A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei
Megvédte Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a Fidesz európai néppárti tagságát Manfred Weber, az EPP parlamenti frakcióvezetője és csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére a Kurier című osztrák napilapnak adott interjújában. A Kurier Weberrel együtt Sebastian Kurz osztrák kancellárt is megkérdezte az Európát jelenleg leginkább foglalkoztató kérdésekről. „Nem akarok további szakadást Európában” – hangsúlyozta Weber a Kuriernak arra a kérdésére, hogy miért van Orbán még mindig az EPP-ben. „Csak egy utalás: a Brexit azt követően kezdődött, hogy David Cameron akkori brit miniszterelnök úgy döntött, kilép az Európai Néppártból” – mutatott rá. A frakcióvezető ugyanakkor aláhúzta, hogy az Európai Néppárt nem fogadja el az elszakadást az európai alapjogoktól, és rámutatott: az uniós alapszerződés hetes cikke szerint eljárás indult Magyarország ellen. Az EPP csúcsjelöltje emellett hangsúlyozta: jó lenne, ha a szociáldemokraták is hasonlóan gondolkodnának. Weber felhívta a figyelmet, hogy a szociáldemokrata vezetésű Szlovákiában és Máltán olyan újságírókat gyilkoltak meg, akik az állam és a maffia kapcsolatát kutatták.
A kormány az Emberi Erőforrások Miniszterének javaslatára arról döntött, hogy 37 milliárd forinttal emeli az Egészségügyi Alap kasszáját, így még több pénz jut az egészségügyre. Az Emmi közleménye szerint a kitűzött célok megvalósításához szükséges anyagi fedezet biztosítására a szaktárca javaslatot tett az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás, Gyógyszertámogatás és Gyógyászati segédeszköz-támogatás jogcímcsoportjai előirányzatainak év közbeni korrekciójára, melyet a kormány elfogadott. A megnövekedett források a betegellátás biztonságát és zökkenőmentességét szavatolják.
Határozati javaslatban kéri Kövér László házelnöktől az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága, hogy hívja vissza Demeter Mártát, a bizottság LMP-s alelnökét a NATO parlamenti közgyűléséből. Az erről szóló határozati javaslatot 4 kormánypárti képviselő igen, és Demeter Márta nem szavazata mellett fogadta el a testület. Az ülés szünetében Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke azt hangsúlyozta: nem nyilvános katonai adatot nyilvánosságra hozni egy olyan „vörös vonal”, melynek átlépése nem maradhat következmények nélkül. Mint felidézte: Demeter Márta, a honvédelmi bizottság alelnökeként nem nyilvános katonai repülési adatokhoz jutott, s azokat nyilvánosságra hozta. Ezzel – mint megjegyezte – Demeter Márta megszegte parlamenti esküjét, mert abban az is benne van, hogy a képviselő a „szolgálati titkot megtartja”.
Jó döntés volt, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége csatlakozott az Under2 Koalícióhoz, és tagjai vállalták, hogy 2050-re 80 százalékkal csökkentik a települések szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es értékhez képest – mondta Áder János a szervezet Tatabányán tartott közgyűlésén. A köztársasági elnök a jó példák között említette a soproni kórház napelemes beruházását, a miskolci távfűtést, ahol megújuló energiából származik a felhasznált hő 40 százaléka, a Debrecenben forgalomba állított elektromos buszokat és a szegedi kerékpáros és tömegközlekedés összekapcsolását. Áder János az utóbbi hónapokban született két meghatározó tanulmány adatait ismertette, szólt a ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) megállapításairól, valamint az Új Klímagazdasági Jelentésről, mely a hőmérséklet-emelkedés gazdasági hatásait vizsgálta, majd elmondta, az anyagot hamarosan fejezetenként közzéteszik az elobolygonk.hu weboldalon.
