Zsidóságot érintő lapszemle
Sajtófigyelés 2019. szeptember 25.
Magyarország
atv.hu
Mazsihisz: a hatalom nem döntheti el, ki képviseljen egy csoportot
www.atv.hu/belfold/20190924-mazsihisz-a-hatalom-nem-dontheti-el-ki-kepviseljen-egy-csoportot
Határozottan Schmidt Mária nélkül képzeli el a Sorsok házát a Mazsihisz – egyebek mellett erről beszélt a szervezet elnöke a Spirit Showban. Heisler András azt is elmondta, hogy pár hete tárgyalt Gulyás Gergellyel, és javaslattal éltek a kormány irányába. A zsidó szervezetek mai helyzetéről pedig annyit mondott: a hatalom nem döntheti el, hogy ki képviseljen egy csoportot.
Mazsihisz: a hatalom nem döntheti el, ki képviseljen egy csoportot
Pár hete járt Gulyás Gergely miniszternél, ahol a Sorsok Háza is szóba került – erről beszélt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a Spirit Showban. Mint mondta, a Mazsihisz javaslatot tett, amelyet nem részletezne, de Schmidt Máriát kivenné a történetből, vele ugyanis nem lehet ezt szerinte megvalósítani.
Az alternatív javaslat lényege, hogy mindenki „meg tudná tartani az arcát”, beleértve a kormányt, Köves Slomót és a Mazsihiszt is. Heisler András szerint a szervezetük és a kormány is egy hiteles, nemzetközileg elismert projektben érdekelt, és abban reménykedik, hogy javaslatuk „meghallgatásra talál”. Mint mondta, ők nem koncepciót adtak a miniszternek, hanem olyan struktúrát javasoltak, ahol mindenki megtartja az arcát. Emlékeztetett: korábban volt egy nemzetközi tanácsadó testület, amelyet Schmidt Mária hozott létre, de ebből végül kiléptek majd szétesett.
Heisler András szerint alapvetően nem az építkezéssel, hanem a tartalommal van baj.
A kérdésre, hogy jelenleg milyen a kapcsolatuk a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségel (EMIH), azt felelte, hogy nem történt nagy változás azzal, hogy Semjén Zsolt azt nyilatkozta az EMIH-ről, hogy nagy egyház lettek. Heisler szerint eddig is bevett egyház volt az EMIH, nem nagyon változott a pozíciója.
Egy dolog változhat csupán, hogy a kormány ugyanúgy akar velük is egy együttműködési megállapodást, mint ahogyan azt velük is kötöttek korábban.
Soha nem a hatalom privilégiuma kiválasztani azt, hogy ki képviseljen egy közösséget – folytatta –, miközben most „egy kicsit ez akar történni” szerinte. Ezt rendkívül rossz néven veszik, nemzetközi partnereik sem értik a helyzetet. Szerinte a helyzetet tisztázni kellene egy zsidó közösségi kerekasztal esetében is, amely a kormány és a zsidó szervezetek közötti párbeszéd. Az elején még aktív volt – tette hozzá a Mazsihisz elnöke – később mégis formálissá vált.
nepszava.hu
Semjén olyan kategóriába sorolta az EMIH-et, ami nincs
nepszava.hu/3051137_semjen-olyan-kategoriaba-sorolta-az-emih-et-ami-nincs
A miniszterelnök-helyettes vasárnap jelentette be: átfogó megállapodást kötött a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, amelynek értelmében az EMIH a „legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik”.
A döntés elvileg már megszületett, de – szemben a távirat iroda korábbi hírével – a finanszírozási megállapodást még nem írta alá a magyar kormány és a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH). Mivel a szerződés még nem publikus, egyelőre annak pontos tartalma sem ismert.
