A BreuerPress és a HetiTV hírei
Aktuális kormányzat ügyekről, valamint az elmúlt időszak nemzetközi találkozóiról is beszélt ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Itt a Heti Tv is feltette kérdéseit a miniszter felé. A Heti Tv a miniszterelnök izraeli látogatása kapcsán megkérdezte, mikor történik lőrelépés a látogatáson is szóba került izraeli magyarok múzeumának Cfátból Hezlijába való költözéséről, ehhez mikor járul hozzá a magyar kormány. Gulyás Gergely elmondta, a múzeum költözéséhez lesz kormánytámogatás, ennek az összege ugyan nem szerepel a költségvetésben, de a kormánynak kell, hogy legyen ennyi mozgástere.
A magyar miniszterelnököt a Jad Vasem Múzeumból távoztában tüntetők fogadták, a Heti Tv szerette volna megtudni, hogy mi volt erről Orbán Viktor véleménye. Gulyás Gergely válaszában kiemelte, akkor találkoztak a tüntetőkkel, amikor az autók elhagyták a múzeumot. Nagyon kevesen voltak az Amnesty International által szervezett demonstráción, a miniszterelnök meg is jegyezte, hogy jobban megtisztelve érezte volna magát, ha többen lettek volna ott. A miniszter egyébként beszámolt arról, hogy a Jad Vasem Múzeumban egy megrendítő megemlékezésen vettek részt a delegáció tagjai.
A nemrégiben megjelent egyik újságcikkel kapcsolatban szerette volna megtudni a kormány véleményét a Heti Tv, mely szerint összevonnák a Sorsok Házát a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központtal (HDKE), amelynek vezetését Schmidt Mária venné át. Annyit jegyzett még meg a Heti Tv, hogy rövidesen lejár a HDKE igazgatójának és kuratóriumának a mandátuma. Valamint az akarta megtudni még a Heti Tv, hogy igaz-e az a hír, hogy a Sorsok Háza és a Salgótarján utcai zsidó temető szomszédságában strand nyílik majd meg. Gulyás Gergely válaszában az mondta, a hírből csak annyi az igaz, hogy valóban lejár az intézmény vezetőjének és kuratóriumának a mandátuma, a többi nem igaz. A miniszter megerősítette, továbbra is abban érdekelt a kormány, hogy egyezség jöjjön létre a magyarországi zsidó szervezetekkel a Sorsok Háza ügyében. A kancelláriaminiszter leszögezte, strand nem lesz a temető és a múzeum szomszédságában.
A Heti Tv szerette volna megtudni, hogy továbbra is a tervek között szerepel, hogy a Miniszterelnökség új épületében kortárs festmények is lógni fognak a falakon. A miniszter röviden annyit válaszolt, hogy ő maga nem foglalkozik művészeti kérdésekkel. Kíváncsi volt a Heti Tv arra is, hogy mit szólt az EU ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök nem találkozott izraeli útja során a Palesztin Nemzeti Hatóság képviselőivel. Gulyás Gergely elmondta, már azért sem jött létre találkozó, mert nem kapott Orbán Viktor meghívást.
A Heti Tv másik kérdésére a miniszter megerősítette a kormány álláspontját, amelyet a külgazdasági és külügyminiszter ismertetett az ENSZ menekültügyi programjából való kilépésről. Gulyás Gergely szerint az, amit az ENSZ illetékesei beterjesztettek, az a migrációt támogató elképzelések sokasága, Magyarország sokáig próbált érvelni ez ellen, végül úgy döntött, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan távozik. Mindezek mellett – szintén a Heti Tv kérdésére – a miniszter elmondta, a magyar kormány eddig is jelentős összegekkel támogatta a közel-keleti keresztényeket, ezt a jövőben is meg fogja tenni.
A közeljövőben megrendezésre kerülő tusványosi programokra bejelentkezett az MSZP is, ennek kapcsán – a Heti Tv felvetésére – a miniszter megemlítette, bár nem tud a szervezők szándékáról, de biztosan szívesen látják ott a vendégeket.
