A BreuerPress és a HetiTv gyors hírei 

 

A BreuerPress és a HetiTv gyors hírei 

Orbán Viktor miniszterelnök kedden fogadja Manfred Webert, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetőjét, és EP-választási csúcsjelöltjét Budapesten – közölte az  Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Manfred Weber a Welt am Sonntagban jelentette be, megbeszélést kezdeményez Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a Fidesz EPP-tagsága körüli vitával kapcsolatban. Havasi Bertalan elmondta: a keddi találkozó nem lesz sajtónyilvános, arról utólag, a tárgyaló felek megállapodása alapján adnak tájékoztatást.

 

 

A stratégiai partnerség szintjére emelték a magyar-laoszi politikai kapcsolatokat – közölte Orbán Viktor miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Thonglun Sziszulit laoszi kormányfővel. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy Magyarország képviseleti irodát nyit a délkelet-ázsiai országban, továbbá megnyitja a kötöttsegélyhitel-együttműködés negyedik szakaszát. Utóbbiról szólva kifejtette: Magyarország jelentős kötött segélyhiteleket nyújt Laosznak, ahol így több magyar beruházás is létrejöhet. A beruházásokat finanszírozó hitelek már több tízmillió dollárra rúgnak, a kereskedelmi forgalom így két év alatt hatszorosára nőtt – tette hozzá. A kormányfő az együttműködés kiemelt terepének nevezte az oktatást is, jelezve, hogy több mint 300 olyan ember van Laoszban jelentős társadalmi pozícióban, aki valaha Magyarországon járt iskolába, és jelenleg is 186 laoszi diák tanul állami ösztöndíjjal Magyarországon. Most pedig megállapodás született arról, hogy évi 100-ra növelik a magyar állami ösztöndíjak számát. Thonglun Sziszulit is eredményesnek nevezte a budapesti tárgyalást, és örömét fejezte ki, hogy stratégiai szintre emelték a kapcsolatokat.

 

Az Európai Unió polgárainak joguk van tudni, hogy az Európai Bizottság a hátuk mögött milyen titkos terveket készít, hogy még inkább aláássa a kontinens biztonságát – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Pétert arról a dokumentumról kérdezték, amelyet az Európai Bizottság Jogi Szolgálata készített az ENSZ decemberben elfogadott migrációs jogi csomagjának következményeiről. Bejelentette, kezdeményezte, hogy az uniós külügyminiszterek következő, jövő heti tanácskozásán rendkívüli napirendi pontban tárgyaljanak arról, hogy az Európai Bizottság felhatalmazása alapján milyen  terveket készítettek eddig a migrációról, azoknak mi a céljuk, továbbá hozzák azokat nyilvánosságra és fejezzék be a tervkészítést.

 

Július elsejétől már használt lakás vásárlására is igényelhető a csok mellé felvehető kamattámogatott kölcsön, amely két gyermek esetén 10 millió, három gyermek esetén 15 millió forint – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Novák Katalin elmondta azt is: már nemcsak az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban, hanem a bárhol külföldön szerzett társadalombiztosítási jogviszonyt is figyelembe veszik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénylésekor, ha magyar állampolgárok igénylik a támogatást. Hozzátette, ugyanígy alap lehet bármely külföldön szerzett jogviszony a babaváró támogatás kérésekor is. Az államtitkár további változásként közölte, hogy míg korábban egy régi háznak az alapjait is el kellett bontani ahhoz, hogy új háznak minősüljön egy ingatlan, júliustól már a régi ház alapjára épülő új ingatlan esetén is az új lakásokra járó csok összegét lehet felvenni, amennyiben az alapok statikailag rendben vannak.

 

 

 

A Demokratikus Koalíció azt javasolja, hogy az ellenzéki pártok közösen terjesszék be a parlamentnek az általuk az egészségügyi minimumról 2017-ben elfogadott programot. Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője úgy értékelt, hogy az Orbán-kormány megbukott egészségügyből, és bár Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nyolc év „tehetetlenkedése” után elkészített egy reformtervezetet, azt nem sikerült elfogadtatnia. Felidézte: az egészségügyi minimum programját 2017-ben az MSZP, a DK, az Együtt, a Jobbik, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, a Liberálisok, a Modern Magyarországért Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szakértői készítették el. Arra kérik az ellenzéki pártokat, hogy közösen terjesszék a programot a parlament elé. A DK egészségügyi szakpolitikusa, László Imre úgy fogalmazott: Kásler Miklós egy olyan egészségügyi programot hozott össze, ami az ellátórendszer színvonalát „talán közelítette volna” az európaihoz. A próbálkozása azonban megbukott, mert a Pénzügyminisztérium sokallja az arra tervezett 1000-1500 milliárd forintot – tette hozzá.

 

 

Az MSZP intézkedéseket sürget az egészségügy érdekében. Bangóné Borbély Ildikó, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnöknek és kormányának fontosabbak a stadionok, a Várba költözés, a gyűlöletplakátok, mint az egészségügy helyzetének megoldása. Hozzátette: addig nem lesz több pénz az egészségügyre, amíg Orbán Viktor ezekre költ. A szocialista képviselő szerint minden évben 20-30 ezer ember hal meg azért, mert nem kap megfelelő ellátást.

