A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

Vérfrissítésre van szükség az Európai Parlamentben – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. „Látom rajtuk a ciklus végi fáradtság jeleit”, de a jövő évi EP-választás után lesznek új képviselők, és „szerintem javulni fog a demokrácia minősége” – fogalmazott a kormányfő. Az úgynevezett migránsvízum kérdésében Orbán Viktor azt mondta: „elég vicces”, hogy egy ügyben addig kell újra és újra szavazni, amíg a bürokraták szerint helyes eredmény meg nem születik. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy miért tűrik el ezt az EP-képviselők, akiktől az emberek azt várják, hogy álljanak ki az őket odaküldők érdekei mellett.

Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, „önként vállalt túlmunkát” csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval – tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által elfogadott módosító indítvány. A Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor (mindhárman Fidesz) által jegyzett, a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott indítvány azt is tartalmazza, hogy kollektív szerződés esetén 300 óra a rendkívüli munkaidő, azaz az önként vállalt túlmunka, további 100 órát pedig csak szintén a munkaadó és a munkavállaló írásbeli megállapodása esetén lehetséges. A bizottság kormánypárti tagjai által kezdeményezett módosítással azt is beírnák a munka törvénykönyvébe, hogy a megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául. További szabály, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania. A munkaidőkeret továbbra is az eredeti javaslatban szereplő 36 hónap, vagyis 3 év lesz.

Magyarország szuverenitásáért folyik a küzdelem az Európai Unióval a migráció ügyében – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a Nemzetállam-jogállam? címmel megrendezett konferencián tartott előadásában úgy fogalmazott:  az a küzdelem, amit az elmúlt években ” mi a migráció ügyében folytattunk az egy szuverenitásért folytatott küzdelem”. Hiszen mi nem akartuk azt másoknak megmondani, hogyan kell ebben a kérdésben dönteni, de ragaszkodtunk ahhoz, hogy a mi jogunkat a migráció ügyében való döntéshozatal lehetőségéről és szabadságáról senki ne tehesse vitássá – mutatott rá. Gulyás Gergely szerint a következő években az európai szintéren a legfontosabb vita „a közösségi hatáskör kontra állami szuverenitás lesz”. Mint mondta, nem „fekete-fehér kategória” az, hogy mi közösségi és mitagállami hatáskör. Az elmúlt évek migrációs vitájának legfontosabb kérdése az volt: hol dönt egy tagállam, és hol dönt az EU, hol van nemzeti hatáskör és hol van a közösségi hatáskör.

Külföld:

Annegret Kramp-Karrenbauer a német CDU új elnöke

    Annegret Kramp-Karrenbauert választották meg elnöknek a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tisztújító kongresszusán pénteken Hamburgban, a párt eddigi főtitkára 517 szavazatot szerzett, ellenfelére, Friedrich Merz volt parlamenti (Bundestag) frakcióvezetőre 482 küldött voksolt.

    Az elnökválasztáson a 1001 küldött közül 999 vett részt, valamennyien érvényesen szavaztak, egyikük sem tartózkodott.
    A pártelnöki tiszségből több mint 18 év után távozó Angela Merkel utódjának megválasztásához két fordulóra volt szükség. Az első fordulóban Annegret Kramp-Karrenbauer 450 szavazatot, Friedrich Merz 392 szavazatot kapott, Jens Spahn egészségügyi miniszter pedig 157 voksot szerzett, és harmadik helyezettként nem jutott be a második, döntő választási fordulóba.
    A CDU történetében 1971 óta először indult az elnöki tisztségért több esélyes jelölt.
    Annegret Kramp-Karrenbauer az 1945-ben alapított párt nyolcadik elnöke, és a második nő a párt élén.
    Az elnökválasztás eredményének kihirdetése után hangsúlyozta, hogy valamennyi párton belüli irányzatnak együtt kell dolgoznia. Friedrich Merz az új elnök támogatására kérte a küldötteket és a tagságot. Mindezek után a három jelölt együtt állt fel a kongresszusi  küldöttek előtt felállított színpadra, demonstrálva a párt egységét.
    Annegret Kramp-Karrenbauer az ország egyik legkisebb tartományából, a Franciaországgal és Luxemburggal határos, egymillió lakosú Saar-vidékről származik, 56 éves, katolikus, három gyermeke van, a férje mérnök, ő maga pedig politika- és jogtudományi diplomával rendelkezik.
    A CDU-ba 1981-ben lépett be, a kilencvenes évek vége óta hivatásos politikus. A tartományi kormányba 2000-ben került be, Németország első női tartományi belügyminisztereként. Volt oktatási és kulturális, valamint munka-, családügyi és szociális miniszter, 2011-től pedig a tartomány miniszterelnökeként dolgozott.
    Legnagyobb sikere a tavaly márciusi tartományi törvényhozási (Landtag-) választás volt, amelyen a CDU a szavazatok 40,7 százalékát szerezte meg. A vártnál nagyobb arányú győzelemmel a CDU Annegret Kramp-Karrenbauer vezetésével lefékezte a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szövetségi szintű előretörését, ami elemzők szerint jelentős fejlemény volt a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő pártok versenyében.
     Annegret Kramp-Karrenbauer a CDU idén februárban tartott kongresszusa előtt váratlanul bejelentette, hogy a párt főtitkáraként kívánja folytatni pályafutását. A kongresszuson rendkívül magas, 98,4 százalékos támogatottsággal választották meg a tisztségre.
    Annegret Kramp-Karrenbauert ugyan az előző elnök, Angela Merkel bizalmasaként tartják számon, de számos területen irányváltást hirdetett, a többi között nagyobb beleszólást követel a pártnak a kormányzati döntések meghozatalába, és újabb szigorításokat sürget a menekült-, és migrációs politikában. Ugyanakkor a német sajtóban az elnökválasztás után megszólaltatott elemzők mind arra számítanak, hogy jól együttműködik majd Angela Merkellel, és nagy valószínűséggel sikerül egységet és nyugalmat teremtenie a pártban.
    Első nagy próbatétele 2019. május 26-án lesz, amikor az európai parlamenti (EP) választás mellett Brémában tartományi törvényhozási választást, további kilenc tartományban pedig önkormányzati választást tartanak.

Nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást az ENSZ Közgyűlésében az az amerikai határozattervezet, amely elítélte volna – most először – a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin radikális szervezetet. A voksolás előtt a 193 tagországból álló ENSZ-testület – arab országok indítványára – minimális többséggel megszavazta, hogy a határozattervezetet csak kétharmados többséggel lehet megszavazni, szemben az amerikai indítvánnyal, amely szerint egyszerű többséggel. A tervezetet 87 ország szavazta meg, 57 ellenezte, 33 pedig tartózkodott. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a voksolás előtt kijelentette, hogy történelmi jelentőségű volna, ha a közgyűlés megszavazná a tervezetet. A világ egyik „legnyilvánvalóbb és leggroteszkebb” terrorista szervezetének nevezte a Hamászt. A Közgyűlés csak úgy tudja hitelesen támogatni az izraeli-palesztin megbékélést, hogy egyértelműen, feltételek nélkül és dokumentálhatóan elítéli a Hamászt – szögezte le. Még korábban levélben figyelmeztette a tagállamokat, hogy az Egyesült Államok „nagyon komolyan veszi majd a szavazás eredményét”. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Twitter-üzenetében szégyenletesnek nevezte azt, hogy megbukott az amerikai határozattervezet. „Néhány nappal az után, hogy a Hamász vaktában lőtte rakétáival az izraelieket, az ENSZ nem tudott határozatot elfogadni a terrorista banda elítéléséről. Ez egy újabb szégyenletes és elfogult eljárás a zsidó állammal szemben” – írta Pompeo. Dani Danon izraeli ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy a tervezetet elutasító országoknak szégyellniük kell magukat. Az elvetélt amerikai határozattervezet után a közgyűlés szavazott egy másik tervezetről, amelyet Írország nyújtott be a palesztin ENSZ-képviselet nevében, és „amely átfogó, igazságos és tartós békét” sürget a Közel-Keleten. Ezt túlnyomó többséggel megszavazták.

Megtalálták a Hezbollah libanoni síita szervezet Dél-Libanonból Észak-Izraelbe vezető egy másik alagútját is – közölte az izraeli hadsereg. Jonatán Konrikusz alezredes, az izraeli hadsereg szóvivője szerint felkérték az ENSZ Ideiglenes Libanoni Erőit (UNIFIL), hogy segédkezzenek az alagút megsemmisítésében. Izrael állítása szerint a Hezbollah ezen és egy korábban megtalált föld alatti járaton keresztül elitkatonákat akart a zsidó állam északi területére juttatni. Az UNIFIL megerősítette egy alagút létét az úgynevezett kék határ, a Libanon és Izrael közötti ENSZ-határ mentén, amit „súlyos esetnek” minősített. A beszámoló szerint az ENSZ-békefenntartóknak az észak-izraeli Metula közelében tett látogatása után az UNIFIL „megerősítheti egy alagút létét e területen”. A közleményből nem derül ki, hogy melyik alagútról van szó a kettő közül. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a nap folyamán további szankciók kivetését sürgette a Hezbollahhal szemben.

Szombaton országszerte 89 ezer biztonságit mozgósítanak Franciaország-szerte a sárgamellényesek újabb tüntetése miatt – közölte Édouard Philippe kormányfő. „Olyan emberekkel állunk szemben, aki nem tiltakozni, hanem törni-zúzni akarnak, és nem akarunk nekik szabad utat engedni” – mondta a kormányfő. Párizsban 8000 rendőr lesz készenlétben, és az utcákra vezénylik a csendőrségi tucatnyi páncélozott járművét is. Ez utóbbiakat a 2005. évi elővárosi tüntetések során vetették be utoljára.  Előző szombaton, amikor zavargások törtek ki az üzemanyagadó emelése elleni tüntetések során, a rendvédelmi erők mintegy 65 ezer tagját vonultatták fel, közülük ötezret a fővárosban.

