hírlevél 18-05-10 Alföldi – Tausz baba, Ros hódes sziván, Élet menete, KO – egyenesen, stb
|
||
Kedves Barátaink!
—- hagyomány
Befejezés és elkezdés folyamatos váltakozása jellemzi a zsidó vallási és közösségi tudatot.
És ennek a középpontjában áll Mózes 3. könyve, amit szombaton reggel fejezünk be.
Az egész – törvényekkel átszőtt – könyv lényege egy szóban: „együttélés”.
Hogyan élj együtt emberrel, állattal, növénnyel.
Baráttal, felebaráttal és ellenséggel.
És ezt a rendszer lett az alapja a keresztény és a muszlim erkölcsnek, és ezáltal az európai (és persze az amerikai) társadalomnak is.
A kultúrának, életigenlésnek, szenzitivitásnak, filantrópiának, stb.
Isten átadta a saját lelke egy leheletét az embernek, hogy az éljen, sőt fejlődjön, pallérozza önmagát.
Nem lehet stagnálni, mert az azt jelenti, hogy mindenki elmegy mellettünk.
A zsidó hagyomány szentül hisz abban, hogy a lelki folyamatok, mint fogaskerék kapcsolódnak a közösségi élményhez.
Ha végignézzük az emberiség és magának az embernek életét, akkor egyértelműen látjuk, hogy a kisgyermek szimpla érdekek mentén viszonyul édesanyjához, a táplálékforráshoz. Ez a érdekből fakadó kapcsolódás évek múltán enyhül, majd szeretve elengedés lép fel.
Pontosan ilyen az ember története. Ádámtól, Noén keresztül Ábrahámig majd Mózesig.
A teremtett és gyenge ember életének középpontjában önnönmaga áll, és úgy próbálja rendezni az életet önmaga körül, hogy a tetteinek esszenciája egyértelműen és kézzelfoghatóan a saját magáról szól.
„Mi jó ebben nekem?” kérdés kijelentéssé laposodik. „Ez jó nekem…”
És akkor lép be a képbe a Tóra és a hetiszakasz, illetve az egész harmadik könyv: a “jutalom és büntetés” rendszere és ez mind az „együttélés” alá rendelve.
Az ember – alap, vagy akár ösztön szinten is – befolyásolható és formálható. Tudatosan le tud mondani a fajfenntartás alap ösztöneiről. Tudatosan tud böjtölni, aszkéta lenni, stb.
Mit mond a Tóra? „Ha megtartod a törvényeimet” – így mondja az Örökkévaló, akkor csupa-csupa jó dolog fog történni veled. Békességet, ételt, italt, egészséget, földet, és minden jót adok azon a földön.
Ám ha nem, akkor büntetés és csapás követi egész életedet. Olyan trauma, ami nemzetékekig kihat.
A recept túl egyszerű, de mégis valóságos, hiszen így lettünk teremtve. A bármi rossztól való félelem féken tudja tartani az önző ösztönöket. És a rossz, az nem biztos, hogy a jelen pillanat fájdalma, hanem lehet akár generációs hatása is.
A jelen társadalma ez alapján épül fel. Ha átléped a határt, börtönbe zárlak és nem láthatod a gyermekedet és még internet se lesz.
Ha még rosszabbat csinálsz, azaz elveszed a másik életét, akkor a bíróság elveszi a tiédet is.
A rettegés elrettentő szerepet kap az életünkben.
És ezzel szemben a nyugodt élet vágya is, ami az alapvető szeretés és szerethetőség korlátlan lehetőségét hordozza magában.
A „jutalom és büntetés elve” a mai napig átszövi az életünket. a gyerekneveléstől a felnőtté válás és a közösség kialakulásának és fejlődésének szinte minden területén.
Azaz semmit sem változott a helyzet a Tórától napjainkig, ám ez nem azt jelenti, hogy ez milyen archaikus gondolatmenet, hanem pont ellentéte: milyen tökéletes..
Oly sokszor idézem az atyák mondásainak egyik legemberibb (legistenibb) mondatát: „Ejzehu gibor?” ki a hős? Az az ember, aki képes a saját emberi ösztöneit megfékezni a hathatós és áldásos együttélés érdekében.
Ez egy olyan projekt, amire azt mondják manapság: „lifelong learning”, azaz az élethossziglan tartó tanulás paradigmája, ez zsidósan úgy hangzana „lifelong jewish”, élethossziglan tartó zsidó élmény megélése, tudatosan és szeretve. Minden pillanatban…
Azaz légy zsidó, gondolkozz, mint zsidó, válassz mint zsidó és élj a világgel együtt, mint zsidó!
Ezzel kívánok Alföldi Nórinak és Tausz Gábornak sok-sok boldog élményt a csütörtökön megszületett kislányuk, Eliza nevelgetésében! Mázl tov!
—– sábát —
hetiszakasz: Behár – Behukotáj (befejezzük Mózes 3. könyvét)
sábát: 19:50 – 21:04
rajzfilmek:
behár: