A breuerPress és a HetiTV hírei 2020.07.04.-reggelén
Külföldről behurcolt koronavírussal bármikor, akár már nyáron is lehet újabb járványt okozni Magyarországon – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetője. Merkely Béla arról beszélt: a járvány második hullámának legvalószínűbb időpontja a november, de addig is „ki kell húzni az időt”. Úgy fogalmazott: Magyarország „egyelőre őrzi az integritását”, de „nem lehetünk eléggé óvatosak”, hiszen az ország nincs lezárva, és „ha körbenézünk, riasztó látvány tárul elénk”. Míg ugyanis a járvány elején Dél- és Nyugat-Európa felöl jött a vírus Magyarországra, most körbevette az országot a vírusfertőzés. Szerbiában régóta emelkedik a betegek száma, Romániában annyi az új beteg naponta, mint a járvány „csúcsán”, Ukrajnában emelkedik a járványgörbe, és Ausztriából is magasabb esetszámokat jelentenek. Merkely Béla kitért arra: Magyarország sikeres védekezésének lényeges eleme volt az időben bevezetett számos korlátozás, az iskolák, éttermek bezárása, a vásárlási idősávok kijelölése. Ezek következtében azonban az ország lelassult, a gazdaság visszaesett, a munkahelyek veszélybe kerültek, tehát „nem lehet ezt a technikát többször bevetni, mert az mindannyiunknak sokba fog kerülni” – mondta az egyetem rektora. Most, hogy Magyarországon jó a helyzet, a vírus behurcolását kell megakadályozni.
A kormány várja az emberek véleményét a diákok és a tanárok ingyenes internethasználatáról – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára. Maruzsa Zoltán azzal összefüggésben beszélt erről, hogy a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció kérdései között arra is választ vár a kormány: járvány idején ingyenes legyen-e az internet az iskolás gyermekeket nevelő családoknak és a tanároknak. Az államtitkár hangsúlyozta: internet, valamint megfelelő eszközellátottság nélkül nem tudták volna megvalósítani a veszélyhelyzetben az átállást a digitális oktatásra, és sikeresen lezárni a tanévet. Ha a kormány megerősítést, felhatalmazást kap a lakosságtól, a következő hónapokban megszülethetnek az ezzel kapcsolatos döntések – mondta Maruzsa Zoltán.
A honvédség bebizonyította, hogy képes és kész helytállni egy olyan láthatatlan ellenséggel szembeni küzdelemben is, mint a koronavírus – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség központi elismerésátadó ünnepségén, Budapesten. Benkő Tibor hangsúlyozta, a katonák és a honvédséggel együttműködő társadalmi szervezetek segítették, óvták a lakosságot, nélkülük nem lehetett volna ilyen sikeres a vírus elleni védekezés. Hozzátette: a katonák olyan új kihívásoknak is megfeleltek, mint a kórházparancsnokság, a létfontosságú vállalatok felügyelete, az intézmények fertőtlenítése vagy a kórházi beléptetőrendszerek fenntartása.
Bácskai János, Ferencváros volt polgármestere, a Fidesz önkormányzati képviselője a heti Tv Pirkadat című műsorában a kerületi médiáról fejtette ki véleményét.
A politikus beszélt a kerületi újságról, amiről azt mondta el, a tervek szerint a jövőben már nem hetente kétszer jelenik majd meg, hanem csak havonta. A mostani vezetés lapja véleménye szerint kicsit propagandisztikusabb lett. Van még egy kerületi televízió is, a két médium eddig 75 millióba került egy évben a kerületnek összesen, a politikus szerint a mostani ellenzéki képviselők – amennyiben jelzik – programjairól, fontos eseményeiről is beszámolnak, a televízió egyébként az FTC hazai mérkőzéseiről is tudósít.
