A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei
Szita Szabolcs történész kapja 2019-ben a Raoul Wallenberg-díjat – tudta meg a Heti TV. A díjat odaítélő bizottság úgy vélekedett, hogy a kisebbségi és a többségi társadalom harmonikus együttélésének elősegítése miatt érdemelte ki Szita Szabolcs ezt az elismerést. A díjat január 16-án adják majd át a kitüntetett személynek.
További tiltakozásokra, új rendszerváltásra és új köztársaság építésére szólítottak föl az ellenzéki pártok, a szakszervezetek pedig újabb demonstrációkat jelentettek be a szombati kormányellenes tüntetésen Budapesten. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke országos demonstrációt hirdetett január 19-re. Kordás László közölte, hogy kedden átadják Orbán Viktornak a követeléseik listáját és 5 napot adnak, hogy a kormány tárgyalóbizottságot állítson föl. Ha ez nem teljesül, országos figyelmeztető sztrájk kezdődik, utakat és hidakat zárnak le a tiltakozók – tette hozzá. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke azt hangsúlyozta: ha Orbán Viktor meghátrál és visszavonja a munka törvénykönyvének módosítását, akkor sem hátrálnak meg, mert nem egyes törvények, hanem az egész rendszer ellen „lázadnak”. Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője szerint négymillió munkavállalót érint a „rabszolgatörvény”, ezért annak visszavonását és azt nevezte fő feladatnak, hogy a munka törvénykönyvét is gondolják újra. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke kijelentette: a kormány nem tudja alkalmazni a diktatúrák eszközét, az oszd meg és uralkodj elvét a tüntetőkkel szemben. Szél Bernadett független parlamenti képviselő úgy fogalmazott: a világ nem lehet a populistáké és Magyarország nem lehet Orbán Viktoré. Hadházy Ákos, aki szintén független képviselő, egyebek mellett azt emelte ki, hogy ha a december 16-i tüntetésen kihirdetett öt pontban megfogalmazott követelések nem teljesülnek, akkor nem beszélhetnek választásról, csak színjátékról. Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője, független országgyűlési képviselő hangsúlyozta: újra kell építeni a jogállamot és a demokráciát. A tüntetés befejezése után a demonstrálók kisebb csoportja a Margit hídhoz vonult, ahol elfoglalta a Nyugati tér felé vezető oldal sávjait, akadályozva az autó- és a villamosforgalmat. A rendőrök mintegy tíz perc múlva leterelték őket a járdára.
A munka törvénykönyvének módosítása ellen tüntettek ellenzéki pártok és szakszervezetek Szolnokon és Debrecenben. A szolnoki Tiszai hajósok terén mintegy háromszázan vettek részt az ellenzék által rabszolgatörvénynek nevezett törvénymódosítás miatti tüntetésen, csatlakozva a budapesti demonstrációhoz. A tüntetésen részt vett a Jobbik mellett a Momentum képviselője, Cseh Katalin elnökségi tag is, aki 2019-et az ellenállás évének nevezte. A debreceni városháza előtt mintegy 250-en tiltakoztak, további demonstrációkat helyeztek kilátásba és jelezték: csatlakoznak a január 19-ére meghirdetett országos tüntetéshez. A demonstráción az MSZP, a Jobbik, a Vasas Szakszervezeti Szövetség, az LMP, a Momentum és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének egy-egy képviselője szólalt fel, követelve többek között a „rabszolgatörvény” visszavonását, illetve azt, hogy Kósa Lajos volt debreceni polgármester távozzon a közéletből.