Vasárnap késő este számoltunk be mi is az MTI nyomán arról, hogy a szentendrei új zsinagóga avatási ünnepségén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette: átfogó megállapodást kötött a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, amelynek értelmében az EMIH a „legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik”. Semjén szerint ezzel alanyi jogon jár az állami, önkormányzati intézményrendszerrel azonos finanszírozás minden közfeladatot átvállaló intézmény tekintetében, legyen az oktatási, szociális, kulturális vagy az élet bármely területét érintő közfeladat-átvállalás. A megállapodás alapján a fegyveres testületeknél felállhat az EMIH tábori lelkészi szolgálata.
A távirati iroda tudósítása több kérdést is felvet. A törvény értelmében ugyanis csak „bevett”, „államilag elismert” egyházak vannak. A kormány jogsértő módon ezt a státuszt nem hajlandó meg-, illetve visszaadni az Iványi Gábor-féle felekezetnek, az EMIH viszont eddig is ebbe a csoportba tartozott. Ellenben olyan fogalom, hogy „legmagasabb kategóriában elismert egyház” nem létezik.
Nem teljesen világos, hogy milyen anyagi vetülete van a szóban forgó megállapodásnak: tudomásunk szerint az EMIH előzőleg is megkapta az állami támogatást intézményei után. Magyarázatra szorul az is, mennyiben teremt új helyzetet az a kitétel, hogy a fegyveres testületeknél felállhat az EMIH tábori lelkészi szolgálata. Hiszen a Honvédelem.hu 2012 tavaszán közölte, hogy Hende Csaba akkori tárcavezető a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Tábori Rabbinátus tábori főrabbijává nevezte ki Köves Slomó rabbit. Az erről szóló dokumentumot Hende május 2-án adta át a minisztérium Balaton utcai épületében. Az eseményen Hende Csaba így méltatta a rabbit: „személyében egy rendkívül elkötelezett, nemes gondolkodású hazafit ismertem meg”. Köves Slomó nagy megtiszteltetésnek nevezte a megbízatást, hangsúlyozva, feladatainak ellátásakor „mindvégig azon lesz, hogy Magyarországot és a Magyar Honvédséget szolgálja”.
Elküldtük kérdéseinket Semjén Zsoltnak, és egyebek mellett azt is kértük tőle, juttassa el számunkra az EMIH-hel kötött megállapodás szövegét. A KDNP sajtóirodája válaszolt, ebből az derült ki, hogy a szerződést még nem is írták alá. Semjén Zsolt a kormány döntését jelentette be Szentendrén, „amint a megállapodást aláírják, a Magyar Közlönyben olvashatók lesznek a részletek” – írta a KDNP.
Köves Slomó lapunk érdeklődésére későbbre ígért választ. Kerestük Heisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét is, hátha neki vannak érdemi információi arról, mi történik. „A megjelent hír elsőre a Mazsihisz számára is nehezen értelmezhető” – mondta Heisler, aki ennél bővebben nem kívánt nyilatkozni.
hvg.hu/itthon/20190924_emih_koves_slomo_semjen_zsolt_egyhaz?s=hk
hirklikk.hu/kozelet/semjen-olyanrol-beszelt-ami-nincs-is/355126/
akibic.hu
ZSIDÓ ZARÁNDOKHÁZ ÉPÜL NAGYKÁLLÓN
akibic.hu/2019/09/24/zsido-zarandokhaz-epul-nagykallon/
A nagykállói ortodox zsidó zarándokház felépítése a Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon című program részeként valósul meg.
A Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon elnevezésű, 1,4 milliárd forintos program keretében Miskolcon, Makón, Nagykállón, Nyírtasson és Sátoraljaújhelyen mutatják majd be a magyar zsidó kulturális és történelmi örökséget. Ennek a programnak a részeként kezdenek ortodox zsidó zarándokház építésében Nagykállóban, adta hírül a mazsihisz.hu.
A zarándokház építési munkálatainak kivitelezésére a közbeszerzést a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) írta ki, és a két jelentkező közül a nyíregyházi székhelyű Nyírségi Magasépítő Kft. ajánlata lett a győztes. A másik ajánlattevő cég a szintén nyíregyházi Ke-Víz 20 Zrt. volt.
