Zsidóságot érintő lapszemle
Sajtófigyelés 2019. október 2.
Magyarország
klubradio.hu
Arató András túlélésről, függetlenségről, EMIH-ről
www.klubradio.hu/adasok/arato-andras-tulelesrol-fuggetlensegrol-emih-rol-108969
A Klubrádió túlélési gyakorlatának részeként a Megbeszéljük vendége volt Arató András igazgatósági elnök, aki igen részletesen beszélt a gyűjtés állásáról, a lehetőségekről és az EMIH-hel kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. Kiemelte, a rádió szerkesztési gyakorlatába senki nem szól bele.
Tulajdonosi háttér
Arató András több kérdést is kapott a hallgatóktól a Brit Médiáról és a részesedéséről is. A tulajdoni arányok 2016 óta nem változtak, 86 százalékban ő tulajdonolja a rádiót, 14 százalékban kisebbségi tulajdonos a Brit Média. Ez a részesedés sose volt magasabb, bár először abban állapodtak meg, hogy 25 százalékra nőhet a tulajdonrész, de erre nem volt szükség a kártérítési összeg miatt.
Azért is kell megcélozni a 70 millió forintot, mert többe kerül a működés, mint három évvel ezelőtt, megújult a honlap, de több szolgáltatást is nyújt, már bőségesen lehet vállalni. Drágult a Klubrádió fenntartása, mindez éves szinten 15-20 millió forinttal került többe. Ha a kártérítési per végén leszünk, akkor körülnézünk, hogy milyen világban vagyunk. Ha Budapest felszabadulna a NER nyomása alól, ellenzéki fordulat jönne, az jót tehet a rádió kilátásainak, mivel jelenleg egy büdös fillért nem kap a fővárosi intézmények kommunikációs keretéből – fogalmazott.
A Klubrádió függetlensége
A hallgatókkal folytatott beszélgetésekben sokszor kerül szóba az EMIH; vajon ők döntenek arról, hogy itt mi történik? – kérdezték többen. Arató András azt mondta: ezt elég egyszerűen lehet cáfolni, egyrészt a tulajdonosi struktúrával, másrészt hallgatni kell a Klubrádiót. A tartalomban nem történt érdemi változás. Nagyra értékeli, hogy 2015-ben olyan helyzetben kapott segítséget a rádió (nem ingyen, 14 százalékért), amikor nem volt B-terv, úgy nézett ki januárban, hogy februárban nem sikerül se fizetést adni, se villanyszámlát fizetni. Akkor rögtön 10 millió adományt sikerült szerezni (ez csak kisebb része volt a havi költségeknek), majd egy közepesen sikeres márciusi gyűjtés után júniusban megállapodtak az említett céggel.
Hangsúlyozta: neki nagyon sok kérdésben teljesen más a véleménye, mint a tulajdonostárs mögött lévő entitásnak, az EMIH-nek. Nem hívőként máshogy vélekedik a hittel kapcsolatban és másképp gondolja, hogy milyen kompromisszumokat lehet kötni a fennálló rendszerrel, a NER-rel. De azért, mert máshogy gondolkodunk, nem kell ellenfélnek tekintenünk egymást, különösen úgy, hogy egyik fél se erőlteti rá a másikra az álláspontját. Arató szerint senki nem mondja neki, hogy bármi jót kellene mondania a „vezérrel” kapcsolatban (nem is nagyon sikerülne), ha például a Kinevetsz a végén című műsorban vesz részt, tehát szerinte ez normális egymás mellett élés. „Ők eldöntik, hogy mit csinálnak a maguk területén, mi is a miénken”.
Bolgár György műsorvezető felvetette, néhány hallgatót elbizonytalanított, hogy Rózsa Péter, aki a Klubrádióban főszerkesztő-helyettes volt, sokat szerepelt, szerették, aztán elszerződött a 168 Órához, amely hosszú ideje a Brit Média tulajdona. Ráadásul néhány hónappal ezelőtt elindult egy műsora, a Csak semmi majré, amelyben állandó, heti vendége Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. Arató Rózsa távozásáról azt mondta: elég abszurd lenne, ha azzal befolyásolnák a rádió működését, hogy elhívnak valakit innen. Ha ide delegálnának valakit, akkor értené a problémát.
Azt is mondta: a Csak semmi majré koncepciója kicsit másképp volt, mint ahogy most hallatszik. Sokszor szerepel Köves Slomó, de nem minden alkalommal. Arra gondoltak, hogy a zsidóság témakörében sok kérdés foglalkoztatja az embereket, és ebből lehet egy heti műsort csinálni. Az volt a terv, hogy az első adásban a neológia és az ortodoxia közötti különbségeket mutatják be, amelyben Köves Slomó, mint ortodox, és egy közismert neológ rabbi lett volna a vendég, majd a Mazsihisz nem engedte a neológ rabbik részvételét. Akkor Gábor György vallásfilozófust hívták meg, akiről nem lehet állítani, hogy nagy tisztelője az EMIH tevékenységének (ez nem pozitívum vagy negatívum, csak ténymegállapítás). Vagyis nem mondtak le arról, hogy továbbra is vitahelyzet legyen.
