A hetiTV és a BreuerPress hírei. 2019.12.16. reggelén
„Nem győztünk”, de van esély győzelemre a karbonsemlegesség uniós kezelése ügyében – mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Kifejtette: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének célját senki sem vitatja, a kérdés az, hogy a terheit ki viselje; a magyar kormány álláspontja az, hogy fizessenek a szennyezők, a multinacionális vállalatok és a nagy országok. Annál is inkább, mert a kitűzött cél, az EU karbonsemlegességének elérése 2050-ig Magyarországnak összesen ötvenezer milliárd forintjába kerülne, azaz minden egyes magyar számára minden évben 170 ezer forintba – figyelmeztetett a miniszter. Az EU formálódó, 2021 és 2028 közti költségvetése kapcsán a magyar kormány számára az a fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek jobban, mint azt a nettó befizető Nagy-Britannia kiválása indokolná, azaz 10-15 százalékkal – jelezte. A brit választások kapcsán azt emelte ki, hogy a választópolgárok döntését tiszteletben kell tartani.
A miniszterelnök szerint a magyarok és a románok képesek összefogni a szabadságért. Orbán Viktor Temesváron, a romániai forradalom kitörésének 30. évfordulóján rendezett gálaesten hangsúlyozta: a két nép szabad életet akar, ezért adták vérüket hősei. A kormányfő elmondta: Magyarország készen áll arra, hogy szomszédjaival együtt felépítsen egy új Közép-Európát. 1989- decemberében Tőkés László temesvári lelkész szembeszegülése indította el a Ceauşescu-diktatúra bukásához vezető utcai megmozdulásokat. Az erdélyi politikus az ünnepségen kijelentette: a forradalmat nem lehet befejezettnek tekinteni, azt békésen és állhatatosan tovább kell folytatni.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a sikeres önkormányzati választás után a baloldali, liberális és jobboldali erőkből álló ellenzéki összefogás először valósíthat meg olyan programot, amely a nemzeti minimumot tartalmazza. Tóth Bertalan pártja évzáró sajtótájékoztatóján kiemelte: a program kiterjed az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás és a jogállamiság területére. Kunhalmi Ágnes szocialista választmányi elnök hangsúlyozta: az ellenzéknek 2022-ben is mindenhol egy jelöltet kell indítania, emellett közös listát és miniszterelnök-jelöltet állítania.
Az elmúlt 10 év legnagyobb ellenzéki sikerének nevezte az októberi önkormányzati választást a főpolgármester. Karácsony Gergely azt mondta: megválasztása óta a főváros vezetése megpróbálta kijelölni azokat az irányokat, amelyek a jövőben egy szolidáris Budapestet eredményezhetnek. Szólt arról is, hogy komoly lépéseket tettek Budapest zöldítéséért, emellett 50 milliárd forintos forrást szereztek a járóbeteg-ellátás korszerűsítésére, amelyből az elmúlt 30 év legnagyobb fejlesztése valósulhat meg.
Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével egy elemző-értékelő munkacsoport alakult, amely a migrációs tendenciákkal, annak változó mozgásaival, állampolgársági összetételével foglalkozik – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György hozzátette: a munkacsoport a rendvédelmi szervek első számú vezetőiből és más kompetens tagokból áll. Kitért arra, hogy a Vajdaságban, a magyar határ térségében is egyre nehezebb a biztonsági helyzet. Azt is elmondta, hogy pár napja járt Bosznia-Hercegovinában, ahol azt tapasztalta, a bosnyák hatóságok nagyon nehéz helyzetben vannak, és a lakosság is. Bonyolult a helyzet a Balkánon, Bosznia-Hercegovinában különösen – emelte ki Bakondi György.
