A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei

Belpolitika:

Az embereket szolgává tevő uralkodás helyett az embereket szolgáló kormányzást ígért választási győzelmük esetére Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, amikor bemutatta árnyékkormányának tagjait. Mint mondta, olyan világos értékrenddel bíró, de pártoktól független személyeket választott a csapatba, akik már sokat tettek saját szakterületükön az országért, hangsúlyozva, hogy a hódmezővásárhelyi választás eredménye megmutatta, az emberek mást akarnak, és nemet mondtak az elmúlt nyolc év politikájára. Az eseményen Komáromi Zoltánt az egészségügyi, Daróczi Gábort az oktatási, Hegyesiné Orsós Évát a szociális, Mellár Tamást a pénzügyi, Andor Lászlót a foglalkoztatásügyi, Ámon Adát a környezetügyi, Wittinghof Tamást pedig az önkormányzati ügyekért felelős tárca miniszter-várományosaként mutatták be.

A magyar kormány támogatja a szíriai keresztények hazatérését, ennek érdekében jött létre az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság az Emberi Erőforrások Minisztériumában – mondta Hölvényi György, a Fidesz-KDNP EP-képviselője.  „Ami Szíriában és a Közel-Keleten történik, az botrány, népcsoportok, keresztény közösségek kerültek végveszélybe” – jelentette ki, hozzátéve: az elmúlt hónapokig a teljes kiszolgáltatottság volt jellemző. Szerinte most „valamiféle stabilitás” van, Magyarország ezeken a területeken tud segíteni, egyebek között a segélyszervezetek munkájának összehangolásával – mondta.

A Fidesz alelnöke szerint azok támadják és próbálják hitelteleníteni a téli rezsicsökkentést, akik kormányon nemhogy nem csökkentették, hanem folyamatosan emelték a rezsit. Németh Szilárd kifejtette: a szocialisták 2002-es hatalomra kerülésük előtt azt ígérték, nem lesz gázáremelés, majd kormányon 15-ször emelték – háromszorosára növelve ezzel – a gáz árát. Ebben az időszakban az embereknek keresetük jelentős részét kellett rezsiköltségekre fordítani, emiatt pedig több mint 58 milliárd forint tartozást halmozott fel a lakosság – mondta a kormánypárti országgyűlési képviselő. Hozzátette azt is, 2008 és 2010 között, annak ellenére, hogy a gáz világpiaci ára csökkent, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok folyamatosan engedélyt adtak az akkor még külföldi energiaszolgáltatóknak a lakossági gázár emelésére.

Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője magyarázatot követelt Romániától Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja kitiltása miatt. A kormánypárti politikus a székely szabadság napja alkalmából a budapesti Hősök terén tartott rendezvényen kijelentette, elfogadhatatlannak tartják és tiltakoznak a tanács képviselőjének kitiltása miatt. Németh Zsolt örvendetesnek nevezte a magyar-román kapcsolatok enyhülését, ugyanakkor hangsúlyozta, a székely zászlók szabad használatának lehetőségét továbbra is kiemelten kezelik a kétoldalú tárgyalásokon, hasonlóan ahhoz az autonómiatörekvéshez, amit a magyarság és a székelység megmaradásának zálogának tartanak.

A korábban az ellenzéki pártok megegyezését sürgető LMP most azzal állt elő, csak akkor hajlandó megfontolni a jelöltjei visszaléptetését az egyes választókerületekben, ha azok az ellenzéki pártok, amelyek mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet állítanak (MSZP-P, DK, Jobbik), megegyeznek a visszaléptetésekről. Március 19 után a tárgyalásokat lezártnak fogja tekinteni. Ha pedig időközben mégis megszületik valamilyen megállapodás, rendkívüli kongresszust fog tartani a párt.