A Heti Tv megkérdezte, a jelenleg a Vértanúk terén lévő Nagy Imre szobor kapcsán, hogy várhatóak-e esetleg csoportos szoborköltöztetések. Gulyás Gergely megerősítette, nem kerül rosszabb helyre Nagy Imre szobra a Jászai Mari térre. Példaként hozta fel a Kossuth téri József Attila szobrot, amelyet a téren belül költöztettek át és most egy sokkal méltóbb helyen látható. Az esetleges szoborköltöztetések kapcsán a miniszter elmondta, ezekről az országgyűlésnek a joga dönteni.
A kormányüléseken történtekről beszámolva Gulyás elmondta: az ország vezetésének célja, hogy a biztos növekedés – mint a hosszú távú siker titka – folytatódjon. Cél az is, hogy a visegrádi régió kétszer úgy tudjon növekedni, mint az európai régió átlagos növekedése. Közel vagyunk ehhez és a jövő évi költségvetés – amely a biztonságos növekedés költségvetése – ezt szolgálja – emelte ki. Gulyás Gergely hozzátette: a magyar költségvetés stabil, azonban „a nemzetközi környezetben látunk kockázatokat”, ilyen az eurozóna általános eladósodottsága, az Egyesült Államokkal kialakult, élesedő kereskedelmi háború, illetve az Ukrajnában zajló háború.
Növekedni fog a jövőben családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összege az ötezer főnél kisebb településeken, a kormány ott a használt ingatlanok esetében is jelentős növelést tervez – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hangsúlyozta: a kabinet célja, hogy a falusi létforma népszerűvé váljon, és ne járjon az életszínvonal csökkenésével az, ha valaki vidékre költözik. Az épülő házak esetében kedvezmény jár majd a tájegységbe illeszkedő építkezések után – sorolta a várható változásokat, hozzátéve: még ebben a parlamenti ciklusban program indul a kultúra fejlesztésére, játszóterek, sportpályák kialakítására.
Tovább csökkent a Jobbik tábora és az MSZP új elnökkel sem tudta növelni támogatottságát – egyebek mellett ez olvasható ki a Nézőpont Intézet legutóbbi közvélemény-kutatásából. A Jobbik az áprilisi választásokat követően hónapról hónapra veszít népszerűségéből, a Sneider Tamás elnökölte formációra újabb 1 százalékponttal kevesebben szavaznának. 20 százalékról 17 százalékra csökkent a párt népszerűsége. A Toroczkai László vezetésével júniusban megalakult Mi Hazánk Mozgalom a választókorú népesség 1 százalékát tudhatja maga mögött, és egy esetleges „most vasárnapi” választáson is ehhez hasonló eredményt érne el. A legvalószínűbb listás választási eredményekre – a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciájára – vonatkozó becslés szerint Fidesz-KDNP 55 százalékot szerezne egy esetleges voksoláson, amely szintén megegyezik az előző hónapi értékkel. Továbbra is 9 százalék az MSZP és a Párbeszéd közös listájának támogatottsága, az elnökváltás tehát nem segítette hozzá a pártszövetséget a 10 százalékos küszöb átlépéséhez. A DK támogatottsága egy százalékpontot erősödve 6, az LMP-é pedig ugyanennyit gyengülve 5 százalékos.
A Főmterv készítheti elő a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötését, nettó 2 milliárd 26 millió forintért, az összeg magában foglalja a rákoskeresztúri szárnyvonal előkészítését is. A nyílt közbeszerzés eredményét az ajánlatkérő BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben – írja a Napi.hu. Az előzetes tervek szerint a Rákoskeresztúr Városközpontból 25 perc alatt lehetne a Deák térre érni, a mostani egy órás utazási idő helyett. Az egyedüli és egyben nyertes ajánlattevőnek foglalkoznia kell a fővárosi és a kerületi szabályzatokkal, össze kell állítania a telekalakítási vázrajzokat. Végül pedig elő kell készítenie a fővárosi és kerületi szabályozási terveket, hogy azokról dönteni tudjanak az önkormányzatok.
Havonta éri fizikai támadás a BKV járművezetőit, évente tucatnyinál több sofőrt bántalmaznak – írja a Magyar Idők. A lap kiemeli, hogy a járművek többsége zárt vezetőfülkével rendelkezik, és folyamatban van a még nyitottak átalakítása is, de az inzultusok többsége a végállomásokon és a peronon történik. Legutóbb szombaton, Zuglóban bántalmaztak egy trolivezetőt, aki felszólította a járművön dohányzó férfit, hogy szálljon le, ő azonban a vita hevében a nála lévő késsel megsértette a sofőr jobb karját.
A Népszavában arról lehet olvasni, hogy a nyári szünet alatt a magyar államkincstár több mint 200 kistelepülésre is három millió forintos bírságot szabott ki, miután 2015-ben és 2016-ban nem, vagy késve jelentették be az újonnan beszerzett falubuszuk rendszámát. Köteles László, Komlóska polgármestere a lapnak azt mondta, egy ekkora bírság hatalmas teher egy észak-borsodi kis falunak.
Fónagy János parlamenti államtitkár a magyar zsidóság országépítő szerepét méltatta legutóbbi felszólalásában Balázs Mórnak, a budapesti tömegközlekedés nagy fejlesztőjének, a kisföldalatti, a kontinens első metróvonala „megalkotójának” példáján keresztül, akinek a Kozma utcai temetőben lévő sírhelyét a Fővárosi Közgyűlés támogatásával újította fel a Mazsihisz. Fónagy János Heisler Andrásnak a felújított emlékhely átadásán mondott beszédét idézte hosszan parlamenti felszólalásában.
Külpolitika:
Segítséget ajánlott a migrációval kapcsolatos nehézségek kezelésében Orbán Viktor miniszterelnök Montenegrónak Podgoricában, a Dusko Markovic montenegrói kormányfővel folytatott megbeszélés utáni közös tájékoztatón. A kormányfő hangsúlyozta: amikor Montenegró a saját határait védi, Magyarországot és az egész Európai Uniót is védi. Jelezte, Magyarország egy „identitásvédő álláspontot” foglal el. Orbán Viktor azt is mondta, hogy a migráció ügyében az egyetlen siker a balkáni útvonal lezárása volt, ami Magyarország nevéhez fűződik. A balkáni útvonalat lezárva kell tartani, és minden balkáni országot meg kell védeni – jelentette ki. Dusko Markovic köszönetet mondott Orbán Viktornak a határvédelemben nyújtott segítségért, és megjegyezte – bár most még nem kell, de -, előfordulhat, hogy szükség lesz a drótkerítésre is.
Izrael lelőtt egy szíriai vadászgépet a Golán-fennsík felett. Az izraeli hadsereg szóvivőjének közlése szerint a Szuhoj gyártmányú vadászrepülő két kilométer mélyen berepült Izrael területére. Az izraeli légierő követte, majd két Patriot gyártmányú amerikai rakétával lelőtte. A vadászrepülő Szíria területén, a Jarmuk folyó völgyében zuhant le. A döntést a szíriai vadászrepülő kilövéséről egy perc és húsz másodperc alatt hozták meg, miután már nyolcszáz métert megtett izraeli terület fölött, és amikor a Patriot rakéta elérte, már ismét Szíria fölött repült. A két pilótának sikerült időben katapultálnia, és szíriai területen értek földet. Az izraeli hadsereg légvédelmi egységei kedd reggel óta a Szírián belül zajló légi hadműveletek fokozódását észlelték, és minden eshetőségre felkészültek, hogy megvédjék az 1974-ben elfogadott tűzszüneti vonalakat Izrael és Szíria között.
Izrael újra megindította a Gázai övezetbe irányuló üzemanyag-szállítást az övezet teherforgalmi átkelőhelyénél, Kerem Salomnál. Az üzemanyagok Gázába szállításának tilalmát egy hét után oldották fel, Avigdor Liberman védelmi miniszter utasítására. Az elmúlt egy hétben csak a gyógyszerek és élelmiszer beszállítását engedélyezték az izraeli hatóságok. Az egyéb árucikkek Gázába szállítását két hete állította le Benjámin Netanjahu miniszterelnök, válaszul a Gázai övezetből a szomszédos izraeli területekre irányított, tüzeket okozó szerkezetekre, papírsárkányokra, léggömbökre. Avigdor Liberman minisztériumának közleménye szerint azért oldották fel csak részlegesen az áruszállítási tilalmat, mert a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista szervezet, a Hamász sem állította le teljesen a gyújtogatást, hanem csak csökkentette annak mértékét.