Arató András – ahogy a Klubrádió több más műsorában – ebben is talált kritizálni valót, úgy érezte, az ő ellentétes világnézete nincs kellőképpen képviselve, de nem azért, mert a vendég ezt elhatározta volna, hanem így sikerült. Elégedetlen volt a helyzettel, de nem gondolta, hogy ez olyan tragédia lenne, amellyel érdemben foglalkozni kellene. Ha valaki követte Rózsa Péter közéleti műsorvezetéseit, akkor elég egyértelmű, hogy „nem egy NER-lovag”.
Egy hallgató azt a megjegyzést tette a műsorral kapcsolatban, hogy Köves Slomó szinte második műsorvezetőként vesz részt, kérdéseket tesz fel, nem csak vendég. Szerinte a Klubrádió résztulajdonosának nincs ott a helye, ráadásul Köves Slomó olyan tulajdonos, aki például a Sorsok Háza kérdésében Schmidt Máriával van egy platformon. Arató András úgy válaszolt: a rádióban megjelenő vélemények inkább az ő álláspontjához vannak közel, de ez a rádió nem arról szól, hogy „csak a mi véleményünk hangozhat el”. Kritika tárgya, hogy elég erőteljes-e a műsorvezető, de ez Rózsa Péter műsora, az ő felelőssége, hogy kit hív meg és milyen intenzitással vitatkozik. Nem érzi, hogy ezzel érdemi probléma lenne, és főleg nem érzi azt, hogy a Klubrádió világnézete, szabadság melletti elkötelezettsége ezáltal a legkisebb mértékben is sérülne.
Külföld
index.hu
Soros György nem fért fel az 50 legbefolyásosabb zsidó listájára
index.hu/mindekozben/poszt/2019/10/01/50_legbefolyasosabb_zsido/
A zsidó újév, a Rós hásáná alkalmából az izraeli lapokat is elöntik a hazai sajtóból jól ismert év végi listák, visszatekintések és prognózisok. A mérsékelt jobboldali Jerusalem Post például összeállította az év 50 legbefolyásosabb zsidó emberének listáját,
Az igen színes lista élén egyébként a Moszad 2015-ben kinevezett igazgatója, Joszi Kohen áll. Ő furcsa módon egy olyan akcióval érdemelte ki az első helyezést, ami sem az 5779-es, sem a 2019-es évhez nem köthető. Az izraeli hírszerzés ugyanis még 2018 januárjában bonyolította azt a még Moszad-mércével mérve is gigantikus akciót, melynek keretében a Moszad ügynökei 2018 januárjában Teheránban nem kevesebb, mint 32 széfet törtek fel. A széfekből azután kipakolták, majd titokban Izraelbe szállították az iráni atomprogram teljes titkos dokumentációját. Ezek az iratok voltak azok, melyekkel Benjamin Netanjáhu egy teátrális sajtótájékoztatón a végső lökést adta Donald Trumpnak, hogy léptesse ki az Egyesült Államokat az iráni nukleáris megállapodásból.
A cikk forrása: www.jpost.com/50-Influencers-2019
24.hu/kulfold/2019/10/01/soros-gyorgy-50-legbefolyasosabb-zsido-ivanka-trump/
www.nyugat.hu/tartalom/cikk/soros_gyorgy_50_legbefolyasosabb_zsido
akibic.hu/2019/10/01/kik-a-legbefolyasosabb-zsidok-a-vilagon/
hvg.hu
127 ezer Spanyolországon kívül élő zsidó kérelmezett spanyol állampolgárságot
Lejárt az a határidő, amíg a Spanyolországból elüldözött zsidók leszármazottjai spanyol állampolgárságot kérhettek. 127 ezren jelentkeztek, többségük Dél-Amerikából.
2015-ben fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé teszi a középkorban elűzött szefárd zsidók leszármazottjainak Spanyolországba települését. A spanyol állam a mórok kiűzése után, a XV. század végétől kezdve kényszerítette a zsidókat a keresztény hit felvételére, s akik nem engedelmeskedtek, kénytelenek voltak elhagyni az országot.
A BBC beszámolója szerint a törvény elfogadását követően a legtöbben – húszezren – Mexikóból jelentkeztek, a második és harmadik helyen Venezuela és Kolumbia áll.
