A BreuerPress és a HetiTV hírei
Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács (USHBC) elnökét, Eric Stewartot és az üzleti küldöttség résztvevőit. Immár negyedik alkalommal látogattak Budapestre a legnevesebb amerikai cégek felsővezetői az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács szervezésében. A tárgyaláson – amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett – elhangzott: a magyar-amerikai együttműködés egyértelmű sikertörténet mind gazdasági, mind védelmi szempontból, Donald Trump hivatalba lépése óta pedig politikai vonatkozásban is. Emlékeztettek: az Egyesült Államok az EU-n kívüli legnagyobb befektető Magyarországon, 1700 amerikai vállalat 106 ezer magyar embernek ad munkát; és magyar kormány 81 stratégiai partnere közül 14 amerikai.
A magyar közvélemény-kutató intézetek főpolgármester-választások előtti utolsó felmérései szoros versenyben Tarlós István előnyét mutatják. A választani tudó biztos szavazókra vonatkozó közvélemény-kutatási adatokat tett közzé a Medián, a Nézőpont Intézet és a Publicus Intézet is. A Századvég és a ZRI-Závecz pedig a biztos szavazókra vonatkozó adatokat publikált. A választani tudó biztos szavazók körén belül Tarlós István 49, Karácsony Gergely 43, Puzsér Róbert 8 százalékos támogatottsággal rendelkezik a Nézőpont Intézet önkormányzati választásokat megelőző utolsó, telefonos (CATI) módszerrel, 750 fő megkérdezésével készült felmérése szerint. A Medián 1000 fős online (CAWI) felmérés alapján Tarlós István 48, Karácsony Gergely 47, Puzsér Róbert 5 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Egyedül a Publicus mért százalékpontra megegyező támogatottságot, 48-48 százalékot, a két fő jelölt, Tarlós István és Karácsony Gergely esetében Puzsér Róbert 4 százalékos támogatottsága mellett 606 fős telefonos kutatása során. Az önkormányzati választáson való részvételt ígérő biztos szavazók körében a Századvég telefonos mintán végzett közvélemény-kutatása Tarlós István 51, Karácsony Gergely 43, Puzsér Róbert 5 és Berki Krisztián 1 százalékos támogatottságát mérte. A ZRI-Závecz applikáció és IVR technológia együttes alkalmazásával végzett közvélemény-kutatása alapján a jelenlegi főpolgármester 48, Karácsony Gergely 45-46, Puzsér Róbert 6, Berki Krisztián pedig 0-1 százalékot fog szerezni. Amennyiben az öt intézet eredményeit átlagoljuk, Tarlós István (49 százalék) előnye látható Karácsony Gergellyel (45 százalék) szemben, Puzsér Róbert pedig 6 százalékos szimpatizánsi kört tudhat maga mögött.
Budapest „NER-telenítését” ígéri Karácsony Gergely az önkormányzati választás után. A főpolgármester-jelölt öt pontban foglalta össze az erről szóló elképzeléseit. A politikus azt mondta, hogy a fővárost ki kell venni „a NER fogságából”. A Nemzeti Együttműködés Rendszere ugyanis se nem nemzeti, se nem együttműködő, de elég szilárd rendszernek tűnik, ami korrupcióból, cinizmusból, az emberek félrevezetéséből áll – fogalmazott. Karácsony Gergely elképzelései közül elsőként az ötszáz millió forintnál értékesebb ingatlanok tulajdonosaira kivetendő adót említette. Hangsúlyozta, nem általános ingatlanadóban gondolkodik, csak a nagy vagyonokat akarja adóztatni ezen a módon. Bejelentette, hogy megválasztása után kitiltja Budapest területéről a Lokál című ingyenes napilapot. Az újság helyett egy új, ingyenes, pártsemleges, önkormányzati lapot akarnak kiadni – tette hozzá. A politikus a legszigorúbb átláthatósági intézkedések bevezetését ígérte, amelyek keretében az elmúlt öt év minden önkormányzati szerződését nyilvánosságra akarja hozni. Hozzátette, ez nemcsak a fővárosi önkormányzatra, de az önkormányzati cégek szerződéseire is vonatkozik.
Külföld:
Elutasították az új Európai Bizottságban belső piaci biztosnak jelölt francia Sylvie Goulard kinevezését az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságai. Három jelöltet nem hagytak jóvá az első meghallgatást követően azonnal a koordinátorok, ők írásbeli kérdéseket kaptak, kettejüknek pedig másodjára is meg kellett jelenniük a képviselők előtt. A lengyel Janusz Wojciechowski végül zöld jelzést kapott, de Goulard-t második meghallgatása után is leszavazták, bennfentesek szerint 82:29 arányban. A legtöbb vitát az állítólagos európai parlamenti fiktív állások ügyében ellene folytatott korábbi vizsgálat váltotta ki. Szakértők arról számoltak be, hogy Ursula von der Leyen megválasztott elnök ennek nyomán nagy valószínűséggel új jelöltet fog kérni Párizstól.