Izrael elutasította az orosz javaslatot, miszerint az iráni erőket Szíriában 100 kilométerre vonnák vissza Izrael északi határától, nyilatkozta egy magas rangú izraeli tisztviselő Szergej Lavrov és Benjamin Netanjahu miniszterelnök találkozója után Jeruzsálemben. Izrael ragaszkodik ahhoz a követeléséhez, hogy Irán ne vethesse meg a lábát katonailag Szíriában, hangsúlyozta a tisztviselő. Izrael arra törekszik továbbá, hogy minden hosszú hatótávolságú rakétát távolítsanak el a háború sújtotta országból, és minden precíziós rakétát előállító üzem kerüljön bezárásra. Valamint Jeruzsálem megkérte Moszkvát, hogy biztosítsa a fent említett fegyvereket védő összes légvédelmi rendszer kivonását Szíriából. Végül Izrael kérte a Szíria és Libanon közötti, valamint a Szíria és Irak közötti határátkelőhelyek lezárását az iráni fegyverek Szíriába történő csempészésének megakadályozására.
A Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet egyik vezető tagja Palesztina megtisztítására szólított beszédében a “zsidók mocskától” és megígérte, hogy ez 2022-ig meg is történik. Az Al-Dzsazíra által sugárzott július 12-i videóban a korábbi Hamász belügyminiszter, Fathi Hammad azt mondta: “Nagy várakozással tekintünk két fontos dologra, ami a közel jövőben be fog következni.” a Middle-East Media Research Institute fordítása szerint. Az első “Palesztina megtisztítása a zsidók mocskától és gyökerestől való kiírtásuk”, ígérete szerint ez rövidesen bekövetkezik: “Négy év, testvéreim … 2022-ig megszabadulunk tőlük”. A második cél pedig egy iszlám kalifátus létrehozása, “miután a nemzet kigyógyult a rákos megbetegedéséből – a zsidókból.” Hamed beszéde egy nappal az előtt hangzott el, hogy gázai terroristák gránátot dobtak egy izraeli tisztre, és egy 15 éves fiút lelőttek az izraeli katonák a határ menti tüntetések során. Hammad a péntekenként tartott “visszatérés menete” tiltakozásokat Izrael ellen békésnek írta le.
Már hatvan fölé emelkedett a görögországi erdőtüzek áldozatainak száma. A konzuli szolgálat figyelmeztetést adott ki a magyar turistáknak. Újabb holttestekre bukkantak a tengerparton lévő Mati városában, így már legkevesebb hatvan halottja van a hétfő óta tomboló erdőtüzeknek Görögországban. Többen a tenger felé próbáltak menekülni, de a tűz fogságába kerültek. Egyelőre több mint 150 sérültről tudnak. Attika egész területére rendkívüli állapotot hirdettek. Több mint hatszáz tűzoltó háromszáz járművel vesz részt a lángok megfékezésében. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök háromnapos nemzeti gyászt hirdetett ki. Több mint 700 embert menekített ki a partiőrség, de még mindig családok tucatjai várják, hogy ők is sorra kerüljenek. Sokan úszva, vagy kis halászhajókon próbáltak elmenekülni a tűz elől – közölte a Euronews. Azokon a településeken, amelyeken a tűz még nem zárta el az utakat, buszokkal evakuálják a lakosságot. Panosz Szkurletisz belügyminiszter nemzeti tragédiának és bibliai csapásnak nevezte az eseményeket. A konzuli szolgálat tájékoztatása szerint magyar áldozatról nem tudni. A magyar konzuli szolgálat folyamatos kapcsolatban áll a görög hatóságokkal, legutóbbi tájékoztatásuk szerint a tűzvésznek nincs magyar érintettje – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Törökország nem csatlakozik az Irán elleni amerikai szankciókhoz – mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Cavusoglu elmondta: a múlt héten az amerikai külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium küldöttsége tárgyalt Ankarában az Irán elleni szankciókról, de a török fél közölte, hogy nem vesz részt a megtorló intézkedésekben. A török politikus hangsúlyozta, hogy Törökország olajat vásárol Teherántól, méghozzá kedvező feltételek mellett. Az Egyesült Államok „a távolból beszél”, amihez Ankara nem tud igazodni. Törökország Iránnal kapcsolatban nem köteles alkalmazkodni egyetlen más ország intézkedéseihez sem – mondta.
