A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
12-1 arányban leszavazta az MSZP elnöksége, hogy Fodor Gábor befutó helyet kapjon az MSZP-Párbeszéd közös listáján – tudta meg az atv.hu több vezető MSZP-s forrásból. Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke ne kapjon befutó helyet az MSZP-Párbeszéd országos listáján – ezt javasolja a szocialista párt elnöksége. Az egyetlen támogató szavazat Molnár Gyula pártelnöktől származott, aki javasolta Fodor szerepeltetését az MSZP-P közös listán; vele szemben 12-en ellenezték a liberális vezető befutó helyen szerepeltetését. Információik szerint attól nem zárkózik el az elnökség, hogy Fodor Gábort és Bősz Anettet az egyéni körzetükben megtámogatja, de erről még nem született végleges döntés.
Kilenc ellenzéki párt megkezdte az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy népszavazás dönthessen a felújítás alatt álló 3-as metró teljes értékű akadálymentesítéséről. A kezdeményezést az MSZP, a DK, az Együtt, a Liberálisok, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd képviselői jelentették be. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi képviselője elmondta, a kerekes székesekért, nehezen közlekedőkért, a kismamákért, és az idősekért vetette fel a referendumot. Tarlós István főpolgármester ugyanis „túl arrogáns ahhoz, hogy beismerje, az akadálymentesítés egy fontos ügy, és túl gyáva ahhoz, hogy a kormánnyal harcoljon a budapestiek érdekében” – fogalmazott, megjegyezve: a fővárosiak átlagosan napi 20 milliárd forintos adóbefizetéseik után megérdemlik a teljes akadálymentesítést.
Álkampánynak tartja a főpolgármester a szocialisták népszavazási kezdeményezését a 3-as metró akadálymentesítéséről. Nincs értelme népszavazást tartani, mert ami a feltett kérdésben van, az teljesül. „Kétmilliárd forintot elkölt az MSZP és jónéhány zéró támogatottságú csatlósa valamire a város pénzéből, ami semmit nem jobbít, semmit nem változtat meg. Álkampány a mozgáskorlátozottakat felhasználva átlátszó választási célra, félrevezetve a járókelőket” – fogalmazott Tarlós István. A főpolgármester szerint a Kúria annyit mondott ki, hogy meg lehet tartani a kérdésben a népszavazást. „Számos olyan kérdés van, amiben nem tilos népszavazást tartani, csak épp nincs értelme”. Ennek azért nincs, mert ami a feltett kérdésben van, az teljesül – tette hozzá.
A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a kormány „szavazatokat akar vásárolni” azzal a 119 milliárd forintnyi támogatással, amelyet tavaly év végén ítéltek meg az egyházaknak. Niedermüller Péter azt mondta, hogy emiatt az ország minden polgára 12 ezer forinttal volt kénytelen támogatni a „kiváltságos egyházakat és felekezeteket”. Az EP-képviselő feltűnőnek nevezte, hogy a támogatás 72 százalékát reformátusok kapták.
Oktatási minimumról szóló megállapodást írtak alá pedagógusok és oktatók, valamint ellenzéki pártok képviselői. Pilz Olivér, aki az oktatási minimum kidolgozását január 28-án, a Kossuth téren tartott demonstráción jelentette be, a Tanítanék nevében kiemelte: azért kezdték el szervezni a dokumentum kidolgozását és aláírását, mert az oktatást nemzeti ügynek tartják, ami közvetlenül vagy közvetve mindenkit érint. Kifejtette: a dokumentum alapvetése, hogy a gyerekek érezzék jól magukat az iskolában, ez ma ugyanis nincs így. Kiemelte az autonómia hiányát, a centralizációt, ami szerinte lényegében ellehetetleníti az oktatást. Szabadságra van szükség az iskolákban – hangoztatta, kiállva a szabadság mellett az iskolák fenntartásában is.
