A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

SALVINI AZ ELSŐ MEDITERRÁN POLITIKUS, AKI MEG AKARJA ÁLLÍTANI A MIGRÁNSOKAT

Matteo Salvini olasz belügyminiszter az első mediterrán politikus, aki meg akarja állítani a migránsokat, és ebben Magyarország támogatja – mondta Orbán Viktor kedden Milánóban olasz újságíróknak.

A magyar miniszterelnök azt mondta Salviniről, hogy „ő az én hősöm, sorstársam is, és van néhány tapasztalatom, amit meg tudok vele osztani”. A magyar-olasz kapcsolatokkal kapcsolatban a kormányfő azt mondta, a gazdasági és biztonságpolitikai kapcsolatok jók, de az előző kormányokkal való együttműködés nagyon rossz volt, mert állandóan sértegették a magyarokat.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda – Szecsődi Balázs”MATTEO SALVINI KÜLDETÉSE, HOGY BEBIZONYÍTSA, NEM CSAK SZÁRAZFÖLDÖN, DE A TENGEREN IS MEG LEHET ÁLLÍTANI A BEVÁNDORLÓKAT. EBBEN MAGYARORSZÁG TÁMOGATJA.”

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországot azért támadják, mert bebizonyította, hogy a határokat meg lehet védeni, eközben pedig Brüsszel azt mondta, nem lehet a migránsokat megállítani, ezért be kell őket engedni.

Hozzátette: Matteo Salvini küldetése, hogy bebizonyítsa, nem csak szárazföldön, de a tengeren is meg lehet állítani a bevándorlókat. Ebben Magyarország támogatja, és azt fogja javasolni az olasz belügyminiszternek, hogy „tartson ki”, mert gyalázzák az embert és „borzalmas dolgokat mondanak róla”, de ha kitart, akkor be lehet bizonyítani, hogy meg lehet védeni a határokat.

Orbán Viktor kiemelte: Brüsszel, illetve a németek, franciák, spanyolok politikája arról szól, hogy jobban menedzseljék a migrációt. A V4-ek viszont nem jobban menedzselni, hanem megállítani szeretnék azt.

A már Európában lévő migránsokkal nem az a feladat, hogy szétosszák, hanem az, hogy hazavigyék őket – jelentette ki, hozzátéve: ha szétosztják őket, az azt jelenti, hogy győztek az embercsempészek, és újabb hullámokban érkeznek majd bevándorlók. Csak úgy lehet őket megmenteni a vízbe fulladástól, ha meggyőzik őket, hogy el se induljanak. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha bizonyítékát adják annak, hogy nem tudnak Európába bejutni – fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Az Európai Uniónak (EU) meg kellene hoznia egy fontos döntést: fel kellene gyorsítania a bővítési folyamatot – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hivatalában fogadta Tudor Ulianovschit, a Moldovai Köztársaság külügy- és európai integrációs miniszterét. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány álláspontja szerint az EU akkor tud hosszú távon újra versenyképes lenni, ha képes nem csupán a napi problémákkal foglalkozni, hanem túltekint a horizonton, stratégiai kérdésekben is értelmes döntéseket hoz. Azt mondta, hogy komoly kihívásokkal néz szembe az unió, hiszen a máig megoldatlan migrációs válság párhuzamos társadalmakat, és minden korábbinál súlyosabb terrorfenyegetettséget hozott létre a kontinensen.

Versenyelőnyt jelent a mérsékelt energiaár és a biztonságos energiaellátás a magyar gazdaság számára – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a Budapesti Elektromos Művek 125 éves fennállását ünneplő rendezvényen az ELMŰ-ÉMÁSZ működését a magyar-német kapcsolatok sikeres példájának nevezte. Hozzátette, hogy a vállalat megbízható és felelős partnerként hozzájárul a magyar energetika sikeréhez, kulcsfontosságú hálózatot üzemeltet és fejleszt, a versenypiaci kereskedés mellett 2 millió lakossági ügyfél szolgáltatója, jelentősége ezért túlmutat a piaci szerepvállaláson.