A túlóratörvény elleni tüntetéseken olyan szervezetek is részt vesznek, amelyek tagjai fent vannak Soros György fizetési listáján – mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Kocsis Máté szerint a szombati tüntetés már a májusi európai parlamenti választási kampány része. A fideszes politikus rámutatott: az EP-választáson az emberek eldönthetik, hogy az Európai Parlamentben megerősödjenek vagy gyengüljenek a bevándorlásellenes erők. A tüntetésen azok a pártok vettek részt, amelyek támogatják a bevándorlást és Soros Györgyöt, látszik tehát, hogy „Soros György hadrendbe állította magyarországi embereit” – jelentette ki a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője. Kocsis Máté szerint az ellenzéki pártok ötlete, hogy közös listán indulnak az EP-választáson, azt jelenti: lesz egy bevándorlásellenes lista, amelyen a Fidesz-KDNP-re lehet majd szavazni, és egy „Soros-lista” azokkal, akik támogatják a bevándorlást és Soros Györgyöt.
Az ellenzék üzenetei hiteltelenek, a kormánypártok támogatottsága stabil – erről beszélt ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég munkatársa az ellenzéki demonstrációk kapcsán. Jóval kevesebben jöttek el, mint amennyire a szervezők számítottak, a bölcsesség, rátermettség hiányát nem lehet pénzzel, külföldi segítséggel pótolni – fűzte hozzá. A választópolgárok számára a fejlődő gazdaság és a bérfelzárkóztatás a valóság – közölte ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász arra is kitért: az ellenzéki tüntetőknek van egy erőszakos magja, ám jogi védelmet csak békés demonstráció kaphat, az esetleges károkozásért pedig a szervezők is felelnek.
Az építők és a rombolók párharca kíséri végig a magyar történelmet, határozza meg jelenünket, és minden bizonnyal a jövőnket is – jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Kövér László úgy fogalmazott: Magyarország építő erői, azaz a választópolgárok többsége 2010-ben úgy döntöttek – 2014-ben és 2018-ban pedig megerősítették ezen döntést -, hogy „a korábban elszenvedett országrontás következményeit felszámolva”, a jelenben tapasztalható és a jövőben várható „ártó szándékok elleni védekezésképpen” újjá kell építeni a magyar államot. Az újjáépítés lényege, hogy az állam „szolgálja és ne kiszolgáltassa” a népét, és erősítse meg a magyarok közötti nemzeti összetartozást – emelte ki az Országgyűlés elnöke. Az elmúlt években a magyar emberek munkájának és erőfeszítésének köszönhetően a gazdaság nő, az államadósság csökken, nőnek az adóbevételek, miközben csökkenek az adóterhek. A munkabérek és a jövedelmek emelkednek, a költségvetési hiány alacsony, a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, miként az önkormányzatok eladósodottsága is – sorolta Kövér László.
Már csaknem százezer család vette igénybe a négy éve bevezetett családi otthonteremtési kedvezményt (csok) és egyre többen érdeklődnek a bővülő lehetőségek iránt – mondta a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) elnöke. Király Nóra fontos változásnak nevezte, hogy múlt év decemberétől már a kétgyermekes családok is igénybe vehetik a 10 millió forintos kamattámogatott hitelt, és 10-ről 15 millió forintra emelkedett a három vagy több gyermeket nevelők által felvehető kamattámogatott hitel összege. Kiemelte azt is, hogy jelentősen csökkentek a csok igénylésének adminisztrációs terhei.
A magyar kormánynak fontos feladata, hogy a nemzeti összetartozás érzését erősítse minden magyar között, éljenek a Kárpát-medencében, vagy a világ bármely táján – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Bonyhádon, a madéfalvi veszedelem 255. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Potápi Árpád János hozzátette: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy aki meg akarja tartani magyar identitását, az megtehesse, és mindenki meg tudjon maradni magyarnak. „Mindent megteszünk annak érdekében is, hogy a székelyföldi települések megvalósíthassák céljaikat” – mondta, megemlítve, hogy a kormány közbenjárásának is köszönhetően újították fel az 1764-es Siculicidium – székelyöldöklés – madéfalvi emlékművét, mellette pedig új kápolnát avattak.