Már készül a bűnpártolás miatt teendő feljelentés Polt Péter legfőbb ügyész ellen, aki „nem vádhatóságot, hanem védhatóságot vezet, amely megvédi a fideszes politikusokat a börtöntől” – mondta Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke. Nyolc éve arról szólnak a hírek Magyarországon, hogy fideszes politikusok, oligarchák, vejek, rokonok lopják szét az országot, ennek ellenére egyiküket sem láttuk bilincsben és vezetőszáron, ez pedig Polt Péter volt fideszes politikus, jelenlegi legfőbb ügyész érdeme – fogalmazott. A DK szerint a választások után, „az új kormány megalakulásának első 12 órájában le kell váltani a legfőbb ügyészt, hogy az immáron független ügyészségen megkezdődhessenek a vádemelések az eltussolt fideszes ügyekben” – mondta.

Márciusi kiáltvány az ellenzéki pártokhoz címmel 12 pontos nyilatkozatot tett közzé az Együtt, amelyben minden ellenzéki pártot arra szólítanak fel, hogy egymás kiszorítása helyett működjenek együtt a Fidesz legyőzése érdekében − jelentette be Juhász Péter pártelnök, aki szerint nemcsak tettetni kell az együttműködést, hanem cselekedni is kell érte. Az Együtt minden egyes ellenzéki székházára kifüggeszti a nyilatkozatot. Juhász Péter arról is beszélt, nem az Együtt lesz az akadálya annak, hogy az ellenzéki koordinációban a Jobbik is részt vegyen. Ehhez azonban első lépésben meg kell tudnia egyeznie a demokratikus ellenzéki pártoknak, mert ha ők nem képesek erre, akkor a Jobbikkal sincs esély koordinációra.

Bokros Lajos pártja, a Modern Magyarország Mozgalom, amely 15 egyéni jelöltet állított az április 8-i választásra közleményt adott ki arról, hogy „a nyilvántartásba vett bármelyik jelöltjét hajlandó visszavonni annak érdekében, hogy mind a 106 egyéni választókerületben a legesélyesebb jelöltre lehessen szavazni az önkényuralom jelöltjével szemben.” A párt szerint a mostani választási rendszerben a demokratikus ellenzéknek csak akkor van esélye győzni, ha egyetlen közös jelöltet indít. A párt azt is közölte: a legesélyesebb ellenzéki jelölt megtalálása és közös kiválasztása érdekében „nyitott a tárgyalásra és egyeztetésre a demokratikus ellenzéki pártok bármelyikével”.

A Fidesz-KDNP pártszövetség támogatottsága mind a teljes népesség körében, mind a biztos szavazó pártválasztók körében csökkent a januári adatokhoz képest – derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amelyet az atv.hu közölt. Egy hónappal ezelőtt a kormánypártok a teljes népesség körében 33, a biztos szavazó pártválasztóknál 40 százalékon álltak, de februárban támogatottságuk az előző csoportban 31-re, míg az utóbbiban 36 százalékra esett vissza. Ami a többi pártot illeti, a biztos szavazó pártválasztók körében, a Jobbik támogatottsága a januári 17 százalékról 19-re emelkedett, a DK az egy hónappal ezelőtt mért 12 százalék után 13 százalékon áll, az MSZP-Párbeszédet a januári 10 százalékához képest február végén 13 százaléka támogatná, az LMP 6 százalékról 8 százalékra nőtt, az Együtt 3 százalékról 1 százalékra esett vissza. Az IDEA Intézet februári kutatása szerint a megkérdezettek 15 százaléka egyáltalán nem követi a zajló választási kampányt, viszont 40 százalék azok aránya, akik viszont nagyon.

Nem csak a parlamentbe jutás a tétje az áprilisi országgyűlési választásnak: a kisebb pártoknak azért is fontos a megmérettetés, mert csak akkor kaphatnak állami támogatást a következő négy évben, ha legalább egyszázalékos eredményt sikerül elérniük. A pártok „létén”, valamint az országgyűlési mandátum megszerzésén túl azért is fontos az áprilisi parlamenti választás, mert – ugyancsak a párttörvény alapján – a pártok állami költségvetési támogatásra jogosultak. A törvény szerint az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát – egyenlő arányban – az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerző pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely nem szerzi meg a szavazáson részt vett választók szavazatának 1 százalékát.

