A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Összességében 90 milliárd forint értékű infrastrukturális, kulturális, gazdasági, sport- és turisztikai célú fejlesztések valósulnak meg állami forrásból a Modern Városok Program (MVP) keretében Egerben, illetve a hevesi megyeszékhely környezetében – közölte megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter. Kósa Lajos időarányosan megfelelő üteműnek ítélve a helyi fejlesztések előkészítését, illetve megvalósítását rámutatott: a városban a rendszerváltás óta várt, kiemelkedő jelentőségű projekt a már folyamatban lévő M25-ös út építése, mely közvetlenül összeköti Egert az M3-as autópályával. A több szakaszban zajló beruházás-sorozat 56 milliárd forintos költségvetését tekintve a legmeghatározóbb eleme az MVP helyi fejlesztéseinek.
Újabb három jelölőszervezetet vett nyilvántartásba az áprilisi országgyűlési választásra a Nemzeti Választási Bizottság, ezzel 77-re emelkedett a nyilvántartásba vett pártok száma. Négy évvel ezelőtt összesen 71 pártot vett nyilvántartásba a bizottság. Az NVB korábban már nyilvántartásba vett jelölőszervezetként 74 pártot, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok közül kilencet. A testület további három pártot vett nyilvántartásba, ezek – a kérelmek beérkezési sorrendjében – a következők: Elégedett Magyarországért Mozgalom Oxigén Párt, Platón Párt. Az NVB visszautasította a Szent György Szövetség Szvitek Attila Imre Pártja nyilvántartásba vételét, mivel a szervezet a választás kitűzésekor nem szerepelt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
Kiírta a közbeszerzési eljárást a BKV a 3-as metró középső (Lehel tér-Nagyvárad tér) és déli (Nagyvárad tér-Kőbánya-Kispest) szakaszán felújítására, a dokumentumok az európai közbeszerzési értesítőben jelentek meg. A dokumentáció szerint a pályázatokat március 6-áig kell beadnia a jelentkezőknek, a beruházást 16 hónap alatt kell végrehajtani, de a szerződés meghosszabbítható. Becsült árat a BKV nem tüntetett fel. A 3-as metró felújítása ősszel kezdődött meg, november 4-étől emiatt az északi szakaszon, a Lehel tér és Újpest-központ között pótlóbuszok közlekednek egész nap. Tarlós István főpolgármester január végén arról számolt be, hogy várhatóan decemberben kezdődhet el a szakasz felújított alagútjának és állomásainak műszaki átadás-átvételi eljárása. A vonal északi szakaszán folyamatosan bontják a jobb oldali vágányokat, az ideiglenesen megmaradó másikon zajlanak az építkezéssel összefüggő szállítások. Az állomások felújításáról szólva azt közölte, hogy folynak az akadálymentesítést szolgáló liftek építését megelőző közműkiváltások, a burkolatok, lépcsők, kábelek bontása, a transzformátorok, szellőzőberendezések kiszállítása.
Az MSZP és a Párbeszéd szövetségi programjának különösen fontos eleme a kistelepülések erősítése, amihez önkormányzatbarát közigazgatást kell kiépíteni – mondta a két párt közös kormányfő-jelöltje. Karácsony Gerely kifejtette, hogy meg kell erősíteni a helyi közösségeket a földbirtok-pályázatoknál, támogatni kell a helyi gazdaságot a kisvállalkozások fejlesztésével, valamint erősíteni kell a helyi közösségeket a jó minőségű közszolgáltatásokkal. Ehhez a helyi termőföldeket vissza kell adni, másfajta adórendszert kell bevezetni, és olyan vállalkozásfejlesztési politikára van szükség, amely megerősíti a helyi kis- és közepes vállalkozásokat – mondta a politikus.
