Napi Tóra, sáhárit
K”K,
Sláh hetiszakasz 2. kommentár, 5780. Sziván 23.
A két „jó” kém közül Káleb a kevésbé ismert. Mit tudunk róla? A tórai szövegből tudjuk: a, Jehuda törzsét képviselte és apja neve Jefune volt (13:6), b, egyedül (Jozsua nevét nem említi a Tóra) csitította a Mózesékre támadni szándékozó népet (uo 30.). Azt is olvassuk: c, hogy Jozsuával együtt megszaggatták ruháikat, amikor még rosszabbra fordult a közhangulat (14:6), és d, hogy Kálebbel (Jozsua itt sem kerül említésre) „más szellem volt” (uo. 24.) ami majd magyarázatra szorul. Kiderül a szidrából az is, e, hogy csak ő és Jozsua léphetnek be az Országba a húszévesnél idősebbek közül (uo. 24., 30.), illetve f, csak ők maradtak életben a kémek közül (uo. 38.). Kezdjük az apja nevének meghatározásával, azt írtam, Jefune volt a papa neve, ami azért nem teljesen biztos, mert a Krónikák könyvében Hecron néven szerepel, a Bírák könyvében pedig Kenáz fiaként említve főhősünk. A Talmud (Szota 11b) ezt úgy oldja fel, hogy kijelenti: az apja neve valójában Hecron volt, és édesanyja második férje volt Kenáz, Jefune neve pedig azért szerepel, mert Káleb elfordult (a Jefune név jelentése) a többi, helytelen úton járó kémtől. Káleb sem ezen az egyetlen néven szerepel, mert a Mered (1Krónikák 4:18, Megilla 13a), a Jeser, a Sováv és az Árdon (Krónikák könyve) nevek mind őt fedik (egyben az isteni út iránti hűségét jellemzik). Káleb jól nősült, Mózes nővére, Mirjám volt a felesége (Szota 11b).
Szép napot mindenkinek!
7.30: Sáhárit (OR-ZSE, Bét Jehuda zsinagóga)
