A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze. A kormány döntése értelmében az intézet főképp a honfoglalás előtti magyar történelemre és a magyarság őstörténetére fókuszál – nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Kásler Miklós miniszter a Demokratának adott interjúban a kultúrpolitika változásairól elmondta: a Frankfurti Könyvvásárra legutóbb több tucat fiatal, tehetséges magyar író került ki. Olyanok, akiknek korábban nem volt erre lehetőségük. Ugyanaz a helyzet, mint a tudományban, mindenkinek meg kell adni az esélyt – hangsúlyozta a miniszter. A Petőfi Irodalmi Múzeumról azt közölte, hogy át kell gondolni, a múzeumnak mi is legyen a szerepe, a küldetése. Szerinte európai, magyar, keresztény értékeket kell ápolnia és megőriznie. Kiemelte: mindennek, ami érték, helye kell hogy legyen a Petőfi Irodalmi Múzeumban, de azt is hangsúlyozta, nem a miniszter szabja meg, hogy mi az érték. A főigazgatói pályázat már folyamatban van, 2019 elején meglesz a nyertes – tájékoztatott Kásler Miklós.

Január 1-től átlagosan további 5 százalékkal emelkedett az arra jogosult hivatásos állományú rendőrök illetménye a 2015-ben indított rendvédelmi béremelés ötödik ütemének megfelelően – nyilatkozta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy ezzel 2015 óta átlagosan 50 százalékkal emelkedett a hivatásos rendőrök illetménye. Az illetményemeléssel egy 10 éves szolgálati viszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező főnyomozó bére a 2015-ös 302 ezer forintról mostanra 471 ezer forintra nőtt. Egy 15 éves szolgálattal és középfokú végzettséggel rendelkező tiszthelyettes járőrvezető a béremelés előtt 215 ezer forintot keresett, az ő illetménye 336 ezer forint lett. Egy 10 éves szolgálati viszonnyal rendelkező középfokú végzettségű tiszthelyettes helyszínelő bére 250 ezer forintról pedig 342 ezer forintra emelkedett.

Az eredetileg tervezettnél magasabb illetményemelést kapnak a katonák és a honvédelmi alkalmazottak – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. Németh Szilárd elmondta: 2015-ben döntött a kormány arról, hogy összesen 50 százalékkal emelik a katonák illetményét. Ennek utolsó 5 százaléka esedékes most januárban. Öt helyett viszont most 7,4 százalékkal emelik a katonák illetményét – közölte. Az államtitkár elmondta továbbá, hogy a honvédségnél dolgozó civilek, akik ez évtől egy új besorolásban honvédelmi alkalmazottakként dolgoznak, 4 év alatt egységesen 35 százalékos illetményfejlesztésben részesülnek. A most januártól esedékes 20 százalékos emelés iskolai végzettségtől függően, havonta átlagosan 39 200-74 100 forintos emelést jelent a honvédelmi alkalmazottak számára.

Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa – jelentette ki a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője. Halász János hangsúlyozta, ennek a biztonságnak a záloga az, hogy a rendvédelmi szervek kitűnően végzik munkájukat; nőtt az erkölcsi és anyagi elismertségük, minden segítséget megkapnak a kormánytól. A balliberális kormányokkal ellentétben ma rend és biztonság van hazánkban – mondta a szóvivő, hozzátéve, „Gyurcsányék idején” – 2010 előtt – leépítették a rendvédelmi szerveket, több ezer rendőr hiányzott az országból, mivel sem erkölcsi, sem anyagi megbecsülést nem kaptak az érintettek.

A családok szempontjából fontos volt, hogy tavaly nem történt visszalépés a családpolitikában, a kormány nem vett el, hanem folyamatosan hozzátett a támogatásokhoz – mondta a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Kardosné Gyurkó Katalin az intézkedések közül kiemelte a kétgyermekesek adókedvezményének emelését, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hitelezési keretének bővülését és a jogosítvány megszerzésének támogatását. Kiemelkedő esemény volt a családok éve is, amely a családot értékként mutatta fel, és azt az üzenetet közvetítette, hogy családban élni és gyereket vállalni jó – tette hozzá.