Elmarad Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn vasárnap estére tervezett televíziós vitája a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodásról. A vitát az ITV kereskedelmi tévécsatorna közvetítette volna, de a cég bejelentette, hogy eláll a műsortól, mivel a két vezető politikus nem tudott megegyezni a vita formájáról, sőt arról sem, hogy a programot melyik televíziós társaság sugározza. A vitára Theresa May hívta ki Corbynt, aki el is fogadta a kihívást. A kormányfő a BBC közszolgálati televíziót részesítette volna előnyben, a BBC viszont nem négyszemközti vitát akart, hanem több politikust is meghívott volna. Az ITV ugyanakkor négyszemközti vitát ajánlott fel, és a Munkáspárt ezzel a javaslattal élt volna szívesebben.

Amerikai sajtóértesülések szerint Donald Trump elnök Heather Nauert külügyi szóvivőt szeretné ENSZ-nagykövetnek. Nauert, aki korábban az ABC televízió tudósítója, majd a Fox televízió műsorvezetője volt, tavaly óta szóvivője az amerikai külügyminisztériumnak. ENSZ-nagyköveti jelölését már pár nappal azt követően emlegették az amerikai sajtóban, hogy Nikki Haley, a jelenlegi ENSZ-nagykövet októberben sokak számára váratlanul bejelentette: az év végén távozik posztjáról.  Októberben elsőként a The Wall Street Journal című lap nevezte meg őt a legesélyesebb jelöltnek, de mivel az elnök nem nyilatkozott az ügyben, a sajtóban a Fehér Házból származó, meg nem nevezett forrásokra hivatkozó értesülések láttak napvilágot. Így például említették Kelly Craft jelenlegi kanadai nagykövet, vagy Richard Grenell, a Németországban szolgálatot teljesítő nagykövet nevét.

Gazdaság:

Történelmi csúcsra ugrott októberben a lakossági betétek állománya: 8273,8 milliárd forintot ért el, ami 13,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – írta a Világgazdaság.  A Magyar Nemzeti Bank adatait ismertetve a lap kiemeli, hogy a dinamikus növekedéssel párhuzamosan az elmúlt egy évben is folytatódott az átrendeződés: október végén a lakossági pénzek 69,2 százaléka pihent lekötés nélkül a számlákon, míg tavaly ilyenkor 64,4 százaléka, két éve pedig 57,8 százaléka. A korábban a legnépszerűbbnek számító, éven belüli lejáratra lekötött betétek aránya folyamatosan csökken a lakossági portfolióban: súlyuk októberben már alig több mint 18 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 22,8 százalékkal. Az éven túli lejáratra lekötött betétek aránya szintén csökkent: a 2017. októberi 12,8 százalékról 12,4 százalékra. A lap megjegyzi, hogy a betétek visszaszorulása nem meglepő: az MNB adatai szerint a lakossági lekötött betéteknél 2018 októberében már csak 0,26 százalékot ért el a szerződésekben szereplő átlagos éves kamat, és 2015 vége óta stabilan egy százalék alatt mozog.

Az új vasúti menetrend vasárnap lép életbe, a MÁV-START 2018/2019-es menetrendje igazodik az utazási szokásokhoz, az utasforgalmi igényekhez – közölte a MÁV Zrt. A tájékoztatás szerint az új menetrendben Dunakeszi állomáson több gyorsított vonat áll meg, Budapest és Győr között több új járat közlekedik, IC minőségű kocsik járnak Pápa és Budapest között. A Szentgotthárd-Budapest, illetve Sopron-Budapest viszonylatban különválik a reggelenként közlekedő Savaria-Scarbantia InterCity, önálló vonatokként közlekednek Szentgotthárdról és Sopronból.  A pénteki megnövekedett utazási igények miatt két új vonat közlekedik Budapest Keleti pályaudvar-Győr között, amelyek a Keletiből 12:53 és 14:53-kor indulnak a hét utolsó munkanapján. A Debrecen-Nyírábrány, Debrecen-Nagykereki, Debrecen-Tiszalök és a Debrecen-Füzesabony vonalakon korszerű, akadálymentes Desiro motorvonatokkal is rendszeresen utazhatnak a térségben élők és a turisták.

Könnyű:

Komédiát készít Angela Merkel kancellárságáról egy brémai társulat. Az Angela I. – Ein deutscher Rosenkrieg (I. Angela – A német rózsák háborúja) című darab ősbemutatóját február végén tartják a tervek szerint. Katja Hensel, a szerző hamarosan befejezi a mű írását – közölt a brémai Shakespeare Társulat szóvivője. A darab egy kancellárról szól, aki, úgy tűnik, mintha örök idők óta királyhoz hasonlóan és alternatíva nélkül uralkodna a birodalomban – foglalja össze a darab történetét a színház honlapja. A következő hetekben érkezik Brémába Hensel és Stefan Otteni rendező az első olvasópróbákra, a színpadi próbák januárban kezdődnek.