A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei
Az Egyesült Királyság kilépése, valódi Black Sunday, szomorú nap az Európai Uniónak – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a brit uniós tagság megszűnése dokumentumainak aláírására összehívott soron kívüli uniós csúcsot követően. Orbán Viktor hangsúlyozta, a magyarok próbálkoztak, még be is avatkoztak a britek kampányába és arról győzködték őket, hogy inkább maradjanak az unió tagjai, de ezt nem sikerült elérni. „Most már nincs más választásunk, minthogy tudomásul vegyük a döntést, ami megszületett” – fogalmazott. Aláhúzta, hogy a veszteség nagy, Nagy- Britannia ugyanis gazdag ország és sok pénzt visz magával, ami azt jelenti, hogy kevesebb marad. Azaz pénzben is mérhető a veszteség, amelyet az unió elszenvedett a politikai és gazdasági természetű veszteség mellett – tette hozzá Orbán Viktor. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az Európai Unió mostani vezetői szerinte nem vétlenek a Brexitben, felelősséget viselnek a bekövetkezéséért. Az egyik legsúlyosabb hiba volt, hogy olyan bizottsági elnököt választott az EU, akinek a személyét a britek ellenezték, a másik hiba az volt, hogy a migránsokat beengedte az Unió, a briteket pedig nem tudta benntartani. Fordítva kellett volna – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor miniszterelnök Kovács Zoltánt a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárának kérte fel. A kormányszóvivői feladatokat a jövőben Hollik István látja el.
A kormány arra kéri a Fidesz-KDNP képviselőit, hogy minden lehetséges módon lépjenek fel a migránsvízumok európai elfogadása ellen – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba hangsúlyozta, az uniós vezetők nem akarják figyelembe venni azt, ami az elmúlt három évben Európával történt. Tucatnyi javaslat és nyilatkozat bizonyítja, hogy az uniós intézmények véglegesíteni akarnak egy olyan intézményrendszert, amely legálissá tenné az Európába irányuló migrációt – fejtette ki, majd hozzátette, Brüsszelben nem megállítani akarják a bevándorlást, hanem állandósítani, ennek a csomagnak egyik központi eleme pedig a migránsvízum. Az államtitkár emlékeztetett, a migránsvízumról szóló javaslat már az Európai Parlament napirendjén van és bár pár hete még nem kapott többséget, de az előterjesztők nem nyugodtak bele az eredménybe, nemsokára újra szavazni akarnak róla.
Több százezer szavazót veszített a Jobbik a parlamenti választás óta; a párt, amely áprilisban még a listás szavazatok 19 százalékát szerezte meg (majdnem 1,1 millió voks), most a teljes népességben 8, míg a biztos szavazó pártválasztóknál 13 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb kutatásából. A tendencia kísértetiesen hasonló ahhoz, amit októberre az LMP produkált. Az ökopárt bő 400 ezres bázisának (7 százalék) mintegy a fele odalett. Az LMP, ahogy az előző hónapban, novemberben is a teljes népesség 2, míg a biztos szavazók 4 százalékát tudhatja maga mögött. A pártok versenyében továbbra is toronymagasan a Fidesz vezet, most a biztos szavazók 54 százaléka voksolna rájuk, ami 2 százalékos javulás októberhez képest, és 5 százalékponttal jobb, mint az áprilisi eredmény, pedig akkor a Fidesz–KDNP listáját 2,8 millióan támogatták. Az MSZP– Párbeszéd egy százalékpontot rontott az ősz végére, de még így is a második a Publicus Intézet felmérésében 14 százalékkal (a biztos szavazó pártválasztóknál). A DK 5 százalékon, a bejutási küszöbön áll.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az egészségügy helyzete ezermilliárd forintból orvosolható lenne – erről a kamara elnöke, Éger István beszélt. A kamara országos küldöttközgyűlése után Éger István elmondta, a „Diagnózis és terápia” címet viselő helyzetjelentés szerint a megígért bérfelzárkóztatási folyamat megtorpant, az intézményi adósságállomány évről évre újra termelődik, mértéke jelenleg 50 milliárd forint feletti. Ez utóbbi kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a lejárt adósságok részleges vagy teljes kifizetése nem jelent konszolidációt. Kiemelte azt is, hogy közvetlenül a gyógyítás kiadásaira fordított összeg GDP-arányosan még 2017-ben sem érte el a 3 százalékot, valamint a támogatási programok ellenére sem volt annyi betöltetlen háziorvosi és fogorvosi praxis, mint most, és sok helyen nincsenek meg a gyógyításhoz szükséges személyi és tárgyi minimumfeltételek.