Eddig több mint ötezren írták alá a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének az oktatásban dolgozók munkaidejének és bérének rendezését követelő négypontos petícióját, amely a szakszervezet sztrájkkövetelésének is része lesz – mondta a PDSZ elnöke, Szűcs Tamás. A petíció egyik eleme azoknak a közoktatásban nem pedagógusként foglalkoztatott munkavállalóknak a bérrendezése, akik a közalkalmazotti illetménytábla szerint kapják a bért. „Az ő 80 százalékuk már garantált bérminimumon és minimálbéren van” – ismertette Szűcs Tamás. Követelés továbbá, hogy visszaálljanak a kötelező óraszámok minden foglalkoztatási területen a közoktatáson belül: „szűnjön meg a 22-26-os történet” – fogalmazott Szűcs Tamás. A túlórák kifizetését is követeli az érdekképviselet és a pedagógusok munkaterhelésének vizsgálatát is felelevenítették. A követelések négy pontja közül kettő esetében már komoly lépéseket tett a szakszervezet, kaptak árajánlatot például arról, hogyan tudnák mérni a pedagógusok munkaidejét

Villámcsődületet szervezett a Párbeszéd Orbán Viktor új munkahelye elé, a volt Karmelita kolostorhoz. Nagyon sok rendőrautó érkezett a Karmelita kolostorhoz és a Sándor palotához is. Mint kiderült, fölöslegesen vonultak ki a rendőrök. Az akció kimerült annyiban, hogy mintegy tucatnyi aktivista egy „Viktor, a Vár mindenkié” feliratú papírlapot tartott fel.

A Magyar Idők azt írja, hogy január 21-én folytatódik a vörösiszapper tárgyalása a Győri Törvényszéken, ahol a vádlottak az utolsó szó jogán nyilatkozhatnak. A jelenlegi állás szerint bűncselekmény hiányában ismét felmenthetik őket. 2010. október 4-én Magyarország legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófája történt Ajka térségében, amikor átszakadt a Magyar Alumíniumtermelő és -kereskedelmi Zrt. zagytározójának töltése, és a kiömlő anyag elárasztotta Kolontárt, Devecsert, illetve Somlóvásárhelyt. A katasztrófában tízen meghaltak, 227-en pedig megsérültek.

70 ezer dollárt adományozott a Pittsburg Steelers nevezetű amerikai labdarúgócsapat azoknak a hozzátartozóknak, akiknek a rokonait október 27-én gyilkoltak meg egy zsinagógában – számolt be a nemes cselekedetről a The Jewish Telegraphic Agency. Mint arról korábban több műsorában a HETI TV is beszámolt október végén egy antiszemita merénylő 11 zsidót gyilkolt meg egy pittsburghi zsinagógában. A focicsapat egyébként már a támadás követő játéknapon egységesen állt ki a gyűlöletbűncselekmény ellen, és a mezeiken és a cipőiken többen Dávid-csillagot viseltek, így így fejezzék ki a szolidaritásukat az áldozatokkal és a hozzátartozóikkal.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter biztosította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy az amerikai földi erők Szíriából történő kivonása nem változtat Washington elkötelezettségén az iráni agresszió elleni küzdelem és Izrael biztonságának fenntartása iránt. Pompeo Brazíliában találkozott Netanjahuval, ahova az izraeli miniszterelnök hivatalos látogatásra érkezett, és mindketten részt vettek a brazil elnök, Jair Bolsonaro beiktatási ceremóniáján. “Az elnök Szíriával kapcsolatos döntése semmilyen módon nem változtat semmin” a kormány Izraellel való együttműködésében, mondta Pompeo egy közös sajtótájékoztatón Netanjahuval, mielőtt megbeszéléseket folytattak. Donald Trump amerikai elnök decemberben jelentette be a mintegy 2000 fős amerikai csapat kivonását, akik jelenleg Szíria északkeleti részén állomásoznak. A lépés több elemző szerint megkönnyítheti Irán számára a fegyverek és a harcosok mozgatását a Közel-Keleten. Az amerikai katonákat kifejezetten az Iszlám Állam elleni harcokhoz helyezték ki, de segítettek megakadályozni egy iráni ellenőrzésű szárazföldi folyosó létrehozását is Irakon és Szírián át Libanonba és a Földközi-tengerhez.

Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter Twitteren gúnyolódott az Egyesült Államokon és Izraelen, miután érvénybe lépett a két ország kilépése az UNESCO-ból, az ENSZ kulturális hivatalából. Pár nappal a bejegyzés előtt Zarif határozottan tagadta, hogy az iráni tisztviselők valaha is Izrael megsemmisítésével fenyegettek volna, a számtalan példa ellenére. Tavaly Izrael követte az Egyesült Államokat és bejelentette kilépését az UNESCO-ból. Nikki Haley az akkori amerikai ENSZ-nagykövet a (amerikai) bejelentésre reagálva kijelentette, hogy “az UNESCO jó célt szolgál”, de szélsőséges politizálása súlyos szituációba sodorta.

Helyesli Donald Trump amerikai elnök azon lépését, amellyel Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el – erről beszélt a  The Washington Postnak Matteo Salvini. A lap riportere azt kérdezte az olasz politikustól, hogy mit gondol Trump migrációs politikájáról. Salvini válaszában azt felelte, egyetért az amerikai irányvonallal. „Egyszer részt vettem Pennsylvaniában Trump egyik kampányrendezvényén. Azt kell mondanom, hogy tetszett, amit a választóknak ígért, ahogy az is, amikor Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el”. Az újságíró erre feltette a kérdést, miszerint Salvini támogatja-e az erről hozott döntést, mire az olasz miniszter igennel válaszolt. Az európai politikus nemrég járt Izraelben, ahol Benjamin Netanjahuval is találkozott. Az izraeli miniszterelnök országa „nagyszerű barátjának” nevezte Salvinit, aki a kétnapos útja során a Jad Vasem Múzeumban is látogatást tett – emlékeztet az Algemeiner.

Az izraeli kormány egy új nemzetközi repülőtér megnyitását tervezi az ország déli részén, a Vörös-tenger közelében, jelentette be a közlekedési miniszter. A Ramon Nemzetközi Repülőtér eleinte csak belföldi járatokat fog fogadni, mielőtt fokozatosan teljes üzemmódra vált, derült ki Iszráel Katz nyilatkozatából. A megnyitó ünnepségre január 21-én kerül sor Benjamin Netanjahu miniszterelnök jelenlétében. A repülőtér építési költségeit 1,7 milliárd sékelre (127 milliárd Ft) tervezik. A repülőtér Timnában található, mintegy 18 km-re a Vörös-tengernél fekvő Eilat üdülővárostól és közel a jordán Akaba kikötőhöz. A reptér honlapja szerint évente akár kétmillió utast is képesek fogadni, de 2030-ra már 4,2 millióra bővítenék a kapacitást.

A december 29-től életbe léptetett újévi tűzszünet ellenére tovább folynak a harcok a Donyec-medencében, az elmúlt egy napban egy ukrán katona vesztette életét és kettő sebesült meg az állásaikat ért támadásokban – hozta nyilvánosságra az ukrán Egyesített Erők Műveletének parancsnoksága. Szerda reggel hét óráig eltelt 24 órában a szakadár erők háromszor sértették meg a tűzszünetet, ebből egy alkalommal a minszki megállapodásokban tiltott nehéztüzérséget vetettek be az ukrán katonák állásai ellen. A támadások a frontvonal déli részén, Mariupol körzetében, illetve az északi, luhanszki szakaszon történtek. A parancsnokság hozzátette, hogy az „orosz fegyveres erők és zsoldosaik” támadására önvédelemből, megfelelő mértékű válaszcsapást mértek az ukrán katonák, és ezzel a felderítés adatai alapján egy „megszállót” likvidáltak, négyet megsebesítettek. December 31-én négyszer nyitottak tüzet fegyveresek az ukrán katonák állásaira, aminek következtében két ukrán katona sebesült meg. A DAN donyecki szakadár hírügynökség ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők egyszer sértették meg a tűzszünetet. Eszerint a Donyeck megyei Dokucsajevszkre nyitottak tüzet 7,62 milliméteres kaliberű lőfegyverrel, és egy egy lakóházban kárt okoztak, de senki sem sérült meg. A Luhanszk megyei szakadárok úgyszintén egy olyan támadást jelentettek, amelyet állításuk szerint az ukrán fegyveres erők követtek el kézi lőfegyverrel.