Az utolsó tankönyvcsomagok is megérkeztek kedden az alaprendelésekből az iskolákba – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Közölte: 12,5 millió tankönyv került ki az oktatási intézményekbe kevesebb mint egy hónap alatt. Minden iskola számára biztosítottak a tankönyvek a szeptemberi tanévkezdéshez – hangsúlyozta Rétvári Bence. Hozzátette: a 12,5 millió tankönyvből közel 8,5 millió az állami fejlesztésben kidolgozott kiadvány, a többit magánkiadók adták ki.

Terrorista csoport támogatása miatt emelt vádat egy kurd nemzetiségű férfi és nő ellen a Csongrád Megyei Főügyészség. A férfi és a nő a terrorista szervezetnek minősülő Kurd Munkáspárt tagjaként 2010 és 2015 között harcoló csapatokat segítettek. Irakban mindketten katonai kiképzést kaptak, majd fegyveres szolgálatot teljesítettek a PKK kötelékében. Harcokban nem vettek részt, feladatuk az volt, hogy a Törökországban harcoló és a harcokból visszatérő egységeknek ruhát és élelmiszert szállítsanak. A két vádlott 2015 augusztusában elhatározta, hogy nem szolgálnak tovább, és Irakba szöktek. Házasságkötésüket követően 2016-ban, embercsempészek segítségével Európába indultak, majd 2017. december 6-án a tompai tranzitzónában menedékjogi kérelmet terjesztettek elő. A menekültügyi hatóságok kérelmüket elutasították.

Először végeznek helikopteres parlagfű-felderítést Heves megyében, az egynapos szemlét a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium támogatja – jelentette be a megyei kormányhivatal főigazgatója. Seszták Attila hangsúlyozta: a kormányhivatal a parlagfű elleni hatékony védekezést közérdeknek tekinti, az ellenőrzés évek óta tervszerűen, július 1-jétől október végéig tart. Az eltelt csaknem két hónapban mintegy 33 ezer hektárnyi terület földi szemlézését végezték el. A Készenléti Rendőrség helikopterével egyetlen nap alatt ennek több mint négyszeresét, várhatóan körülbelül 150 ezer hektárnyi területet ellenőriznek.

Szeptember 5-ig lehet jelentkezni a 2018. évi október-novemberi érettségi vizsgákra. Ebben a vizsgaidőszakban az érettségizők rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgát tehetnek; előrehozott vizsgára most nem lehet jelentkezni. Az őszi vizsgaidőszakban a vizsgaszervezésre kijelölt középiskolák és a megyei/fővárosi kormányhivatalok szerveznek érettségi vizsgákat. A vizsgaszervezésre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok listája, valamint a jelentkezés benyújtásához kapcsolódó legfontosabb információk megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján.

A tanévkezdés átlagosan 32 500 forinttal terheli meg egy magyar család kasszáját, ha a hátizsáktól a sportfelszerelésig mindent megvásárolnak a szülők. Az EU-ban – a helyi árakhoz viszonyítva – csak egyetlen országban jelent fájóbb kiadást a tanévkezdés – írja a Napi. hu az e-kereskedelmi cég, a Picodi kutatására hivatkozva. A nemzetközi összehasonlításból pedig az látszik, hogy míg itthon 100 eurót kell fizetni, ennél csak az Egyesült Királyságban (156 eurót), az osztrákoknál (124 euró), Írországban (113 euró), az olaszoknál (109 euró), Szlovéniában (108 euró) kell többet fizetni. De olcsóbb Svédországban is a kezdés, ott csak 88 euró, Spanyolországban, ahol 79 euró, míg a szlovákoknál is csak 76 eurót kell a szülőknek a beiskolázásra áldozniuk.

