A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

Harmincöt százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma 2010 óta Magyarországon – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a csökkenés hátterében egyrészről az egészségügyi rendszer fejlődése áll, amely könnyebben felismeri és hatékonyabban kezeli a veszélyeztetetteket, másrészről a gazdaság élénkülésével a kilátástalanság is csökken. Kiemelte, míg 2010-ben 2492-en haltak meg öngyilkosságban, addig 2017-ben ez a szám 1634-re mérséklődött. A legnagyobb arányú, 70 százalékos csökkenés a 40-49 éves korosztály körében történt, ami nemzetközileg is kiemelkedőnek számít – tette hozzá. Az Emmi államtitkára kitért arra is, hogy az elmúlt 50 év alatt eddig egyszer sem fordult elő ilyen mértékű javulás Magyarországon.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ellenzék magatartásával és üzeneteivel erőszakos fellépésre hív fel a rendőrök ellen, a rendőrség „törvényesen és arányosan” intézkedett a szerda óta tartó tüntetéseken, amelyek szervezői és résztvevői között „Soros György kitartottjai” nagy számban vannak jelen. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy szerinte nem valós társadalmi elégedetlenségről, hanem egy szűk kisebbség agresszív fellépéséről van szó. A miniszter értékelése szerint az Országgyűlés szerdai ülésen – bár az ott történtek miatt ezek kissé feledésbe merültek – nagyon fontos döntéseket hozott a Ház, ezek béremelést jelentenek a honvédelmi és a belügyminisztériumi, valamint a központi közigazgatásban dolgozóknak, továbbá nyugdíjemelésről is határoztak.  A közigazgatási bíróságok felállítását, „helyreállítását” pedig a rendszerváltozás egyik adósságának nevezte, hiszen azokat 1949-ben a kommunista állampárti hatalom szüntette meg.

A gyermeket nevelő családok a szokottnál korábban, még a karácsonyi ünnepek előtt, legkésőbb jövő csütörtökig megkapják a decemberi családi pótlékot, gyermeknevelési támogatást és gyermekgondozást segítő ellátást – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A posta a jövő hét elején kézbesíti az ellátásokat, a bankszámlákra is ezekben a napokban érkeznek meg az összegek. Ha a jogosult a kézbesítéskor nincs otthon, az értesítőből tudhatja meg, hol és mikor juthat hozzá a támogatáshoz – írták. Az intézkedés több mint 1 millió családot érint.

A jövő év elejétől egységes otthongondozási díjat vehetnek igénybe az önellátásra képtelen gyermeküket ellátó szülők – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család és ifjúságügyért felelős államtitkára. A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) havi bruttó 100 ezer forint lesz és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható – közölte Novák Katalin. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a jövő év elejétől 15 százalékkal, 2022-ig pedig négy lépcsőben összesen 30 százalékkal emelkedik a hozzátartozó otthon gondozása esetén folyósítható ápolási díj összege – tette hozzá a politikus.

Radikális gazdaságpolitikai fordulatot sürget az LMP annak érdekében, hogy a kormány ne az emberek rovására növelje az ország versenyképességét. Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes szerint a kabinet a „rabszolgatörvénnyel” a multikat választotta az emberek helyett. A politikus úgy ítélte meg: a múlt héten, szerinte törvénytelenül elfogadott jogszabály hatására még többen hagyják majd el az országot, hiszen alig néhány száz kilométerre kétszer annyit is kereshetnek. Úgy ítélte meg: óriási kockázata van annak, ha a kormány a multiknak szolgáltatja ki az országot, ráadásul egyetlen ágazatnak, az autóiparnak, miközben a hazai kis- és közepes vállalkozások alig kapnak támogatást. Leszögezte: a jogszabályt vissza kell vonni, helyette tisztességes béreket kell biztosítani. Közölte azt is: az LMP a kormányt teszi felelőssé azért, ami az elmúlt napokban az Országgyűlésben és az utcán zajlott.