A magyar diaszpórán belül kitüntetett helyet foglal el a magyar zsidóság – mondta Potápi Árpád. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt: az elmúlt évszázadban számtalan zsidó ember vándorolt ki a mostani államhatáron belüli területekről és a történelmi Magyarország vidékeiről, Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Délvidékről is Európa más országaiba, az Amerikai Egyesült Államokba vagy Izraelbe. Kiemelte: ezek az emberek „nagy történelmi traumák után távoztak”, nagy veszteségek elszenvedése után hagyták el szülőföldjüket. Ugyanakkor minden kivándorolt magyar zsidó vitt magával valamit magyar örökségéből, amit a mai napig őriz Los Angelesben vagy Tel-Avivban – tette hozzá Potápi Árpád János.
Az országban egyedülálló fejlesztések indulnak Hódmezővásárhelyen a Modern városok program keretében, a tapasztalatok később máshol is hasznosíthatók lesznek – jelentette ki a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter. Kósa Lajos elmondta, már folyik a Hódmezővásárhely és Szeged belvárosát összekötő úgynevezett vasútvillamos – tram train – előkészítése, illetve a szerelvények beszerzése. A két település között naponta ingázó 6-8 ezer embert kiszolgáló közlekedésfejlesztési beruházás költsége 73-75 milliárd forint, amelyből mintegy 22 milliárd forintot uniós, 50 milliárdot hazai forrás fedez – tudatta a miniszter.
A Magyar Államkincstár felkészült az egészségügyi szakdolgozók novemberben esedékes 8 százalékos béremelésének előrehozott, februári utalására. Az intézmények folyamatosan végzik az érintett munkavállalók ehhez szükséges, magasabb bérkategóriába történő átsorolását. Ezt követően – ahogyan azt a kincstár már a múlt héten egyeztette az intézményekkel – február 20-án, bérkülönbözet formájában kapják meg a dolgozók az emelést. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere január 24-én jelentette be, hogy az egészségügyi szakdolgozók idén novemberben esedékes 8 százalékos béremelését előrehozták január 1-re, mivel az ország gazdasági teljesítménye lehetővé teszi ezt, illetve, mert ezzel a lépéssel is szeretnék elismerni az egészségügyben dolgozók munkáját.
Az influenzajárvány terjedésének visszaszorítására, a megbetegedések megelőzésének fontosságára hívta fel a figyelmet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: az NFM által felügyelt állami vállalatok jelentős része kiemelt közszolgáltatást lát el, így felelnek az energiaellátásért, a postai szolgáltatásokért, a tömegközlekedésért. Mivel e tevékenységek ellátásakor az emberek kapcsolatba kerülnek egymással, fontos az a figyelemfelkeltő kampány, amelyet az influenzajárvány terjedésének megelőzésére indítottak – mutatott rá. Az államtitkár kiemelte: az érintett dolgozóknak ingyenesen biztosítják az influenza elleni védőoltást, továbbá a közlekedési és nagyobb ügyfélforgalommal rendelkező cégeknél elrendelték a napi többszöri, fokozott takarítást, fertőtlenítést a járvány visszaszorítása érdekében.
Több mint egymillió elektronikus beadványt fogadtak már be a bíróságok polgári perekben, az így kiküldött dokumentumok száma pedig a kétmilliót is meghaladja – tudatta az Országos Bírósági Hivatal. Idén január 1-étől a büntetőügyekben is elindult az elektronikus ügyintézés, ennek során januárban több mint 13 ezer beadványt fogadtak be a bíróságok büntető- és szabálysértési ügyekben. A bírósági e-ügyintézés „+káoszát+ vizionáló téves híradások sajnos azon szervezett sajtótámadások” közé tartoznak, amelyek egyetlen célja, hogy aláássák a bíróságok működésébe vetett bizalmat – áll az OBH közleményében.