Egy ország anyagi gazdagsága nagyon fontos, de ha lelkileg kiüresedik, ha a kereszténységet elveti, akkor előbb-utóbb az a nemzet, az az ország pusztulásra van ítélve – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára. Sztáray Péter hozzátette, a magyarok számára a kereszténység a teológiai hagyományok mellett egy társadalmi berendezkedést is jelent, amely több mint ezer éve meghatározza az ember méltóságát, a családot, a nemzetet, az állam és az egyházak helyzetét. „Néppárti kormányunk van, mely kereszténydemokrata szellemiségben kormányoz (…) felépítettük egy 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi keresztény kultúránkat, esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására” – jelentette ki az államtitkár.
A 21. század Európájában a szülőföldön élés jogát mindenki számára biztosítani kell – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Tolna megyei Kismányokon. A politikus a málenkij robotra elhurcoltakra emlékező ünnepségen hozzátette: senkinek nem állhat jogában, hogy bárkit elűzzön szülőföldjéről, vagy ott jogait korlátozza. Felidézte: a második világháború után a homogén nemzetállamok létrehozása népcsoportok elűzéséhez, lakosságcseréhez, kitelepítésekhez vezetett. 1945-ben a honi németeket „elkergették, elűzték” hazájukból – fogalmazott. Mint mondta, a magyarországi németek jogfosztása mára nem tabutéma, de csak a rendszerváltozás után nyíltak meg a levéltárak, és váltak megismerhetővé az akkori történések. Utalt arra is, hogy 2006-ban a magyar parlament elnökeként bocsánatot kért kitelepítésért a Bundestag akkori elnökétől, Norbert Lammerttől.
Az egyházi, valamint az önkormányzatok által üzemeltett közösségi terek felújításra és létrehozásra lehet pályázni elsőként, februártól a Magyar falu program keretében – hangsúlyozta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár elmondta: a pályázati kiírások ütemezetten jelennek meg ebben az évben. Az önkormányzatokkal szemben nincs önerőelvárás, a finanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az alacsonyabb adóerő-képességű települések – tette hozzá. Kiemelte: a pályázatok a Magyar Államkincstár bonyolítja le, a nyertesek rövid időn belül hozzájuthatnak a támogatási összeghez, és a pályázatok előfinanszírozottak lesznek. A falusi közszolgáltatások minőségének javítására 75 milliárd forint áll rendelkezésre. Mint mondta, 18 célterület jelöltek ki, a kedvezményezettek a helyi önkormányzatok és – két esetben – az egyházak lesznek.
Nemzeti és egyúttal szövetségi érdek, a NATO számára is fontos a magyar haderő fejlesztése – mondta Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, volt vezérkari főnök. Egy közepes európai országnak is szüksége van ütőképes haderőre; 2014 fordulatot jelentett a biztonságpolitikában az orosz fenyegetés és az Iszlám Állam miatt. A NATO keleti tagállamai számára Oroszország miatt kidolgozott védelmi tervekhez kapcsolódóan a közép-európai tagállamoknak, köztük Magyarországnak is, vannak feladataik – magyarázta. Kis hadsereg öltözködik, nagy hadsereg fegyverkezik – idézte a régi mondást a volt vezérkari főnök. A magyar haderőfejlesztés első lépése általában a légierő, mert annak szorosan együtt kell működnie a szövetségi rendszer egészével, de ezt követi a szárazföldi haderőnem. Mi több, ezúttal a hazai fegyvergyártás is bekapcsolódik a fejlesztésbe – mondta Szenes Zoltán.