A képviselő beszélt arról, hogy most is mosolygó arcokkal találkozik az önkormányzatnál, azaz most derül ki, amikor már nem ő a polgármester, hogy a kölcsönös tisztelet megvolt az önkormányzati dolgozókkal. Hozzátette, néha panaszkodnak neki a mostani vezetésre, amelyik a hivatalba lépése óta több embertől is megvált. Több olyan esetet is megemlített Bácskai János, amelyek véleménye szerint nem voltak minden szempontból megfelelőek, példaként hozta fel azt, hogy a mostani polgármester, Baranyi Krisztina a veszélyhelyzet alatt 32 rendeletet hozott saját hatáskörben, ami rendben is lenne, csak nem történt előtte semmiféle egyeztetés a helyi képviselőkkel. Sőt a legutolsó nap ehhez még 35 rendelet jött hozzá a veszélyhelyzet legutolsó napján, többek között a név- és címerhasználatról is, ami Bácskai János szerint akár komoly káoszt is okozhat.
Külföld:
A visegrádi csoportban (V4) minap megkezdődött lengyel elnökség célja az, hogy az Európai Unió 2021-2027-es költségvetési kerete kedvező legyen a térség országai számára – közölte Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. A jelenleg a tárgyalóasztalra tett, az Európai Tanács július 17-18-ai csúcstalálkozóján megvitatandó költségvetési tervezetet a szóvivő a Radio Warszawa katolikus rádióban „nagyon előnyösnek” nevezte. Értékelése szerint a költségvetést, valamint az európai gazdaság koronavírus-járvány utáni fellendítését célzó helyreállítási alapot illető kompromisszumos megoldásokat Németország és Franciaország is támogatja, és jó kilátások vannak arra vonatkozóan, hogy a – mint fogalmazott – „fösvényekkel” (néhány többi nettó befizető országgal) is sikerül majd dűlőre jutni az egész Európa számára hasznos megoldást illetően. A „jó” uniós költségvetés elfogadását a következő hónapokban Müller a szerdán hivatalosan megkezdődött, egy évig tartó lengyel V4-elnökség fő céljának is nevezte. A V4 feladata jelenleg az, hogy rámutasson azokra a különbségekre, amelyek a nyugat- és a közép-európai országokat korábban elválasztó vasfüggönyből adódnak, és hogy „Európa megértse azokat a kihívásokat, amelyek előtt térségünk e különbségek miatt áll” – szögezte le a szóvivő.
Ha a koronavírus aktív marad Szerbiában, ősztől ismét virtuális oktatást vezetnének be, de csak minden második héten, vagyis a diákok felváltva egyik héten iskolába járnának, a másik héten pedig otthon, online órákon vennének részt – közölte a Mladen Sarcevic szerb oktatási miniszter. Szerbiában szerdáról csütörtökre 14 564-ről 14 836-ra emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Szerdán négy újabb halálos áldozata volt a betegségnek, így a halottak száma 281-re nőtt.
Lemondott az új-zélandi egészségügyi miniszter, miután megszegte a járványügyi korlátozásokat, írja a Sky News. David Clark korábban már idiótának nevezte magát a szabályok áthágásáért, most ez a posztjába került. A lemondott miniszter egyszer kerékpározni ment, egyszer pedig 12 mérföldet autózott, hogy a parton sétáljon a családjával. Lemondásának bejelentésekor azt mondta, a pozícióban maradása megzavarta a kormány harcát a koronavírus ellen. A politikus megtartja parlamenti képviselői posztját. Jacinda Ardern miniszterelnök elfogadta a döntést, mondván, fontos, hogy az egészségügyi kormányzás bírja az ország bizalmát.
Ijesztő elemzést tett közzé nemrég a Breaking Defense nevű oldal, ami szerint Irán olyan rakéta kifejlesztését végzi, amivel akár Európa szívéig is képes lehet támadást indítani a jövőben. A lap szerint Irán űrrakétának nevezi nyilvánosan a Kaszed nevű szerkezetet, noha az kísérteties hasonlóságot mutat a Shabab-3 nevű ballisztikus rakétákkal, és azok céljainak is megfelelhet — írta az Israel Hayom. Mindez pedig azt jelenti, hogy ha — Irán hivatalos kommunikációjával szemben — valóban ballisztikus rakétaként alkalmaznák az eszközt, akkor a robbanótöltet mennyiségétől függően „elérheti Közép-Európát, illetve Észak-Európa egyes részeit is”. Az elemzés szerint az iraki Ain al-Aszad légitámaszpont elleni bombázás is azt bizonyította januárban, hogy a perzsa állam nagy fejlődést ért el a ballisztikus rakéták pontosságát illetően. „Irán közleménye szerint hivatalosan 2 ezer kilométerre limitálták a ballisztikus rakéták hatótávolságát, ami arra elegendő, hogy elérjék Izraelt és Szaúd-Arábiát, azaz az iráni rezsim ellenségeinek kikiáltott országokat.