Az MSZP választmánya felhatalmazta helyi szervezeteit és politikusait, hogy az ország bármely pontján rész vegyenek a munka törvénykönyvének módosítása ellen szervezet demonstrációkon és segítsék a szakszervezeteket. A párt ezt azzal indokolja, hogy az ellenállás minden formáját igénybe kell venni. Tóth Bertalan, a szocialisták elnöke azt mondta, hogy a kormány elvette a munkavállalóktól a cafetériát, aztán eltörölte a lakástakarékpénztárak állami támogatását. A munka törvénykönyvnek módosításával, a „rabszolgatörvénnyel” pedig évi négyszáz túlórára szeretné kötelezni az embereket, úgy, hogy „három év múlva talán megkapják a fizetésüket” – tette hozzá. Ezek az intézkedések egyértelművé tették, hogy a jobboldali, „már-már szélsőjobboldali” kormány gyűlöli a munkásokat – fogalmazott.

A „rabszolgatörvény” életbe lépésének megakadályozása érdekében karácsonyig kitartó országos demonstrációkról és „hosszú távú polgári ellenállásról” egyeztet az ellenzék, a szakszervezetek és az eddigi tüntetések szervezői – közölte Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője. Tordai Bence elmondta: jelenleg is egyeztetnek arról, hogyan lehet még hatékonyabb, még békésebb és még több embert megmozgató tüntetéseket, illetve útlezárásokat, blokádokat szervezni a következő napokra nemcsak  Budapesten, hanem szerte az országban. „Karácsonyig ez kitart” – tette hozzá a képviselő, aki szerint a következő hét feladata lesz megszervezni és felépíteni a formai kereteit annak „a hosszú távú polgári ellenállásnak”, amely meg fogja akadályozni a rabszolgatörvény életbe lépését, és vissza fogja szorítani a Fidesz túlhatalmát.

Tarlós István főpolgármester (Fidesz-KDNP) szerint az ellenzéki előválasztás egy blöff, mert ha az ellenzéknek valóban kétharmada lenne Budapesten – ahogy az országgyűlési választás óta hallani lehet -, mindegy lenne, kit indítanak főpolgármester-jelöltként a jövő évi önkormányzati választásokon. A városvezető az előválasztással kapcsolatban úgy fogalmazott: valaki vagy valakik menekülnek a jelölés felelőssége alól. Nagy szégyennek nevezte az ellenzéki pártokra, különösen az MSZP-re nézve, hogy 8-10 év alatt nem tudtak felépíteni egy olyan saját politikust, akiben megbíznának. Szavai szerint az MSZP „feladott egy hirdetést”, hogy bárki jelentkezhet főpolgármester-jelöltnek. A Közép-európai Egyetem (CEU) Bécsbe költözéséről Tarlós István azt mondta: ezt az intézményt nem tudja minősíteni, mert túl keveset tud róla. Megjegyezte: felvetődik több kérdés, amelyre lehetne pontos választ adni, például, hogy az egyetem teljesíti-e a törvényi feltételeket, mert ezt szerinte csak ellenzéki újságírók jelentették be. Miért nem tisztázta ezt a CEU? – tette a fel a kérdést, majd úgy folytatta: nem tud válaszolni azokra a kérdésekre sem, hogy kiket képeznek ott, van-e esélye bekerülni egy átlag magyar diáknak és milyen képzéseik vannak egyáltalán. Ezekre a kérdésekre csak „ellenzéki és újságírói tőmondatokkal válaszolnak” – vélekedett.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója szerint újra napirenden van a kvótajavaslat, és a jelenlegi európai parlamenti többség a jövő évi EP-választásig minden olyan döntést meg akar hozni, amely hosszú távon biztosítaná a migránsok „beözönlését”. Bakondi György ezek között az intézkedések között említette az illegális bevándorlás legálissá tételét, a szétosztási mechanizmust, a bevándorlási hivatalok egységes, központi irányítását és az új határőrizeti rendszert. Az EP által megszavazott humanitárius vízumról azt mondta: azzal értelmetlenné tennék a külső határokon védekező európai uniós államok erőfeszítéseit, mivel a határozat szerint az EU valamelyik követségén be lehet nyújtani egy kérelmet, az illető kaphat egy vízumot, amelynek birtokában beutazhatna Európába és azután nyújthatja be menededékkérelmét.