Külpolitika:

Egyelőre nem sikerült megoldani az izraeli kormánykoalíció eddigi legsúlyosabb válságát, s a helyi médiában megszólaló szakértők egyre valószínűbbnek tartják, hogy Mose Kahlón pénzügyminiszter jövő hét végéig szabott ultimátumának lejártáig Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya feloszlatásáról és előrehozott választások kiírásáról dönt. A válságot az ultraortodox pártok bejelentése váltotta ki egy héttel ezelőtt, miszerint csak akkor szavazzák meg a 2019-es költségvetést, ha cserébe a koalíciós többség a kneszetben elfogadtatja az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését biztosító törvényt. Előzőleg Mose Kahlón közölte, hogy ha a parlament jövő csütörtökön záruló téli ülésszakán nem sikerül megszavaztatnia a jövő évi büdzsét – amely gazdasági könnyítéseket tartalmaz középosztályi centrista szavazóbázisa számára -, akkor kivonul a kormányból, amely pártja nélkül összeomlik.

Avigdor Liberman védelmi miniszter Twitter-üzenetével tovább élezte a koalíciós válságot, ugyanis hangsúlyozta, hogy számára fontosabbak az elvi politikai kérdések az esetleges gyakorlati politikai haszonnál, ami a jelenlegi helyzetre lefordítva azt jelenti, hogy nem hajlandó engedményekre a vallásosokkal szemben, hiszen pártja, a Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk) elsősorban orosz ajkú jobboldali szavazóit vallásellenességük különíti el a Likud párt vagy a Naftali Bennet vezette HaBájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt szavazóbázisától, vagyis ezzel a kérdéssel tudja magához kötni őket. Benjámin Netanjahu számára azonban jelenleg igen kedvező lehet az új választások bejelentése, mert ha a jövő hét végén oszlik fel a kormány, akkor a voksolásra várhatóan júniusban kerülne sor, nem sokkal Izrael fennállásának áprilisi, 70. évfordulós ünnepségei, valamint a jeruzsálemi amerikai nagykövetség májusi átadása után, s mindkét eseményt kiválóan beépítheti kampányába, érdemei hangsúlyozására.

Két feltételezett palesztin merénylőt fogtak el az izraeli hatóságok Samaria településén egy katonai bíróság közelében – írta az i24nes.com. A két férfinál csőbombát találtak. Az utóbbi hetekben ez már hatodik eset volt, hogy az izraeli védelmi erők munkatársai csőbombát találtak palesztin férfiaknál. Szerencsére, ahogyan a korábbi esetekben, most sem történt személyi sérülés. Szintén vasárnap két férfit fogtak el az izraeli hatóságok a Gázai-övezetnél a védőkerítés mellett. Az őrizetbe vett embereknél kést és gránátot találtak.

„Amerika mindörökké Izrael mellett áll” – mondta Mike Pence. Az amerikai alelnök az Amerikai Izrael Közpolitikai Tanács (AIPAC) előtt biztosította országa támogatásáról a zsidó államot. „Ma este szeretném átadni Izrael Államának nagy barátjának üdvözletét. Az Amerikai Egyesült Államok történelmének legelkötelezettebb Izrael-barát elnökének, Donald Trump elnöknek az üdvözletét” – kezdte beszédét Mike Pence amerikai alelnök Washingtonban. Az Amerikai Izrael Közpolitikai Tanács (AIPAC) többnapos konferenciáján tartott felszólalásában Pence hangsúlyozta: az Egyesült Államok és Izrael közötti szövetséges viszony minden eddiginél jobban megerősödött az elmúlt időszakban. „Szeretném átadni az elnök üzenetét: Amerika Izrael mellett áll. Ma, holnap és mindörökké”. A politikus beszédét többször is heves tapsvihar kísérte – így történt akkor is, amikor az amerikai nagykövetség áthelyezéséről tett említést. „Freidman nagykövet úr erőfeszítéseinek köszönhetően ez év májusában megnyitjuk az amerikai nagykövetséget Jeruzsálemben” – jelentette ki Pence a hallgatóság előtt.

