A Közel-Kelet egyensúlyához szükség van arra, hogy a keresztények megmaradjanak a térségben

A Közel-Kelet egyensúlyához szükség van arra, hogy a keresztények megmaradjanak a térségben

Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában az üldözött közel-keleti keresztényekről beszélt, valamint arról, hogy miként kellene működni a nemzetközi segélyszervezeteknek.

A politikus beszámolt arról az angliai konferenciáról, amelyik az üldözött keresztényekről szólt, itt a vallásközi párbeszédet, az üldözött vallási közösségek témakörét vizsgálták. A konferencián Juhász Hajnalka mutatta be a Hungary Helps Programot. Megjegyezte a képviselő, hogy számára mindig is nagy kitüntetés, ha komoly tudással rendelkező emberekkel tud beszélgetni, abban a panelbeszélgetésben, ahol szerepelt, volt szerencséje Lord Ashtonnal is együtt szerepelni, aki korábban a Lordok Házát vezette, de sikerült még Lord Griffith-el is beszélgetni, aki Thatcher kormányfő tanácsadója volt korábban. Elmondta azt is, Lord Ashton előadásában azt a történelmi ívet mutatta be, amelynek mentén a különböző vallási kisebbségek jelentős diszkriminációt kénytelenek elszenvedni. Természetesen kiemelte a Holokausztot, de az üldözött közel-keleti keresztények ügye kapta a fő hangsúlyt az előadásban.

Arra a felvetésre, hogy a hírek szerint ma Nagy-Britannia jóval kevesebb keresztény menekültet fogad be, mint muszlimot, Juhász Hajnalka azt felelte, természetesen szóba került ez is, ahogy az üldözött keresztények ügyében a nők és a gyermekek kiszolgáltatottsága is, erről egyébként a magyar politikus is beszélt az előadása során. Hozzátette, a felmérések és a tapasztalatok is azt igazolják, hogy a menekülttáborokban a keresztények jobban ki vannak téve a különböző nehézségeknek. A korábbi brit miniszterelnök, David Cameron már többször is elmondta, hogy az üldözött keresztényekkel, a Közel-Kelet problémáival igenis foglalkozni kell.  Ez azért is fontos, mert az egész térség békéje szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az őshonos kisebbségeket, a vallásuk gyakorlását sikerüljön megőrizni. Juhász Hajnalka azzal kezdte a beszédét, hogy a Közel-Kelet a zsidó-keresztény kultúra bölcsője, ami ma óriási bajban van.

Juhász Hajnalka külön kiemelte, a veszély azért is áll fenn, mert látni kell, a terrorszervezetek egy egészen különleges logika mentén építik fel a támadásaikat, a megfélemlítés eszközeit is felhasználva. Megemlítette, az ENSZ úgy próbál segíteni az üldözött közösségeknek, hogy el kívánják őket hozni a lakhelyükről, persze, aki el akar jönni azt segíteni kell, de azt tudomásul kel venni, ezek a közösségek oda születtek, a tagjai ott is szeretnének meghalni egy teljes élet után. Érdemes figyelni ezeknek a közösségeknek a gondolkodását, amikor a templomok, az árvaházak, az iskolák felújítására gondolnak, ezért is különleges a Hungary Helps Program, mert más nemzetközi szervezetek csak azt nem kérdezik meg ezen közösségektől, hogy nekik mire lenne szükségük. Mindenütt másként kell segíteni, Szíriában valóban az egészségügyi ellátással lehet támogatást nyújtani, de egészen más a helyzet az egyiptomi kopt keresztényeknél, más a helyzet Észak-Irakban. Magyarország úgy érzi, a közösségek egyházi vezetőivel kell felvenni a kapcsolatot, hiszen a tagok őket ismerik el, bennük bíznak, így ők ismerik a legjobban az emberek problémáit, mindenesetre sokkal jobban, mint az országok központi kormányai.

A politikus elmondta, több külföldi megbeszélésén is felvetette, hogy a különböző nemzetközi segélyszervezetek között ki kell alakítani egy információs együttműködést, hogy egy-egy területen ne egymás mellett, hanem koordinálva dolgozzanak. Ezek a szervezetek versengenek egymással, pedig sokkal inkább együtt kellene dolgozni. példaként hozta fel Juhász Hajnalka azt, amikor nemrégiben az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén egy előterjesztéssel élt, amelyben a vallásközi párbeszédről szólt, a növekedő terrorcselekmények száma kapcsán pedig megkérdőjelezte a nemzetközi szervezetek munkájának a hatékonyságát, a kopt keresztények elleni támadásokat emelve ki.

Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet téma az EP kampányban a közel-keleti üldözött keresztények ügye az EU-ban, a képviselő elmondta, pont az angliai konferencián beszéltek arról, hogy a média mennyire érzéketlen ebben a kérdésben, erről sokkal intenzívebben kellene beszélni a nemzetközi médiában.

Véleménye szerint szembe kell nézni az iszlám vallás radikalizálódásának a kérdéskörével is, már csak azért is, mert látható, az Európába érkezett iszlám vallású fiatalok nem tudnak, nem akarnak integrálódni és ez bennük elindít egy radikalizálódási reakciót, ugyanakkor azt is kiemelte, nem szabad általánosítani. Hozzátette azt is a képviselő, hogy az angliai előadásában is idézte a libanoni főmuftit, aki azt mondta, a Közel-Kelet egyensúlyához szükség van arra, hogy a keresztények megmaradjanak a térségben, de a világ más területein is ügyelni kell arra, hogy ne csökkenjen a keresztények száma.