A legautentikusabb zsidó szervezet ma Magyarországon a Mazsihisz
(szerkesztett változat)
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában a Sorsok Háza kapcsán kialakult helyzetről, arról, hogy a legnagyobb hazai zsidó szervezet mennyire képes képviselni a hazai zsidóságot, de szóba került még a hitelesség kérdése is.
A Sorsok Háza projektnél kialakult egy fura helyzet: az EMIH megkapta az intézményt a kormánytól. Heisler András kiemelte, ez az egész egy hosszabb folyamat része, ami még 2013-ban kezdődött. Ekkor a Zsidó Közösségi kerekasztal egyik ülésén Schmidt Mária elmondta koncepcióját a Sorsok Házáról. Kiemelte, hogy a kiállítás az érzelmekre fog hatni, gyerekszemmel vizsgálja majd a Holokausztot, valamint az embermentőkre fog koncentrálni. Heisler András ezen az ülésen, mint a Mazsihisz frissen megválasztott elnöke vett részt és két dologra hívta fel a figyelmet. Bár a jelenlévők izgalmasnak találták a Schmidt Mária által elmondottakat, mégis hangsúlyozni kell, hogy a Holokauszt egy olyan folyamat volt, ami nem az I. zsidótörvénnyel (1938), nem az 1944-es német megszállással kezdődött. A történészi konszenzus szerint az 1920-as numerus clausustól lehet datálni azt. Ezen kívül arról is beszélt az elnök, hogy a Mazsihisz nagy becsben tartja azokat, akik mentették a zsidókat, akik igaz emberek voltak, a magyar társadalomra azonban nem ez a magatartás volt a jellemző.
Heisler András megjegyezte, amióta a Sorsok Háza projekt fejlesztésének folyamata elindult, nem sikerült a főigazgató asszonytól kapni egy olyan koncepciót, konkrét kiállítási forgatókönyvet, amiből meg lehetett volna tudni a tervezett kiállítás történelmi üzenetét. A Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testülete olyannyira elbizonytalanodott, hogy később mindenki otthagyta ezt a grémiumot, mert érdemi kontroll nélkül nem tudtak felelősséget vállalni Sorsok Házáért. Ezt követően az akkori kancelláriaminiszter jelezte, a Sorsok Háza csak a zsidó szervezetek konszenzusával nyílhat meg. Heisler András hozzátette, bár nem volt arról szó, hogy mely zsidó szervezet konszenzusáról van szó, de a zsidóság képviselőit soha nem a hatalomnak, hanem magának a zsidó közösségnek kell kineveznie. Emlékezetpolitikában a legautentikusabb szervezetnek ma Magyarországon a Mazsihisz – mondta az elnök. A legautentikusabb jelző azért is áll szervezetére, mert ennek a szervezetnek vannak mély történelmi gyökerei Magyarországon. A magyarországi neológia már 150 éve itt van, rendkívül erősen integrálódott a társadalomba, sokat tett hozzá az ország fejlődéséhez, mindezek mellett sokat szenvedett a történelem során. Az egy százalékok felajánlásánál is látszik, hogy a Mazsihisz kiemelt szerepet játszik a szélesebben vett zsidó közösségen belül. Ez a szervezet rendelkezik a Magyar Zsidó Múzeummal és Levéltárral, ahol komoly, nemzetközileg elismert szakmai munka folyik. Itt egyébként már 1943-ban megkezdték a Holokauszt történetének feldolgozását, amikor is egy munkaszolgálatos század tagjai küldték be a saját adataikat.
Ami a Schmidt Máriának címzett mondatokat illeti, az elnök megjegyezte, teljesen indifferens, hogy mit gondol erről személyesen Heisler András. Schmidt Máriát ért kritikákat nem a Mazsihisz elnöke fogalmazta meg, ő csak kimondta. A Jad Vasem Múzeum, a washingtoni Holokauszt Központ, a Weizmann Intézet, valamint Randolph L. Braham professzor egyaránt alkalmatlannak tartják a projekt irányítására. Mind a professzor, mind pedig az intézmények véleménye a Holokauszt témájában nem megkérdőjelezhető. Ők már bizonyítottak.
Jelenleg van egy történelmi emlékhely, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Múzeum, amelynek nem magas a látogatottsága, Heisler András megjegyezte, az itteni kiállítás történelmi üzenete jó, de igen elavult, kopott a kiállítás. Arra a kérdésre, hogy ezért kik a felelősök az elnök hozzátette, véleménye szerint elsőként azok, akik üzemeltetik ezt az intézményt, a vezetés, a kuratórium, valamint a HDK-t fenntartó mindenkori kormány. Arra a kérdésre, hogy a Páva utcai vezetés és a kuratórium lejárt mandátuma ügyében tárgyalt-e a Mazsihisz a kormánnyal, az elnök elmondta, a választás óta nem nagyon tárgyaltak a magyar kormánnyal, bár több ízben keresték őket. A napokban lesz egy megbeszélés a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyik államtitkárával, jövő héten egy másikkal, Heisler András reméli, végre elindulhatnak azok az operatív megbeszélések, amelyek akár a Páva utcai kérdést is rendezhetik. Sok a megoldandó feladat, a jövőre kell koncentrálni.
A Mazsihisz elnöke megemlítette az Együttélés Házát, ami a most felújítás alatt álló Rumbach utcai zsinagógában lesz. Kérdésre válaszolva megjegyezte, ez nem ellenprojektje lesz a Sorsok Házának, egyszerűen más szemszögből vizsgálja a történelmet, a magyarországi zsidók és nem zsidók együttélését. Nem a Holokausztra koncentrál, hanem azokra az értékekre, amit ez az együttműködés eredményezett.
A hazai antiszemitizmus helyzetét a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) mellett a Mazsihisz is figyeli. A mért adatok között vannak ugyan különbségek az antiszemita cselekmények számát nézve, de Heisler András szerint ennek nincs igazi jelentősége. A Mazsihisz elnöke leszögezte, ma Magyarországon a magyarországi zsidók biztonságban tudnak élni, ezt mindkét szervezet visszaigazolta. A különbség a magyarországi emlékezet-politika és a hatalomgyakorlás módja megítélése között van.
Visszatérve a Sorsok Házára, Heisler András elmondta, a döntést követően összehívta a szervezet vezetőségét. A Mazsihisz által kiadott közleményt vezetőségi döntéssel hozták – amit fontosnak tart egy demokratikus szervezetnél. A Mazsihisz határozott véleménye szerint nincs dolguk sem Schmidt Máriával, sem pedig Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával. Amennyiben a kormány megkeresi a legnagyobb hazai zsidó szervezetet, az más helyzet. A Mazsihisz számára fontos lenne ez a párbeszéd. Arra a kérdésre, hogy az Együttélés Háza mikor nyílik meg, a Mazsihisz elnöke elmondta, az építészeti felújítás várhatóan az év vége felé befejeződik, ezt követi majd a kiállítási installációk elhelyezése, a tervek szerint a jövő év második felében nyílik majd meg ez a multifunkcionális épület.
Ami a két zsidó felekezet, a Mazsihisz és az EMIH kommunikációjának az összehasonlítását illeti, az elnök kifejtette, a két szervezet teljesen más pályán mozog, az EMIH-nek teljesen mások a prioritásai, mások az eszközei, mások a lehetőségei, ahogy a céljai is. A Mazsihisz számára a magyarországi zsidó közösség a fontos, ezért dolgoznak.
