Baka István és Martin Heidegger találkozása a Molnár és a Tápai utca sarkán
címmel jelent meg egy tizenöt szerzőtől származó írásokat tartalmazó kis kötet.
Baka István
1948 – 1995Vadszőlő
Arszenyij Tarkovszkij emlékének
Mint házfalat a vadszőlő, befut.
És összetart az emlékezetem;
Vagyok, mert voltam, s ennyi épp elég
Akkor nyitom, ha becsukom szemem.
Ha kifelé bezárul minden út,
Itt legbelül lesz tágasabb a tér:
Puszták, hegyek, melyekre úgy borul.
A menny, mint kozmikus lapulevél
Felkél a Nap s lenyugszik, városok.
Sötét utcáin árnyak kóborolnak:
Mind ismerős, és náluk, aki él,
Nem élőbb és nem holtabbak a holtak.
Ki megszólított egykor, már örök
Megszólitás és ifjuság marad,
Míg össze nem roppannak falaim
Vadszőlő-terhű életem alatt.
A meglehetősen talányos címben szereplő Martin Heideggerről viszonylag sokan és sokat tudnak; az egzisztencialista filozófia megalapozóinak egyike, Freiburg egyetemének egyik jelese, és amit nem árt megjegyezni, a náci párt egykori tagja. (Bár legtöbben nem ez utóbbi miatt kedvelik a filozófiának ezt a kiemelkedő képviselőjét.)
Baka Istvánról a József Attila- és Graves-díjas költőről már talán kevesebben tudnak. Kis közvélemény-kutatásunk eredménye meglehetősen lehangoló eredményt hozott, mert a bölcsész végzettségű, verseket kedvelő kollégák sem nagyon hallottak róla. A verseiről pedig szinte egyikük sem tudott, egy verscímet sem tudtak felidézni.
„Így megy ez”, idézhetnénk a klasszikust némi cinizmussal, majd kiegészíthetnénk ezt Babits Mihály szavaival, aki annak idején a költészet halálát vizionálta ebben a sorában: „Régen elzengtek Sappho napjai”
Nos, talán mégsem!
A Baka Istvánt tisztelők, egykori barát, irodalomtudós, zeneszerző, fotóművész, matematikus, középiskolai tanár, költő, egyetemi oktató fogott össze, hogy megosszák a Baka versekkel való találkozásuk áramütés-szerű, megrázó és egy életre szóló élményét.
„Bevezetés a Baka-univerzumba” olvashatjuk a kötet alcímét.
A magyar nyelvet beszélő, verseket szerető szerzők között akad, aki a távoli Ausztráliában, Erdélyben és van olyan is, aki haszid zsidók lakta Brooklynban hallotta meg a hívó szót és sietett megosztani a Baka-versekhez fűződő élményeit a majdani olvasókkal. A szerzők nem kértek honoráriumot, több verset szerető vállalkozó, közöttük egy Mesterséges Intelligenciákat kutató és programozó cég finanszírozta megjelent kötet nyomdai költségeit. A Heti TV médiapartnerként segítette a munkát.
Aztán egyre többen csatlakoztak a díszes kompániához. Borovics Tamás színművész és Beslin Anita a Magyar Rádió munkatársa ajánlotta fel, hogy szaval a könyvbemutatón. A felkínált honoráriumot visszautasították. A Szegedi Somogyi Könyvtár térítésmentesen biztosította a bemutató helyét, Huszár Lajos zeneszerző saját szerzeményét, a Sanctust és egy Bach prelúdiumot és fúgát adott elő.
A könyv bemutatóján, amelyet Szegeden tartottak, a költő halálának huszonötödik évfordulójára is emlékezve, kiderült, hogy a kötet egy furcsa projekt első állomása. A projekt célja pedig nem más, mint a Baka-életmű eljuttatása legszélesebb olvasói táborhoz. Mások, szintén a projekt keretében, egy Facebook oldalt indítottak „Yorick visszatér” címmel, amelyen időről-időre egy-egy Baka költeményt tesznek közzé. Itt csatlakozhatnak rá a most induló versfolyamra: www.facebook.com/yorick.baka
„Huszonöt évig vártunk, most elégeltük meg a dolgot” – jegyezte meg fanyarul az egyik szerző. „A kötetet eljuttatjuk Magyarország összes könyvtárába, és olyan egyéb eszközöket vetünk be, amelyek a modern korra rímelnek” – tette hozzá egy másikuk.
„Egyfajta értékmentés ez, mert a szövegek tömegtermelésének korában ez a huszonöt éve lezárult hagyaték érdemes a támogatásra” – jegyezte meg a projekt vezetője.
Valóban, megerősíthetjük ezt! Elolvasva a Baka-életmű néhány kiemelkedő termését, minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a költő helye a legnagyobb magyar lírikusok között van.
És ha most azt kérdezik, hogy hogyan jön ide Martin Heidegger, akkor csak azt javasolhatjuk, hogy olvassák el a kötet címadó novelláját.
De tudunk jobbat! Már most kukkantsanak bele a költő életművébe, amelyet a Magyar Elektronikus Könyvtár Baka-oldalán találnak meg! Itt: mek.oszk.hu/09400/09446/09446.htm