Külföld:
A Gázai övezetből átreptetett drón alakú eszköz robbant fel vasárnap egy izraeli kibuc mezőgazdasági területén, a parti menti enklávétól északkeletre, közölte a rendőrség. Sérülés vagy anyagi kár nem történt. Az Izraeli Védelmi Erők szerint a biztonsági erőket a Szdot Negev régióbeli répaföldre vezényelték ki. A játék drón szárnyszélessége több mint 1,2 méter volt és több tucat színes hélium léggömb szállította Izraelbe. A rendőrség elmondása szerint az eszköz a bombahatástalanító robot vizsgálata közben robbant fel. „Sérülés nem történt; a vizsgálat folytatódik,” nyilatkozta a rendőrség. A március 30 óta megrendezésre kerülő “Visszatérés Menete” tüntetéseken, a gázaiak több száz lángoló sárkányt és robbanó eszközzel ellátott léggömböt reptettek át Izraelbe, elpusztítva az erdőket, tönrektéve a termőföldeket és megölve az állatokat. Izraeli tisztviselők szerint a mintegy 3000 hektárnyi földterületen okozott kár több millió sékelre rúg.
Egy izraeli buszsofőr enyhe sérüléseket szenvedett egy fegyveres támadás következtében Beit El zsidó közösség mellett, közölték az Izraeli Védelmi Erők. A buszra négy lövést adtak le, anyagi károkat okozva, a sofőr sérüléseit üvegszilánkok okozták. A katonák átfésülték a környéket az elkövetők után. Palesztin média jelentések szerint az izraeli erők szombat este al-Bireh palesztin arab városban razziáztak a tettesek utáni hajsza részeként, és elkobozták a város szomszédságában lévő al-Balu’a és a-Szana’a közösségek videofelvételeit. Az Egged cég buszsofőrjei vasárnap bejelentették, hogy sztrájkba lépnek a támadás miatt. “Figyelmeztetünk arra, hogy a legutóbbi események után sok járművezető fontolgatja a munka beszüntetését. A vérünk nincs ingyen,” mondta Jiszráel Ganon, az izraeli buszvezetők szervezetének elnöke, a sztrájk bejelentése előtt. “4 hónapja figyelmeztetünk a buszvezetők elleni támadási kísérletekre Júdea és Szamáriában. ”
A BDS-mozgalom komoly szerepet játszik az antiszemitizmus terjedésében valamint a terroristák támogatásában – minderről Mark Brnovich, arizonai legfőbb ügyész beszélt. Az Israel Hayom összeállításából kiderült, ez volt az első eset, hogy egy amerikai kormányzati szerv elismerte, hogy a BDS mozgalom a terroristákat segíti. Az ügyész szerint nem tekinthető a szabad véleménynyilvánításnak, ha egyesek szándékosan akarnak kárt okozni egy államnak gazdasági téren és erre felhívást tesznek közzé. Úgy látja, a mozgalom szándékosan akart kárt okoznak izraeli hátterű üzletembereknek és magának Izrael államnak, és mindezek mögött gyakran antiszemita motiváció áll.
69 évvel csatlakozása után Izrael kilép az ENSZ kulturális és tudományos szervezetéből, miután az UNESCO évek óta az egyoldalúan Izrael-ellenes küzdelem fő helyszínévé vált. A zsidó állam már korábban jelezte távozási szándékát, és ez 2019. január 1-én vált hivatalossá. Az Egyesült Államok szintén felmondta tagságát az UNESCO-ban. “Az UNESCO egy olyan szervezet, amely folyamatosan átírja a történelmet, többek között semmisnek tekinti a zsidó nép és Jeruzsálem közötti köteléket. A szervezetet Izrael ellenségei korrumpálják és manipulálják, és folyamatosan az egyetlen létező zsidó államot teszik meg bűnbaknak. Nem leszünk tagja egy olyan szervezetnek, amely szándékosan ellenünk dolgozik” – jelentette ki Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete. A kilépésről még 2017 októberében határozott Benjámin Netánjáhu miniszterelnök, közvetlenül az után, hogy az Egyesült Államok bejelentette távozását. Az amerikaiak egyik fő problémája szintén az UNESCO elfogult Izrael-ellenessége volt. Az USA egyébként 1984–ben egyszer már kilépett, mert Ronald Reagen elnök nehezményezte a szervezet elfogultságát a Szovjetunió javára, és csak 2003-ban csatlakozott újra. Az amerikaiak tagsága különösen fontos az UNESCO számára, mert éves költségvetésének nagy százaléka tőlük érkezik.