A nyugati demokráciákban súlyosan büntetik a képviselői rendbontást – mutat rá a Századvég Alapítvány nemzetközi áttekintésében, amelyet annak kapcsán készített, hogy az elmúlt napokban „soha nem látott erőszakos események zajlottak a magyar Országgyűlés falai között”. Az esetek jogi megítélése okán a Századvég rövid áttekintő elemzést készített néhány külföldi példával a központi, illetve szövetségi törvényhozás (bikamerális parlamentek esetében az alsóházak) fegyelmi rendjét illető főbb szabályokról. A nemzetközi példákból kiderül, hogy a magyar parlament házszabálya alig tér el az amerikai, német vagy a francia törvényhozás szokásaitól és szabályaitól. Alapvető európai és nyugati érték, hogy a házat és annak elnökét tisztelik, a képviselők pedig követik a rendszabályokat. Mint kiemelték: „képviselői minimum, hogy a törvényhozási körülményeket nem züllesztik kocsmahangulatúvá és kaotikussá”. Ez az általánosan elfogadott és tiszteletben tartott norma – tették hozzá. A Századvég szerint ezen norma határát lépte át a magyar ellenzék az őszi ülésszak utolsó napjaiban. Úgy vélik, ezzel nemcsak a házszabályt, de saját szavazóikat is megsértették, „hiszen semmibe vették a magyar demokrácia egyik legfontosabb alappillérét, a parlamentarizmust”.

Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság nyomozási bírójának döntését másodfokon megváltoztatva a Szegedi Törvényszék megszüntette Czeglédy Csaba letartóztatását, és elrendelte a gyanúsított bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék büntető kollégiumának vezetője. Bakos Éva elmondta, a törvényszék szerint a gyanúsított esetében továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye, és a bíróság megállapította, hogy Czeglédy Csaba törekedett az eljárás meghiúsítására. Az ellene folyó nyomozás azonban befejeződött, iratismertetések történtek, hamarosan vádat emelnek. A törvényszék szerint ezért nem szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedés a gyanúsítottal szemben – közölte a kollégiumvezető. A bíróság Czeglédy Csaba tartózkodási helyéül szombathelyi otthonát jelölte ki, mozgását technikai eszközzel felügyelik, lakóhelyét csak bizonyos esetekben – például orvosi kezelésre – hagyhatja el – tudatta Bakos Éva.

Külföld:

Horogkereszteket festettek egy zsidó temetőre nem messze Strasbourgtól – számolt be a felháborító hírről az Israel Hayom. Az összeállítás szerint összesen 37 síremléket gyaláztak meg ismeretlenek. Főként azoknak az emlékhelyére festettek horogkeresztet, akik a holocaust áldozata voltak a második világháború idején. Franciaországban a tavalyi évhez képest idén az első kilenc hónapban 69 százalékkal nőtt az antiszemita cselekmények száma.

Az izraeli hadsereg már négy olyan alagutat tárt fel a libanoni határ alatt, amelyet a Hezbollah egy későbbi támadásra készülve fúrt katonái számára – írta az Israel Hayom. „A Libanonból Izrael területére átnyúló alagutat feltárták, az életét veszélyezteti, aki belemegy” – jelentette be közleményében a hadsereg a vájatban elhelyezett robbanó eszközökre utalva. „A Libanon területéről kiinduló alagutak kiásásáért a libanoni kormányt terheli a felelősség. Az alagutak súlyosan megsértik a második libanoni háború lezárásakor, 2006-ban született 1701. számú ENSZ-határozatot és Izrael szuverenitását”- tette hozzá a katonai szóvivő. A közel két hete indított Északi Pajzs fedőnevű hadművelet keretében korábban már három „támadóalagutat” fedeztek és számoltak fel az izraeli hadsereg szakemberei.