Visszalépett az országgyűlési képviselői jelöléstől, nem indul a körzetben és kilép az MSZP-ből is Hiesz György, Gyöngyös polgármestere – közölte a heol.hu. A városvezető a lap tudósítása szerint úgy fogalmazott: „Mikor elvállaltam a felkérést a jelölésre, és most is, amikor visszalépek, akkor is azt mondtam, hogy nekem csak egy fontos van, a város szolgálata, ennek a hivatásnak a maximális ellátása, és így talán sokkal többet tudok Gyöngyösnek tenni, szolgálni azzal, hogy ezt a kampányt most nem csinálom végig”. A heol.hu tudósítása szerint a helyi MSZP egykori alapító tagja „meghatottan jelentette be”, hogy elhagyja párját, és függetlenként folytatja munkáját, majd a jövő évi polgármesteri választásokon is így szeretné a város érdekeit képviselni. Az MSZP sajnálattal veszi tudomásul Hiesz György „váratlan bejelentését”, hogy visszalép az országgyűlési képviselői jelöléstől, nem indul a körzetben és kilép az MSZP-ből.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye hét egyéni választókerületében önálló jelöltet indít a Lehet Más a Politika (LMP) és az Új Kezdet (ÚK) szövetség – jelentette be Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje. A politikus bemutatta a képviselőjelölteket – Csoma Lászlót, Doszpoly Botond Lászlót, Koleszár Istvánt, Üveges Gábort, Köteles Lászlót, Tarnai Richárdot és Ambrus Gyöngyit. Más téma kapcsán Szél Bernadett azt mondta: mintegy másfélmillió állampolgárt érint a lakhatási válság. Amennyiben 2018. áprilisában kormányzati pozícióba kerülnek, első teendőjük az lesz, hogy segítsenek a deviza-hiteleseknek, hiszen velük „szúrt ki” a mostani kormány, pedig lenne pénz kártalanításukra, a Magyar Nemzeti Bankban felhalmozott egy egészen jelentős összeg, amit elherdálnak, pedig ebből a pénzből 270 milliárd forint elkülöníthető erre a célra – hangoztatta Szél Bernadett.
Lévai Katalin pártja önállóan indul a 2018-as választáson – jelentette be a volt esélyegyenlőségi miniszter. Lévai Katalin elmondta, felfüggeszti tagságát a választásra buzdító V18-csoportban, amely elég közel volt Karácsony Gergely szocialista-párbeszédes miniszterelnök-jelölthöz, a csoport több tagja ott van Karácsony mögött is. Lévai Katalin azt ígérte, ha kiderül, hogy nem a Lendületben jelöltjei a legesélyesebbek a körzetben, visszalépnek.
A Fidesz szerint a béremelések megvédése is tétje az áprilisi parlamenti választásnak. Zsigó Róbert, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője kedden úgy fogalmazott: „a választás tétje az is, hogy meg tudjuk-e védeni a béremeléseket, vagy visszatérnek azok, akik már egyszer tönkretették az országot és a gazdaságot”. Ha az ellenzéken múlna – mondta -, nem lehetnének most béremelések sem, hiszen azoknak feltétele, hogy Magyarország pénzügyileg-gazdaságilag stabil, és növekedési pályára állt. 2010 óta a minimálbér 73 500 forintról 138 ezerre, a szakmunkás minimálbér pedig 89 500-ról 180 500 forintra emelkedett – hívta fel a figyelmet a fideszes politikus.
A Demokratikus Koalíció arra kéri a belügyminisztert, hogy vizsgálják felül az összes olyan ukrán állampolgár dokumentumait, akik magyarországi nyugdíjat kapnak. A párt alelnöke a Magyar Nemzet cikkére hivatkozott, amely szerint hamis okiratok megszerzésében segíthetett ukrán magánszemélyeket az a két kormányhivatali alkalmazott, akiket január 24-én vettek őrizetbe Hajdúdorogon, két másik magyarral együtt. Az ügyben eljáró Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a lappal azt közölte: a négy embert hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanúja miatt vették őrizetbe. Vadai Ágnes azt mondta, ez az ügy is arra utal, hogy nem alaptalan a helyi szóbeszéd, miszerint egy kiterjedt bűnszervezetről van szó. Becslések alapján 26 ezerre rúg azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik fiktív magyarországi lakcímek alapján, sok esetben hamis munkáltatói igazolással, az ukrán nyugdíjak sokszorosát kapják – közölte.