Pedagógus szakszervezetek vezetőivel találkozott Palkovics László.  A miniszter első alkalommal találkozott az érdekképviseletek új vezetőivel, az eseményen Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke mellett részt vett Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár is. A felek bíznak a konstruktív együttműködésben, az Innovációs és Technológiai Minisztérium számít a szakszervezetek részvételére a szeptemberben megalakuló Szakképzési Innovációs Tanács munkájában is.

Külpolitika:

Benjamin Netanjahu miniszterelnök Likud-pártjának tagjai előtt kijelentette, a következő nemzeti választások célja, hogy 40-re növeljék székeik számát a Knesszetben, bár hangsúlyozta, még nem tudja, erre mikor kerül sor. Netanjahu szerint a Likud jelenlegi 30 székének 35-re növelése az ésszerű cél, de a valódi 40. A közelgő önkormányzati választásokon induló jelöltek egy csoportja előtt beszélve elmondta, a szavazás eredményei “erősíteni fogják a Likud hatalmát az egész országban”. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Likud megtartaná a jelenlegi 30 székét a 120 férőhelyes Knesszetben.

Az Izraeli Védelmi Erők a Határrendőrséggel és a Honvédelmi Minisztérium Polgári Közigazgatásával együttműködve lerombolta egy palesztin terrorista, Mohammed Tarek Juszef otthonát, aki múlt hónapban halálra késelt egy izraeli férfit, Jotám Ovadiát. A művelet során erőszakos lázadások törtek ki, több tucat arab az autógumi égetés mellett kövekkel, Molotov-koktéllal és csőbombákkal dobálta a katonákat. A biztonsági erők tömegoszlató eszközöket vetettek be a lázadók ellen. Sérülés izraeli oldalon nem történt. Az épület lerombolása után Avigdor Liberman védelmi miniszter Twitteren a következőt írta: “Jotám Ovadia megölése után a süvén, adami otthonában azt mondtam az özvegyének és szüleinek, hogy a terrorista háza hamarosan lerombolásra kerül. Tegnap este ez a kör bezárult. Vasököllel fogunk továbbra is harcolni a terror ellen, és folytatjuk az építkezést Adamba és bárhol máshol, ahol megpróbálnak kárt okozni polgárainknak.”

Újraültetik a fákból álló pajzsot, amit felgyújtottak a terroristák. A gázai határon fekvő izraeli településeket védő, a biztonsági rendszer részét képező növénysávok is áldozatául estek a Hámász tüzes papírsárkányainak és gyújtóanyagot hordozó léggömbjeinek. A határsávban évtizedek óta ültetnek védelmező fákat, ezek jelentős része azonban az utóbbi hónapok gyújtogatásaiból eredő tüzek martalékává vált. A Keren Kájemet munkatársai éjt nappallá téve dolgoztak az elmúlt hetekben, hogy csökkentsék a kár mértékét, és mentsék a menthetőt. Eukaliptuszok, fenyőfák és akáciák tucatjai váltak a terroristák által gyújtott tüzek martalékává. Az újabb növények beültetésével azonban meg kell várni az esős időszakot – írta a Jerusalem Post.

Az augusztus elején ismét életbe léptetett amerikai szankciók eltörlését célzó iráni beadvány elvetését sürgette az Egyesült Államok a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság meghallgatásán. Jennifer Newstead, az amerikai kormány képviselője „jogi trükközésnek” nevezte Teherán érvelését, miszerint Washington a büntetőintézkedések újbóli bevezetésével megsértette a két ország közötti, kevéssé ismert 1955-ös barátsági szerződést. „Irán a barátsági szerződés rendelkezéseit próbálja felhasználni olyan jogai érvényesítésére, amelyek állítása szerint egy teljesen más, a bírósági jogorvoslatot kifejezetten kizáró megállapodásból erednek” – hangsúlyozta.