Magyarország 2019-ben radikálisan csökkentette a szív- és érrendszeri betegségekben jelentős szerepet játszó transzzsírsavak mennyiségét az élelmiszerekben, ezzel követendő példává vált az uniós tagállamoknak – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A tárca közleményében aláhúzta, az új egészségkultúra program egyik fontos eleme az életmódváltás, ami nemcsak intenzívebb felvilágosító munkával ösztönözhető, de olyan rendeletekkel is, amelyeknek köszönhetően az élelmiszergyártók egészségesebb termékeket kínálnak. Emlékeztettek, öt éve lépett hatályba Magyarországon az a rendelet, amelynek célja a növényi olajok hidrogénezése (keményítése) során keletkező ipari transzzsírsavak (TFA) mennyiségének csökkentése az élelmiszerekben, a túlzott TFA-bevitel ugyanis bizonyítottan növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Külföld:
Nicola Sturgeon skót kormányfő szerint Boris Johnson brit miniszterelnök nem vétózhatja meg a skót függetlenségről tartandó újabb népszavazást és nem kötheti Skóciát akarata ellenére Nagy-Britanniához. Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő és a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője kijelentette: ha a konzervatív párti brit miniszterelnök nemet mondana a skót függetlenségi népszavazás engedélyezésére, ez az álláspont „nem lenne tartható”. Sturgeon közölte: péntek esti telefonbeszélgetésükben nyíltan megmondta Johnsonnak, hogy ha nemet mond a függetlenségi referendumra, és úgy gondolja, hogy ezzel az ügy le is zárult, hamarosan rájön, hogy mekkorát tévedett. „Milyen demokráciában lehetséges az, hogy egy párt, amelyik (Skóciában) elvesztette a választásokat, diktál annak a pártnak, amelyik győzött” – fogalmazott a skót miniszterelnök, utalva arra, hogy a csütörtöki brit választáson Skóciában az SNP elsöprő győzelmet aratott.
Lényegében eredménytelenül zárult az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ülése, a COP25 Madridban. Közös nyilatkozatot ugyan elfogadtak a résztvevők, de a kulcsfontosságú kérdésekről elhalasztották a döntéseket az egy év múlva kezdődő, glasgow-i csúcstalálkozó idejére. A Costa Rica-i környezetvédelmi miniszter szerint három ország hozzáállása miatt nem tudtak ambíciózusabb klímavédelmi intézkedéseket hozni: Brazília, Ausztrália és az Egyesült Államok miatt. Környezetvédelmi aktivisták egy nagy adag lótrágyát szállítottak a madridi helyszín elé, ezzel kifejezve sokak csalódását amiatt, hogy a világ vezetőinek még mindig nem sikerült valóban hatékony lépéseket tenniük a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A madridi helyszín előtt az Extinction Rebellion klímaaktivistái 12 jégtömbre állva, nyakukban kötelekkel tiltakoztak, ezzel jelképezve, hogy fogy az emberiség ideje.
A szeptemberben Budapesten esedékes 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) fontosságát hangsúlyozta Ferenc pápa a Szent Péter téren advent harmadik vasárnapján mondott beszédében. Ferenc pápa hangsúlyozta, kevesebb mint egy év van hátra a szeptember 13. és 20. között megrendezendő NEK-ig. Hozzátette, hogy a több mint egy évszázada rendezett eucharisztikus kongresszusok arra emlékeztetnek, hogy az egyház életének középpontjában az oltáriszentség áll. Az egyházfő idézte a magyarországi esemény bibliai jelszavát: Minden forrásom belőled fakad. Ferenc pápa kifejtette, reményei szerint a budapesti kongresszus megújulást indíthat el a keresztény közösségekben, olyan eucharisztikus kultúra fakadásával, amely képes a jóakaratú embereket a szeretet, béke, család, a teremtett világ védelme érdekében ösztönözni.
A román államfő kapja meg 2020-ban a Nemzetközi Károly-díjat az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért. A kitüntetést odaítélő testület indoklása szerint Klaus Iohannis sikerrel vezette Romániát egy Európa-párti, jogállami politika felé, emellett kiemelkedő küzdelmet folytat a szabadságért és a demokráciáért, a kisebbségek védelméért és a kulturális sokszínűségért.