Több ügy mutatja, hogy az Európai Unió meg akarja szervezni a migrációt, és ehhez minden szinten minden eszközt felhasználnak – mondta a Fidesz-KDNP bevándorlásellenes kabinetének ülése után a testület elnöke. Németh Szilárd szerint Brüsszel még a májusi választás előtt olyan jogi környezetet akar teremteni, amellyel a migránspárti politika folytatható. Ez lesz a jövő évi EP-választás tétje – értékelt. Németh Szilárd elmondta: a kabinet ülésén meghívott szakértőikkel két fontos kérdést tárgyaltak. Az egyik a hetekkel ezelőtt nyilvánosságra került, de mostanáig tisztázatlan „migránskártyák”, a másik a humanitárius vízum néven futó „migránsvízum” ügye volt. Közlése szerint mindenkinek, „akik ebbe belekeveredtek” – az Európai Bizottságnak, konkrétan a testület vezetőjének, Jean-Claude Junckernek, az ENSZ-nek, a Soros Györgyhöz köthető NGO-knak, illetve a „Soros-központnak” is – feltették kérdéseiket, de választ senkitől sem kaptak.
A kormány olyan komplex, rugalmas és fenntartható családpolitika kialakítására törekszik, amely a különböző élethelyzetben lévő családoknak, valamint az egyszülősöknek is megfelelő segítséget tud adni – erről az Emmi család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára beszélt. Beneda Attila fontosnak mondta, hogy a családoknak szóló intézkedések stabilak és kiszámíthatóak legyenek, és hogy minél szélesebb körben biztosítani tudják a támogatásokat. A helyettes államtitkár a „Mesterségem címere: egyedülálló szülő” címmel meghirdetett, a Egyszülős Központ és a Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület által szervezett beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, ahhoz, hogy a különböző élethelyzetben lévőknek, illetve családtípusokban élőknek is meg tudják adni a nekik szóló segítséget, a kormányzatnak hiteles partnerekre van szüksége az önkormányzati és a civil szférában.
Az ENSZ globális migrációs csomagjának célja az illegális bevándorlás legalizálása, ami teljes mértékben elfogadhatatlan, sérti a tagországok, köztük Magyarország szuverenitását – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte, a kormány szerint a globális migrációs csomag szélsőségesen és elfogultan bevándorláspárti dokumentum, amely káros és veszélyes. Mint mondta, az ENSZ ugyanazt a hibát akarja elkövetni, mint az Európai Unió, amely a kötelező betelepítési kvótákra akarta alapozni saját migrációs politikáját. Az ENSZ csomagja azonban veszélyesebb, mivel globális kezdeményezés, így nagyobb a hatása a kontinentális politikánál, és az egész világra kockázatot jelent – tette hozzá a miniszter.
Az Európai Uniónak a hatáskörébe kellene vonnia az őshonos kisebbségek jogvédelmének ügyét – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízott arról beszélt: jelenleg az EU „berzenkedik” attól, hogy a kérdéssel foglalkozzon. Mint mondta, az EU addig foglalkozik a kisebbségekkel kapcsolatos állami hozzáállással, amíg „egy-egy ország leteszi a vizsgát az uniós felvételi során”, aztán nem foglalkozik vele, és bármilyen fellépést sürgetnek az autonómia területén, az EU a tagállami hatáskörre hivatkozva nem foglalkozik a kérdéssel. A miniszterelnöki megbízott azt vizsgálta, mennyire szolidáris Európa az őshonos kisebbségeivel, és úgy vélte, a jelenlegi szabályozás egyetlen pozitívuma, hogy az emberi jogok deklarálásán keresztül rögzíti az őshonos kisebbség tagjait egyes emberekként megillető jogokat, ugyanakkor hiányolta az őshonos kisebbség pontos definícióját, kifogásolta a közösségi védelem és a végrehajtási kontroll hiányát.
Az LMP szerint a kormány számára a multinacionális cégek profitja fontosabb a munkavállalók érdekeinél. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese arra hivatkozott, hogy a fideszes Szathmáry Kristóf és Kósa Lajos olyan módosító indítványt nyújtott be a munka törvénykönyvéhez, ami évi 250 óráról 400 órára emelné az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét. Csárdi Antal úgy fogalmazott, hogy ezzel „csúsztatva, bújtatva” bevezetnék a heti hatnapos munkahetet. Európai uniós összehasonlításban már most is a magyar munkavállalók dolgoznak a legtöbbet, miközben a magas munkaterheléshez méltatlanul alacsony fizetések társulnak – jelentette ki.
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólította fel a Fideszt, hogy vonják vissza azt a törvényjavaslatot, amely évi 250 óráról 400 órára emelné az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét. A DK szakpolitikusa hangsúlyozta, elutasítják a munka törvénykönyvéhez benyújtott módosító javaslatot, amelyet a fideszes Szathmáry Kristóf és Kósa Lajos jegyeznek. Nemes Gábor kiemelte, hogy ha a mostani javaslatot elfogadják, akkor napi tíz órányi munkára lehet majd kötelezni a dolgozókat. A túlórák száma pedig évente akár tíz hetet is kitehet – tette hozzá. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a „szakmaiatlan, megalapozatlan” javaslatról a kormánypártok senkivel nem egyeztettek.
Bizonyítékok hiányában a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség megszüntette Zsák Malina Hedvig ellen a nyomozást és ezzel a büntetőeljárást, amelyet a szlovák hatóságok indítottak hamis tanúzás és más bűncselekmények miatt – közölte a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész. Takács Péter azt írta: az adatok és a bizonyítási eszközök alapján nem lehet megállapítani hogy Zsák Malina Hedviget nem érte támadás, ebből adódóan kétséget kizáró következtetést sem lehet levonni arra vonatkozóan, hogy hamis tanúvallomást tett volna. Mindezek mellett a nyomozás folytatása esetén sem várható eredmény. Az ügyészség az „egyetlen okszerű és törvényes megoldásként” szüntette meg a büntetőeljárást – áll a közleményben. Felidézték, hogy a szlovák ügyészség 2014-ben a Nyitrai Járásbírósághoz benyújtott vádiratában azzal vádolta meg Zsák Malina Hedviget, hogy a rablás bűntette miatt 2006-ban indult rendőrségi nyomozás során tanúként való kihallgatásán valótlan vallomást tett.
Hatékonyabbá tenné a társadalombiztosítás rendszerét, ha az emberek köthetnének kiegészítő biztosítást, ez a hálapénz megszűnését is segítené – mondta a Budai Egészségközpont Kft. igazgatója. Varga Péter Pál szerint hamarosan Magyarországon is elérhető lesz egy Németországban kifejlesztett új prosztatavizsgálati eljárás. Szerinte erre az eljárásra akkor is szükség van, ha nem támogatja a közfinanszírozás. „Egyáltalán nem ördögtől való az, hogy bizonyos szolgáltatásokra az ember köthessen kiegészítő biztosítást” – fogalmazott a Budai Egészségközpont Kft igazgatója, hozzátéve: ma hálapénzzel egyszerűbb hozzájutni olyan szolgáltatásokhoz, melyet a biztosítói struktúra nem tud beárazni. A szakértő kiemelte: a többszintű biztosítási rendszer a paraszolvencia megszűnéséhez vezethetne. Mint mondta, ha a beteg ügyfélként biztosítással rendelkezik, a szolgáltatónál pedig számlát kap, melyet elvihet a biztosítóhoz, megszűnik a hálapénz létjogosultsága. „Ebben a speciális helyzetben, amiben a mai magyar közfinanszírozott egészségügy van, sokkal szabályozottabban lehetne bevezetni egy jól fragmentált, állami kézben lévő, második szintű kiegészítő biztosítást” – vélekedett.