Irán felülkerekedik az ország ellen bevezetett újabb amerikai büntetőintézkedések okozta nehézségeken – jelentette ki az iráni parlamentben Haszan Róháni elnök, akit az országot sújtó komoly gazdasági problémák miatt most első ízben hívtak meghallgatásra a törvényhozás elé. A politikus öt évvel ezelőtti első megválasztása óta most először fordult elő, hogy a törvényhozásba hívták, hogy magyarázatot kérjenek az erőtlen gazdasági növekedés, a növekvő munkanélküliség, az infláció, illetve az üzemanyagárak emelkedésének okára. A Tasnim hírügynökség szerint az iráni elnöknek összességében a képviselők öt kérdésére kellett válaszolnia, de csak a szankciókkal kapcsolatos válaszát fogadták el, a másik négyet elvetették.

Minden eddiginél nagyobb hadgyakorlatára készül Oroszország szeptemberben, Vosztok-2018 fedőnévvel – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. A központi és a keleti katonai körzet csaknem összes lőterén szeptember 11. és 15. között megrendezendő manőverekben csaknem 300 ezer katona – beleértve az egész légideszant haderőt -, 36 ezer harckocsi és páncélozott harci jármű, több mint ezer repülő és helikopter, valamint az Északi és a Csendes-óceáni Flotta vesz részt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban kijelentette: nem kizárt, hogy a hadgyakorlatot Vlagyimir Putyin elnök is megtekinti.

Tűzszünetet kötöttek a líbiai fővárosban a kormányhoz hű biztonsági erők és a velük szemben álló fegyveres milíciák – jelentette be Abdusszalám Ásúr líbiai belügyminiszter. A megállapodást annak hatására kötötték meg, hogy a kormány tripoli biztonsági alakulata elfoglalta a milíciák fővárosi állásait. Az ország déli részében vasárnap óta újra komoly összecsapások zajlottak a nemzetközileg elismert kormány erői és más fegyveres csoportok között. A líbiai egészségügyi minisztérium szerint a harcoknak öt halálos áldozata és harminchárom sebesültje van.

Újabb feljelentés érkezett a Nemzetközi Büntetőbíróságra (ICC) Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök ellen gyilkosság és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Az ötvenoldalas petíciót a Rise Up nevű, emberi jogi aktivistákat és az elnök által 2016-ban meghirdetett drogellenes kampányban meggyilkoltak családtagjait tömörítő csoport nyújtotta be. Azzal vádolják Dutertét, hogy a kábítószeres bűncselekményekkel gyanúsítottak ellen indított véres hadjárat során ezreket gyilkoltak meg kivégzésszerűen bírósági ítélet nélkül. Kiemelik, hogy a Duterte által meghirdetett „drogellenes háború” bírálóit zaklatják a hatóságok.

Afrika gondjait nem lehet a kontinens lakóinak Európába vándorlásával megoldani – jelentette ki a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere. Gerd Müller a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte: „aki falakat és határokat akar építeni, és célja a bevándorlás korlátozása”, annak sokkal nagyobb elkötelezettséggel kell küzdenie azért, hogy fejlődjenek a menekülteket kibocsátó országok. Ebben az ügyben nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió túl keveset tett eddig – hangsúlyozta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége szerint nem változott az amerikai álláspont a román korrupcióellenes harccal kapcsolatban – közölte az Agerpres hírügynökség. Donald L. Caroll, a nagykövetség szóvivője a hírügynökség kérdéseire válaszolva közölte: az Egyesült Államok kormánya nem kommentálja egyes magánszemélyek nyilatkozatait. A romániai korrupcióellenes harccal kapcsolatos amerikai álláspont azt követően vált kérdésessé, hogy nyilvánosságra került egy levél, melyet Rudolph Giuliani, Donald Trump amerikai elnök ügyvédcsapatának a vezetője írt Klaus Iohannis román elnöknek, Viorica Dancila miniszterelnöknek, valamint a parlament két háza elnökeinek. A levélben Giuliani aggodalmának adott hangot a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) túlkapásai miatt, valamint amiatt, hogy az igazságszolgáltatási intézmények több titkos együttműködési szerződést kötöttek a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI). Giuliani az egykori ügyészi tevékenységére is hivatkozva független szakértői bizottság felállítását javasolta az ügyészi túlkapások kivizsgálására, és azt is tanácsolta, hogy részesítsék amnesztiában mindazokat, akiket a titkos megállapodások alkalmazásakor elkövetett túlkapások által helyeztek vád alá és ítéltek el.