Az izraeli miniszterelnök és felesége részt vett Jair Bolsonaro brazil elnök beiktatási ünnepségén. A látogatás során a Netánjáhu-házaspárt fogadta az “Izrael Brazil Keresztény Barátai” nevű szervezet, ahol bemutatták Amazonas állam postája és a manuasi Izrael-párti keresztények együttműködésével készült, Netánjáhut ábrázoló bélyeget. A bélyeg Izrael alapításának 70. évfordulója előtt tiszteleg. Az izraeli miniszterelnök a zsidók és keresztények közti testvériségről beszélt a rendezvényen.
Közös haditengerészeti gyakorlatra készül Irán és Oroszország a Kaszpi-tengeren – idézte a Mehr félhivatalos iráni hírügynökség az iráni haditengerészet parancsnokát. „Taktikai, mentési és kalózok elleni hadgyakorlatot tervezünk iráni és orosz haditengerészeti erők részvételével, és a közeljövőben meg is tartjuk” – mondta a Mehr szerint Hoszein Hanzadi ellentengernagy. Irán és Oroszország között szorosak a kapcsolatok, egyebek mellett Szíriában, ahol mindkét ország Bassár el-Aszad elnököt támogatja a polgárháborúban. Hanzadi ismételten hangsúlyozta, hogy Teherán ellenez minden, nem Kaszpi-tenger parti ország katonai jelenlétét a térségben. „A Kaszpi-tenger partján fekvő valamennyi országnak ez az álláspontja” – tette hozzá.
Theresa May szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás ellenzőinek feladata lenne, hogy más megoldásokat javasoljanak, ha a jelenlegi egyezményt nem tudják elfogadni. A brit miniszterelnök kijelentette: a Brexit-megállapodás bírálói közül eddig senki nem állt elő alternatív javaslatokkal. Megerősítette, hogy a megállapodásról szóló, decemberről elhalasztott alsóházi szavazást január közepén mindenképpen megtartják. Theresa May hangsúlyozta: ha az alsóházi képviselők ezen a voksoláson elvetik az Európai Unióval kötött egyezményt, senki nem tudja megmondani, hogy onnantól mi történne, az ország „feltérképezetlen területen” találná magát.
Luigi Di Maio olasz kormányfőhelyettes újabb felhívást tett közzé a német Sea Watch és Sea Eye nem kormányzati szervezeteknek (NGO) a Földközi-tengeren két hete veszteglő hajóin tartózkodó nők és gyermekek olaszországi befogadására, ami továbbra is megosztja az olasz kormányt. Luigi Di Maio kijelentette, ha Olaszország a hajókon levő migránsok közül befogadná a nőket és gyermekeket, ezzel „emberségből adna pofont Európának”. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kormánypárt vezetője hangsúlyozta: nem méltó Európához, hogy nőket és gyerekeket enged vesztegelni a tengeren már 14 napja, miközben a hajók egy mérföldre vannak Máltától. Megjegyezte: Málta nem teszi azt, ami kötelessége lenne. A másik olasz kormányfőhelyettes, Matteo Salvini belügyminiszter kezdettől fogva ellenzi, hogy a nem kormányzati szervezetek hajóiról Olaszország bárkit is átvegyen. Internetes közösségi oldalon tett bejegyzésében megismételte, hogy Olaszország „továbbra sem enged a zsarolásnak”. Kijelentette: a migránsokat Máltának kell partra engednie, vagy fogadja be őket Hollandia vagy Németország, mivel két német NGO-ról van szó és a Sea Watch hajója holland felségjelzésű. Salvini szégyenletesnek nevezte, hogy az Európai Unió „ismét hallgat”.