Az MSZP elnökségi tagja szerint botrányos javaslatokat nyújtottak be az Országgyűlésben az agrár-versenyképességről és a földforgalomról szóló törvények módosítására, az új szabályozás 1,5 millió földtulajdonos vagyonát értékelné le drasztikusan. Harangozó Gábor azt mondta, olyan változtatást vezetnének be, amelynek értelmében mostantól nem a minisztérium, hanem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetése dönthet minden lényegi kérdésről. Nevetségesnek nevezte, hogy a javaslatok szerint a magyar mezőgazdaság a legversenyképesebbé válik a világon.
Az MSZP-s Mesterházy Attilát választották a NATO Parlamenti Közgyűlés szocialista frakciójának vezetőjévé. A héten ülésezett a kanadai Halifaxban a NATO Parlamenti Közgyűlése. Az ülésen új parlamenti elnököt és bizottsági elnököket is választott a közgyűlés. Ennek eredményeképpen választották meg Mesterházy Attilát a NATO tagországok baloldali képviselőcsoportjának vezetőjévé, továbbá a Transzatlanti Védelmi és Biztonsági Együttműködés albizottság elnökévé is. Magyarország NATO csatlakozása óta először választottak magyar parlamenti képviselőt egy pártcsalád frakcióvezetőjévé.
Megdöbbentően gyakori a nők elleni erőszak, nagyjából minden ötödik nő bántalmazott Magyarországon – mondta Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus. Megjegyezte azt is, sokaknak kényelmetlen erről a kérdésről beszélni, nagy részük nem mondja el, mi történt vele, így a bántalmazottak valós száma még magasabb lehet. Kalamár Hajnalka azt is elmondta: Magyarországon a nőknél az egyik leggyakoribb halálozási ok a családon belüli erőszak. Hetente egy nő hal meg Magyarországon bántalmazás miatt – hangsúlyozta.
Elfogták a rendőrök azt a férfit, aki gázspray-vel fújta le a vitapartnerét a 2-es metrón. A férfi szombaton délután a 2-es metró Keleti pályaudvari megállójában szóváltás után gázspray-vel lefújta vitapartnerét, majd a helyszínt elhagyta. Az esetet követően a BRFK VII. kerületi kapitánysága garázdaság vétség gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A férfit beazonosították, ellene elfogatóparancsot adtak ki. A rendőrség éjjel 2 óra 50 perckor fogta el a 26 éves budapesti V. N. Róbertet. Az eset miatt szombat délután több órán keresztül nem járt a 2-es metró az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között. Többen rosszul lettek, az utasokat emiatt ki kellett menekíteni. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr vezetője közölte: 20 embert kellett köhögés és könnyezés miatt megvizsgálniuk. Kórházba senki nem került, és orvosi ellátásra sem volt szükség, az összes tünet átmenetinek bizonyult – tette hozzá.
Letért az úttestről és fának csapódott egy utasokkal teli különjáratú autóbusz Gyöngyös térségében, Mátraháza és Kékestető között. Tizenkét utas megsérült. A különjáratú autóbuszon a sofőrrel együtt negyvenen utaztak. Az autóbusz vezetője elmondta: nem volt fék, így nem tudta megállítani a buszt, ezért inkább a fának kormányozta a járművet. Úgy vélte, ha nem ezt teszi, még nagyobb lett volna a baj. Egy sérültet a gyöngyösi hivatásos tűzoltóknak kellett kiemelni a buszból.
A tudomány és az oktatás szabadságáért demonstráltak hallgatói csoportok Budapesten. A szervezők felszólították a kormányt, hogy írja alá a szerződést a Közép-Európai Egyetem (CEU) Budapesten maradásáról, szüntessen be minden felsőoktatási és kutatási „cenzúrát”, valamint biztosítson minőségi, hozzáférhető, független és megfelelően finanszírozott oktatást és kutatási lehetőségeket Tamás Gáspár Miklós filozófus, a CEU oktatója szerint Magyarország szégyene az egyetem elkergetése, a társadalmi nemek szak megszüntetése és az, hogy diákokat tanáraik feljelentésére hív fel a „szélsőjobboldali szennysajtó”. Kövér-Van Til Ágnes, az ELTE társadalmi nemek tanulmányának programvezetője azt mondta, a felsőoktatás nemcsak az elit és az értelmiség ügye, hanem az egész országé.