A Fancy Bear néven ismert orosz hekkercsoport évekig próbálta feltörni az ortodox keresztény egyházak vezetőinek elektronikus levelezését – írta az AP amerikai hírügynökség. A cikk szerint ennek vélhetően az volt az oka, hogy az ukrán ortodox egyház el akarja ismertetni függetlenségét a moszkvai patriarchátustól. A kijevi törvényhozás áprilisban szavazta meg Petro Porosenko ukrán elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsák el a hivatalos eljárást egy Moszkvától független, saját, egységes ukrán ortodox egyház megteremtésére. Kijev hivatalos kérést nyújtott be I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának, és ebben arra kérte, hogy nyilvánítsa az ukrán ortodox egyházat autokefállá, azaz Moszkvától független, egységes nemzeti ortodox egyházzá.

„Nagyszerűségünket gyengítjük, ha a hazafiasságot összetévesztjük a törzsi vetélkedéssel” – írta a nemzethez intézett posztumusz üzenetében John McCain szenátor. A szenátor közvetlenül a halála előtt vetette papírra gondolatait, amelyeket szoros barátja és két elnökválasztási kampányának menedzsere, Rick Davis olvasott fel Phoenixben, az arizonai szenátus épületében. Amerika legnagyobb erényeiről szólva John McCain azt hangsúlyozta, hogy a patriotizmus és a törzsi rivalizálások összekeverése „a sértődés magvát hinti el és gyűlöletet és erőszakot kelt szerte a világban”. Leszögezte: „meggyengülünk, ha falak mögé rejtőzünk, ahelyett, hogy lebontanánk ezeket, ha kétségeket táplálunk elveink nagyszerűsége iránt, ahelyett, hogy bíznánk mindig változást hozó erejükben”. Az amerikai nép „nem a származás és a rög, hanem az elvek nemzete” – írta a republikánus politikus.

A francia hadsereg egy terrorellenes bevetése során megölték az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nyugat-afrikai ágának egyik vezetőjét Maliban. Az ország északkeleti fekvésű Ménaka régiójában vasárnap végrehajtott műveletben életét vesztette egy további iszlamista, illetve két civil – egy nő és egy fiatal – is. A védelmi tárca Mohamed Ag Almúnerként nevezte meg a szélsőségesek vezetőjét, akit az Iszlám Állam szaharai térségért felelős egyik fő „tisztségviselőjeként” mutatott be. A bevetés alatt megsebesült két további civil és egy szélsőséges is.

Gazdaság:
Július végéig közel 16 ezer start-értékpapírszámlát nyitottak a szülők, a nagyszülők gyerekeiknek, unokáiknak, így már mintegy 160 ezer gyermeknek kamatozik kisebb-nagyobb összeg babakötvényben – nyilatkozta Tállai András. A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: jelenleg 47 milliárd forintja van a jövő generációinak babakötvényben. Hangsúlyozta: az e megtakarítási formánál elérhető kamat túlszárnyalja a bankbetéttel vagy más állampapírral elérhető hozamot.

A makrogazdasági folyamatok kedvezően alakultak az első fél évben, kockázatot jelent ugyanakkor az európai uniós források beérkezésének elhúzódása, valamint a költségvetési szervek kiadásainak túlteljesülése – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az első fél év költségvetési folyamatait értékelő elemzésében. Az összességében kedvező költségvetési folyamatok mellett az első fél évben az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 1420,5 milliárd forint volt,