A francia rendőrség elfogott tizennégy fiatalt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megloptak több, a Charles de Gaulle repülőtér és Párizs között autóval utazó turistát, köztük Orbán Viktor magyar kormányfő egyik lányát – írta az AFP francia hírügynökség. Az AFP szerint Orbán Viktor lányát 2017 novemberében támadták meg útban Párizs felé. A 15 és 21 év közötti fiatalokból álló tolvajbandát március 5-én állították elő a francia főváros közelében – mondták el a francia hírügynökség forrásai. A gyanúsítottak a feltételezések alapján 88 támadást követhettek el 2017 januárja és 2018 márciusa között. A tolvajok célpontjai azok a turisták voltak, akik taxival közlekedtek a repülőtér és Párizs között, vagy külföldi rendszámú autóval utaztak – részletezte egy bennfentes, megerősítve a Le Parisien című francia napilap értesülését. A tolvajbanda bejáratott módszerrel rendelkezett: tagjai odasétáltak a dugóban várakozó autókhoz, szemügyre vették az utasteret, elöl hagyott csomagok után kutatva, majd egy erre a célra kialakított, hegyes kővel betörték az egyik ablakot, és zsákmányukkal elrohantak.

Ruházatuk kimosását és személyes tárgyaik megtisztítását tanácsolta az angol közegészségügyi szolgálat mindazoknak, akik egy hete megfordultak a délnyugat-angliai Salisbury városának egyik éttermében, illetve pubjában, abban az időszakban, amikor az idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet két sértettje is ott tartózkodott. A 66 éves Szergej Szkripalt, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynökét, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét és 33 éves lányát, Julija Szkripalt múlt vasárnap találták meg eszméletlenül Salisbury egyik bevásárlóközpontjánál, és azóta válságos állapotban kezelik őket a helyi kórházban. A brit hatóságok szerint „ritka idegméreggel” követtek el támadást ellenük egyelőre ismeretlen tettesek. Rosszulléte előtt nem sokkal Szkripal és lánya betért a Zizzi nevű étterembe, majd a The Mill nevű pubba, és a vizsgálat mindkét helyen nyomokban kimutatta az idegméreg hatóanyagát.

Megsemmisítette célját a gyakorlótéren a tengeri célpontok ellen kifejlesztett Kinzsal típusú, hiperszonikus rakéta, amelyet az orosz légierő egy MiG-31-es elfogó vadászgépéről lőttek ki – közölte az orosz védelmi tárca. A Kinzsal és több más új támadófegyver létezését március 1-jén fedte fel Vlagyimir Putyin orosz elnök a parlament két háza előtt elmondott éves beszédében. A páratlannak mondott fegyverrendszerek kifejlesztését Putyin azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a rakétavédelmi rakétarendszereket korlátozó, 1972-ben megkötött ABM-szerződésből és egy globális rakétavédelmi rendszer kiépítésével az Egyesült Államok az amerikai-orosz hadászati egyensúly megbontására törekszik.