Ausztrália elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának – közölte Scott Morrison ausztrál kormányfő. A Palesztin Hatóság felelőtlennek és a nemzetközi joggal ellentétesnek mondta a döntést, az izraeli kormányzat viszont az ausztrál bejelentésnek csupán egyik elemét – a védelmi és kereskedelmi hivatal létesítését – üdvözölte. „Mostantól Ausztrália elismeri Nyugat-Jeruzsálemet, amely a kneszet (izraeli parlament) és több más kormányzati intézmény székhelye, Izrael fővárosaként” – mondta Morrison. A miniszterelnök mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az ausztrál nagykövetséget nem helyezik át Tel-Avivból Jeruzsálembe mindaddig, amíg nem születik békemegállapodás az izraeliek és a palesztinok között.  Kelet-Jeruzsálemről szólva Morrison közölte: Canberra el fogja ismerni a palesztin állam fővárosának, de ugyancsak azután, hogy létrejött egy megállapodás a kétállami megoldásról. Ezzel kapcsolatban reményének adott hangot, hogy a lépés előremozdítja az elakadt izraeli-palesztin békefolyamatot. Izrael a canberrai bejelentéssel kapcsolatos hivatalos közleményében nem tett utalást a Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosaként elismerő ausztrál döntésre, mivel álláspontja szerint egész Jeruzsálem a zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ugyanakkor „a helyes irányba tett lépésnek” nevezte azt, hogy Ausztrália védelmi és kereskedelmi hivatalt létesít Nyugat-Jeruzsálemben. Az izraeli kormány ugyanebben a közleményében elismerően szólt Ausztráliának az Irán-ellenes szankciókkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról, az antiszemitizmus elleni fellépéséről, valamint arról, hogy a canberrai vezetés kiáll a zsidó állam mellett a világszervezet fórumain. A Palesztin Hatóság hivatalos közleményben felelőtlennek nevezte az ausztrál lépést, hozzátéve, hogy az nemzetközi jogba ütközik.

A Hamász terrorszervezet korábbi vezetője felszólította a Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) élő palesztinokat, hogy készüljenek gerilla-hadviselésre, és a folyamatban lévő “ellenállásra”, hogy kierőszakolják Izrael kivonulását a területről. Khaled Mashaal azt mondta, hogy ez csak egy lépés a Palesztina egész területéről való izraeli visszavonuláshoz vezető úton. “A palesztinok azt mondják, ‘ellenállok, tehát vagyok,’” forgatta ki Mashaal René Descartes híres filozófiai tételét az Al-Jazeera TV-ben december 2-án. A Middle East Media Research Institute fordítása szerint Mashaal azt mondta, hogy a Korán szerint “a dzsihád, az ellenállás és az önvédelem az élet lényege.” “A dzsihád elhagyása megaláztatáshoz és halálhoz vezet. Ezért az ellenállás az élet csúcspontja. Az a személy, aki megszállás alatt él, és nem áll ellen, valójában halott.”