Gréczy Zsolt DK-szóvivő arról beszélt, hogy 2014-ben az LMP 11 mandátumot juttatott a Fidesznek, ezért azóta többször figyelmeztetik az baloldali ellenzéki pártot, hogy többször ezt a hibát ne kövesse el, és vegyen részt az ellenzéki koordinációban, ugyanis a pártja, a DK erre nyitott. Reményét fejezte ki, hogy ha országos szinten van egyeztetés az LMP és a többi ellenzéki párt között, akkor az mindenképpen pozitív fejlemény a választók és az ország szempontjából. A szóvivő reagált Gyurcsány Ferenc azon kijelentésére, hogy az LMP miatt sokat veszített az ellenzéki összefogás négy évvel ezelőtt, és arra is, hogy az LMP szerint a DK elnöke nem mond igazat. Ezzel kapcsolatban elmondta: a tények azok tények, a matek az matek, ha lett volna koordináció az LMP és az ellenzéki összefogás között, akkor már négy évvel ezelőtt nem lett volna a Fidesznek kétharmada.
A kormány múlt év végi döntése alapján Óbuda-Békásmegyer önkormányzata 470 millió forintos támogatást kap, amelyet parkfejlesztésre fordíthat; a III. kerület a forrásból két parkot újít meg. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének országgyűlési képviselője elmondta: 240 millió forintból megújul a Szépvölgyi úti park, 230 millió forintból pedig 1848-as emlék- és pihenőpark létesül a Lékai bíboros téren. Olyan valódi közösségi tér alakul ki mindkét helyen, amelyet az itt élők és az ide látogatók is örömmel vehetnek igénybe – vélekedett. Bús Balázs III. kerületi polgármester arról beszélt, hogy az önkormányzat egyedülálló módon közösségi tervezéssel valósítja meg a fejlesztéseket, ami ugyan hosszabb időt vesz igénybe, de az itt élők bevonásával a helybeliek támogatását valóban élvező fejlesztések valósulnak meg.
Tizenötmillió forint adományt gyűjtött a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a közel-keleti konfliktus áldozatai és az üldözött keresztények megsegítésére. A 2017 adventjében gyűjtött adományokat az MEE Országos Irodája továbbítja az Ökumenikus Segélyszervezetnek. A segélyszervezet a pénzből a Moszul melletti Bashiqa településen nyújt segítséget a visszatelepülő keresztény családoknak házaik újjáépítésében és életük újrakezdésében.
Külpolitika:
Az izraeli biztonsági szolgálatok tűzharcban megölték annak a palesztin terrorcsoportnak a vezetőjét, amely januárban Ciszjordániában lelőtt egy autójában utazó rabbit. A gyilkosokat kereső hatóságok a ciszjordániai Kfar Jamún palesztin faluban találták meg Ahmed Nasszer Dzsarart, annak a csoportnak a vezetőjét, amely eltervezte, majd végrehajtotta a Havat Gilád nevű illegális zsidó településen élő Raziel Sevah rabbi meggyilkolását egy hónappal ezelőtt. A rabbit egy mellette elhaladó autóból lőtték agyon. „Lezártuk az ügyet. Gratulálok az izraeli hadseregnek, a Sin Bet belbiztonsági szolgálatnak és a rendőrségnek a sikeres művelethez. Nyilvánvaló volt, hogy csak idő kérdése, és megtalálják a Raziel Sevah rabbit megölő csoport vezetőjét. Hiszem és remélem, hogy a közeljövőben elfogjuk Itamar Ben Gál rabbi gyilkosát is” – írta Avigdor Liberman védelmi miniszter Twitter-üzenetében az újabb – hétfői – ciszjordániai merényletre utalva.