Külpolitika:
Egy palesztin merénylő késsel megölt egy huszonkilenc éves rabbit Ariel ciszjordániai város mellett egy buszmegállóban, majd elmenekült. Egy katonatiszt a támadás szemtanúja volt, autójával üldözőbe vette a palesztin késelőt, el is ütötte, azonban az elmenekült: egy autó felvette és elszállította a helyszínről. Az izraeli hadsereg nagy erőkkel fésüli át a környéket a merénylő után kutatva. Munkájukat segíti, hogy a támadó hátrahagyta hátizsákját, amelyben személyi okmányokat, váltóruhát, fésűt és mobiltelefon-töltőt is találtak. A terrortámadás áldozata Itamar Ben Gál, egy négygyermekes rabbi, kórházba szállítása után meghalt. A rabbi Givat-Smúél város jesivájában, vallási iskolájában tanított.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az áldozat családjának, és megígérte, hogy törvény elé állítják a gyilkosság elkövetőjét. „Az izraeli hadsereg és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat üldözi a terroristát vagy terroristákat, és bíróság elé állítjuk őket” – hangsúlyozta. „Teljes mértékben megbízom a biztonsági erőkben, amelyek kiváló munkát végeznek a védelmünk érdekében”- tette hozzá a miniszterelnök.
Benjámin Netanjahu Soros Györgyöt tette felelőssé az afrikai menedékkérők kitelepítésével szembeni izraeli civil tiltakozásért, a magyar-amerikai üzletember pedig válaszában hazugsággal vádolta meg őt. Az izraeli kormányfő előző nap, a kormány szokásos ülésén közölte, hogy Soros György áll a január közepén Izraelben elindult tiltakozáshullám mögött, amely azt a kormányzati tervet vette célba, amely értelmében szudáni és eritreai menedékkérőket egy harmadik afrikai országba – sajtóértesülések szerint Ruandába – költöztetnék. A terv ellen Izraelben írók és neves értelmiségiek, iskolaigazgatók, egyetemi és főiskolai oktatók, szociális munkások, holokauszt-túlélők és orvosok tiltakoztak, valamint az EL Al légitársaság pilótáinak egy csoportja is bejelentette, hogy nem hajlandó a repülőgépeken Afrikába szállítani őket. Soros György korábban pénzügyi támogatásban részesített több, a palesztinok emberi jogaiért küzdő izraeli civil szervezetet, köztük a „Csendet megtörőket”, a Becelem, a Jes Din („Van ítélet”), és az al-Hak nevű csoportot. Az izraeli tízes tévé híradójának adott válaszában Soros György hazugságnak nevezte az izraeli kormányfő állítását. „Netanjahu hamis állításával ellentétben nem támogatom a több ezer afrikai menedékkérő Izraelből történő kitelepítése elleni tiltakozást”- mondta.
A német kormány kárpótlásban részesíti a nácik uralma idején üldözött algériai zsidókat is. Azok az algériai zsidók fognak egyszeri, háromezer-kétszáz dolláros (mintegy két és fél millió forintos) jóvátételt kapni, akik 1940 júliusa és 1942 novembere között, a német megszállás idején az észak-afrikai országban éltek. A becslések szerint jelenleg huszonötezren élnek Algériából elszármazott zsidók szerte a világban, közülük háromezer-kilencszázan Izraelben, mintegy húszezren pedig Franciaországban. A negyvenes évek elején a francia kollaboráns Vichy-kormány irányította Algériát, amely megfosztotta francia állampolgárságától az akkor ott élő mintegy százhúszezer zsidót.
Két egymás utáni évben is rekordszámban regisztráltak zsidók ellen elkövetett incidenseket a szigetországban. 1382 antiszemita támadásról tettek bejelentést az Egyesült Királyság területén 2017-ben – közölte a Forward. A Community Security Trust (CST) nevű szervezet által regisztrált adatok alapján ez a szám minden eddiginél magasabb, és az előző évhez képest 3 százalékos növekedést jelent. A múlt héten közzétett tanulmány szerint 2016-ban összesen 108, 2017-ben pedig 145 fizikai erőszakkal járó támadásról szereztek tudomást. A tavalyi incidensek közül leggyakrabban verbális támadást intéztek az áldozatok ellen, akiket külső megjelenésük alapján azonosítottak zsidónak. Ilyen esetet az összes támadás csaknem egynegyed részében, 356 alkalommal rögzítettek.