A Sin Bét biztonsági ügynökég közölte, hogy feladta magát egy palesztin terrorista, aki pénteken leszúrt egy izraeli katonát majd fejbe vágta egy kővel Beit El mellett egy katonai állomásnál. Az ügynökség azt mondta, a terrorista az Izraeli Védelmi Erők és Sin Bét “folyamatos és összehangolt operatív erőfeszítéseinek” köszönhetően adta meg magát. Az izraeli hadsereg szerint a katona és a terrorista között dulakodás kezdődött, miután a palesztin támadó behatolt a katonai állomás területére, Rámalláh hátsó bejáratánál, ahol az izraeli erők intenzív kereséseket folytatnak a csütörtöki fegyveres terrortámadás elkövetője után, aki megölt két katonát és súlyosan megsebesített egy harmadikat és egy civil nőt. A terrorista leszúrta a katonát és fejbe vágta egy kővel majd elmenekült a helyszínről. A 21 éves katonát, Naveh Rotemet a jeruzsálemi Hadassah Ein Kerem kórházba szállították súlyos sérülésekkel, eszméletlen állapotban és lélegeztetőgépre kapcsolva. Szombaton az orvosok azt mondták, Rotem állapota javult és stabilizálódott. A csütörtöki halálos terrortámadás egy buszmegállóban Givát Aszaf előörs mellett történt, nem messze a pénteki támadás helyszínétől.

Nick Cave tavaly novemberben adott dupla koncertet Tel-Avivban. A Roger Waters vezette, Izrael-ellenes művészek akkor élesen kritizálták Cave-et, mert szerintük fellépésével támogatta az izraeli “apartheid-rendszert”. Nick Cave azonban nem hátrált meg, és Brian Eno-nak, a bojkottmozgalom egy másik híres támogatójának e-mailben mondta el véleményét: “Nem támogatom a jelenlegi izraeli kormányt, ám azt nem tudom elfogadni, hogy az izraeli fellépéseimet a kormány támogatásaként értelmezzék.  A palesztin kérdést egy átfogó és igazságos megoldással kell rendezni, mely kimagasló politikai erőfeszítést igényel mindkét féltől”. Cave arra is felhívta zenésztársa figyelmét, hogy korábban 15 000 fontot utalt át egy palesztinokat támogató alapítványnak – írta a Guardian. „Nem azért lépek fel Izraelben, hogy azzal bármilyen politikai erőt támogassak. Ezzel az elveimet követve foglalok állást azon művészek ellen, akik megtámadnak, megszégyenítenek és elhallgattatnak más zenészeket. A bojkott csak tovább erősíti Izrael ellenállását azokkal szemben, akiket támogatni akarnak” – tette hozzá.

Robbanás történt egy piacon a Törökország támogatását élvező szíriai felkelők ellenőrzése alatt álló, északnyugat-szíriai Afrín városában, legalább nyolcan meghaltak – jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű szervezet. Ez a héten már legalább a második robbanás, amely a városban történt. A Saam Hírhálózat nevű szíriai ellenzéki médiaorgánum szerint csütörtökön legkevesebb három ember lelte halálát egy robbanásban a városban. Afrín és környéke jelenleg a Törökország támogatását élvező szíriai lázadócsoportok ellenőrzése alatt áll. Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette: országa hadereje néhány napon belül hadműveletet indít Észak-Szíriában az Eufrátesz folyótól keletre, a szíriai kurdok vezette Népvédelmi Egységek (YPG) ellenőrzése alatt álló területen.

Az ENSZ globális migrációs csomagja olyan eszköz, amely révén felelősséggel, szolidaritással és könyörülettel  lehet segíteni azokat, aki elhagyják hazájukat – jelentette ki Ferenc pápa a római Szent Péter téren Advent harmadik vasárnapján mondott beszédében. A katolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy a Marrákesben elfogadott nemzetközi paktum a „biztonságos, rendezett és szabályozott” migrációért jött létre, és viszonyítási pont kíván lenni az egész nemzetközi közösség számára. Az egyházfő a pápai lakosztálynak a Szent Péter térre néző ablakából délben mondott beszédében az öröm vasárnapjának nevezte Advent harmadik vasárnapját, amely Jézus születésének ünnepére készül.

