balázs János hangversenye Régi Zeneakadémia – Kamaraterem (1064, Budapest, Vörösmarty utca 35.) Műsor:
Liszt Ferenc, az átiratok mestere
Eckhardt Mária zenetörténész előadása
Liszt: 123. Petrarca szonett
Wagner – Liszt: Izolda szerelmi halála Schumann – Liszt: Widmung
Liszt – Balázs: 6. magyar rapszódia
Puccini – Balázs: Lauretta áriája
Ponce – Balázs: Estrellita
J. Strauss – Cziffra – Balázs: Reminiszcenciák
Előadók:
Dráfi Kálmán – zongora Balázs János – zongora
2021. október 3., vasárnap 19:00
„CSAK TISZTA, FRISS ÉS EGÉSZSÉGES LEGYEN AZ A FORRÁS…”
Uránia Nemzeti Filmszínház (1088 Budapest, Rákóczi út 21.)
Pál István Szalonna prímás, népzenész társaival, továbbá Kelemen Barnabás, Kokas Katalin hegedűművészekkel és fiukkal, Kelemen Gáspárral, valamint Farkas Gábor zongoraművésszel a népzene tiszta forrását és belőle fakadó műzenei alkotásokat szólaltatnak meg.
A műsort vezeti: Solymosi Tari Emőke zenetörténész
Műsor:
Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No. 37 és 26
Somogyi muzsika
Édesanyám rózsafája – kalotaszegi muzsika Bartók körösfői gyűjtése alapján Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No. 35 és 32
Máramarosi ruszin és román muzsika
Kodály Zoltán Kállai kettős című művének népzenei forrásai Bartók Béla: Gyermekeknek – 1., 2. sorozat
Kodály Zoltán Székely fonó című művének népzenei forrásai Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No. 36 Felvidéki dudanóták – kürti muzsika
A Páva-dallam változatai a Kárpát-medencéből
Liszt Ferenc: XII. magyar rapszódia
Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No, 17 és 18 Muzsika a felső Tisza vidékéről
Bartók Béla: Román népi táncok
Előadók:
Kokas Katalin – hegedű
Kelemen Barnabás – hegedű Kelemen Gáspár – hegedű
Farkas Gábor – zongora
Pál Eszter – ének
Pál István „Szalonna” és Bandája
2021. október 4., hétfő 19:30
ZÁRÓ HANGVERSENY
Művészetek Háza (3530, Miskolc, Rákóczi Ferenc utca 5.)
Műsor:
Lajtha László: In Memoriam Op.35. Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus Op.13.
SZÜNET
Bartók Béla: Concerto Sz.116
Előadók:
Brickner Szabolcs – ének Miskolci Szimfonikus Zenekar Debreceni Kodály Kórus Vezényel: Antal Mátyás
III. Kárpát-medencei Zenetudományi Konferencia
Bevezető
„Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni, vagy meggyengíteni! Én hiszek a testvériségben: a színek együtt adják ki a képet, a
hangok együtt adják a koncertet.” – írja hitvallásában Babits Mihály,1924-ben.
A Kárpát-medencei magyarság – elválaszthatatlanul a vele békében élő nemzetiségektől – határtalan szellemi kincset hozott létre ezeréves történelme során. Határtalant – a szó több értelmében is. Határtalanul nagyot, és határ-talanul összetartozót, mely összetartozást a mesterségesen meghúzott országhatárok sem szakíthatják szét. Sohasem szűnő gyönyörű kötelességünk, s egyben örömteli lehetőségünk művészetünk kincseinek tudatosítása, lajstromba szedése, megismerése, hogy felemelkedhessünk általuk, hogy megőrizhessük lelki-szellemi egységünket, hogy továbbadhassuk őket nemzetünk újabb és újabb generációinak, és hogy „gazdagíthassuk velük az emberiséget”.
A fesztivál programjaként megrendezendő konferencia zenetörténetünk néhány óriásának Kárpát-medencei kötődését, pontosabban ezen sokrétű kötődésrendszer néhány aspektusát mutatja be, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László művészetét vizsgálva. E szoros kötődés nélkül egyikük sem válhatott volna nemzetközi jelenséggé, egyikük sem hozhatott volna létre egyetemes értékeket. A XX. század első felének e négy nagy alkotója mellett két különleges téma is helyet kap a konferencián: hallhatunk majd a 17-18-i századi Kárpát-medencei iskoladrámákról és népénekekről, valamint arról, hogy a világhírű hegedűművész, a 19-20. század fordulója magyar zenei életének egyik vezető
személyisége, Hubay Jenő életére milyen hatással volt a trianoni békediktátum. A hat zenetörténeti előadást igazi művészeti élménnyel koronázza meg Szecsődi Ferenc hegedűművész és Balog József zongoraművész, valamint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának hangversenye. Felcsendülnek majd Hubay, Lajtha, továbbá jeles – ám az anyaországban kevésbé ismert – felvidéki szerzők művei.