Az ezer éves reykjaviki parlament, az Alþingi négy frakciója is támogatja azt a törvényjavaslatot, mely megtiltaná a gyermekek körülmetélését a szigetországban. Bár Izland nem tagja az Európai Uniónak és egészen kis számú zsidó lakosa van, az európai zsidó közösségek attól tartanak, hogy esetleg más országok is kedvet kaphatnak hasonló rendelet bevezetéséhez. A törvénytervezet szerint “hatévnyi szabadságvesztéssel sújtható, akit bűnösnek találnak egy kiskorú személy nemi szerve egészének vagy részének eltávolításában”. Az indítvány benyújtói szerint egy csecsemő körülmetélése “sérti a gyermek jogait”. Bár elismerik a körülmetélés szokásának kiemelkedő szerepét a zsidó vallásban, valamint az iszlámban, véleményük szerint “a gyermek jogai előbbre valók, mint szüleik azon joga, hogy egy bizonyos vallás szellemében neveljék őt”. A javaslatot a Progresszív Párt, a Kalóz Párt, a Baloldali Zöldpárt és a Néppárt is támogatta – írta az israelnationalnews.com.
A holokauszt tagadását bűncselekménynek tekintjük – írta Mohammad Al Issa a washingtoni Holokauszt Múzeum vezetőjének címzett levelében. Történelmi jelentőségű levélben emelt szót a holokauszt tagadása ellen a Muszlim Világliga vezetője. A történelem valójában pártatlan, nem számít, hogy a hamisítók milyen erősen próbálják meghamisítani vagy manipulálni – írta Mohammad Al Issa . „Épp ezért a holokauszt bármilyen jellegű tagadását vagy következményeinek lekicsinyítését olyan bűncselekménynek tekintjük, amely a történelmet igyekszik torzítani, valamint a meggyilkolt ártatlan lelkek méltóságát bántja. Mindemellett mindannyiunkat sért; tekintettel arra, hogy ugyanabban az emberi lélekben és szellemi kötelékekben osztozunk” – közölte Al Issa, aki azt is jelezte, hogy legközelebbi amerikai útján személyesen is látogatást tenne az amerikai múzeumban – számolt be a levélről a Times of Israel.
Andrzej Duda lengyel elnök bejelentette, hogy aláírja a Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosító jogszabályt, egyúttal azonban utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól. Az új előírásokat az elmúlt napokban elsősorban Izrael és Ukrajna bírálta. Duda a szólásszabadságra, valamint a bűncselekménynek minősülő tettek meghatározásának pontosságára vonatkozóan kéri ki az alkotmánybíróság véleményét. Hangsúlyozta: a törvény eleget tesz annak az Izrael által korábban megfogalmazott követelménynek, hogy ne akadályozza a holokauszt tudományos kutatását. Fontosnak nevezte, hogy a holokauszttúlélők tanúvallomást tehessenek. Kiemelte: Lengyelországnak szüksége van arra, hogy a második világháború kapcsán megvédhesse jó hírnevét. A törvény értelmében az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik – a törvény betűje szerint – a lengyel nemzetet és a lengyel államot nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva a náci német Harmadik Birodalom bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják.
A lengyel alkotmánybírósághoz fordul az Európai Zsidó Szövetség (EJA), miután Andrzej Duda lengyel elnök bejelentette: alá fogja írni a Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosító jogszabályt, de utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól. A brüsszeli székhelyű EJA elnöke, Menachem Margolin közleményben tudatta: mélységes sajnálattal vették tudomásul a lengyel elnök bejelentését, amellyel Andrzej Duda – a közlemény szerint – „egyértelműen figyelmen kívül hagyta az európai zsidóság és a nemzetközi közvélemény aggodalmait és úgy döntött, hogy aláírja a mélységesen elhibázott” törvénymódosítást. Margolin közölte, hogy szervezete a lengyel alkotmánybírósághoz fordul az ügyben, ahogyan tette akkor is, amikor a lengyel törvényhozás a kóser vágás ellen fogadott el jogszabályokat.
Libanon politikai vezetői megállapodtak abban, hogy a régióban és nemzetközi szinten is közösen fellépnek, hogy megakadályozzák Izraelt a határ menti fal felépítésében, illetve abban, hogy veszélyeztesse a vitatott területi vizeken lévő energiaforrások kiaknázását. Michel Aun libanoni államfő, Szaad Haríri kormányfő és Nabih Berri parlamenti elnök tanácskozott az Izrael jelentette veszélyekről. Izrael szerint az építés alatt álló betonfalat saját területén húzza fel. Bejrút viszont azon az állásponton, hogy az olyan területen futna keresztül, amely Libanonhoz tartozik, az úgynevezett „kék vonal” izraeli oldalán. A vonalat az ENSZ jelölte ki 2000. június 7-én, miután az izraeli hadsereg az év május 25-én kivonult Dél-Libanonból, véget vetve az 1982 óta tartó megszállásnak. A demarkációs vonallal nem a határt jelölték ki, hanem azt a vonalat, ameddig az izraeli hadseregnek vissza kellett vonulnia. A libanoni-izraeli határ viszonylag nyugodt térségnek számított, amióta a zsidó állam 2006-ban háborút vívott a síita Hezbollah radikális szervezettel.