 

Több helyen fákat döntött ki vagy ágakat tört le a viharos erejű szél, de épületek tetejét, vakolatát, kéményét is megbontotta – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Az erős szél miatt eddig 192 alkalommal riasztották a tűzoltókat országszerte; a legtöbb beavatkozásra Pest megyében és Budapesten volt szükség. A főváros V. kerületében egy Sas utcai épület bádogtetejét 80 négyzetméteren bontotta meg a szél; a XIII. kerületi Dagály utcában a tetőről lehulló vakolat miatt kérték a tűzoltók segítségét; Dunakeszin, a Barátság úton és Dunabogdányban, a Kossuth Lajos úton is kidőlt fák okoznak problémát; Miskolcon egy lakóház kéménye dőlt le, beszakítva a tetőt. Az erős szél megrongálhatja az energiaellátás és a távközlés vezetékeit. Az OKF azt kéri, ha valaki leszakadt vezetéket vagy sérült közműhálózatot lát, ne közelítse meg, hanem hívja a 112-es segélyhívó számot.

 

Külföld:

 

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a magyar fél válaszára vár a Fidesz európai néppárti (EPP-) tagsága körüli vitában – mondta a párt főtitkára. Paul Ziemiak a CDU elnökségi ülése után tartott tájékoztatón elmondta, hogy a tanácskozás napirendjén szerepelt a Fidesz EPP-tagsága körüli vita, amellyel kapcsolatban megállapították, hogy Manfred Weber, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, az EPP európai parlamenti (EP-) választási csúcsjelöltje „mindent elmondott”, amit az ügyben el kellett mondani, és most be kell várni „Budapest reakcióját”. Kiemelte, hogy Manfred Weber a CDU és a CSU elnökével egyeztetve foglalt állást a vitában. Arról is szólt, hogy a CDU a vita valamennyi lehetséges kimenetelére, „minden opcióra felkészült”. A magyar kormány tájékoztatási kampányáról szólva kijelentette, hogy a CDU elfogadhatatlannak tartja a plakátkampányt.

 

Semleges marad a Néppárton belüli vitában Antonio Tajani, az Európai Parlament néppárti elnöke. A Der Standard beszámol arról, hogy Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, aki a Forza Italiából indulva néppárti színekben politizált, semleges álláspontot foglalt el a néppárti vitában.  „Orbán Viktor kampányol” – mondta Tajani, aki szerint vita zajlik a tagállamokon és a kereszténydemokrata pártcsaládon belül erről a kampányról, ő viszont semleges kíván maradni. Emlékeztetett, hogy csak tizenkét tagpárt akarja kizárni a Fideszt, és az ő pártja, a Forza Italia nem tartozik közéjük.

 

A labda az Egyesült Királyság térfelén van, a brit kormánynak és parlamentnek kell megállapodnia annak érdekében, hogy kimozduljon a holtpontról a folyamat, és az ország rendezett módon válhasson ki az Európai Unióból – jelentette ki az EU Brexit-ügyi főtárgyalója. „Tárgyalásokat folytattunk a hétvégén, az egyeztetések jelenleg a londoni kormány és parlament között zajlanak” – mondta Michel Barnier. Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője eközben arról számolt be, hogy nincsenek tervben újabb politikai szintű egyeztetések, a felek azonban szoros kapcsolatban lesznek a héten.

 

Németország afganisztáni békefenntartó missziójának meghosszabbításáról beszélt a mazari-sarifi német katonai bázison tett látogatásán Heiko Maas német külügyminiszter. Az észak-afganisztáni támaszponton Maas megköszönte a katonák közreműködését a béke fenntartásában, és kifejezte reményét, hogy a berlini törvényhozók meghosszabbítják a missziót, amelynek megbízatása március 31-én járna le. Maas szerint ha most kivonnák a katonákat, az eddig elért eredmények nagyon gyorsan összeomlanának. Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben mintegy hétezer amerikai katona Afganisztánból való fokozatos kivonását rendelte el. Az ázsiai országban jelenleg mintegy 14 ezer tagú amerikai kontingens szolgál, ennek ellenére a tálibok Afganisztán területének mintegy felét ellenőrzik.

 

Iraki látogatást kezdett Haszan Róháni iráni elnök – tudósított az iráni állami tévétársaság. Az iráni kommentátorok által történelmi jelentőségűnek nevezett látogatás célja a Teherán és Bagdad közti kapcsolatok szorosabbra fűzése, gazdasági, kereskedelmi és politikai téren is. „Irak egy újabb csatorna Teherán számára ahhoz, hogy kikerülje az Irán elleni igazságtalan amerikai szankciókat” – mondta egy, az elnök társaságában utazó magas rangú tisztségviselő, hozzátéve, hogy a három napra tervezett látogatás új kapukat nyithat meg az iráni gazdaság számára.

 

A konzervatív kormánypárt támogatottsága lassan, de biztosan nő az izraeli választók között. A Jediot Aharonot közölt egy új felmérést, mely szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártja, a Likud egyre közelebb került a Beni Ganc és Jair Lapid által vezetett centrista Kék-fehér párt eredményeihez. A felmérés szerint még mindig a Kék-fehér jutna az összes párt közül a legtöbb képviselői helyhez a Kneszetben, ám Netanjahunak jobb esélyei lennének kormányt alakítani a jobboldali és vallásos pártokkal együtt. A Kék-fehér vezeti jelenleg a felméréseket 33 képviselői hellyel, míg a Likudnak 29 helyet jósolnak. A felmérés szerint Netanjahu pártja lenne képes megszervezni egy jobboldali koalíciót, amely a 120 fős Kneszetben legalább 61 helyet birtokolna.