Új időszak kezdődik Donald Trump amerikai elnök négyéves ciklusának második felében, miután az ellenzéki demokratáké a többség a képviselőházban, a törvényhozás alsóházában – mondta Magyarits Tamás Egyesült Államok-szakértő. Azt mondta, a demokraták nem akarják megszavazni a költségvetést a déli kerítésre szánt 6 milliárd dollárra hivatkozva, ami az Egyesült Államok költségvetése számára nyilvánvalóan aprópénz, tehát itt politikai szembenállásról van szó. A demokrata többség nagyon elszántnak tűnik, vizsgálóbizottságokkal fenyegetődzik. Miután pedig a képviselőházban minden bizottsági elnöki poszt a többségé, ők határozhatják meg a politikai napirendet – mondta a szakértő, aki szerint ugyanakkor a demokratáknak vigyázniuk kell, hogy ne merüljön ki a tevékenységük obstrukcióban, hiszen jövőre elnökválasztás lesz.

Legalább harmincheten meghaltak egy támadásban a Mali középső részén lévő Mopti körzetben található egyik faluban.  Arouna Modibo Toure, az ország távközlési minisztere Twitter-üzenetében azt írta, a támadás áldozatai között gyerekek és idősek vannak.  Kormányközeli források szerint több ház is leégett; a rend biztosítása érdekében a térségbe katonákat küldtek. A támadás oka és a támadók pontos kiléte egyelőre nem ismert, az ügyben kibocsátott hivatalos kormányközlemény szerint azonban a támadók a dogon etnikumú dozó klán hagyományos öltözékét viselték. Az elsősorban vadászatból élő dozók és az ott lakó, legeltetéssel foglalkozó fulani népcsoport között régóta feszültségek vannak.

Súlyos vonatbaleset történt Dániában, hivatalos közlések szerint hatan meghaltak, további 16-an megsérültek. A baleset a két legnagyobb dán sziget, a Sjaelland és Fyn szigeteket összekötő hídon történt, a hidat emiatt le kellett zárni. Médiajelentések szerint egy teher- és egy személyszállító vonat haladt ellentétes irányban a hídon, és eközben egy tárgy csapódott a személyszállító vonatnak, aminek hatására a vezető erősen fékezett. Feltehetőleg a viharos szél okozta a tárgy elszabadulását. Elképzelhető, hogy ez a tárgy egy elszakadt ponyvadarab volt a tehervonatról, amely sörszállító teherautókat szállított. A helyszínen készült képeken el van szakadva a sörszállító teherautók ponyvája. A DSB vasúttáraság egyelőre nem nyilatkozott a baleset okáról.

Újabb menekültügyi szigorításokat sürget Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, miután egy csoport menedékkérő járókelőkre támadt a napokban egy bajor kisvárosban. Az Ambergben történt eset „mértéktelen erőszakos túlkapás, amelyet nem tűrhetünk el” – mondta a tárcavezető. A kisvárosban szombaton két afgán, egy iráni és egy szíriai fiatalember válogatás nélkül járókelőkre támadt. Ittasan randalírozva tizenkét embert sebesítettek meg, egyikük kórházi ápolásra szorul fejsérülése miatt. A 17 és 19 év közötti menedékkérőket előzetes letartóztatásba helyezték. „Ha menedékkérők erőszakos bűncselekményeket követnek el, akkor el kell hagyniuk az országunkat” – vonta le a történtek tanulságát Horst Seehofer. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hozzátette, hogy javaslatokat dolgoz ki az ügyben a kormány számára. A testvérpárt Kereszténydemokrata Unióból (CDU) többen a támogatásukról biztosították a belügyminiszter kezdeményezését. Az ilyen esetekben a jogállamnak „hajthatatlan keménységről kell tanúbizonyságot tennie”, és az eddiginél nagyobb határozottsággal kell eltávolítania az országból a maradásra nem jogosult menedékkérőket – mondta Philipp Amthor CDU-s parlamenti (Bundetsag-) képviselő.