A brit Munkáspárt kormányra kerülése után azonnal népszavazásra bocsátja a brit EU-tagság ügyét, azzal a választási lehetőséggel, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja – mondta a legnagyobb brit ellenzéki erő vezetője. Jeremy Corbyn, aki a közép-angliai Northampton városában rendezett pártgyűlésen részletezte a Labour programját az általános várakozások szerint hamarosan esedékes előrehozott választásokra, kijelentette: miután a konzervatív párti kormány a Brexit-folyamat eddigi három évében kudarcot vallott, ideje kivenni a döntést a politikusok kezéből, és a népre kell bízni az utolsó szó kimondását. Corbyn közölte: ha a Munkáspárt kormányra kerül, haladéktalanul törvényt alkot az újabb népszavazás megtartásáról.
Klaus Iohannis román államfő üdvözölte, hogy a parlament megbuktatta a szociáldemokrata Viorica Dancila kormányát, és bejelentette: pénteken megkezdi az egyeztetést a parlamenti pártokkal egy új kormány megalakításáról. Iohannis szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „inkompetens” kormányának eltávolításával Románia nyer, a parlament pedig a májusi voksoláson kifejezett népakaratnak szerzett érvényt, elindítva a történelem süllyesztője felé a „hatalmával visszaélő” PSD-t, politikai érettséget tanúsítva. A jobboldali elnök az előrehozott választásokat nevezte a legjobb megoldásnak, ám elismerte, hogy ehhez a jelenlegi parlamenti pártok konszenzusára lenne szükség. Iohannis jelezte: azon lesz, hogy az országnak mielőbb működőképes kormánya legyen.
Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy 3,6 millió szíriai menekültet küld országából Európába, amennyiben az unió megszállásnak próbálja minősíteni a szerdán megkezdett török hadműveletet Északkelet-Szíriában. Erdogan a török kormánypárt tartományi elnökei előtt felszólalva úgy fogalmazott: Ankarának könnyű a dolga, csak megnyitja a kapukat. Egyúttal kijelentette: Brüsszel térjen magához. A török államfő azt is mondta, hogy az EU sosem volt őszinte Ankarával, mert 1963-tól máig csak halogatja Törökország uniós tagságát. Arról is beszámolt, hogy országa eddig 40 milliárd dollárt költött a menekültekre. Hozzátette: „Allah engedélyével még egyszer ennyit költünk rájuk”. Törökország azért indított katonai beavatkozást Szíriában az Eufrátesz folyótól keletre, mert terrorszervezetnek és biztonsági fenyegetésnek tartja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, amely 480 kilométer hosszan tartja ellenőrzése alatt a határ szíriai oldalát. Ankara szerint az YPG a törökországi kurd szakadár fegyveresek, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai szövetségese.
Miközben egyes elemzők kritizálják az amerikai csapatok Szíriából való kivonására vonatkozó döntést, Benjamin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael egyedül is megvédeni magát a regionális fenyegetésekkel szemben. A szakértők szerint a csapatok kivonásával keletkező vákumot olyan hatalmak tölthetik be, melyek nem osztják Izrael érdekeit. „Nem arra törekszünk, hogy ‘egyedül maradt nép legyünk,’ de ebbe a helyzetbe kényszerültünk a jom kippuri háború kezdetén – csak a vége felé érkezett meg az amerikai segély. Mint 1973-ban, továbbra is nagyra értékeljük az Egyesült Államok támogatását, amely az utóbbi években jelentősen megnőtt, valamint azt az óriási gazdasági nyomást, amelyet az Egyesült Államok Iránra gyakorol… Ugyanakkor mindig szem előtt tartjuk és végrehajtjuk irányadó alapszabályunkat is: Izrael megvédi magát, saját maga, minden fenyegetéssel szemben. Az izraeli hadsereg készen áll a fenyegetések megelőzésére, védekezéssel és támadásokkal, elsöprő erejével. Fegyveres- és szellemi erő. Ez a nagy szellemiség, amelyet a jom kippuri háború generációja adott nekünk,” mondta Netanjahu a jom kippuri háborúban megöltek emlékére rendezett ceremónián a Herzl-hegyi nemzeti temetőben Jeruzsálemben. A miniszterelnök nem említette közvetlenül az Egyesült Államok Szíriából való kivonulásáról szóló döntést, inkább az iráni rezsimre összpontosított.
Kultúra:
Olga Tokarczuk lengyel írónak ítélte oda a 2018-as és Peter Handke osztrák írónak a 2019-es irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A testület az Olga Tokarczuknak odaítélt Nobel-díj indoklásában az 57 éves író „narratív képzeletét” emelte ki, „amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”. A 76 éves Peter Handkét nagyhatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát. A legrangosabb irodalmi díj mellé 9 millió svéd korona (276 millió forint) is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. Az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémiát sújtó botrányok miatt tavaly nem osztották ki, ezért jelentették be csütörtökön a 2018-as díjazottat is.
Időjárás:
Péntek hajnalban derült égbolt, kevés felhő, némi párásság, foltokban, elsősorban a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld térségében köd várható. Napkeltét követően a párásság eloszlik. Napsütéses, változóan fátyolfelhős, kellemes hőmérsékletű idő alakul ki. Az északi országrészben előfordulhatnak átmenetileg erősebben fátyolfelhős időszakok. Általában gyenge, északnyugaton élénkebb délnyugati szél fúj.
A jellemző hőmérséklet péntek reggel 5 – 8, délután északon 15-18, délen 18-20,fok körül alakul.