Solymosi Tari Emőke
zenetörténész az MMA rendes tagja a konferencia szervezője
2021. szeptember 25., szombat 15:00–18:30
ZENETUDOMÁNYI KONFERENCIA
Debreceni Egyetem, Zeneművészeti Kar Nagyterme (4032, Debrecen, Nagyerdei krt. 82.)
15:00
15:10
15:40
16:10 16:40
17:00
17:30
18:00
Medgye sy S. Norbert
Gombos László
Kusz Veronika
Biró Viola
Józsa Mónika
Solymosi Tari Emőke
Köszöntő
A karácsonyi ünnepkör 17–18. századi iskoladrámái, népi dramatikus játékai és dramatikus népénekei – egykor és ma
Hubay Jenő és Trianon
Dohnányi Ernő és Pozsony
Kávészünet
Bartók Béla népzenegyűjté sei a Kárpát- medencében
Kodály Zoltán és a Felvidék
Magyarság és európaiság Lajtha László művészetében
A fesztivál programjaként megrendezendő konferencia zenetörténetünk néhány óriásának Kárpát-medencei kötődését, pontosabban ezen sokrétű kötődésrendszer néhány aspektusát mutatja be, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László művészetét vizsgálva. E szoros kötődés nélkül egyikük sem válhatott volna
nemzetközi jelenséggé, egyikük sem hozhatott volna létre egyetemes értékeket. A XX. század első felének e négy nagy alkotója mellett két különleges téma is helyet kap a konferencián: hallhatunk majd a 17–18. századi Kárpát-medencei iskoladrámákról és népénekekről, valamint arról, hogy a világhírű hegedűművész, a 19–20. század fordulója magyar zenei életének egyik vezető személyisége, Hubay Jenő életére milyen hatással volt a trianoni békediktátum. A hat zenetörténeti előadást igazi művészeti élménnyel koronázza meg a kétrészes zárókoncert, amelynek első részében Balog József zongoraművész és Szecsődi Ferenc hegedűművész Popper, Hubay, Dohnányi és Lajtha műveit adják elő, második részében pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa jeles – ám az anyaországban kevésbé ismert – felvidéki szerzők műveit szólaltatja meg, Bartók és Kodály egy-egy kompozíciója mellett.
MEDGYESY S. Norbert PhD (Győr, 1977) művelődéstörténész a 17–19. századi magyarországi közép- és felsőfokú oktatás regionális hatásaival, a barokk iskolakultúra színes világával, azon belül kiemelten az iskolai színjátszással és zenei élettel, és annak világi mecénásaival foglalkozik. 1997 óta a Régi Magyar Dráma Kutatócsoport tagja. Kutatási területe a csíksomlyói misztériumjátékok, a 17–18. századi (elsősorban historikus tartalmú) népénekek és néphagyomány kapcsolatára is kiterjed. A vasi Perenye község egyedülálló hagyományvilágát összegyűjtötte és rendszerezte. Vizsgálódásainak eredményeiről 3 monográfiája és számos szaktanulmánya látott napvilágot, részben az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és jelenleg az MMA Művészeti Ösztöndíj támogatásával. E kincsek 21. századi
bemutatására tanítványaiból 2002-ben Piliscsabán megalapította a Boldog Özséb Színtársulatot (BÖSZK), melynek tagjaival eddig 15 barokk iskoladrámát és 3 népi játékot elevenített fel a Kárpát-medence 25 helyszínén; néhány előadás az MMA Kiadó t.ly/dxYDMa csatornáján látható.
Medgyesy S. Norbert habilitált egyetemi docens, jelenleg a PPKE BTK Történelemelméleti, Módszertani és Didaktikai Tanszék (Piliscsaba), továbbá a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskola Gazdaság-, Régió- és Politikatörténeti Műhely vezetője. Emellett az LFZE Népzene Tanszék óraadó tanáraként dolgozik. Tanári tutoriális témavezetésével eddig 14 hallgató indult humán tudományi OTDK-n, akik közül díjat nyertek: I. helyezés: 2 fő; Különdíj: 1 fő; II. helyezés: 2 fő; III. helyezés: 2 fő; helyezést nem nyertek (5 versenyt számítva): 11 fő.