Nagy port vert fel az izraeli közéletben, hogy Rafi Éjtán egykori miniszter nyíltan kiállt a szélsőjobboldali német párt, az AfD (Alternatíva Németországnak) mellett. Éjtán Twitter-üzenetben üdvözölte a párt elnökét, Alexander Gaulandot, és megköszönte pártja holokauszt-napi megemlékezését, valamint a zsidóság iránt mutatott barátságát. “Biztos vagyok benne, hogy ha bölcsen, határozottan és főleg realistaként dolgoznak, nem csak Németországnak, hanem egész Európának alternatívát nyújthatnak.” – kívánt minden jót a volt miniszter. A 91 éves Éjtán 2006 és 2009 között volt nyugdíjügyi miniszter, miután Gil nevű, a nyugdíjasok jogaiért síkraszálló pártjával meglepően nagy sikert ért el a választásokon. A későbbi választásokon a párt már csak 1% alatti eredményt tudott felmutatni, így Éjtán is búcsút intett a Kneszetnek. A miniszter korábban a Moszad kötelékében dolgozott, és részt vett Adolf Eichmann elrablásában, illetve Izraelbe szállításában – olvasható a Times of Israel összeállításában.
Magyarország, ahogy az elmúlt években, a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy minden kiskaput bezárjon az illegális migráció, illetve az azt szervező csoportok, szervezetek előtt – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő Brüsszelben. A kormányszóvivő elmondta: Magyarország tapasztalata az, hogy a magukat karitatív, vagy emberi jogi szervezetnek nevező csoportok egészen más szándékot, vagy politikai akaratot hajtanak végre, azaz segédkezet nyújtanak azokhoz a tervekhez, amelyek akár Soros György részéről, vagy legutóbb az ENSZ migrációs csomagja által „az asztalra kerültek”. Mivel Magyarország továbbra is képesnek tartja magát és az Európai Uniót is arra, hogy megvédje határait, minden szükséges lépést megtesz ennek érdekében. Ha kell kerítést épít, megerősíti a szolgálatot teljesítő rendőri és katonai erőket és a jogi környezetet hozzáigazítja törekvéseikhez – húzta alá a kormányszóvivő.
Ukrajnában egyetlen kisebbség oktatáshoz fűződő jogait sem csorbíthatják – mutatott rá Szijjártó Péter külügyminiszter Bukarestben, miután román kollégájával tárgyalt. Kihangsúlyozta, hogy ebben egyetértés van közte Teodor Melescanu között. A román diplomácia vezetőjével megállapodtak abban, hogy folytatják az eddigi szoros együttműködést a kérdésben, annak érdekében, hogy Ukrajnában a kisebbségek már létező jogait ne csorbíthassák. Egyetértettek abban, hogy a nemzeti közösségekkel kell tárgyalnia az ukrán kormánynak mielőtt végrehajtja a vitatott törvényt, és Kijevnek a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartania a Velencei Bizottság ajánlásait.
A kijevi oktatási minisztérium elfogadja a Velencei Bizottság ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyében foglaltaknak a bevezetéséig – jelentette ki Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter azon a megbeszélésen, amelyet Cristian-Leon Turcanuval, Románia kijevi nagykövetével folytatott. Hrinevics hangsúlyozta: a minisztérium ezt nem a jogszabályt ért külföldi reakciók miatt teszi, hanem azért, hogy minden ukrán állampolgárságú gyermek – nemzetiségétől és lakhelyétől függetlenül – magas szinten sajátíthassa el az ukrán nyelvet. Ismételten kiemelte, hogy a jogszabály alkalmazásában messzemenőkig figyelembe veszik a különböző nyelvcsaládokhoz tartozó kisebbségiek sajátos igényeit.
