Napi Tóra, hávdálá
|
||||
 |
||||
K”K,
Vájérá hetiszakasz 6. kommentár, 5781. Márhesván 19.
“És elküldött Ávimeleh, Gerár királya és elvette Sárát” (20:2). Ávimeleh nem tudta, hogy Sára Ábrahám felesége, igaz nem is volt különösebben kíváncsi a két ember egymáshoz fűződő kapcsolatának jellegére, nem kérdezett semmit, csak vitte az asszonyt. Ennek következtében ő és a házanépe elvesztették termékenységüket. Bár nem érezte magát hibásnak Ávimeleh, de a Talmud (Bava Kamma 92a) szerint Isten rávilágított, hogy teljesen ártatlan semmiképpen nem volt. Erősen valószínű, hogy ősatya és az uralkodó viszonyát nem kizárólag az egymás iránti szeretet és tisztelet határozta meg, hiszen a Sára körüli bonyodalmak erre alapos okot adtak. Isten rendezte a helyzetet: először jelzi Ávimeleh-nek, hogy távolodjon el nagyon gyorsan Sárától és adja őt vissza Ábrahámnak. Ugyanekkor jelzi azt is az Örökkévaló az uralkodónak, hogy a termékenységi problémáit az ősatya fogja megoldani azáltal, hogy imádkozik érte. Végül Ábrahám tényleg imádkozik érte, Ávimeleh meggyógyul, a helyzet megoldódott. A Talmud (uo.) összefoglalja a történteket: „annak ellenére, hogy a kárt okozó személy (Ávimeleh) kártalanítja áldozatát, vétkét addig nem bocsátják meg az égi bíróságon, amíg megbocsátást nem szerez áldozatától, amint írva van: „Most pedig add vissza a férfi feleségét, mert próféta ő, és imádkozik érted, hogy élj” (20:7). Ábrahám visszakapja Sárát, tehát kártalanítva lesz, és abból adódóan, hogy próféta, tudja, hogy Ávimeleh semmi helytelent nem követett el a feleségével. A Talmud lezárja a gondolatot: „és honnan lehet arra következtetni, hogy amennyiben az áldozat nem bocsát meg, akkor kegyetlen? Írva van: „Ábrahám pedig imádkozott Istenhez és meggyógyította Isten Ávimelehet…” (20:17).
Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!
gygy: 16.01
szk: 17.06
SZOMBAT 17.20: Hávdálá, utána RADAR
Meeting ID: 899 290 6955