GOMBOS László Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész 1967-ben született Szombathelyen. A szombathelyi konzervatóriumban zongora, orgona és zeneelmélet szakra járt. 1990-ben a budapesti Zeneakadémián középiskolai énektanári, karvezetői és zeneelmélet-tanári, majd 1995-ben muzikológusi és zenetörténet-tanári diplomát szerzett. Ugyanitt 1995–98 között Zenetudományi Doktori Iskola programjában vett részt. Részmunkaidőben zenetörténetet tanított a Városmajori Gimnáziumban (1990-1998), a Debreceni Egyetemen (1998–2002) és a budapesti Bartók Konzervatóriumban (1995–2016). Emellett 1994 óta az MTA (BTK) Zenetudományi Intézet kutatója a Magyar Zenetörténet Osztályon, 2002-től
az Intézet Dohnányi Archívumában, 2009-től a Zenetörténeti Múzeumban. Szűkebb kutatási területe a 19. és 20. század magyar zenéje, a hazai koncertélet mellett elsősorban Liszt Ferenc, Hubay Jenő, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Aggházy Károly, Farkas Ferenc és Szokolay Sándor életműve. Európa-szerte rend¬¬sze¬¬re¬¬sen tart zenetudományi és ismeretterjesztő előadásokat. Harmincnál több önálló kiállítást rendezett magyar zenetörténeti témákban (Budapest, Berlin, Brüsszel, Ferrara, Róma, Szeged, Nagy¬¬ka¬¬ni¬¬zsa, Genf, Lausanne, Moszkva), ill. közreműködött az össze¬¬állí¬¬tᬬsukban. Összesen mintegy 200 tanulmányt, cikket és könyvet publikált. 2002–2007 a Dohnányi Évkönyveket szerkesztette, 2010 óta a Zenetörténeti Múzeum katalógusait, tanulmányköteteit és egyéb kiadványait adja közre. 2009 óta közel ezer hangversenyt szervezett a Zenetudományi Intézetben. A Hubay Jenő Társaság alelnöke, a Hubay Alapítvány elnöke és a Magyar Liszt Társaság budapesti csoportjának vezetője.
KUSZ Veronika PhD (*1980), zenetörténész, az ELKH BTK Zenetudomány Intézet tudományos főmunkatársa. 2003-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán; 2010-ben védte meg PhD doktori értekezését ugyanitt. 2005–2006-ban Fulbright-ösztöndíjjal a floridai Tallahassee-ben Dohnányi amerikai hagyatékát kutatta. 2002-től dolgozik az [MTA] BTK Zenetudományi Intézetben. 2015-től témavezető és óraadó a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájában. Fulbright, (2005-2006), Kodály- (2005, 2006, 2008), NKA Alkotói- (2009, 2010), Bolyai- (2015-2018, 2019-2022), ÚNKP-ösztöndíjas (2019-2021); munkáját Akadémiai Ifjúsági Díjjal (2016), Bolyai- (2019), és Kroó György-plakettel (2019) ismerték el. Tanulmányai jelentek meg többek közt a Notes, American Music, Journal of the American Harp Society, The Pan, Studia Musicologica című rangos folyóiratokban és más lapokban. Önálló kötetei: Járdányi Pál / Pál Járdányi (Mágus, 2004; 2. kiadás: BMC, 2016); Dohnányi amerikai évei (Rózsavölgyi, 2015); A Wayfaring Stranger: Ernst von Dohnányi’s American Years (University of California Press, 2020); Dohnányi Ernő: Válogatott írások és nyilatkozatok (Rózsavölgyi, 2020).
BIRÓ Viola PhD (*1985) a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián kezdte zenetudományi tanulmányait (2004–2008), majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem muzikológus MA tanszakán folytatta (2008–2010). 2010- től a budapesti Zeneakadémia zenetudományi PhD képzésén tanult. 2011 és 2013 között részt vett az MTA Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya, illetve 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma különböző projektjeiben. 2013 őszétől az MTA BTK Zenetudományi Intézete Bartók Archívumának munkatársa, ahol elsődleges feladata a zeneszerző román népzenegyűjtései kéziratos és hangzó forrásainak vizsgálata. Kutatásai eredményéről magyar, román és angol nyelven tartott konferencia-előadásokban, tanulmányokban számolt be. Lampert Verával
együttműködve részt vett a Bartók Béla írásai népzenei tanulmányokat és előadásokat tartalmazó 4. kötetének közreadásában (EMB, 2016). Zenetudományi PhD disszertációját Bartók román népzenegyűjtéseiről és ennek a zeneszerző műveire gyakorolt hatásáról írta (témavezető: Vikárius László). Jelenleg részt vesz a Népzene Bartók műveiben c., Bartók népdalfeldolgozásainak forrásait közreadó internetes adatbázis (bartok-nepzene.zti.hu/) szerkesztésében, valamint a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása különböző köteteinek előkészítésében.