Egyre indulatosabb viták dúlnak a brit belpolitikában az EU-tagságról szóló esetleges újabb népszavazásról. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök is megszólalt az ügyben, szinte példátlanul erőteljes nyilatkozatban bírálva Tony Blairt, amiért a volt munkáspárti kormányfő az elmúlt napokban több, nagy feltűnést keltő beszédben szorgalmazta az újabb referendum kiírását. Blair hasonlóan erőteljes nyilatkozatban utasította vissza May bírálatát. Tony Blair, aki 1997-től 2007-ig töltötte be a kormányfői tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az újabb referendumért kampányoló legnagyobb brit civil szerveződés, a People’s Vote pénteki londoni rendezvényén felszólalva kijelentette, hogy megítélése szerint immár 50 százalék feletti az esélye egy újabb népszavazás kiírásának a brit EU-tagságról. Theresa May élesen elítélte Blair kijelentéseit. May szerint Tony Blair az egykor általa is viselt miniszterelnöki tisztség és az általa egykor szolgált brit nép ellen követett el inzultust azzal, hogy Brüsszelben próbálja aláásni a jelenlegi kormány tárgyalási pozícióit az újabb népszavazás szorgalmazásával. A miniszterelnök szerint „most már túl sokan próbálkoznak” a Brexit-folyamat kisiklatásával saját politikai érdekeikből ahelyett, hogy a nemzet érdekeit helyeznék előtérbe. Theresa May hozzátette: az ő kötelessége az, hogy teljesítse az EU-tagságról 2016-ban tartott referendum döntését.

Megszavazta a koszovói parlament annak a tárgyalócsoportnak a felállítását, amely a jövőben a Szerbiával folytatandó párbeszédet fogja vezeti. A pristinai képviselőház döntése egy igencsak feszültségekkel terhelt időszakban született, a parlament ugyanis egy nappal korábban szavazta meg a koszovói hadsereg felállítására vonatkozó törvénycsomagot, amit Szerbia, a NATO és Oroszország is élesen bírált. A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről, ám valódi előrelépés az utóbbi öt évben nem történt. A szerb és a koszovói államfő is többször azt hangoztatta az év során, hogy minél hamarabb kompromisszumos megoldásra van szükség. Hashim Thaci koszovói köztársasági elnök a nyár elején a területcserét is felvetette a két fél között. Ezzel az ellenzék nem értett egyet, és követelte, hogy tiltsák el Tachit a tárgyalások vezetésétől.

Megállapodás született a három évvel ezelőtt megkötött párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályairól és menetrendjéről a lengyelországi Katowicében tartott ENSZ-klímakonferencián. A két hete kezdődött értekezleten mintegy kétszáz ENSZ-tagország szakpolitikusai és diplomatái vettek részt. A konferenciának pénteken kellett volna véget érnie, de egy nappal meghosszabbították, és a résztvevőknek késő éjszaka sikerült tető alá hozniuk a megállapodást. A dokumentum rögzíti azt a szabályrendszert, amely meghatározza, hogy a tagországoknak milyen irányelvek és menetrend szerint kell elérniük a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokat, legfőbbképpen azt, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkentjen a széndioxid-kibocsátás, megakadályozandó a katasztrofális léptékű globális felmelegedést.

Több ezren tüntettek Belgrádban szombat este a hideggel és a hóeséssel dacolva Aleksandar Vucic szerb államfő ellen. A tüntetők menete az elnökségi palota elé vonult Vucic lemondását követelve. Az aktivisták különösen sérelmezték a sajtónak az Aleksandar Vucic vezette Szerb Haladó Párt (SNS) kormánypárt általi ellenőrzését. A „Véget vetni az erőszaknak” jelszóval megtartott ellenzéki tüntetésre a belgrádi Studio B televízió egyik korábbi műsora adott közvetlen okot. A tévé december 9-i műsorában az ellenzékiek állítása szerint teljesen jelentéktelennek tüntette fel az aznapi tiltakozó akciójukat, amelyen mintegy tízezren vettek részt. Vucic bejelentette, hogy nem fog engedni az ellenzék követeléseinek, még akkor sem, ha ötmillióan vonulnak az utcákra, ami nagyjából Szerbia felnőtt korú lakosságának felelne meg. A szombati demonstráción ezért olyan transzparenseket is lehetett látni, amelyekre azt írták, hogy „Én is egy vagyok az ötmillióból”.