Bolívia napokon belül elfogatóparancsot ad ki Evo Morales lemondatott korábbi államfő ellen – jelentette be Jeanine Anez, az ország ideiglenes elnöke. Morales „soha nem tisztelt semmit, még az alkotmányt sem, ezért, ha visszatér Bolíviába, akkor felelnie kell az ország előtt, és számot kell adnia az igazságszolgáltatásnak” – szögezte le Anez. Morales novemberben kényszerült lemondani, miután az országon véres tiltakozások söpörtek végig, mert az ellenzék és az Amerikai Államok Szervezete szerint csalással nyert az októberben tartott elnökválasztáson. Először Mexikóba, majd Kubába, végül Argentínába menekült. Morales volt Bolívia első őslakos elnöke, 14 éven át irányította az országot. Már negyedik megválasztása is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében nem indulhatott volna ismét az elnökválasztáson, ám ennek ellenére a La Paz-i alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a választott tisztségek esetében nem lehet újraválaszthatósági korlátot előírni, így indulhatott ismét az államfői posztért.
Az Izraeli Védelmi Minisztérium szerint a rehabilitációs osztály adatbázisában 57 277 fogyatékkal élő veterán izraeli katona szerepel. Az adatokat az 5. Megbecsülés Napja alkalmából tették közzé, mely az Izraeli Védelmi Erők sebesült veteránjai előtt tiszteleg. A számadatok tartalmazzák mind a fizikai mind a mentális sérülésekkel küzdő katonákat. A fizikai sérülésekkel küzdő katonák mellett a rehabilitációs osztály szerint közel 5000 veterán szenved poszttraumatikus stressz szindrómával. A rehabilitációs osztályon kezelt személyek közül 591 súlyos fogyatékossággal élő, és 817 a 2014-es erős szikla hadművelet során sérült meg – közülük 516 egészségügyi károsodása legalább 20%-os. A minisztérium kijelentette, hogy az osztály a rehabilitációs folyamat során minden fogyatékkal élő veteránt egy szakemberekből álló csoporttal és egy szociális munkatárssal köti össze. A Megbecsülés Napja „lehetőséget ad számunkra, hogy a mindennapok harcában megálljunk és tisztelegjünk azok előtt, akik súlyos árat fizettek az állam biztonságért,” mondta a minisztérium főigazgató-helyettese.
Gazdaság:
Vasárnap sípolással és transzparensekkel tüntettek Szegeden a megváltozott vasúti menetrendek miatt. A december 15-én életbe lépő új, országos menetrend változások ugyanis érintik a Szeged-Budapest vonalat is, amellyel az utasok 69 csatlakozást veszítenek el, és így nagyjából ezer utas közlekedése válik nehezebbé a mindennapokban.
A legfrekventáltabb idősávokban (reggel és délután) az inter city járatok nem állnak meg közbeeső állomásokon, így az utasok nem tudnak le és felszállni. Emellett sokan vonat helyett a buszcsatlakozásaikat sem érik el. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint azért voltak szükségesek a változtatások, mert így több vonalon csökkent a menetidő.
Időjárás:
Hétfőn tovább enyhül az idő. Sokfelé élénk, a Dunántúlon erős délnyugati szél fúj. Napos és erősebben felhős területek váltakoznak, délen várható a legtöbb napsütés. A hőmérséklet a Dunántúlon helyenként a 15 fokot is megközelíti. Északon, északkeleten lesz a leghűvösebb, ott kisebb eső is előfordulhat. Az esti, éjszakai órákban is északon várható a több felhő, délen a kevesebb, délkeleten foltokban köd képződik.
A jellemző hőmérséklet átlaga hétfő reggel 0 és +5, hétfő délután +5 és +13, fok körül alakul.