Adósok vagyunk a málenkij robot minden részletének pontos tisztázásával, hogy kimondjuk, ez egy a magyar holokauszt rettenetek közül – mondta Varga Mihály Budapesten, a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja kapcsán. Az Óbudán felállított központi emlékműnél tartott megemlékezésen a pénzügyminiszter kiemelte: több mint 100 ezer embert vittek el a Kárpát-medencéből, harmaduk soha nem tért vissza, de adósok a pontos számadatokkal is. Elmondta: egy rettenetes idő rettenetes eseményére emlékeznek, amelyről már 1944 decemberében megjelent a parancs, és a német származású munkaképes embereket elkezdték mozgósítani, habírósággal fenyegetve az ellenszegülőket. Mivel németekből nem sikerült elegendő embert összeszedni, a gyanútlan lakosokat kezdték „összeszedni” azzal a mondással, hogy egy kis munkára viszik el őket. Ez azonban hazugság volt és ezt a katonák is tudták: internálásra küldtek magyarokat, németeket, ruszinokat és szlovákokat – mondta Varga Mihály.
A jövő májusi európai parlamenti (EP) választásokon remélhetőleg a nemzetállamok Európája győz, nem pedig az Európai Unió föderalisztikus koncepciója – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a lengyel közszolgálati hírtelevízióban. Kövér László úgy látta: jövő májusban az EU történetében talán először tartanak olyan EP-választást, amelyen a választók „nem az aktuális kormányzat megítéléséről küldenek egy jelzést”, hanem valóban Európa jövőjéről döntenek. „A választáson eldől, milyen irányban megyünk, egy föderalisztikus állam vagy a nemzetállamok megerősítése felé.” Szavai szerint arról van szó, hogy megőrizzük-e a nemzeti kultúránkat, vagy pedig „csináljunk egy népességcserét Európában”, és „egy kevert népességű, kultúra nélküli populációt alakítsunk ki”, támogassuk-e a családokat, vagy pedig „különböző gender-elméleteket támogassunk”, „mossuk-e el a régebbi, nemcsak a keresztény, hanem még a kereszténységnél is régebbi civilizációs értékeket” – jelentette ki.
Külföld:
Az izraeli hadsereg kommandós brigádja ezen a héten nagyszabású hadgyakorlatot indított a Gázai övezetben lévő Hamász és a libanoni Hezbollah terrorszervezetek elleni egyidejű harcokat gyakorolva, számolt be a hadsereg. A hadgyakorlat a héten folytatódik. A múltban izraeli védelemi elemzők arról spekuláltak, hogy a kétfrontos háború kilátása miatti aggály volt az oka, hogy a hadsereg nem indított széleskörű hadjáratot a Gázai övezetben válaszul a part menti területről indított rakétákra. A hadgyakorlat és az, hogy az Izraeli Védelmi Erők nyilvánosságra hozta, üzenetként szolgál a két terrorista csoport számára, hogy Izrael felkészült erre a forgatókönyvre is. A hadsereg szerint a gyakorlat célja a kommandós brigád háborús felkészültségének javítása. Ez volt az egység hatodik ilyen szintű gyakorlata, mióta létrehozták 2015 decemberében.
Haszan Róháni szerint Izrael „rákos daganat”, amelyet a nyugati országok idéztek elő saját érdekeik érvényesítésére a Közel-Keleten – az iráni elnök ezt Teheránban mondta egy nemzetközi konferencián, hangsúlyozva, hogy az iszlám országoknak egységbe kell forrniuk az Egyesült Államok és Izrael legyőzése érdekében. Az iráni elnök úgy fogalmazott: a „cionista rezsim” védelme érdekében Washington igyekezett szorosra fűzni kapcsolatait a muzulmán országokkal a térségben. Szerinte az iszlám eszmék elárulásával egyenlő, ha egy iszlám ország aláveti magát az Egyesült Államoknak és nyugati partnereinek. Róháni szavait elítélte Benjámin Netanjahu izraeli elnök. „Róháni rágalmai, amelyekkel Izrael elutasítására szólít fel, minden eddiginél világosabban bizonyítja, hogy a világ nemzeteinek csatlakozniuk kell az őket fenyegető iráni terrorista rezsimmel szembeni szankciókhoz”. Hozzátette: „Izrael nagyon jól tudja, hogyan kell megvédenie magát a gyilkos iráni rendszerrel szemben”.