Hozzávetőleg 17 ezren tüntettek Bécsben az osztrák kormány migrációs és szociális politikája ellen. A tiltakozást a Sebastian Kurz kancellár vezette kormány megalakulásának egyéves évfordulója alkalmából tartották. Ausztriában 2017. december 18. óta a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) koalícióban kormányoz a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ).  A rendőrség 17 ezer aktivistáról számolt be, míg a tüntetések szervezője, a „Forró tavasz szövetség” szerint 50 ezer résztvevő volt. „A jobbra húzódás, a rasszizmus és a szociális megszorítások” elleni tüntetésre baloldali politikai erők, szakszervezetek, feminista és indegengyűlölettel szemben alakult csoportok hívták az embereket. 520 rendőr biztosította a békésen lezajló tüntetést.

Igazság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) néven új politikai alakulat bejegyzését jelentette be Kolozsváron Dacian Ciolos volt román kormányfő, akinek első pártbejegyzési kísérletét a román közéletben ismeretlennek számító magánszemélyek hónapok óta hátráltatták. Ciolos az általa egy éve alapított Románia Együtt Mozgalom pártbejegyzési kérelmét március 30-án adta be a romániai politikai pártok jegyzékét kezelő bukaresti törvényszékhez, de a párt bejegyzését azóta is – szabályossági kifogásokkal, fellebbezésekkel, más bíróság kijelölésének igénylésével, a bélyegilleték késedelmes befizetésével – sikeresen hátráltatják különböző alperesek. Ciolos szombaton számolt be támogatóinak és a sajtónak arról, hogy a Románia Együtt Mozgalom alapítói a jogi huzavona láttán szeptemberben döntöttek alternatív megoldás kereséséről, mert attól tartottak, hogy pártjuk hivatalos bejegyzését jövő márciusig sem sikerül kiharcolniuk, és így nem állíthatnak jelölteket az európai parlamenti választáson.

Az ukrán autokefál ortodox egyház létrehozását követően csak növekedni fog a szakadár vallási szervezetek száma Ukrajnában – figyelmeztetett Alekszandr Volkov, Kirill orosz pátriárka sajtótitkára. „Ami azokat a döntéseket illeti, amelyeket ma fogadtak el újfent a gyűlés által beszennyezett ősi kijevi Zsófia székesegyházban, csak annyit mondhatok, hogy a szakadárok egy szakadárt választottak vezetőjüknek” – hangsúlyozta Volkov. Az orosz pátriárka szóvivője ezzel arra reagált, hogy a kijevi patriarkátushoz tartozó Jepifanyij (Dumenko) perejaszlavi és bilocerkivi metropolitát választották meg az új egységes, önálló – Moszkvától független – ukrán egyház vezetőjének a Kijevben tartott egyházegyesítő gyűlés résztvevői. Az ukrajnai egyházegyesítő gyűlést zárt ajtók mögött tartották a kijevi Zsófia székesegyházban. Vendégként többek mellett részt vett rajta Petro Porosenko ukrán elnök is.

Washington azon dolgozik, hogy kiadja a 2016-os törökországi puccskísérletért Ankara által felelőssé tett, jelenleg az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokot – ezt állítólag Donald Trump amerikai elnök mondta Recep Tayyip Erdogan török államfőnek, legalábbis Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kijelentése szerint. „Argentínában Trump azt mondta Erdogannak, hogy dolgoznak Gülen és más emberek kiadatásán” – mondta egy dohai konferencián a török külügyi tárca vezetője. Buenos Airesben tartották az idén a világ 19 legnagyobb gazdaságát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport (G-20) csúcstalálkozóját november 30-án és december 1-jén. Törökország régóta kéri Erdogan volt szövetségesének, Gülennek a kiadatását, aki közel két évtizede él önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban. Ankara Gülen terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé a 2016-os puccskísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez.

