A BreuerPress és a HetiTV hirei 2019.11.08
Törökország stratégiai partnere Magyarországnak a biztonság és a migráció kérdésében is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Orbán Viktor a Várkert Bazárban azt mondta: a magyar külpolitikai gondolkodás abból indul ki, hogy Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európába irányuló migrációt. Így a budapesti megbeszélésen is áttekintették az ezzel összefüggő kérdéseket, és Magyarország elismerését fejezte ki Törökországnak, amely csak az idén eddig 350 ezer illegális határátlépőt tartóztatott fel – közölte a kormányfő. Hozzátette: ha Törökország ezt nem tette volna, ezek az emberek már mind itt lennének, Magyarország déli határának környékén. A migrációval kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor kijelentette: Magyarország képes megvédeni határait, így akármerre is indulnak a migránsok, az biztos, hogy Magyarország határain nem léphet át egyetlen illegális migráns sem. A fizikai határvédelmi rendszer képes megvédeni a magyarokat az illegális migrációtól – közölte. Azt is mondta: a cél az, hogy akik elhagyták szülőföldjüket, azok hazamehessenek, mert nem a bajt kell idehozni, Európába, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van.
Nagyon jók a magyar-török kapcsolatok, és a jövőben is ilyen jó együttműködésre van szükség – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan. A török elnök kiemelte: csaknem 4 millió menekült tartózkodik Törökországban, közülük sokan mennének tovább Európába, de „az együttműködés miatt mi türelmesen feltartóztattuk ezt a tömeget”. Biztonsági zónára van szükség, hogy visszaküldhessék őket a hazájukba – közölte. Recep Tayyip Erdogan kitért arra: 6 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat határoztak meg célként, amely reális. Magyarország és Törökország képes ennek elérésére – mondta.
Budapesten lesz az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) terrorizmus elleni hivatalának regionális programtámogató irodája – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter A terrorizmushoz vezető radikalizáció: regionális politikai válaszok és kockázatcsökkentés című kétnapos angol nyelvű konferencia megnyitóján mondott beszédet. A miniszter a tanácskozás előtti sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországon már több szakosított ENSZ-szervezetnek működik regionális központja. Magyarország aktív és sikeres résztvevője a nemzetközi közösség terrorizmusellenes küzdelmének – hangoztatta. Vlagyimir Voronkov, az ENSZ főtitkárhelyettese a konferencián úgy fogalmazott, hogy a terrorizmus minden megnyilvánulási formájában súlyos globális kihívás, célja, hogy szétszakítsa az emberiség „társadalmi szövetét”.
A kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését – mondta a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely közölte: az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna. Példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta.
Hozzátette: konszenzus most sem volt a hat évvel ezelőtt meghozott döntés visszavonásáról.
Gulyás Gergely a magyar fiatalok nyelvtudásáról azt mondta: az uniós rangsor végén található. Szólt azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormány korábban hozott a nyelvtudás javításáért.
Az esetleges jövőbeli nyelvvizsga-kötelezettséget firtató kérdésre azt felelte: nem lát esélyt arra, hogy a most feloldott szigorítást egy-két éven belül visszaállítanák.
Gulyás Gergely a következő uniós költségvetéssel kapcsolatos kérdésre úgy felelt: a még hivatalban lévő Európai Bizottság által benyújtott előterjesztést a tagállamok többsége még tárgyalásra sem tartja alkalmasnak. Úgy látta: olyan nagyok a véleménykülönbségek, hogy még a horvát uniós elnökség alatt sem születhet megállapodás, az szerinte a német elnökség alatt várható, mert az képviselhet kellő erőt arra, hogy rábírja a feleket a megállapodásra.
Magyarország is fontos zászlóvivője a bővítésnek Európában – mondta. Hozzátette: a megválasztott bizottsági elnök Várhelyi Olivér jelöltségét már visszaigazolta, és korábban arról is biztosította a kormányt, hogy a bővítés- és szomszédságpolitikai portfólióért felel majd a magyar biztos. Nem tud arról, hogy ebben bármiféle változás lenne – ismételte meg.
Gulyás Gergely akadémikusnak nevezte az euróval kapcsolatban kialakult vitát. Magyarország azt vállalta, hogy időkorlát nélkül, de valamikor bevezeti a közös valutát – emlékeztetett.
Külföld:
Németország csak 2031-re emelheti védelmi kiadásait a NATO-tagoktól elvárt szintre, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre – jelezte a szövetségi védelmi miniszter. Annegret Kramp-Karrenbauer a német hadsereg (Bundeswehr) egyetemén, Münchenben tartott előadásában kiemelte, hogy hazájának nem azért kell növelnie védelmi költségvetését, hogy megfeleljen külső elvárásoknak, hanem azért, mert ezt diktálják biztonsági érdekei. Azonban figyelembe kell venni a Bundeswehr forrásfelhasználó képességét, mindig annyi pénzt érdemes a hadseregre fordítani, amennyit hasznosan el lehet költeni. Ennek alapján a német védelmi költségvetés 2024-re a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeget érhet el, és 2031-re emelkedhet a GDP 2 százalékának megfelelő szintre – mondta a miniszter.
Angela Merkel német kancellár és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egyaránt visszautasította Emmanuel Macron francia elnök kijelentését, amely szerint a NATO „agyhalott” lenne. Merkel Berlinben leszögezte, hogy Macron „drasztikus szavai ” nem tükrözik az ő nézeteit a szövetségen belüli együttműködéssel kapcsolatban. Kijelentette: „A NATO nélkülözhetetlen számunkra”. Stoltenberg szintén elutasította Macron bírálatát.