Bármikor kirobbanhat az erőszak Gázában, amíg a Hamász palesztin szélsőséges szervezet tartja uralma alatt a térséget – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy helyi lapok azt írták, egy újabb gázai háború veszélyére figyelmeztette az izraeli kormányt Gadi Eizenkot vezérkari főnök. Gyarmati István szerint, ez a veszély addig áll fenn, amíg a Hamász uralja az övezetet. Kitért arra is, Szaúd-Arábia és az öböl menti országok mind inkább a mellett foglalnak állást, hogy békére van szükség Izraellel, így várhatóan nem támogatnának egy konfliktust.
A migrációval kapcsolatos aggályok is megjelennek az ENSZ-egyezmény tervezetében – mondta Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Arra hívta fel a figyelmet: míg korábban az ENSZ-főtitkár nyilatkozatában a migrációnak csak a pozitív olvasata jelent meg, a hétfőn nyilvánosságra hozott migrációs egyezmény tervezetében már a kritikus hangok is érzékelhetők. A dokumentum ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy a filantróp alapítványokat is be kell vonni a migráció állami kezelésébe. „Ez meglepő, hiszen csak azt nem írták bele, hogy Soros-alapítvány” – fűzte hozzá, miközben már látszik, hogy ezeknek a szervezeteknek milyen lobbiereje van az ENSZ-ben. Az egész világra kiterjedő migrációs egyezmény tervezete, amelynek első vázlatát hétfőn hozta nyilvánosságra az ENSZ, a migráció hatékonyabb kezelését, a legális migrációs útvonalak bővítését, a kormányokra és a társadalmakra háruló feladatok összehangolását helyezi kilátásba.
A visegrádi négyek – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – a legsikeresebb csoport Európában, Szlovákia pedig Magyarország barátja és fontos szövetségese – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Magyarország pozsonyi nagykövetsége új épületének átadásán. A magyar diplomácia vezetője köszöntőjében rámutatott: a most átadott új épület végre méltó módon fejezi ki, hogy mit gondol Magyarország a Szlovákiával való kapcsolatáról, azt, hogy olyan barátként és fontos szövetségesként tekint rá, amelyhez „félmillió szállal” és olyan sikertörténetekkel kötődik”, mint a V4. Az új, integrált – a nagykövetség mellett a magyar intézetnek, a konzulátusnak és a gazdasági képviseletnek is helyet adó – külképviseleti épület kétéves projekt eredményeként készült el, s Magyarország első ilyen nagykövetségi komplexuma.
A cseh Polgári Demokratikus Párt (ODS), amely eddig határozottan elutasította a kormánykoalíciós együttműködés lehetőségét az októberi képviselőházi választásokon győztes ANO mozgalommal jelezte: módosíthatja álláspontját, amennyiben komoly és exkluzív tárgyalásokra kapna ajánlatot az Andrej Babis vezette ANO-tól. Alexandra Udzenija, az ODS alelnöke egy lapinterjúban azt sem zárta ki, hogy pártja számára Andrej Babis személye is elfogadható lenne az új kabinetben. Babis ellen a cseh rendőrség büntetőjogi eljárást indított az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt, s ezért kormányzati szerepét a cseh parlamenti pártok többsége eddig határozottan elutasította. „Pillanatnyilag nehezen tudom ezt a forgatókönyvet elképzelni, de nem mondom, hogy abszolút módon, száz százalékosan ki van zárva” – jelentette ki a jobboldali párt második embere a Mladá Fronta Dnes című napilapban.