Benjamin Netanjahu hivatalos látogatáson fogadta Idriss Debyt, Csád elnökét. A találkozó azért számít kiemelkedőnek, mivel a zsidó állam 1948-as létrejötte óta a két ország vezetője még sohasem találkozott egymással. Ráadásul Csád egyike azon nyugat-afrikai országoknak, amiben muszlim többség van – írta az i24news.com. Netanjahu a találkozót történelminek nevezte, és nagyon fontosnak abból a szempontból, hogy a zsidó állam diplomáciai erőfeszítései egyre több eredményt mutatnak.
Szintén izraeli látogatásba kezdett Milos Zeman cseh elnök, aki egy kulturális központot fog felavatni Jeruzsálemben. Sokak szerint ez már annak az előjele, hogy Prága megkezdi a nagykövetségének Jeruzsálembe való költöztetését – minderről már a Jediót Ahronót írt. A cseh elnök hivatalos megbeszéléseket folytat majd Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel és Reuven Rivlin elnökkel is. A politikus szerdai hazaútja előtt a Knesszetben is felszólal majd.
Antiszemita matricákat terjesztettek a WhatsAppon, az ikonokat német neonáci csoportokban kezdték el használni. Német szélsőjobboldali és neonáci csoportok hoztak létre új, antiszemita szimbólumokat és képeket tartalmazó matricákat a WhatsApp nevű alkalmazáson belül – derül ki az Algemeiner cikkéből. A történteket egy antiszemitizmus ellen harcoló zsidó szervezet (JFDA) vette észre, az esetről a Deutshce Welle is hírt adott. „Miután a WhatsApp lehetővé tette, hogy új matricákat hozzanak létre és használjanak a felhasználók, szélsőjobboldali személyek elkezdték elárasztani a csoportbeszélgetéseiket gyűlölködő náci szimbólumokkal” – hívta fel a jelenségre a figyelmet Twitteren a JFDA, aminek képviselői az alkalmazást működtető céghez fordultak. „Elfogadhatatlanok ezek az antiszemita matricák, és nem akarunk ilyeneket látni a WhatsAppon. Mélyen elítéljük ezt a gyűlölködést” – szögezte le a cég szóvivője.
Sikerült aláírni a lehető legjobb és egyben az egyetlen lehetséges megállapodást a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli EU-csúcs után. Juncker hangsúlyozta, hogy ez a szerződés a legjobb mindkét oldal, az Egyesült Királyság és az Európai Unió számára egyaránt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a munka nagy része, a jövőbeli kapcsolatok kialakítása még hátra van. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kiemelte: „a kimeneteltől függetlenül egy dolog biztos, mégpedig az, hogy barátok maradunk örökké, s azután is egy nappal”.
A brit külügyminiszter szerint nem lehet arra számítani, hogy az Európai Unió hajlandó lenne újratárgyalni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről és a jövőbeni kapcsolatokról szóló megállapodásokat, ha ezeket a brit parlament elutasítja. A londoni alsóház várhatóan december második hetében szavaz a megállapodáscsomagról, de a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki pártok frakcióin belül is rendkívül erőteljes bírálatok érik az egyezményt. Ebben a helyzetben jelenleg kérdéses, hogy az elfogadáshoz a kormány biztosítani tudja-e a parlamenti többséget. Jeremy Hunt elismerte, hogy „a parlamenti aritmetika próbatételt jelent” a kormány számára. Hozzátette ugyanakkor: ha a brit parlament elveti a megállapodást, „abból nem következne automatikusan”, hogy az Európai Unió hajlandó lenne tárgyalni egy jobb egyezményről.