Az orosz elnök kijelentette az NBC amerikai tévéadónak adott exkluzív interjújában, hogy a legkevésbé sem érdekli, ha orosz állampolgárok megpróbáltak beleavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mert – mint állította – ezeknek az embereknek semmilyen kapcsolata nem volt a Kremllel. Vlagyimir Putyin gyakran volt harcias, és ismét tagadta az amerikai hírszerző szolgálatoknak azt a vádját, hogy bárkit utasított volna az amerikai elnökválasztásba való beavatkozásra. „Miért gondolják, hogy az orosz hatóságok, beleértve engem is, engedélyt adtak erre bárkinek?” – kérdezte Megyn Kelly riportertől. Mint mondta, nem rendítette meg, hogy Robert Mueller különleges ügyész, aki Oroszország állítólagos szerepét vizsgálja a 2016-os amerikai elnökválasztásban, februárban megvádolt 13 orosz állampolgárt és három orosz céget azzal, hogy beleavatkozott a választásba: egyebek között támogatta Donald Trump elnök kampányát, és „lejáratta” Hillary Clinton demokrata párti jelöltét. „Na, és mi van, ha oroszok voltak? A legkevésbé sem érdekel, mert nem az orosz állam érdekeit képviselik” – jelentette ki Putyin.

Kínába, illetve Japánba utazik jövő héten az a két magas rangú dél-koreai tisztségviselő, aki nemrég találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, hogy tájékoztassa az ottani vezetőket phenjani tárgyalásaikról – közölte a dél-koreai elnöki hivatal. Csung Jui Jong, a szöuli nemzetbiztonsági hivatal vezetője hétfőn találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Nam Gvan Pjo, a dél-koreai hírszerzés vezetője pedig Abe Sindzo japán kormányfőt tájékoztatja kedden. Csung Peking után Oroszországba utazik majd tovább, de erről részleteket még nem közöltek.

Megszavazta a kínai parlament azt az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében eltörlik a kínai államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást. Az eddigi szabályozás szerint ugyanaz a személy legfeljebb kétszer öt évig viselhette az államfői tisztséget. A korlátozás eltörlésével a 2013 óta elnök Hszi Csin-ping akár élete végéig is államfő maradhat. A ceremoniális szerepű Országos Népi Gyűlés 2963 küldöttéből 2958 támogatta az újítást, ketten ellene szavaztak, hárman tartózkodtak. Az elsöprő támogatás nem okozott meglepetést, mivel a kínai parlamentben csak a kommunista párthoz teljesen lojális képviselők ülnek.

Izsák Balázs szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megnyerte a csatát a román hatóságokkal, és vonatkoztatási ponttá tette a március 10-i marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást. Az SZNT elnöke elmondta: az elmúlt öt évben perek egész során át kellett harcolni a román hatóságokkal a március 10-i tiltakozás jogáért. Ezt a csatát azonban megnyerték. Izsák Balázs az SZNT külügyi megbízottjának, Dabis Attilának a kitiltása kapcsán kijelentette: a román hatóságok nem ismerték még fel, hogy a nyomásgyakorlás éppen az ellentétes hatást váltja ki a székelyekből: megszilárdítja az akaratukat.

Az acél- és alumíniumipari védővámokról szóló rendeletét dicsérte, és meghirdette a 2020-as amerikai elnökválasztás új jelszavát Donald Trump egy pennsylvaniai nagygyűlésen. Az amerikai elnök a Pittsburgh melletti Moon Township nevű pennsylvaniai kisvárosban azt mondta: „2020-ban az lesz a jelszavunk, hogy őrizzük meg Amerikát nagyszerűnek, és felkiáltójel” – mondta, és közben egy nagy felkiáltójelet rajzolt a levegőbe. Az elnök a kedden tartandó – az őszi, úgynevezett félidős választások előtti – előválasztás egyik republikánus képviselőjelöltje, Rick Saccone mellett kampányolt, a nagygyűlést egyúttal kihasználta arra is, hogy dicsérje az acél-, és alumíniumipari védővámokról szóló, pénteken aláírt döntést. Utalva arra a pénteken nyilvánosságra hozott adatra, miszerint februárban 313 ezer új munkahelyet hoztak létre az Egyesült Államokban, leszögezte, hogy eddigi gazdaságpolitikája kezdi meghozni az eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a védővámok segítenek fellendíteni Pennsylvania gazdaságát is.