Tajvan függetlensége katasztrófához vezetne – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök, azt ígérve, hogy erőfeszítéseket tesznek az 1949 óta önállóan kormányzott sziget békés „újraegyesítésére”, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy Kína ez ügyben az erő alkalmazásáról sem mond le. A pekingi Nagy Népi Csarnokban, egy Tajvanra vonatkozó, negyven évvel ezelőtti politikai nyilatkozat évfordulóján mondott beszédében Hszi Csin-ping megerősítette, hogy az újraegyesítésnek az „egy Kína” elve alapján kell végbemennie, amely Tajvant Kína részeként határozza meg. Tajvanon mindenkinek „egyértelműen el kell ismernie, hogy Tajvan függetlenségének kikiáltása óriási katasztrófát jelentene Tajvan számára” – mondta Hszi. „Széles teret kívánunk nyitni a békés újraegyesítés előtt, de semmi teret nem fogunk engedni a szeparatista tevékenységek számára” – tette hozzá a kínai elnök. Caj Jing-ven tajvani elnök leszögezte, hogy Tajvan nem fogadja el az „egy ország, két rendszer” elvet Kínával való kapcsolatában, és minden tárgyalásnak két egyenrangú kormány között kell zajlania. Pekingnek bele kell nyugodnia a Tajvani Köztársaság létébe – tette hozzá.

A 2000 óta jelzett legalacsonyabbra süllyedhetett a születésszám Kínában tavaly a South China Morning Post című lap szerint. Szakértők demográfiai válság veszélyére figyelmeztetnek. A hongkongi újság arról írt, hogy becslések szerint a születésszám 15 millió alatt maradt 2018-ban. Ez csaknem 15 százalékos csökkenést jelentene a 2017-ben jelzett 17,23 millióhoz képest. Amennyiben helytállónak bizonyul a helyi és tartományi adatok alapján készült számítás, az azt jelenti, hogy a tavaly világra jött gyerekek száma jócskán elmarad a kínai kormány által célul kitűzött 20 milliótól. Kínában három éve törölték el az egykepolitikát, hogy nőjön a születésszám. Szakértők szerint a 2018-as év mérföldkő lehet a kínai népesedéstörténetben. Egy nagy ország lassan elöregedik a népesedési politika hibái miatt – állították.

Az ausztrál kormány bejelentette, hogy bezár két menekülttábort, egyet Melbourne-ben és egyet Sydneyben. A kabinet értékelése szerint a csökkenő migráció Ausztrália sikeres bevándorlási politikájának bizonyítéka. David Coleman bevándorlási miniszter közleményében jelezte, hogy a Melbourne-ben található, vitatott maribyrnongi létesítményt azonnali hatállyal bezárják, a sydneyi Blaxland Központot pedig májusig felszámolják. A fokozott biztonságú maribyrnongi tábor a legszigorúbb volt a maga nemében Ausztráliában. A központban az őrök a megszokottnál gyakrabban használták a bilincset és a kényszer változatos formáit a The Age című ausztrál napilap 2016-os beszámolója szerint. Coleman szerint a menekülttáborok bezárása a kormány sikeres bevándorlási politikájának bizonyítéka. Ausztrália 2013 óta nem engedi be területére a tengeren át, illegális úton érkezett migránsokat, és a Pápua Új-Guineához tartozó Naurun, illetve Manuson helyezi el őket. Az ottani táborokban mintegy ezren raboskodnak – többen évek óta – kilátástalan helyzetben. Rajtuk kívül 1250 embert tartanak fogva Ausztrália területén fokozott biztonságú létesítményekben.