Éles szavakkal bírálta szombaton a Twitteren Emmanuel Macron francia elnök azokat, akik az üzemanyagra kivetett adó tervezett emelése ellen sárga mellényben tüntetők közé vegyülve a rendfenntartókra támadtak, s leszögezte: az erőszaknak nincs helye az országban. „Szégyen azokra, akik a rendőrökre támadtak. Szégyen azokra, akik honfitársaikra és újságírókra támadtak. Szégyen azokra, akik megpróbálják megfélemlíteni választott képviselőinket” – írta Macron a Twitteren. Franciaország-szerte második hete tiltakoznak tömegek az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jei emelése ellen. Szombaton országszerte mintegy 80 ezren vonultak az utcákra. Párizsban nagyjából 8 ezren tüntettek. A rendőrök könnygázt is bevetettek a békés tiltakozók közé vegyülő szélsőségesek ellen. A rendőrség szerint az incidensek azért robbantak ki, mert a tömeg elején délelőtt mintegy száz jobboldali szélsőséges rátámadt a rendőrökre. A szélsőségesek feltörték az utcaköveket és barikádokat kezdtek építeni az úton, illetve feldöntötték a biztosítókordonokat.
Mérgesgáztámadás érte az észak-szíriai Aleppót, legkevesebb 107 ember szorul orvosi ellátásra. A vegyi fegyverrel töltött rakétákat ellenzéki fegyveres csoportok lőtték ki a városra. Több pácienst is légzési nehézséggel szállítottak be az egészségügyi intézményekbe. A szíriai felkelők ugyanakkor kitalálásnak nevezték a gyanúsítást. Szerintük mindez „hazugság, amely azt a célt szolgálja, hogy elfedje a rezsimnek a szíriai lakosság ellen elkövetett bűntetteit”. A Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányát támogató Oroszország védelmi minisztériumának közlése szerint a klórgázzal töltött rakétákat a korábban an-Nuszra Front néven ismert szélsőséges szervezet uralta térségekből lőtték ki, az Idlíb tartományban a feszültség csökkentésére létrehozott zóna területéről.
Az Egyesült Államoknak nincs szüksége a Mexikóban várakozó, több ezernyi közép-amerikaira, hiszen kezelhetetlen helyzet alakulna ki, ha egyszerre fogadná be őket – mondta Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok csak bizonyos mértékig befogadó ország, mivel pontosan számon tartják, hogy milyen területen hány külföldi munkavállalóra van szükségük. A kialakult helyzet Mexikó vezetését jobban fenyegeti, mivel helyiek már nemcsak a bevándorlók több ezres menete, hanem a kormány ellen is tiltakoznak – tette hozzá.
A Székely Mikó Kollégium ügye alapján úgy tűnik, hogy Románia kisebbségpolitikája egyre jobban hasonlít az ukrajnaira – mondta az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Szilágyi Zsolt a református egyház sepsiszentgyörgyi épületének visszaállamosítására utalva kijelentette, hogy a Romániában élő kisebbségek helyzete száz év alatt sem változott sokat, az erdélyi magyarság mindennapjaiban nincs javulás. A pártelnök „világos és nyílt” üzenetet vár a román hatalomtól, hogy nem akarják erőszakkal asszimilálni az ott élő kisebbségeket. Szilágyi Zsolt szerint januártól kezdődő európai uniós elnöksége során Románia bebizonyíthatja érettségét a tisztségre, emellett felhívhatja a figyelmet az EU bővítésére is.
A román centenáriumi ünnepségekre időzítve felszentelték Bukarestben a Nemzet Megváltása-székesegyházat, az ország legnagyobb, még befejezetlen ortodox katedrálisát. Az oltárszentelési liturgiát Daniel román ortodox pátriárka mellett Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és a görög ortodox egyház küldöttségét vezető Kriszosztomosz érsek tartotta. A templom belsejében csak a román közélet vezetőinek és a mintegy kétezer meghívottaknak biztosítottak ülőhelyet, az ország minden tájáról összesereglett ortodox hívek – akiknek a számát a román hírügynökségek 20-30 ezerre becsülték – a székesegyház előtti téren óriáskivetítőkön követték a szertartást.
Franciaország és Belgium után Olaszországban is szerveztek „sárgamellényes” tüntetést, egy tucat aktivista zárta el az utat Genovában egy autópálya-felhajtónál. Az arcukat elfedő tiltakozók az olasz autópálya-üzemeltető magáncég (ASPI) elleni jelszavakkal firkálták össze a sztráda egyik útdíj-fizetőkapujának falait. Az ASPI üzemeltette az augusztus 14-én leszakadt genovai Morandi autópálya-völgyhídat is. Az összeomló Morandi völgyhídról több mint harminc gépjármű zuhant 45 méteres mélységbe, és 43 ember halt meg a katasztrófában. Az aktivisták által osztogatott egyik röplapon „autópálya=gyilkosság” volt olvasható. A tiltakozók közül egyesek füstgránátokat hajigáltak az autópályára, de a helyszínre érkező rendőrök elől kereket oldottak. A tüntetők cselekedeteit térfigyelő kamerák rögzítették, a rendőrség nyomozást indított.
