Nagyon rossz a helyzet, de nem félni kell, hanem „csak” lépni kell

Nagyon rossz a helyzet, de nem félni kell, hanem „csak” lépni kell

Ürge-Vorsatz Diána, Nobel-békedíjas klímakutató, a CEU oktatója a globális felmelegedésről, annak hatásairól, valamint az ellene folytatott küzdelemről beszélt.

Egyre súlyosabb következtetéseket vonnak le a globális felmelegedés veszélyei kapcsán, a kutató szerint nekik az a feladatuk, hogy rávegyék a politikusokat, hogy végre lépjenek, tegyenek valamit, majd hozzátette, erre azért van szükség, mert tényleg nagyon rossz a helyzet, de nem félni kell, hanem „csak” lépni kell.

A globális felmelegedés hatásait már ugyanis most érezzük, azaz nem a dédunokáink számára jelenthet ez veszélyt, Ürge-Vorsatz Diána példaként hozta fel, hogy a világban tapasztalható 1 fokos felmelegedés következtében Magyarországon a terméshozamok egytizedével csökkentek. A kutató szerint általában csak a melegről beszélünk, pedig a továbbgyűrűző hatásokat csak most kezdjük el megérten, hiszen eddig nem igazán láttuk, hogy milyen súlyosak az egészségügyi következményei a globális felmelegedésnek. Az idei évben bekövetkezett nagy méhpusztulás egyik oka is ez, ami valóban komoly problémát jelent az emberiség számára. Kínában már emberek ezrei kis ecsetekkel pótolják be a méhek munkáját, így megpróbálva beporozni a növényeket. Ennek kapcsán jegyezte meg a kutató, hogy amikor a nagy szúnyogirtásokat végrehajtják, az nagyon hasznos, de ezen folyamat közben irtják ki az emberek a méheket és más porzó élőlényeket. Ennek következtében nem lesznek pillangók, emiatt meg madarak, így nem lesz, aki kiirtsa a Harlekin katicát, a poloskákat és a folyamat csak folytatódik.

Az egészségügyi problémákat tekintve Ürge-Vorsatz Diána idézett egy cikket a Science magazinból, ahol leírták, csak az Egyesült Államokban megháromszorozódott a kullancsok által okozott fertőzések, többek között a Lyme-kórosok száma, ez is az éghajlatváltozásnak tudható be. Mindezek mellett megjelent a nílusi láz, lehetséges, hogy visszaköltözik a malária az északi vidékekről, ahol az olvadó jég alól vírusok szabadulhatnak fel.

A kutató kérdésre azt válaszolta, az igaz, hogy a jelenlegi amerikai elnök olyan ember, aki nem tartja fontosnak a klímavédelmet, de szerencsére az Egyesült Államok azért sokat tesz a globális felmelegedés ellen, nem országos szinten, hanem a városok, az önkormányzatok, egyes államok, a cégek szintjén. Annak ellenére, hogy Trump elnök a szén és a kőolaj befektetéseket preferálja, az Egyesült Államok energetikai befektetéseinek a háromnegyede a megújuló energiákba irányult. Az a szerencse, hogy az ipar belátja, a jövő technológiája nem az, mint ami a XIX. században volt.

A megújuló energia kapcsán Ürge-Vorsatz Diána szerint ezzel meg lehet állítani a globális felmelegedést, hiszen a klímaváltozás egyik legfőbb oka a fosszlis tüzelőanyagok égetése. Amennyiben ezt sikerül kiküszöbölni, valamint megállítják az erdők kipusztítását, gyakorlatilag meg lehet oldani a helyzetet. A kutató úgy véli, az éghajlatváltozás szempontjából az atomenergia egy jó megoldás, miután nem bocsát ki széndioxidot, de ennek ellenére ezzel kapcsolatban is vannak egyéb kockázati tényezők, amelyek más problémákat vetnek fel. Emiatt is a legbiztosabb, legkevésbé ellentmondásosnak a megújuló energia tűnik – tette hozzá Ürge-Vorsatz Diána. Az különösen fontos – tette hozzá, hogy ezt már nem csak a zöldek „nyomják”, hanem az üzleti szféra is, már Magyarországon is vannak olyan épületek, amelyek egyfajta erőműként működnek és több energiát termelnek, mint amennyit elfogyasztanak. Tudni kell azt is, hogy ilyeneket már régi, rossz, előnytelen épületekből is lehet csinálni.

Összességében azt jegyezte meg az elismert kutató, a globális felmelegedés hatásai sötét képet festenek fel, amennyiben nem teszünk nagyon gyors lépéseket, akkor sokkal súlyosabb helyzettel kell majd szembenézni. Az a baj, hogy még fel sem lehet mérni a hatásokat, Ürge-Vorsatz Diána szerint a tudósok is napról napra döbbennek meg, hogy a legpesszimistább előrejelzéseknél is sokkal rosszabb hatások jönnek. Mindezek ellenére vannak megoldások, ehhez azonban nem kisebb, mint egy új ipari forradalom kell, ami a társadalom alapjaira, az egész szemléletre kiterjed. Véleménye szerint azért ez az ipari forradalom elindult, ehhez már van egyféle politikai akarat is. Még soha nem volt egyszerre annyi vezető államférfi, mint 2015-ben Párizsban, amikor az éghajlatváltozás megoldása miatt összejöttek. Még soha nem volt olyan egyezmény, amit 174 ország kapásból aláírt, köztük olyanok is, mint az olajországok, akiknek ezzel az eddigi jólétüket kellene feladniuk. A megállapodás értelmében ennek az évszázadnak a közepétől már bent kell hagyniuk azt az iszonyatos kőolajvagyon a földben, ami az eddigi életüket biztosította.

A klímakutató szerint, ha minden sikerül, akkor sem lehet a felmelegedést megfordítani, lassítani, sőt megállítani annál inkább, a Kormányközi Klímavédelmi Testület (IPCC), amelynek egyik alelnöke Ürge-Vorsatz Diána a következő hónapban teszi közzé legújabb jelentését, amelyben leírják, lehet-e még a másfél fokos emelkedésen tartani az éghajlatváltozás.