Migránsonként hatezer euró összegű pénzügyi támogatást nyújtana az Európai Unió az úgynevezett ellenőrzött központok létesítését vállaló tagállamok számára, és teljes mértékben fedezné e központok infrastrukturális és működési költségeit – derül ki az Európai Bizottságnak a migrációs válság kezelését célzó javaslataiból. A migránsok földközi-tengeri mentésére és az ellenőrzött központokra vonatkozó bizottsági javaslatok elsődleges célja az lenne, hogy javítsák a nemzetközi védelemre szoruló menekültek megkülönböztetését az EU-ban való tartózkodásra nem jogosult, illegális migránsoktól, s felgyorsítsák ez utóbbiak visszaküldését.
Több egymást követő robbanás rázta meg az afgán fővárost, Kabult kedden, a detonációkat szemtanúk szerint rakéták becsapódása okozta. A Hszinhua kínai hírügynökség úgy tudja, hogy öt rakéta csapódott be a fővárosban és környékén, amelyet állítólag a tálib lázadók lőttek ki. Az egyik egy lakóépületet talált el a Kabul nyugati részén található Afsar-i-Szelo körzetben, a többi egy közeli hegyoldalba csapódott – mondta el Ahmad Fahim szemtanú. A támadásban hárman megsebesültek, őket kórházba szállították. Az érintett térségben található a Vörös Félhold segélyszervezet irodája, a Kabuli Rendőrakadémia épülete, illetve több katonai és kormányzati épület. A Reuters hírügynökség három robbanásról és négy sebesültről számolt be, a dpa német hírügynökség szemtanúi szerint pedig nyolc rakéta csapódott be a térségben. Egyelőre senki sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként.
1961 óta nem tapasztalt szárazság és hőhullám sújtja Nagy-Britanniát, az ország egyes részein éjszaka sem csökken a hőmérséklet a nyári nappalokon amúgy megszokott 21-24 Celsius-fok alá, a lakosságot pedig figyelmeztették: kerüljék a napsütést, főleg a délelőtt 11 és a délután 3 közötti órákban. Keddi előrejelzések szerint a hőség csütörtökön vagy pénteken 35 fok felett tetőzhet. A szigetországban a hétfői volt az év eddigi legmelegebb napja, a Suffolk grófságbeli Santon Downhamben 33,3 fokot mértek. Anglia középső és délkeleti területeinek nagy részén a második legerősebb, narancsfokú riasztás van érvényben. Az országban sok helyen 54 napja nem volt számottevő csapadék, a Suffolk megyei Bury St Edmunds környékén pedig már 48 napja egyáltalán nem esett eső. A csapadékmennyiség rendszerint ötszöröse a mostaninak – közölte a meteorológiai hivatal, hozzátéve, hogy Anglia egyes részein pedig csak a megszokott csapadékmennyiség hat százalékát mérték a nyár eddigi szakaszában. A július 16-át megelőző hat hétben mindössze 47 milliméter csapadék hullott az Egyesült Királyságban kedden közzétett adatok szerint.
A délkelet-európai országokban, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Macedóniában és Szerbiában átlagban 30 fegyver jut száz lakosra, ami 15 százalékkal van a világátlag felett – közölte a NIN című szerb hetilap legfrissebb számában a kézifegyverek elterjedését kutató belgrádi központ összesítésére hivatkozva. A vizsgálat szerint egyes országokban a fegyverek 75 százaléka van az állampolgárok birtokában, a többivel a rendőrség és a katonaság rendelkezik. A régióban félmillió és 1,6 millió közé tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek rendelkeznek lőfegyverrel, legtöbb esetben fegyvertartási engedély nélkül. Ebben a tekintetben Szerbia és Montenegró vezet a térségben, ott száz lakosra átlagban 40 könnyűfegyver jut. Csak Szerbiában illegálisan 1,5 millió, míg legálisan 1,1 millió lőfegyver van a polgárok birtokában – tették hozzá.