A pályázat kiírása szerint az ortodox zsidó zarándokház felépítése nettó 113,3 millió forintból valósulna meg. A kivitelező cég feladata lesz a helyszíni beton és vasbeton munka, a falazás, az ácsmunka, a szárazépítés, a bádogozás, a szigetelés és a felületképzés. Ezek után következhet majd a burkolás, a nyílászárók beépítése, illetve az épületgépészeti- és villamossági munkálatok.
Nagykállón található a híres rabbi, Taub Izsák sírja, ahová a csodarabbi halálának évfordulóján, minden évben haszidok tömegei látogatnak el.
hirado.hu
Szilágyi: Fontos a magyar-izraeli kapcsolatok erősítése
A magyar kormány számára fontos az Izraelhez fűződő kapcsolatok erősítése – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a Magyar emlékek Izraelben című könyv bemutatóján kedden Budapesten.
A miniszteri biztos azt mondta: a magyar-izraeli baráti kapcsolatok alapja a Kárpát-medencei zsidó közösség, amely máig a legnagyobb Közép-Európában. Ez a közösség nagyon sok tudóst, művészt adott a magyarságnak – tette hozzá.
Szilágyi Péter kiemelte: a kormány támogatja a zsidó közösségeket, művészeti rendezvényeiket, zsinagógáik felújítását.
Méltatta a könyvbemutatót szervező Magyar Emlékek a Világban Egyesület és a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága közötti jó kapcsolatokat, a közös gondolkodást.
Az államtitkárság ösztöndíjjal támogatja az izraeli magyar közösségeket és fontosnak tartja a magyar emlékek felkutatását Izraelben – hangsúlyozta Szilágyi Péter.
A nemrég megjelent Magyar emlékek a világban kultúrtörténeti mű szerzője Novák Attila és Shiri Zsuzsa. A kötet azokat az izraeli történelmi eseményeket, társadalmi csoportokat, településeket, keresztény emlékhelyeket, kulturális emlékeket mutatja be, amelyek magyarországi eredetűek.
A kötet megjelenését támogatta az Antall József Tudásközpont, mely 2015-ben elindította a Magyar Emlékek című könyvsorozatot.
gondola.hu/hirek/244419-Szilagyi_Peter__fontos_a_magyar-izraeli_kapcsolatok_erositese.html
www.lokal.hu/2019-09-fontos-a-magyar-izraeli-kapcsolatok-erositese/
www.magyarhirlap.hu/belfold/20190924-fontos-a-magyar-izraeli-kapcsolatok-erositese
delmagyar.hu
A Plohn család fotóiból nyílt kiállítás Székkutason
A Plohn-műterem 1944-ben, 75 év működés után szűnt meg. Plohn József a zsidóüldözés áldozata lett.
A Plohn műterem 75 éve (1869-1944) címmel nyílt kiállítás Székkutason, a Murgács Kálmán Művelődési Házban.
– Kettős évfordulója van a Plohn család vásárhelyi kapcsolatrendszerének. Plohn Illés 1869-ben nyitotta meg fényképészműhelyét Hódmezővásárhelyen, amit később fia, Plohn József vett át. A műterem 1944-ben, 75 év működés után szűnt meg. Plohn József a zsidóüldözés áldozata lett – mondta a kiállításmegnyitón Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Tornyai múzeum igazgatója.
Kiemelte, a műterem fennállásának 75 évében apa és fia Vásárhely és környéke, a dél-alföldi térség számtalan eseményét örökítették meg, a város építésén át egészen a paraszti életig.
A tárlatot Bernátsky Ferenc helytörténész-muzeológus, a kiállítás kurátora mutatta be.
– A kiállítás első részében Plohn Illés munkásságának állítottunk emléket. Többek között a szegedi nagy árvízről és a kistiszai zsilip átszakadásáról készült fotói láthatók. Fia, József az 1890-es évektől vette át édesapjától a műtermet. Többek között a ’48-as honvédportréit és egy 1904-es mezőgazdasági kiállításra készített fényképeit mutatjuk be a tárlaton – emelte ki.
A kiállítás november 20-ig látható.