Külföld:
A tel-avivi bíróság tízéves börtönbüntetést szabott ki az Askelonban élő, húszéves kiberbűnözőre, aki amerikai intézményeket fenyegetett pokolgépes merénylettel otthoni számítógépéről – jelentette a Jediót Ahronót. Mivel bűnei egy részének elkövetésekor még kiskorú volt, továbbra sem hozták nyilvánosságra az „askeloni hacker” néven elhíresült fiatalember nevét, akinek a fenyegetései miatt repülőgépek szálltak le útjukat félbehagyva, és amerikai zsidó intézmények a félelem légkörében működtek hónapokig, gyakran kiürítve iskoláikat. A fenyegetések miatt az antiszemitizmus erősödésétől tartottak Amerikában 2016-ban és 2017 elején. Egyik alkalommal azt hazudta, hogy egy Izraelbe tartó El Al gépen pokolgépet helyezett el, ezért francia és svájci harci gépek kísérték és felügyelték a repülőt, hogy szükség esetén beavatkozhassanak. Egy másik repülőt fenyegetései miatt sebtében kiürítettek, s az akció következtében hatan megsérültek. A védelem elsősorban azzal érvelt, hogy autizmussal és mentális problémákat okozó jóindulatú agydaganattal diagnosztizálták, de a bíróság szakértői alkalmasnak találták arra, hogy bíróság elé álljon, és felelősnek mondták ki cselekedeteiért. Mellékbüntetésként 60 ezer sékeles (közel 5 millió forintos) bírsággal is sújtották.
Izrael lesz a negyedik ország a világon, amely űreszközt juttat a Holdra. Az űrhajón nem utazik majd személyzet. A vállalkozást egy izraeli magánvállalat, a SpaceIL szervezi, és az Egyesült Államokból, egy Falcon-9 típusú hordozórakétára szerelve indítja majd útjára az űrhajót. Az Elon Musk által épített rakéta 60 000 km magasságra viszi fel az űrhajót, mely ezután önállóan folytatja útját egy elliptikus pályán. Ez a megoldás sokkal időigényesebb, mint a korábbi űrutazások alkalmával alkalmazott technológia, ugyanakkor rengeteg üzemanyagot takarít meg és így jelentősen csökkenti a jármű súlyát. A Jewish Telegraphic Agency beszámolója szerint a kanadai ingatlanmágnás és filantróp Sylvan Adams is beszáll a projektbe, aki 5 millió dollárt adományozott a SpaceIL-nek. Az üzletembernek köszönhető, hogy idén Izraelben rendezték meg a világhírű biciklis verseny, a Giro d’Italia néhány szakaszát. Adams ellátogatott az izraeli Yehudba, ahol az űrhajó épül, itt jelentették be az adományozást. Az üzletember reményét fejezte ki, hogy az első izraeli űrhajó, amely eljut a Holdra, arra inspirálja majd az iskolás gyerekeket, hogy foglalkozzanak a tudományokkal és higgyenek benne, hogy minden lehetséges.
A biztonsági erők letartóztattak egy palesztin arab férfit, aki megpróbált bejutni egy Jeruzsálem közelében fekvő zsidó településre késekkel a táskájában, számolt be a rendőrség. Az incidensnek, mely Har Gilo telepnél, 5 kilométerre a fővárostól délre történt, nincs sérültje. A közösség biztonsági tisztje értesítette a rendőrséget, amikor észrevette, hogy valaki megpróbál bejutni a települést körülvevő kerítésen át. A határrendészet tisztjei gyorsan kiérkeztek a helyszínre, majd a biztonsági tiszttel és a har gilói készenléti egységgel együtt megtalálta a gyanúsítottat, akit letartóztattak, mielőtt bejutott a közösségbe. A terület átfésülése után a tisztek arra a következtetésre jutottak, hogy a gyanúsítottnak nem volt bűntársa. A keresés során megtalálták a gyanúsított táskáját, benne szerszámokkal és késekkel, amelyekkel állítólag támadást hajtott volna végre.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) hangfelvétele van arról, hogy Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös utasítást adott arra: Dzsamál Hasogdzsit a lehető leghamarabb el kell hallgattatni – jelentette a Hürriyet Daily News című török hírportál. A lap egy neves török publicistát, Abdulkadir Selvit idézi, aki azt mondta: Gina Haspel, a CIA igazgatója egy októberi ankarai látogatásán „jelezte” a hangfelvétel meglétét. A beszélgetés a trónörökös és fivére, Hálid bin Szalmán washingtoni nagykövet között történt. Selvi már csak meg nem nevezett forrásokra hivatkozva írta, hogy a trónörökös és fivére arról beszélt: mennyire „kellemetlen”, hogy Hasogdzsi nyilvánosan bírálja a szaúdi vezetést. Az újságírót október 2-án gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Rijád, miután hetekig tagadta a bűncselekmény elkövetését, azzal állt elő, hogy Hasogdzsi dulakodás közben halt meg, majd a rijádi vádirat szerint méreginjekcióval gyilkolták meg az újságírót, majd holttestét feldarabolták. A szaúdi ügyészség szerint Mohamed bin Szalmán nem érintett az ügyben.