Nem volt könnyű megfelelni a feltételeknek, a jelentkezőknek igazolniuk kellett, hogy közük van a több száz évvel ezelőtt elüldözött személyekhez. Ez után a jelentkezőknek vizsgázniuk kellett a spanyol történelem és alkotmány ismeretéből, s azt is bizonyítaniuk kellett, hogy beszélnek spanyolul. Az új spanyol állampolgároknak nem kell Európába költözniük, az állampolgárságot felvehetik akár az országukban lévő spanyol nagykövetségen vagy konzulátuson is.
Madrid a szefárdok tekintetében kivételt tett: annak ellenére engedélyezte, hogy a jelentkezők a megkapott spanyol állampolgárság mellett megtartsák az eredetit is, hogy Spanyolország általában nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. Portugáliában még nem zárták le a spanyolhoz hasonló programot.
Történészek szerint a tömeges kiutasítás előtt mintegy 200 ezer zsidó élt az Ibériai-félszigeten. Becslések szerint világszerte jelenleg kétmillió szefárd zsidó él. 2015 előtt is visszatérhettek Spanyolországba a szefárdok leszármazottjai, ám a folyamat jóval bonyolultabb és időigényesebb volt.
neokohn.hu
Holokauszt-megemlékezés – a zsidó elnök nélkül
neokohn.hu/2019/10/01/holokauszt-megemlekezes-a-zsido-elnok-nelkul/
Vihart kavart Ukrajna májusban megválasztott (zsidó származású) elnöke azzal, hogy – elődeivel ellentétben – nem ment el Babin Jar-i vérengzés évfordulóján a megemlékezésre.
Rendkívül nehezményezte Ukrajna és egyben Kijev főrabbija, Jakov Dov Blajh azt, hogy Volodimir Zelenszkij nem vett részt a vasárnapi megemlékezésen Babin Jarban (oroszosan Babij Jar). Mint ismert: 1941 őszén az SS hóhérai Kijev zsidó közösségnek csaknem az összes tagját néhány napon belül lemészárolták.
„Az elnökünk zsidó, mégis ő az első, aki nem jött el Babin Jarba szeptember 29-én. Mivel zsidó, neki már nem is kell…. Csak egy kosár virágot küldött. A következő államfő meg bizonyára teljességgel meg is feledkezik arról, hogy egyáltalán volt Babin Jar” – méltatlankodott a főrabbi a helyszínen összegyűlt résztvevők előtt. Később azonban fordított a beszéde menetén, és több mindent felhozott Zelenszkij védelmére.
„Az elnök volt itt néhány hete, Benjamin Netanjahu látogatása idején. Nem értek teljesen egyet azzal, hogy kárhoztatni kellene. Bizonyára akadt valami elfoglaltsága. Most tért vissza az Egyesült Államokból. Az a látogatás nagyon fontos volt, és bonyolult. Nem kellene nagyon vádolni őt. Ellenkezőleg: szeretném megáldani az elnököt” – mondta végül némileg megenyhülve a főrabbi újságíróknak.
Zelenszkij hivatalos közleményt adott ki, amelyben ezt írta: „Mély fájdalommal idézzük ma fel múltunk egyik legtragikusabb lapját. 78 évvel ezelőtt, Kijev Babin Jar nevű részében a nácik hozzáfogtak a civilek tömeges kivégzéséhez. A Harmadik Birodalom faji tisztaságának hirdetői által kifejlesztett felfoghatatlan és borzalmas politikának eredményeképp eltervezték a zsidó nemzetiség képviselőinek elpusztítását a nácik által megszállt területeken.”
Az elnök azt is megjegyezte, hogy Ukrajna nagy hálával emlékezik meg azokról a hétköznapi emberekről, akik életük kockáztatásával mentették meg honfitársaikat a haláltól.
„Babin Jar és a holokauszt emléke figyelmezteti az emberiséget arra, hogy az erőszak ideológiája visszahozhatja a múltat, és az emberi élet az alku tárgya lehet a diktátorok kezében. Meg vagyok győződve arról, hogy az ukrán nép mindig egy emberként fogja megakadályozni a faji vagy nemzetiségi alapon elkövetett erőszak megnyilvánulásait” – tette hozzá Zelenszkij.
Boriszlav Berjoza, a nacionalista Jobb Szektor parlamenti képviselője is elégedetlen volt azzal, hogy mindössze közleményre futotta, sőt meglepőnek találta, hogy Zelenszkij nem vett részt a megemlékezésen.
„Porosenko mindig elment Babin Jarba az évfordulón rendezett emlékünnepségre. Janukovics is ott volt, és Juscsenko is mindig helyezett el virágot. Zelenszkij az első ukrán elnök, aki figyelmen kívül hagyta ezt a hagyományt. Ha valaki elmegy Babin Jarba, azzal tisztelettel adózik a tragédia emlékének, de az államfőnek nem volt ideje és lehetősége. Nem fűzök hozzá semmit” – írta a képviselő a közösségi médiában.