Megerősítette elkötelezettségét az iráni nukleáris programról kötött nemzetközi megállapodás mellett Vlagyimir Putyin orosz és Haszan Róháni iráni elnök. A két vezető egyetértett abban, hogy az átfogó közös cselekvési terv (iráni nukleáris megállapodás) a nemzetközi stabilitás és biztonság fenntartásának fajsúlyos tényezője. Putyin és Róháni szót ejtett a szíriai politikai rendezésről, valamint az izraeli-palesztin és a jemeni konfliktusról, továbbá a kétoldalú együttműködésről. Készségüket fejezték ki az asztanai folyamat keretében a szíriai rendezés és a térségbeli helyzet stabilizálása érdekében folytatott orosz-iráni török együttműködés folytatása mellett, az ENSZ BT 2254-es határozata alapján.
Hivatalosan is elnökjelöltként jegyezte be Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfőt az orosz Központi Választási Bizottság. Putyinnal háromra bővült az elnökjelöltek listája, amelyen eddig az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja által támogatott Pavel Grugyinyin és a Liberális Demokrata Pártot vezető Vlagyimir Zsirinovszkij neve szerepelt. A választási bizottság megszavazta, hogy bejegyzi Kszenyija Szobcsakot, a Társadalmi Kezdeményezés és Makszim Szurajkint, az Oroszország Kommunistái elnevezésű párt jelöltjét is. A testület dönt majd a Jabloko párt színeiben induló Grigorij Javlinszkij, a Növekedés Pártját képviselő Borisz Tyitov és az Oroszországi Össznépi Szövetség nevében rajthoz álló Szergej Baburin elnökjelöltségének ügyében is.
Donald Trump amerikai elnök több ügyvédje azt javasolja neki, hogy ne tegyen vallomást Robert Mueller különleges ügyésznek – jelentette a The New York Times. Mueller volt FBI-igazgató irányítja azt a bizottságot, amelynek célja feltárni, hogy Trump kampánystábja összejátszott-e a választásokba beavatkozó Oroszországgal, illetve, hogy akadályozta-e Trump az igazságszolgáltatást. John Dowd és Jay Sekulow fehér házi ügyvéd attól tart, hogy miután Trump hajlamos hamis és ellentmondásos állításokat tenni, kihallgatása esetén veszélybe kerülhet, a nyomozók eljárást indíthatnak ellene hamis tanúzásért – írta a lap négy meg nem nevezett tisztségviselőt idézve. Trump januárban úgy nyilatkozott, hogy hajlandó eskü alatt tanúskodni Muellernek, sőt, mihamarabb örömmel megteszi ezt. Viszont ha visszautasítja, hogy tanúskodjon, akkor Mueller beidézheti egy nagyesküdtszék elé – jegyezte meg az újság.
2017-ben több száz cég pályázott a lehetőségre, hogy megépíthesse a Donald Trump által megálmodott falat az Egyesült Államok és Mexikó határára. Jelenleg már csak négy cég áll versenyben, és egyikük, a Fisher Industries talán a legesélyesebb minden idők egyik legnagyobb állami tenderének elnyerésére. „Ez nemcsak egy fal lesz, egy komplett határvédelmi rendszert építenénk ki” – nyilatkozta Tommy Fisher, a Fisher Industries vezérigazgatója a Breitbartnak. A cég talán a legesélyesebb az utolsó négy befutó között. Ha elnyerik a tendert, akkor nekik kell megépíteni az Egyesült Államok és Mexikó határán egy határvédelmi falat, amely Kaliforniától Texasig fog érni, mintegy 2000 mérföld hosszan az USA déli határán. A fal 30 láb magas (körülbelül 9,1 méter) lenne és a Fisher Industries tervei szerint csak amerikai alapanyagokat használnának a készítéshez. A cég által alkalmazott beszállítók is amerikaiak lennének.