Izrael a 2016-ban elfogadott törvénynek megfelelően, szerdán 32-ről 30 hónapra lerövidítette a férfiak kötelező katonai szolgálatát. Az újoncok olyan dokumentumot kapnak szolgálatra jelentkezésükkor, amely elmagyarázza, hogy kötelező szolgálatukat lerövidítették, és egy értesítést, amely figyelmeztet a határozat felülvizsgálatának lehetőségére. A dokumentum szerint: „Lehetséges, hogy a besorozás után a törvény módosul, megváltoztatva a kötelező szolgálat időtartamát. Minden ilyen módosítás a te szolgálatodra is érvényes lesz.” Az izraeli hadsereg még nem változtatta meg a kötelező szolgálat időtartamát a weboldalán.
Bizonyos izraeli lépések valóban szenvedést okoztak a palesztinoknak, de a lehető legnagyobb szabadságot és életminőséget még így is Donald Trump terve jelenti számukra – véli Uri Pilichowski a The Times of Israel blog-oldalán. „Az egyik legmeglepőbb oldala a szuverenitás körüli vitának – vagy ahogyan mások nevezik, a nyugati part részei annektálásának – az ellenállás, amit egyes telepesek és Izrael közeli barátai mutatnak” – véli Pilichowski. Bár ellenállásra sokan számítottak a baloldal és Izrael ellenségei részéről (a kettő nem ugyanaz – hangsúlyozza), de a jobboldali telepesek, a centrista kutatók és a zsidó állam amerikai barátai részéről tapasztalt vehemens ellenállás kissé váratlan volt. „A telepesek félnek a palesztin államtól, amit a Trump-terv ígér, a kutatók félnek az annektálás hatásától a harcra, amit Izrael legitimációjáért vívnak, amerikai politikusok pedig félnek, hogy a lépés veszélyezteti a zsidó államnak az arab világgal való normalizációját”. A szerző szerint ha megkérdezik a szuverenitás kiterjesztésének híveit, hogy miért jó a terv, akkor sokan így felelnek: ahhoz, hogy építkezzenek Júdeában és Szamáriában, szükség van a hatóságok engedélyére, és ez egy extra bürokratikus akadály, amivel a ’67-es határokon belül élő izraeliek nem néznek szembe. Mások azt mondják, ötven év elég volt úgy, hogy Izraelnek nem volt keleti határa, és itt az idő arra, hogy végre legyen.
Gazdaság:
A válság dacára a következő hónapokban 10,5 milliárd forint értékben 24 beruházást indítanak el magyar vállalkozások Békés megyében, amivel újabb 4400 munkahelyet védenek meg – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szarvason, a Gallicoop Zrt. beruházásindító eseményén. A tárcavezető ismertetése szerint ehhez a kormány 5,1 milliárd forint támogatást nyújt. Kifejtette, országosan 806 magyar vállalat kötelezte el magát 377 milliárd forintnyi beruházás mellett, amihez a kormány 169 milliárd forint támogatást ad, és amivel 143 ezer 618 munkahelyet véd meg. Kormányzati bértámogatási és foglalkoztatást segítő programokkal a koronavírus-járvány kitörése óta 5512 munkahelyet védtek meg Békés megyében – emlékeztetett Dankó Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő.
Időjárás:
Szombaton a napsütést leginkább fátyolfelhők szűrhetik, emellett gomolyfelhők is képződnek, melyekből eleinte a középső, később a keleti és déli tájakon helyenként előfordulhat zápor, zivatar. Az élénk, erős északias szélben a délután folyamán 25-30 fokot mérhetünk.