Felszámoltak a francia hatóságok két migránstábort Párizs északi részén, ahonnan több mint 1600 embert szállítottak el, és átmenetileg öt sportlétesítménybe helyezték el őket. A menekültválság 2015-ös kezdete óta ez volt az 59. hasonló jellegű rendőrségi akció. „Összesen 1606 embert vittünk el” – írta a prefektúra a Twitteren. A táborhelyek felszámolása reggel 6 órakor kezdődött a Porte de la Chapelle metrómegálló és Saint-Denis település közötti területen, és 9 óra előtt ért véget. Az elsősorban afgán és afrikai származású bevándorlókat a főváros környékén öt nagy sportlétesítményben helyezték el. „Mindenki helyzetét külön-külön megvizsgáljuk” – mondta Christophe Castaner belügyminiszter a Franceinfo hírrádióban. „Vannak olyan férfiak és nők köztük, akik már benyújtották a menedékkérelmet. Számukra külön szálláshelyek vannak, 2015 óta megdupláztuk ezek számát. Év végéig több mint 100 ezer ellátóhely fog rendelkezésre állni, eltökélt szándékunk elhelyezni és jobban integrálni azokat, akik már regisztrált menedékkérők” – tette hozzá.
Büszkén kiállnak a kurdok mellett, számos csatornán érkezik a segítség Észak-Szíriába, mióta az amerikaiak kivonultak, ezzel is gátolva Irán további terjeszkedését – mondta Cipi Hotovely izraeli külügyminiszter-helyettes a The Times of Israel cikke szerint, de részleteket nem árult el. „Izrael számos segítségkérést kap, főleg diplomáciai és humanitárius területen. Megértjük a kurdok mély aggodalmát és számos csatornán segítünk nekik” – mondta Cipi Hotovely a Knesszetben. A helyettes külügyi vezető nem részletezte az izraeli segítséget. Bejelentése az első megerősítése volt annak, hogy Izrael megteszi, amit Benjamin Netanjahu miniszterelnök ígért október 10-én, hogy segít a kurdoknak. „Izrael határozottan elítéli a török inváziót a kurd területeken Szíriában, és figyelmeztet a törökök és szövetségeseik által végzett etnikai tisztogatásra a kurdokkal szemben. Izrael kész kiterjeszteni humanitárius segítségnyújtását a derék kurd emberek számára” – mondta Netanjahu korábban.
A Likud párt nyilatkozatban cáfolta, hogy Benjamin Netanyahu miniszterelnök azonnali és drasztikus változtatást tervez az izraeli választási törvényben. A helyi médiában megszellőztetett közvetlen referendum célja az egy éve tartó politikai patthelyzet megszüntetése lett volna. „Netanjahu miniszterelnök nem a közvetlen választási törvényt, hanem egy széles nemzeti egységkormány létrehozását támogatja – az egyetlen kormányt, amelyet jelenleg alakítani lehet, és amelyre Izrael államnak szüksége van” – áll a nyilatkozatban. A két miniszterelnök-jelölt közötti közvetlen választási referendum ötletét állítólag Arie Deri, a Sász ultra-orthodox párt elnöke, jelenleg megbízott belügyminiszter vetette fel a kabinetben, azt remélve, hogy ilymódon végül megoldódik a belpolitikai válság és nem lesz szükség újabb harmadik fordulós választás kiírására februárban. A javaslat szerint egyszerű szavazással döntenék el a választók, hogy ki alakítson kormányt, de a szeptemberi eredményeken nem változtatva. Aki a több szavazatot kapná, lenne Izrael következő miniszterelnöke és alakíthatna végül kormányt. A szeptemberi eredményeket figyelembe véve a belügyminiszter nem részletezte, hogyan fogja a közvetlen szavazás feloldani a két oldal között fennálló matematikai holtpontot.
Gazdaság:
Javította a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát az Európai Bizottság, a korábban várt 3,7 százalékkal szemben idén 4,6 százalékos gazdasági bővülésre számít, ez a harmadik legmagasabb érték az Európai Unióban. A brüsszeli testület szerint 2020-ban és 2021-ben egyaránt 2,8 százalékos növekedés várható, ez megfelel a májusban kiadott prognózisban felvázoltaknak. A GDP tavaly 5,1 százalékos, 2017-ben 4,3 százalékos, 2016-ban pedig 2,2 százalékos ütemben nőtt. Mint írták, a magyar gazdaság eddig ellenállónak bizonyult a globális lassulással szemben a növekedést segítő hazai tényezőknek, és főleg az építő- és az autóipar fellendülésének köszönhetően, ezek várható meggyengülése, illetve az exportpiacok további alulteljesítése nyomán azonban a gazdaság nagy valószínűséggel veszíteni fog a lendületéből.
Időjárás:
Pénteken reggel országszerte párás, sokfelé ködös idővel indul a nap. Napközben ritkul a párásság, vékonyodik a ködből kialakult rétegfelhőzet, majd vékony felhőrétegen át szűrt napsütéses idő kialakulása várható. A keleti és nyugati határvidék térségében várható a legtartósabban felhős ég. Napközben számottevő mennyiségű eső nem hullik, de egészen északkeleten, valamint a nyugati határszélen nem zárható ki egy-egy jelentéktelen zápor. Kissé megélénkül a délkeleti szél. Éjszaka keleten kevés lesz a felhő, ott ködfoltok képződhetnek. A Dunántúl fölött megvastagszik a felhőzet, és a nyugati határszélen eső, záporeső is előfordulhat. A jellemző hőmérséklet péntek reggel északon 4, délen 8, péntek délután északon 13, délen 17, fok körül alakul.