Irán nem jelentette be összes vegyi fegyverét, illetve kapcsolatos programjait a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW), megsértve ezzel a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt (CWC)- jelentette ki a szervezethez delegált amerikai nagykövet. Sajtóértesülések szerint Kenneth Ward kijelentette, Irán egyebek mellett nem jelentette be a robbanótöltetek gyártására szolgáló üzeme létezését, és olyan programot folytat, amely a szervezet által tiltott szerek felhasználásával mérgezésre alkalmas fegyvereket fejleszt. „Az Egyesült Államokat régóta aggasztja, hogy Irán olyan vegyifegyver-programot tart fenn, amelyet nem jelent be a nemzetközi szervezetnek, továbbá központi idegrendszert támadó vegyi anyagokat fejleszt támadó célzattal” – fogalmazott.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerét körvonalazó politikai deklaráció sok egyéb célkitűzés mellett „egyszer és mindenkorra véget vet” az EU-állampolgárok megkötések nélküli betelepülésének, ugyanakkor garantálja a már az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok jelenlegi jogosultságainak további érvényesülését – mondta a brit miniszterelnök. Theresa May, aki a politikai nyilatkozat csütörtökön véglegesített tervezetét ismertette délutáni alsóházi felszólalásában a képviselőkkel, kijelentette: a szakképzettséget előnyben részesítő majdani új brit bevándorlási szabályozás nem azt veszi figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy ki mivel tud hozzájárulni az Egyesült Királyság életéhez. A brit kormányfő alsóházi nyilatkozata előtt nem sokkal jelentették be Brüsszelben, hogy a tárgyalóküldöttségek megállapodtak a majdani kapcsolatrendszer főbb elemeit tartalmazó 26 oldalas deklaráció tervezetéről.
A román legfelsőbb bíróság jogerősen elutasította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosított épületeinek a visszaszolgáltatását. A bírói testület háromszori halasztás után hozott döntést a restitúció elutasításáról. Az ítélet kivonatában az szerepel, hogy a fellebbezést a legfelsőbb bíróság megalapozatlannak találta.
Az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania az olasz népet, főleg ha az olaszok pénzéről van szó – nyilatkozta Matteo Salvini olasz kormányfő-helyettes, miután az Európai Bizottság bejelentette, hogy az olasz kormány költségvetési tervezete miatt túlzottdeficit-eljárást kezdeményezett Olaszországgal szemben. Matteo Salvini, a Liga kormánypárt vezetője hangsúlyozta, hogy a római kormány az uniós eljárás ellenére nem fog „egy lépéssel sem hátralépni”. Nem mondunk le arról, hogy az olasz egészségügyre, oktatásra költsük a pénzt, nem engedünk a tervezett nyugdíjreformból sem – hangoztatta Matteo Salvini. Kiemelte, hogy az olaszok pénzéről van szó, akik az uniós kasszához is hozzájárulnak. Korábban Salvini azt mondta, nem érdekli hány figyelmeztetést, levelet küld Brüsszel Rómának. „Várom a Télapó levélkéjét is” – üzente az EU-nak. Pierre Moscovici európai pénzügyi biztos úgy reagált, hogy irónia helyett minden korábbinál mélyebb párbeszédre van szükség Róma és Brüsszel között.