Dr. JÓZSA Mónika, karnagy, ének-zenetanár a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép- európai Tanulmányok Kara Pedagógusképző Intézetének (Szlovákia) adjunktusa. A Magyar Kodály Társaság tiszteletbeli tagja, az MMA nem akadémikus köztestületi
tagja.
Karvezetői tanulmányait a Felsőfokú Karnagyképzőn, Budapesten, 1985-ben kezdte meg. A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán, 1992-ben karvezetői, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen pedig 2003-ban ének-zenetanár, karvezetői diplomát szerzett. 2013-ban a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán doktori fokozatot kapott, kutatási területe Kodály Zoltán felvidéki munkássága és kapcsolatai. 1981-től 1994-ig a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnázium Leánykarának karnagya, 1986-tól 1993-ig a pozsonyi Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes énekkarának karnagya. 1982-től vezeti a galántai Kodály Zoltán Daloskört, 1992-től a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusát.
1980-tól énekese, később karnagya, 2006-tól művészeti vezetője a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának.
Jelentős szerepet vállal a felvidéki magyar zenetanárok karvezető-képzésében. 2006-tól a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett Jókai Mór Nyári Egyetem rendszeresen meghívott szakelőadója, karvezető-kurzusainak vezetője. Az általa vezetett kórusok kimagasló művészi szinten tolmácsolják a kórusmuzsikát, több megmérettetésen, hazai és nemzetközi kórusversenyen, fesztiválon értek el kimagasló eredményt. Koncerttevékenységéért és pedagógiai munkásságáért számos elismerést, kitüntetést kapott, pl. a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002), a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének díja (2009), Szent László Érdemkereszt (2011), Mikola Anikó-díj (2011), Magyar Arany Érdemkereszt (2013), a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektori díja (2015), Galánta városának Pro Urbe-díja (2017), Csemadok Közművelődési-díj (2020), az MMA Zeneművészeti díja (2020).
DR. SOLYMOSI- TARI Emőke (PhD) zenetörténész, az MMA rendes tagja. Tanulmányait Budapesten végezte. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében zongoratanári oklevelet, az Egyetemi Tagozaton zeneirodalomismeret- tanári, majd muzikológusi diplomát szerzett. Felsőfokú kulturális menedzseri szakképesítéssel is rendelkezik. 1988-tól zenei szakújságírói tevékenységet folytatott. 1995-től több mint két évtizeden át a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban tanított zeneirodalmat, 2001-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetemen oktat zenetörténetet, 2021-től egyetemi docensként. 2013-ban ugyanitt védte meg Lajtha László színpadi műveiről szóló doktori (PhD) disszertációját. 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának vezetője. Lajtha László munkásságának kutatásával 1988 óta foglalkozik. Két önálló kötete jelent meg: „…magam titkos szobája” (Hagyományok Háza, 2007), Két világ közt (Hagyományok Háza, 2010). Szerkesztője volt Erdélyi Zsuzsanna A kockás füzet című kötetének (Hagyományok Háza, 2010). Közreadta Fábián László Lajtha Lászlóról szóló írásait Ős és utód nélkül címmel (Gondolat Kiadó – Országos Széchényi Könyvtár, 2015). Részt vett annak a kutatócsoportnak a munkájában, amely elsőként tárta fel a Nemzeti Zenede történetét. Erre vonatkozó kutatási eredményei A Nemzeti Zenede című kötetben jelentek meg 2005-ben. Tudományos publikációi mellett ismeretterjesztő cikkeket írt, rádió- és televízióműsorokat készített, összeállította Lajtha műveinek internetes adatbázisát, a szerző életéről és munkásságáról több kiállítást rendezett.
Hangversenyek és komplex művészeti programok szerkesztő-műsorvezetőjeként is ismert, a Pastorale és a Felfedezőúton című sorozatok keretében 1997 és 2021 között közel 600 program szerkesztő-műsorvezetője volt. Lajtha László-díjjal (2002), Zugló Közművelődéséért Díjjal (2005) és Szabolcsi Bence-díjjal (2012) tüntették ki. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.