Gazdaság:
Londoni elemzők szerint valószínűtlen, hogy az elmúlt napok globális tőzsdei árfolyamzuhanásainak komolyabb negatív reálgazdasági hatásai lennének. Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági kutatóműhelye, az Oxford Economics makrogazdasági elemzői közölték: a ház számítási modellje szerint, ha a vezető tőzsdék részvényárfolyamai globális átlagban 10 százalékkal zuhannak, a hét vezető ipari hatalom (G7) együttes hazai össztermékének (GDP) nominálértékét ez is csak 0,3 százalékkal csökkentené kétévi távlatban. Az Oxford Economics kimutatása szerint azonban a globális részvényárfolyam-átlag az év eleje óta mindössze 1 százalékkal csökkent, ráadásul a globális vállalati szektor erőteljesen felfelé tartó nyereségességi ciklusa sem tipikus háttere egy esetleg hosszan elhúzódó, nagy piaci visszaesésnek.
Sok százezer magyar ember számlájára érkezik magasabb fizetés ezekben a napokban, azon béremelések alapján, amelyek január 1-jén léptek életbe – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Hangsúlyozta: újabb fontos lépéseket tesznek annak érdekében, hogy mindenkinek megérje dolgozni Magyarországon, és mindenki megkapja a kellő megbecsülést a munkájához. Dömötör Csaba hozzátette: a béremelésekre a magyarok munkája mellett a gazdaság jó teljesítménye és az adócsökkentések adnak lehetőséget, hatásukat pedig megerősítik a családtámogatások.
A 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklus forrásai közül 4188,4 milliárd forint már a győztes pályázók számlájára került, így közel 44,3 ezer kifizetés történt – állapította meg a Világgazdaság a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer eljárásrendi lekérdezése alapján. A folyósított támogatások terén a főként a hazai kis- és középvállalkozásokat célzó Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) áll az élen: 7157 kedvezményezett zsebébe vándorolt 1062,6 milliárd forint. A Ginop után e tekintetben az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) következik, de itt csak 85 projekt osztozik a 875,9 milliárdos kifizetésen. A magyarázat az, hogy a végfelhasználók nem csupán az eszköz- és gépvásárlásban, kapacitásbővítésben érdekelt kis cégek, hanem olyan nagyobb vállalatok is, amelyek az infrastruktúra-fejlesztések, például közút- és vasútépítések mögött állnak.
Sport:
19 fős magyar csapat vesz részt a phjongcshangi téli olimpián, és a küldöttségből a rövidpályás gyorskorcsolyázóknak lehetnek vérmes reményeik, akik akár a dobogóra is odaérhetnek. Magyar érem utoljára 1980-ban született a téli olimpián, akkor a Regőczy Krisztina, Sallai András jégtáncpáros szerzett ezüstérmet, amely lehetett volna arany is, de a pontozók máshogy gondolták. Egy mostani érem óriási eredmény lenne, és a büszkeség mellett anyagilag is jól hozna, a riói díjazás maradt ugyanis érvényben, vagyis az arany- 35, az ezüst- 25, a bronzérem 20 millió forintot jelent az érintettnek, írja a Blikk. A negyedik helyezésért 15, az ötödikért 5, a hatodikért 8, a hetedikért 4, a nyolcadikért pedig 2 millió a jutalom.
Könnyű:
Már hét évvel a tünetek jelentkezése előtt megjósolható lehet az Alzheimer-kór egy memóriateszttel, amelyet egy brit egyetem tudósai fejlesztettek ki. A University College London kutatói 35 önkéntest toboroztak, közülük 21-nek volt egy génmutáció miatt nagyobb esélye arra, hogy Alzheimer-kór alakuljon ki nála. A résztvevőknek tárgyak listáját, egy diagram részleteit és egy történet elemeit kellett megjegyeznie. Ezt követően harminc perccel, majd hét nappal később is fel kellett idézniük, mire emlékeznek. A kutatás során kiderült, hogy azok a résztvevők, akiknek génmutációja volt, tehát hét éven belül nagy valószínűséggel kialakulhatott náluk az Alzheimer, a félórás tesztet még meg tudták oldani, de a hét nappal későbbit már nem. „Az Alzheimerrel kapcsolatos memóriaproblémákat sokkal korábban ki lehet szűrni ezzel a teszttel, mint bármelyik korábban alkalmazott kognitív teszttel” – mondta el a kutatócsoport tagja Phil Weston, az egyetem tudósa.