Gazdaság:

A 2019-re vonatkozó munkaerőpiaci előrejelzés szerint tovább javult a vállalatok szubjektív üzletihelyzet-értékelése a tavaly bekövetkezett pozitív elmozdulást követően – közölte a Pénzügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI). A felmérés szerint 2019-re 59 pont a jövőbeli üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke, azaz 59 százalékponttal többen vannak azok a vállalatok, amelyek az első félévben üzleti helyzetük javulására számítanak, mint azok, amelyek az üzleti helyzet romlását várják. A kutatás szerint a cégek optimisták a létszámváltozással kapcsolatban is, jövőre 38 százalékpontos többségben vannak azok a vállalatok, amelyek létszámbővítést terveznek a létszámleépítőkkel szemben. Az adatfelvétel nyers adatai alapján a következő évben 2,4 százalékpontos növekedés várható a foglalkoztatásban, a korrekcióval végzett becslés azonban arra utal, hogy a cégek nem fogják tudni tovább bővíteni a foglalkoztatottak számát – ismertette a kutatást elvégző intézet.

Elegendő hal lesz idén az ünnepekre, a közepesnek mondható haltermés ellenére, az árak tavalyhoz képest csak mintegy 5-7 százalékkal emelkednek – közölte a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője. Lévai Ferenc – az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója – hozzátette, hogy a drágulás hátterében több tényező áll. Példaként említette a termelési költségek emelkedését, a dráguló takarmányt, az aszályt, a kötelező béremelést és a súlyadórendelet kedvezőtlen hatását. Ennek ellenére az áremelkedés mértéke az országban sehol nem haladja meg a 10 százalékot. A szóvivő kiemelte, hogy karácsonykor a legnépszerűbb hal a ponty, amelynek ára az idén kilogrammonként 1100-1300 forint körül mozog. A 12-13 ezer tonnányi belföldi pontytermelés mintegy 30-32 százaléka a karácsonyi időszakban kerül a piacra. A karácsonyi forgalom mintegy 65 százalékát szintén a ponty adja; a harcsák, a süllő és a pisztráng aránya 25 százalékot tesz ki, 10 százalék körül vannak a választékbővítő, olcsóbb halak, például busa, amur, kárász, keszegek és a törpeharcsa.

Könnyű:

Veszprém polgármestere szerint nagy siker a városnak az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím. Porga Gyula elmondta, az elmúlt években komoly társadalmi támogatottságot sikerült építeni a program köré. Veszprém pályázata a Beyond címet viseli, ami arra utal, hogy szeretnének túllépni korábbi nehézségeiken, lebontani a falakat az önkormányzatok, a vállalkozói és a civil szféra között – emelte ki a polgármester. Hozzátette: nagyfokú bizalmat sikerült kialakítani a régió szereplői közt az előkészítés során, és ha ezt meg tudják tartani, sikeres lesz a program végrehajtása is. Porga Gyula hangsúlyozta: az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím nem csak egy évről szól, már 2019 elején meg kell kezdeni a munkát. Nagy a felelősség, hiszen 2023-ban Veszprém egyetlen városként lesz Európa kulturális fővárosa, és nemcsak a régió, hanem egész Magyarország kultúráját kell közvetítenie Európa felé. A polgármester arról is beszélt, hogy nem terveznek nagy infrastrukturális beruházásokat – ezt már a beadott pályázatban is hangsúlyozták -, és fontosnak tartja, hogy fenntartható módon hajtsák végre a programot. Célként tűzték ki a Balatont és a térséget jellemző szezonalitás megszüntetését, mert – mint arra Porga Gyula rámutatott – a potenciál és az infrastruktúra rendelkezésre áll a térségben ahhoz, hogy egész évben tudjanak vendégeket fogadni.