„Konkrét szolidaritásra” szólította fel az európai vezetőket Ferenc pápa a 49 bevándorló iránt, akik több mint két hete két civil mentőhajó fedélzetén rekedtek a máltai partoknál. „A Földközi-tengerből kimentett 49 ember több napja két nem kormányzati szervezet hajóján tartózkodik, arra várva, hogy biztos kikötőt találjanak, ahol partra szállhatnak. Sürgős felhívást intézek az európai vezetőkhöz, hogy tegyenek tanúbizonyságot az irántuk való konkrét szolidaritásukról” – mondta a katolikus egyházfő a vatikánvárosi Szent Péter téren hagyományos úrangyala imájára összegyűlt hívek tízezrei előtt. A Sea Watch december 22-én 32 menedékkérőt mentett ki a Földközi-tenger nemzetközi vizein. A Sea Eye Professor Albrecht Penck nevű hajója szombaton további 17 migránst mentett ki. A mentőhajók Málta partjai előtt vesztegelnek, fedélzetükön a kimentett bevándorlókkal. Kikötési engedélyt a helyi hatóságoktól eddig nem kaptak.
A közép- és különösen a baloldali pártok gyengülése várható a májusi európai parlamenti (EP-) választáson – mondta Gálik Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A szakértő szerint a zöldek erősödhetnek, és a nagy átrendeződés nyomán egy megosztott EP jöhet létre. Feltehetően új politikai konszenzusra lesz szükség az európai problémák megoldásához – vélekedett Gálik Zoltán. A szakember kiemelte az ukrajnait, ahol szerinte Petro Porosenko jelenlegi elnök legfeljebb csak koalícióban őrizheti meg hatalmát. Tragikus, hogy hosszú ideje nincs olyan politikai erő, amely stabilitást tudna teremteni Ukrajnában – jegyezte meg. A lengyel kormánytöbbség a közvélemény-kutatások szerint gyengült, de kormányon maradhat a parlamenti választások után. Kérdés, hogy milyen koalíciót kell ehhez kötnie – fűzte hozzá Gálik Zoltán.
- Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka Isztambulban átadta Epifanij metropolitának, az önálló (autokefál) ukrán ortodox egyház fejének az egyház elismeréséről aláírt hivatalos dokumentumot (tomosz). A dokumentum átadására az isztambuli Szent György-székesegyházban került sor, az Urunk megjelenése (vízkereszt) ünnepén tartott liturgia után. Ugyanitt írta alá I. Bartholomeosz szombaton az ukrán ortodox egyháznak az orosz ortodox egyháztól való elszakadását szentesítő okiratot. Az ökumenikus pátriárka a tomoszban felhívta a többi autokefál ortodox egyházat, hogy ismerjék el az új autokefál egyházat, és nevezzék azt „legszentebb ukrán egyháznak”. A dokumentum szerint az új egyház működési területe Ukrajnára korlátozódik, azon kívül nem alapíthat egyházközségeket.
Öt hete tüntet az ellenzék Aleksandar Vucic szerb elnök és az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) ellen Belgrádban, szombaton pedig már másik négy szerb városban is tiltakoztak az elnök ellen. A tiltakozások közvetlen kiváltó oka egy ellenzéki politikus elleni novemberi támadás volt. A baloldali Borko Stefanovicot máig ismeretlen tettesek verték meg a dél-szerbiai Krusevacon, amikor egy ellenzéki rendezvényen vett részt. A politikus állítása szerint támadói a Szerb Haladó Párthoz köthetőek. A tüntetések jelmondata az „Egy az ötmillióból” lett, ami arra utal, hogy az első tiltakozást követően Aleksandar Vucic kijelentette, hogy akkor sem enged a követeléseknek, ha ötmillióan vonulnak utcára. Mivel ez körülbelül Szerbia nagykorú, választásra jogosult lakosságának felel meg, a tiltakozók a kijelentést úgy értelmezték, hogy az elnök diktatúrát vezetne be. A köztársasági elnök tagadta az őt ért vádakat, és ugyan a tiltakozókat nem akarja meghallgatni, bejelentette, hogy hajlandó előrehozott választás keretében felmérni népszerűségét. Az ellenzék viszont bejelentette, bojkottálna egy ilyen választást. A szerb sajtó szerint egyre valószínűbb, hogy tavaszra, várhatóan áprilisban mégis előrehozott választást tartanak Szerbiában, a jelenlegi kormány megbízatása csak jövőre járna le.