Az üzemanyag adóemelése ellen útblokádokkal tiltakozó sárga mellényesek mozgalma Párizsban, a Mars-mezőn tiltakozhat, miután ott adottak „a szükséges biztonsági körülmények” – közölte a francia belügyminisztérium. „Több kérelmet is benyújtottak ehhez a Mars-mezei tüntetéshez. Miután a helyszínen adottak a szükséges biztonsági körülmények, oda mehetnek a tüntetők” – írta közleményében Christophe Castaner belügyminiszter, jelezve, hogy a főváros érzékeny pontjain megerősítik a tüntetés idejére a biztosítást. A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, spontán módon, a közösségi oldalakon szervezett, a gépkocsikban kötelezően tartandó, sárga láthatósági mellényről elnevezett sárga mellényesek mozgalma hétfő óta szervezi az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-re tervezett emelése elleni tiltakozás „második felvonását”, amely az útblokádok után egy tömegdemonstráció lesz.
Koszovói albán csapatok indultak meg a szerbek lakta Észak-Koszovóba és a szerbiai határ felé, Belgrád egyelőre figyeli a lépéseiket, és ha kell, közbelép – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök. Aleksandar Vucic szerint a fegyvereseket feltehetőleg két ok miatt küldték a szerbek lakta területre: egyrészt erőfitogtatásból, másrészt pedig a Szerbiával közös zöldhatár ellenőrzésére, hogy megakadályozzák a szerbiai áruk Koszovóba juttatását. Koszovó szerdán száz százalékra növelte a Szerbiából érkező termékek vámját, ami a szerbek szerint voltaképpen ellehetetleníti a szerbiai termékek árusítását Koszovóban, ugyanis ilyen magas áron senki nem akarja majd azokat megvásárolni.
A fasizmus legyőzésére szólító ukrán nyelvű magyarellenes óriásplakátokat helyeztek el ismeretlenek több helyütt Kárpátalján – adta hírül a mukachevo.net munkácsi hírportál. Az óriásplakátokon Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora látható, mögöttük pedig egy turulmadár. A plakátok alján látható felirat arra szólítja a polgárokat, hogy együtt győzzék le a fasizmust. A rendvédelmi szervek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nem tudja, ki helyezte ki az óriásplakátokat. Mindazonáltal a jelek arra utalnak, hogy a mostani ügynek köze lehet ahhoz az esethez, amikor október 20-án Állítsuk meg a szeparatistákat! felirattal és a kárpátaljai magyar közösség három vezetőjének – köztük Orosz Ildikónak – a neveivel és fényképeivel jelentek meg óriásplakátok a főutak mentén Ungvár, Munkács és Beregszász körzetében – adta hírül a mukachevo.net munkácsi hírportál.
Nem hajlandó újabb kormányátalakítást jóváhagyni Klaus Iohannis román államfő az ország december elsejei, centenáriumi nemzeti ünnepe előtt: ezt a jobboldali elnök jelentette be, arra reagálva, hogy Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök aznap új tisztségviselők kinevezését kérte tőle a közlekedési, illetve a regionális fejlesztési tárca élére. Iohannis rámutatott: a héten volt már egy kormányátalakítás, amikor hat új tárcavezetőt iktattak be, és a szociálliberális koalíció jobban tenné, ha a kormányzással is foglalkozna, nemcsak a minisztereit csereberélné. Megjegyezte: a PSD-ALDE koalíciónak már hetven minisztere volt, és ez már a harmadik kormánya az utóbbi két évben. A PSD hétfőn nyolc minisztere lecseréléséről döntött, de két miniszterjelöltjét Iohannis elutasította. Az elnök kedden beiktatta az új gazdasági, védelmi, távközlési, munkaügyi, ifjúsági és kulturális minisztert, de a jelöltek alkalmatlanságára hivatkozva elutasította a PSD egyik kulcsemberének számító Lia Olguta Vasilescu kinevezését a közlekedési tárca élére, illetve a PSD elnökét nyíltan bíráló Paul Stanescu kormányfőhelyettes és regionális fejlesztési miniszter leváltását.