A rugalmas szolidaritás elvére épülő európai uniós (EU) menekültügyi rendszer kiépítését szorgalmazta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legesélyesebb elnökjelöltje, Annegret Kramp-Karrenbauer. A párt jelenlegi főtitkára kiemelte, hogy Németország elemi érdeke a belső határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni rendszer fenntartása, ezért az övezet egységét fenyegető menekülthullámok kezeléséhez uniós szintű és a közösség szomszédságában fekvő országokkal egyeztetett megoldásokat kell kidolgozni. „Azt szeretném, ha minden ország részt venne valamennyi feladat ellátásában, de a részvétel mértéke rugalmas lehetne” – mondta a CDU elnökjelöltje. Arra a felvetésre, hogy ezen az alapon a befogadástól elzárkózó Magyarországnak is be kellene fogadnia menekülteket, kiemelte, hogy világszerte magas az üldözött keresztények száma, és elvárható lenne, hogy támogatásukban részt vegyen Magyarország, hiszen Orbán Viktor kormányfő „a keresztények iránti megértését helyezi a középpontba”.
Agyonszúrtak egy 21 éves fiatalt vasárnapra virradóan az ausztriai Innsbruckban, két afgánt vettek őrizetbe gyanúsítottként. A helyi fiatalt nyakon szúrta támadója, aki utána azonnal elmenekült. Az áldozatot kórházba vitték, de már nem tudták megmenteni az életét. A bűncselekmény indítéka egyelőre ismeretlen – tette hozzá a rendőrség.
Lövéseket adtak le a levegőbe egy gépkocsiból az ankarai osztrák nagykövetség mellett vasárnap, a török biztonsági erők emiatt lezárták a környéket. Az eset után nyomozók több lőszerhüvelyt találtak a helyszínen. Az Ihlas magán-hírügynökség úgy tudja, hogy a lövéseket éjfél körül adták le egy fehér autóból, amelyet most köröz a rendőrség. Áldozatokról vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés, és egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az osztrák nagykövetség célpont volt-e.
Brazília nem fogja kitoloncolni a területére menekült venezuelaiakat, de mindenképpen kidolgoz majd egy „ellenőrzési rendszert”, amely szigorúan szabályozná belépésüket az országba – jelentette ki Jair Bolsonaro megválasztott brazil elnök. „Ők nem árucikkek, akiket csak úgy vissza lehet küldeni” – mondta a megválasztott elnök, hangsúlyozva, hogy nem fogja sorsukra hagyni ezeket az embereket. Határozottan leszögezte ugyanakkor, hogy belépésüket szigorúan szabályozni kell. „Szükség van valamilyen ellenőrzési rendszerre ezeknek az embereknek a számára, akik az éhség és a diktatúra elől menekülnek, de vannak olyan jövevények is, akiket nem szeretnénk látni Brazíliában” – mondta Bolsonaro.
Százharminc éves fennállása óta először választottak nőt az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) élére Pamela Rendi-Wagner személyében. A 47 éves orvos a párt welsi kongresszusán egyetlen indulóként a voksok 97,8 százalékát kapta, és így ő lesz az ellenzék új vezetője Ausztriában. Rendi-Wagner aláhúzta, hogy kész vállalni az irányítás felelősségét, s az a célja, hogy ő legyen az első nő a kancellári székben. Pamela Rendi-Wagner a nagykoalíciós, szociáldemokrata-néppárti kormány tavalyi leváltása előtt fél éven át a kormánynak is tagja volt egészségügyi miniszterként.
Szlovákia semmiképpen nem fogja támogatni az ENSZ globális migrációs egyezményét – jelentette be vasárnap Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök. Amennyiben az egyezményről Marrákesben rendezett decemberi találkozón való részvétel egyet jelentene az egyezményhez való automatikus csatlakozással, akkor Szlovákia semmilyen szinten nem vesz részt azon. Pellegrini bejelentése először tette egyértelművé Pozsonynak az ENSZ-egyezménnyel szembeni álláspontját. Korábban Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter – aki szeptemberig az ENSZ-közgyűlés elnöki posztját is betöltötte – többször megvédte az egyezményt és lemondását is kilátásba helyezte, ha a marrákesi találkozón Szlovákia nem vesz részt.