Legalább 126 ember meghalt a Fülöp-szigeteken karácsony után átsöprő viharban a legfrissebb hivatalos adatok szerint. A legtöbb halálesetet földcsuszamlások okozták. A délkelet-ázsiai ország keleti szigeteire december 29-én lecsapó vihar következtében jelentős árvizek keletkeztek. A korábbi közlések szerint a természeti katasztrófának 68 áldozata volt. A Manilától délkeletre fekvő Bicol régió hegyes vidékein több mint száz ember halt meg – közölte a katasztrófa-elhárítás. A térségben gyakoriak a tájfunok, de a lakosság nem számított arra, hogy milyen heves vihar közeledik. A hatóságok nem adtak ki riasztást. Sokan az ünnepek miatt nem hagyták el otthonukat.
Az ellenzéki többségű venezuelai parlament új házelnököt választott, Juan Guaido a hatalmától megfosztott caracasi törvényhozásban tartott beszédében megfogadta, hogy szembeszegül Nicolás Maduro elnökkel. Guaido a képviselőkhöz szólva felsorolta számos olyan ellenzéki politikus és a kormányétól eltérő álláspontot valló emberek nevét, akiket bebörtönöztek, száműztek vagy meggyilkoltak. Rámutatott: a kétségbeesés hajtott tömegeket külföldön munkát keresni. „Nemcsak nyomorúságos, hanem elnyomó is az a rendszer, amelyben élünk” – hangsúlyozta. Guaido, a szocialista elnök legnépszerűbb bírálója Leopoldo López pártjának tagjaként a 74 éves Omar Barbozától veszi át a házelnökséget. A venezuelai ellenzék szerint a szigorú házi őrizetben tartott López politikai fogoly.
Könnygázzal oszlatta a rendőrség Párizsban a sárgamellényesek tüntetését. Az összecsapások a rendvédelmi szervekkel a polgármesteri hivatal közelében azután alakultak ki, hogy a kezdetben békésen vonuló aktivisták soraiból kövekkel és palackokkal dobálták meg a rendvédelmi szervek tagjait. A rendőrség könnygázzal válaszolt, később a készültségi rendőrségtől is erősítést kapott. Párizsban a nemzetgyűlés és a Musée d’Orsay környékén könnygázt vetettek be a rendvédelmi szervek, illetve rendőrök zártak le egyes hidakat a Szajnán. A turisták tömegesen menekültek a helyszínről. Hírügynökségek szerint a korábbi megmozdulásokhoz képest jóval kevesebben tüntettek a francia nagyvárosokban. Párizsban a BFMTV televíziós csatorna beszámolója szerint hozzávetőleg 3500 sárgamellényes vonult az utcákra. Emmanuel Macron államfő meglehetősen élesen fogalmazott Twitter-bejegyzésében. „Ismételten szélsőséges, erőszakos támadás érte a köztársaságot, annak őrzőit, képviselőit és szimbólumait… Igazságot fogunk szolgáltatni” – írta.
Caj Jing-ven tajvani elnök azzal vádolta Kínát, hogy célzatos kampányt folytat a demokrácia aláásására a szigeten. Az államfő kiemelte: ezt a szándékot támasztja alá az is, hogy a pekingi vezetés a tajvani kormány helyett az ellenzéki pártokkal akar tárgyalni. Caj szerint Peking szándéka az, hogy visszájára fordítsa a tajvani demokratikus folyamatokat, és megossza az ottani társadalmat. Sürgette a tajvani politikai pártokat, hogy egyöntetűen utasítsák el az „egy ország, két rendszer” elvét, s felejtsék el az úgynevezett 1992-es megegyezést.”Ne is említsék többé az 1992-es megegyezést, mert Kína ezt az +egy ország két rendszer+ mechanizmusaként határozta meg, ami nem ad lehetőséget rugalmas értelmezésnek” – húzta alá a tajvani elnök. Úgy fogalmazott, hogy Kína ezzel világossá tette Tajvannal kapcsolatos politikai szándékait és az egyesítés felé tett lépéseit.
Gazdaság:
Tovább nőtt a versenypiacon foglalkoztatottak száma Magyarországon, ami azt is jelzi, hogy a közmunkában dolgozók közül egyre többen találnak munkahelyet – mondta Csath Magdolna közgazdász. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a 20-64 éves korcsoportban az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, ezt Magyarország a férfiak esetében már túl is lépte. A regionális különbségekről Csath Magdolna elmondta: látszik a felzárkózás, jobban csökken a munkanélküliség az ország korábban rosszabb helyzetben lévő területein, és gyorsabb a bérek növekedése. Kiemelte azt is, hogy Kelet-Magyarországon a helyi vállalkozások megerősödése jelentene lehetőséget arra, hogy „felszívják” a munkanélküliséget.
A Magyar Közlöny december 30-ai számában számos út- és vasútfejlesztési tervet átírt a kormány, ebből úgy tűnik, hogy a kormány lemondhatott az M0-s pilisi hegyeken átvezető szakaszáról, amely nemcsak természetvédelmi területeken haladt volna át, de a domborzati viszonyok miatt rendkívül drága is lett volna. A legújabb kormányzati elképzelések megvalósulása esetén is bezárulna az autópálya gyűrű Budapest körül, de nem kör, hanem inkább egy zsák alakja lenne, és nem végig M0-snak hívnák. A budai oldalon az M100-as és M10-es utak zárnák le ugyanis az M0-ból és az M1-ből álló körutat. A dokumentum szerint az M100-as autóutat, amely Esztergomot kötné össze az M2-es autópályával akár 2020-ban is elkezdhetik építeni, 2022/2023-ra pedig már át is adhatnák. A másik újítás az lenne, hogy megépülne Kesztölc és Budapest között az M10-es néven tervezett út, kiváltva a számos településen át vezető, rendkívül túlterhelt 10-es utat, és megépül a 10-es út és a 11-es út közötti M0 szakasz is. Az M0-s ilyen bővítése pedig az eredeti terveknél jóval kevesebb pénzébe kerülne az adófizetőknek.
Könnyű:
Megérkeztek Budapestre a fejüknél összenőtt kétéves bangladesi sziámi ikrek, akiknek a szétválasztását a világon egyedül a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvos csapata vállalta. A kétéves Rabia és Rukia most azért érkezett Magyarországra, hogy a Semmelweis Egyetem klinikáin elvégezzék a végleges koponyaszétválasztó operációhoz szükséges diagnosztikai és előkészítő vizsgálatokat, a speciális plasztikai sebészeti műtétet és a szövettágítók beültetését. A három fő szakaszból álló műtétsorozat első részét, a fő agyi szállítóér-hálózat érfalon belüli kétlépcsős szétválasztását Hudák István idegsebész vezetésével végezték el még tavaly februárban, illetve augusztusban Bangladesben. Most Budapesten a bőr és a koponyán kívüli lágyrészek nyújtásához speciális tervezésű plasztikai sebészeti szövettágítókat ültet be Pataki Gergely plasztikai sebész. A harmadik szakaszban, egy későbbi időpontban kerül majd sor a „nagyműtétre”, az agy és a koponya végleges szétválasztására, melyet Csókay András idegsebész fog irányítani.