Nyolcvanan vesztették életüket, és mintegy 35 ezren kerültek kórházba a hőség miatt Japánban az elmúlt három hétben a kedden közzétett hivatalos adatok szerint. Csak az elmúlt héten 65-en estek áldozatul a hőségnek, amely helyenként még árnyékban is meghaladta a 35 Celsius fokot – közölte a katasztrófavédelem. Az azt megelőző két hétben 15-en haltak meg. Az áldozatok többsége idős ember volt. Több térségben példátlan a forróság – hívta fel a figyelmet Takekava Motoaki, a japán meteorológiai szolgálat egyik munkatársa. „Természeti katasztrófáról beszélhetünk” – tette hozzá.
Gazdaság:
Jelentősen bővült a forgalom májusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, illetve a nem élelmiszer, valamint az üzemanyag-kiskereskedelemben is, azaz az ágazat minden szegmensében – mondta Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva. A KSH legfrissebb közlése szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 7,1, naptárhatástól megtisztítva 7,7 százalékkal haladta meg májusban az előző év azonos időszakit. A helyettes államtitkár hozzátette, a kiskereskedelmi forgalom bővülése 59 hónapja folyamatos, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek piacán 4 és fél éve tart a növekedés. Pomázi Gyula szerint mindez a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének köszönhető, hiszen ezáltal egyre több pénz marad a családoknál, amit fogyasztásra tudnak fordítani. Vélhetően ez a tendencia a következő időszakban is érezteti hatását – mondta.
A Magyar Idők arról közöl cikket, hogy a balatoni térség 2020-ig összesen 365 milliárd forintnyi állami támogatásban részesülhet. Ebből turisztikai fejlesztésekre 26 milliárd forintot, vízminőség-védelemre 38 milliárdot, illetve közlekedés-korszerűsítésre 122 milliárdot, míg területfejlesztésre 29 milliárd forintot fordíthat a Balaton Fejlesztési Tanács siófoki munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
A Pénzcentrum arról készített összeállítást, hogy mely bankjegyeket hamisítják leginkább. A portál kiemeli, hogy a hamisítványok többsége a magasabb értékű címletek, főként a 10 000 és 20 000 forintos bankjegyek közül került ki, ám míg 2016-ban, a húszezresek voltak népszerűek, addig tavaly már inkább a tízezreseket sokszorozták illegálisan. Az elmúlt években a hamisítási módszerek nem változtak, továbbra is az irodai sokszorosító eszközök (színes fénymásolók, nyomtatók) használata jellemző.
Könnyű:
Összefügghet a globális felmelegedés és az öngyilkosságok arányának növekedése Mexikóban és az Egyesült Államokban egy friss kutatás szerint. A melegebb éghajlat tízezrekkel több öngyilkosságot eredményezhet 2050-re a két országban, ha a globális felmelegedést nem sikerül megfékezni – következtettek a kutatók, akik több évtized hőmérsékleti adatait vetették össze amerikai és mexikói megyék öngyilkossági rátáival. Azt állapították meg, hogy a melegebb idő és az öngyilkossági ráták emelkedése összefügg. „A melegebb idő nyilvánvalóan nem az egyetlen, de nem is legfontosabb kockázati tényezője az öngyilkosságnak. Kutatásunk azonban arra utal, hogy a felmelegedésnek meglepően nagy a hatása az öngyilkosság kockázatára, ez pedig fontos a mentális betegségek jobb megértése szempontjából és azért is, hogy megtudjuk, mi várható, ha a hőmérséklet tovább nő” – írta közleményében Marshall Burke, a Stanford Egyetem közgazdásza. Az adatok elemzése alapján a havi átlaghőmérséklet egy Celsius-fokos emelkedése 0,7 százalékos növekedést mutatott az öngyilkosságok arányában az Egyesült Államokban és 2,1 százalékos növekedést Mexikóban.