Lengyelországban egy tavaly elfogadott törvény értelmében először maradtak zárva a boltok vasárnap a kommunizmus összeomlása óta. A Szolidaritás szakszervezet által is támogatott, a lengyel parlament által november végén jóváhagyott törvényt értelmében a márciustól érvényes, havi két vasárnapra vonatkozó boltzár után 2019 elejétől csak minden hónap utolsó vasárnapján lesznek nyitva az üzletek, 2020 januárjától pedig teljes vasárnapi zárvatartás lép életbe. A boltzár nem vonatkozik a pályaudvarokon, a benzinkutakon működő boltokra, valamint a cukrászdákra és a pékségekre.

Gazdaság:
A 25 százalékos amerikai acél védővám bevezetésének következményei áttételesen érinthetik Magyarországot is, hatásaira fel kell készülni még akkor is, ha a magyarországi acélgyárak direkt exportja nem jelentős az Egyesült Államokba – közölte Móger Róbert, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) igazgatója. Móger Róbert közölte: az európai piacvesztés mellett a legnagyobb veszély az, hogy az USA-ból kiszoruló acél jó eséllyel Európában keres magának piacot, felborítva ezzel az érzékeny egyensúlyt. Az MVAE éppen ezért a napokban egyeztetett az esetleges amerikai döntés európai hatásairól és a lehetséges európai válaszlépésekről az Európai Acélipari Szövetség, az EUROFER tagjaival. A körvonalak és irányok már látszanak, és bízunk benne, hogy hamarosan a konkrét intézkedésekre is sor kerülhet – közölte az MVAE vezetője, hozzátéve, hogy fontos a gyors és hatékony fellépés, mert az unió 21 országában hozzávetőleg 500 acélüzem működik, közvetlenül 320 ezer, közvetve 2,5 millió embernek munkát adva. Az uniós országokból 2017-ben 4,9 millió tonna acélt exportáltak az Egyesült Államokba.

A gazdasági növekedésben fontos a bővülés minősége is, a nagyobb hozzáadott értéket teremtő munkahelyek számának emelkedése – hangsúlyozta Csath Magdolna közgazdász. Kifejtette, a minőségi növekedés, a szerkezeti váltás érdekesebb munkahelyeket hoz létre, színesebb lesz a munkaerőpiaci kínálat. A közgazdász felidézte, hogy Magyarországon a nagyobb hozzáadott értéket teremtő munkahelyek számában növekedés van, az informatika, az infokommunikáció, a tudományos, a műszaki és a művészet területen volt jelentős bővülés, ami az életminőség növekedését jelenti. Csath Magdolna kiemelte, ha a bővülés szerkezete javul, azzal megteremtődik a jövő növekedési esélye.

Könnyű:

Március 29. és április 9. között fog a Földre zuhanni az irányíthatatlanná vált, „Mennyei Palota 1” elnevezésű kínai űrállomás, legalábbis azok a darabjai, amelyek nem égnek el a légkörben. A becsapódás pontos helyét csak az esemény előtt néhány órával tudják megmondani a tudósok – mondta Zsombok Gábor, a Magyar Asztronautikai Társaság tagja. Az űrállomás fele valószínűleg elég a légkörben, de vannak olyan darabjai, amelyek átvészelik a visszaérkezést. A hajtóműblokkok, az üzemanyagtartályok túl szokták élni, száz kilogrammos darabok is előfordulhatnak majd – mondta az InfoRádióban Zsombok Gábor, a Galileo Webcast szakkommentátora. A becsapódás pontos helyét nem lehet előrejelezni, egyelőre annyit lehet tudni, hogy az űrállomás olyan pályán kering, amelynek az egyenlítőhöz képest a hajlásszöge 43 fok, tehát az egyenlítőtől északra és délre 43 fokra bárhol lezuhanhat. Magyarország ettől északabbra helyezkedik el, ezért nem vagyunk érintettek. Ellentétben több dél-európai állammal, mint Spanyolország, Olaszország, Görögország, Bulgária, Macedónia, de a szakértő szerint nagy valószínűséggel lakatlan helyre fog becsapódni.