Fegyveres merénylők lelőtték a dél-mexikói Tlaxiaco városának éppen csak beiktatott polgármesterét – erősítette meg egy Twitter-üzenetben az érintett Oaxaca állam kormányzója, Alejandro Murat. A kormányzó elítélte a gyilkosságot, alapos nyomozást ígért, és azt írta, hogy egy gyanúsítottat már őrizetbe vették a hatóságok. Az állam ügyészsége előzőleg közleményben tudatta, hogy a tlaxiacói polgármester, Alejandro Aparicio Santiago alig másfél órával eskütétele után egy városházi találkozóra indult gyalog egy képviselő és egy tanácsosa kíséretében, amikor legalább két fegyveres az utcán tüzet nyitott rá. A közelben állóknak sikerült leteperniük az egyik fegyverest. A polgármestert kórházba szállították, de életét az orvosok már nem tudták megmenteni.

Gazdaság:

A minimálbér és a garantált bérminimum a 2019. január 1-én életbe lépett 8-8 százalékos emelésnek köszönhetően több mint a duplájára nő 2010-hez képest – mondta Bodó Sándor a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára.    A kedvező adatok a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetőek, amely a jelentős béremelés mellett a munkaadói járulékok csökkentéséhez is hozzájárult – mondta az államtitkár. Bodó Sándor kiemelte, a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése idén júliusban folytatódhat, amikor a jelenlegi 19,5 százalékos szocho 17,5 százalékra mérséklődik. Ez a döntés körülbelül 130 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál – jelentette ki az államtitkár.

Magyarországon 2010-hez képest 785 ezerrel többen dolgoznak, akik közül 662 ezer ember az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el, s a kedvező tendenciák a foglalkoztatásban várhatóan 2019-ben is folytatódnak – mondta Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. A KSH szerint tavaly szeptember-novemberben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 494 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt. A helyettes államtitkár megjegyezte: a kedvező tendenciákat a foglalkoztatásban a pozitív gazdasági környezet és a kormányzati intézkedések – mint például a társasági adó 9 százalékra történő csökkentése – segítik.

Tavaly 126 601 új személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, 17,5 százalékkal többet, mint 2017-ben – közölte a Carinfo.hu.  Decemberben ugyanakkor 10,6 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett személyautók száma, a 2017. decemberi 10 837-ről 9685-re. Kishaszonjárművekből 22 725 darab került forgalomba tavaly a teljes év alatt, 14 százalékkal múlva felül az előző év adatát. Ebben a kategóriában 2018 decemberében is növekedés volt, a forgalomba helyezett 2780 kishaszonjármű 18,7 százalékkal volt több a 2017 decemberinél. A motorkerékpárok forgalomba helyezése 30,9 százalékkal bővült 2018-ban, elérte a 2986 darabot. Az év utolsó hónapjában 6,8 százalékkal esett vissza, 55 darabra.

Könnyű:

Magassága kétharmadát elveszítette a kitörésével cunamit okozó Anak Krakatau indonéz vulkán. A december 22-én történt természeti katasztrófa több száz halálos áldozatot követelt. Az Anak Karakatau kráterének egy része a kitörés után összeomlott és az óceánba csúszott, ez okozott szökőárt. Az indonéz vulkanológiai hatóság szerint a vulkán magassága kétharmadát veszítette el: korábban 338 méter magas volt, mostanra viszont csak 110 méteres. A becslések szerint 150-180 millió köbméter anyagot veszíthetett, amikor nagy tömegű szikla és por csúszott bele lassan az óceánban a kitöréssorozat hatására.  „Az Anak Krakatau sokkal alacsonyabb, általában látható volt a csúcsa a megfigyelőállásokból, most azonban már nem” – mondta el egy helyi szakértő, Wawan Irawan. Krakatau szigetét 1883-ban a valaha feljegyzett legnagyobb vulkánkitörés gyakorlatilag megsemmisítette. A pusztító detonáció ereje négyszer nagyobb volt, mint a valaha felrobbantott legerősebb nukleáris fegyver. Legalább 36 ezer ember halálát okozta. A sziget helyén évtizedekkel később 1928 körül emelkedett ki a tengerből az Anak Krakatau, amely helyi nyelven azt jelenti: Krakatau gyermeke.