Feladta az új svéd kormány megalakítására tett kísérletét Annie Lööf, a Centrum Párt vezetője arra hivatkozva, hogy túlságosan mélyek a különbségek a fő parlamenti erők között. A jelenlegi bizonytalan parlamenti helyzetben arra lenne szükség, hogy az egyik oldal tolerálja a másikat a kormányalakítás érdekében. Pillanatnyilag ehhez nincsenek meg a kellő feltételek – nyilatkozta Lööf. A szeptember 9-én tartott svédországi választások után patthelyzet alakult ki, mivel sem a szociáldemokraták, sem pedig a konzervatívok vezette blokk nem nyerte el a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget.
A brit elhárítás (MI5) elismerte, hogy nem mérte fel időben a tavalyi manchesteri öngyilkos merénylet elkövetőjének veszélyességét – áll a londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának vizsgálati jelentésében. A merényletet 2017. május 22-én, Ariana Grande amerikai énekesnő koncertje után követte el az észak-angliai nagyváros 21 ezer fős rendezvénycsarnokában, a Manchester Arenában a 22 éves Salman Abedi, aki nagy erejű pokolgépet robbantott fel az előadásról távozó tömeg közepén. A merényletben 22-en meghaltak, köztük hét gyermek. A legfiatalabb áldozat egy nyolcéves kislány volt. A sérültek számáról máig sincs pontos adat, de a Scotland Yard becslése szerint valószínűleg meghaladta a nyolcszázat. Az alsóházi bizottság jelentése szerint az MI5 a vizsgálat során elismerte, hogy túl lassan mérte fel, mennyire veszélyes terrorista Salman Abedi.
Gazdaság:
A GDP 4,7 százalékkal nőtt az első fél évben és ez az ütem alig mérséklődik az év hátralévő részében, így 2018-ban jóval 4 százalék feletti lehet a gazdasági növekedés a CIB Bank előrejelzése szerint. A külső környezet alakulását és az uniós támogatások várható felhasználását egyaránt figyelembe véve 2019-ben elkerülhetetlennek tűnik a GDP-növekedés lassulása. A 3-3,5 százalék közé várható érték azonban nem áll távol a megelőző öt év átlagától – fejtette ki Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője. Jövőre is a belső felhasználás, főleg a lakossági fogyasztás és a beruházások diktálja majd a növekedés tempóját, 2020-tól viszont a belső kereslet gyengülésével párhuzamosan újra a nettó export járulhat hozzá pozitívan a növekedéshez – vélekedett a szakértő. A CIB Bank november eleji előrejelzése szerint a korábban prognosztizáltnál néhány tized százalékponttal magasabb, 2,9 százalékos lehet az infláció idei éves átlaga.
A Portfolio szerint április óta jelentősen élénkült a külföldi befektetők forint elleni spekulációja, az elmúlt hetekben azonban kisebb fordulat bontakozott ki a devizapiacokon. A hazai fizetőeszköz megítélése nagyjából szeptember közepe óta folyamatosan javul a külföldi befektetők körében, amit a forint melletti spekuláció élénkülése is jól mutat.
Könnyű:
Nagy-Britanniában már minden kétszázadik ember hajléktalan, ami négyszázalékos emelkedést jelez kevesebb mint egy éven belül – közölte a Shelter nevű jótékonysági szervezet. A Shelter jelentése szerint a hajléktalanság azért növekedett, mert túl magasak az albérletárak, kevés a megfizethető lakás, és a segélyek is csökkentek. A probléma leginkább a nagyvárosokban, például Londonban és Birminghamben súlyosbodott. Megbocsáthatatlan, hogy Nagy-Britanniában 320 ezer embernek nincs otthona – mondta Polly Neate, a Shelter vezetője. Ebbe a számba beletartoznak mindazok, akik átmeneti szálláson, menhelyeken és az utcán élnek. James Brokenshire brit lakásügyi miniszter közleményben hangsúlyozta: a kormány hatalmas összegeket fordít a hajléktalanság okainak felszámolására, és segít az utcán élő otthontalanoknak abban, hogy bejussanak a menhelyekre az egyre hidegebb tél közeledtével.