Gazdaság:
A Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) hétfőn tárgyalja a legfontosabb kitörési pontokat tartalmazó versenyképességi stratégiát – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A Versenyképesebb Magyarországért elnevezésű dokumentum a miniszter szerint már a jövő héten a kormány elé kerülhet. A tárcavezető felidézte: a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatait összesítő munkaanyagot előző alkalommal vitatta meg a tanács, annak alapján készült el a már konkrét intézkedéseket tartalmazó javaslatcsomag. A tanács elé kerülő részletes program hat területen foglalja össze azokat az intézkedési javaslatokat, amelyek révén alapvető változásokat lehet elérni az ország versenyképességében. Ezek főként az adózás, a foglalkoztatás, a közszféra, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet működésére irányulnak – ismertette a tárcavezető.
Továbbra is nagyon magas szinten van a GDP-arányos államadósság – mondta Regős Zoltán, a Századvég közgazdásza. Többek között ennek tulajdonította, hogy a Moody’s Investors Service a felminősítési várakozások ellenére változatlan stabil kilátással megerősítette Magyarország „Baa3” szintű, befektetési ajánlású államadós-besorolását. A közgazdász felidézte, a hitelminősítő szerint a régió többi államához képest is magas az államadósság mértéke, ami GDP-arányosan meghaladja a 70 százalékot.
Az olasz jegybank aggodalmát fejezte ki az olasz gazdaság lassú növekedésével és a GDP-hez viszonyított magas államadóssággal kapcsolatban és arra figyelmeztetett, hogy ezek a kockázatok hatással lehetnek az ország pénzügyi rendszerére, a bankágazat stabilitására. Az olasz jegybank jelentésének az összeállítói szerint megnőtt a bizonytalanság a kormány gazdasági és költségvetési politikája miatt, aminek a hatására egyebek között megugrott az olasz államkötvények hozama. A jegybak szerint, ha a kötvényhozamok nem csökkennek, akkor ez Olaszországnak jövőre 5 milliárd euró, 2020-ben pedig 9 milliárd euró pótlólagos kiadást okozhat. A 10 éves olasz államkötvények hozama jelenleg 3,4 százalék, ami mintegy 1,5 százalékponttal magasabb május közepéhez képest, amikor megalakult a jelenlegi koalíciós kormány. A belpolitikai bizonytalanság miatt május közepe óta külföldi befektetők 68 milliárd eurót vontak ki olasz állampapírokból.
A fővároson kívül a legmagasabb négyzetméterárak Győrben, Sopronban és Debrecenben vannak: a téglalakásokra átlagosan 350 ezer forint, a panellakásokra 300 ezer forintos négyzetméterár a jellemző – olvasható az Otthon Centrum legfrissebb elemzésében. Az árak a régi iparvárosokban a legalacsonyabbak. Salgótarjánban, Komlón és Ózdon lehetett idén a legkevesebb, 70 ezer és 90 ezer forint közötti négyzetméteráron panelhez vagy téglalakáshoz jutni idén. A magyarországi ingatlanpiacon átlagosan 89 százalékkal nőtt az adásvételek száma a 2017-ig tartó ötéves periódus alatt, és a várakozások szerint idén még a tavalyinál is több, csaknem 155 ezer tranzakció várható az országban.
Könnyű:
Megkezdődött a Katolikus Karitász Tárjátok ki szíveteket címmel meghirdetett adventi segélyakciója, amely adománygyűjtő programokat szervez és rászorulókat segít a téli időszakban és karácsonykor. „A nélkülözőkért indított ünnepi összefogásnak kettős célja van: ünnepé tenni a karácsonyt és könnyebbé tenni a hétköznapok terheit” – mondta Écsy Gábor, a szervezet országos igazgatója. Az adventi adománygyűjtési akciókba több módon is be lehet kapcsolódni: az 1356-os adományvonal hívásával, pénzadományokkal, tárgyi adományokkal a kijelölt gyűjtőpontokon és minden egyházmegyei karitász központban. A segélyszervezet december 23-ig a Szent István-bazilika előtti téren és november 30. és december 6. között a Vörösmarty téri adventi vásáron is adománypontot működtet. A vasárnapi eseményen részt vett Mádl Dalma, a Karitász jószolgálati nagykövete is.