Törökország saját közlése szerint katonai támaszpontot létesített Aleppótól délnyugatra, eddig nem látott mélységben szíriai területen. A kiterjedt szíriai aktivistahálózattal rendelkező Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint a török bázist al-Ais falujának közelében húzták fel. Az OSDH kiemelte: ez alig öt kilométerre van a szíriai hadsereg által ellenőrzött területektől. A török hadsereg közlése szerint még további két megfigyelőállást hoznának létre. A bejelentést hat nappal azt követően tették, hogy támadás ért egy török konvojt, amely az említett térségbe tartott, s vissza kellett fordulnia. Tavaly Oroszország, Irán és Törökország megállapodott, hogy a felkelők, köztük szélsőséges csoportok által ellenőrzött, a Törökországgal határos északnyugati fekvésű Idlíbben úgynevezett feszültségmentesítési övezetet, azaz egyfajta fegyvernyugvási zónát alakítanak ki.
Donald Trump amerikai elnök elutasította egy republikánus és demokrata párti törvényhozókból álló csoport kompromisszumos javaslatát a bevándorlási helyzet rendezésére. A törvényjavaslat tervezetét Donald Trump elnök még azt megelőzően elutasította, hogy beterjesztették volna a kongresszusban. A javaslatot John McCain arizonai republikánus és Chris Coons, Delaware állam demokrata párti szenátora dolgozta ki. A terv szerint megadnák az amerikai állampolgárság megszerzésének lehetőségét azoknak a fiataloknak, akik 2013 óta az Egyesült Államokban élnek, és akiket gyermekként, illegális bevándorló szüleik hoztak az Egyesült Államokba, s itt nőttek fel. Ők azok, akiket az előző elnök, Barack Obama által életre hívott DACA-program (Késleltetett Intézkedés a Gyermekkorban érkezettekért) véd a kitoloncolástól.
Heves indulatokat váltott ki Nagy-Britanniában Donald Trump amerikai elnök egyik Twitter-üzenete, amelyben azt állította, hogy a brit egészségügyi rendszer nincs finanszírozva és nem működik. Trump a mindenkire kiterjedő egészségügyi ellátás ellen érvelve hozta fel példaként a brit állami egészségügyi ellátó szolgálatot. „A demokratapártiak az univerzális ellátást sürgetik, miközben az Egyesült Királyságban több ezer ember vonul az utcákra amiatt, hogy az ő, mindenkire kiterjedő rendszerük nincs finanszírozva és nem működik” – írta az amerikai elnök a Twitteren. A brit egészségügyi rendszer ingyenes ellátást biztosít mindenkinek. Az univerzális egészségügyi ellátás kérdése sarkalatos belpolitikai kérdés a választók számára: a konzervatívok bírálói szerint a Theresa May vezette kormány nem fektet elegendő pénzt a rendszerbe. A Twitter-felhasználók tömegével álltak ki az NHS mellett Trump megjegyzése után.
Az Egyesült Államok csökkenteni kezdte az Irakban állomásozó csapatai létszámát, miután az iraki hatóságok győzelmet hirdettek az Iszlám Állam terrorszervezet felett – közölte egy iraki kormányszóvivő. Továbbra is tart az egyeztetés, hogy fenntartsuk az (amerikai) támogatást az iraki erőknek az igényeiknek megfelelően – tette hozzá a szóvivő. Az iraki hadsereg tavaly az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció segítségével szerezte vissza azokat a területeket, amelyek az Iszlám Állam ellenőrzése alá kerültek 2014-ben és 2015-ben. A Moszul visszafoglalásáért vívott csata csúcspontján, 2017 júliusában több mint 5500 amerikai katona állomásozott Irakban.
Líbiában az állami ellátórendszerek összeomlásával egyre nehezebbé válik a helyi lakosság és az észak-afrikai államban tartózkodó migránsok helyzete. A világszervezetnek több mint egymillió embert kellene ellátnia az idén a 6,5 millió lakosú országban – mondta Maria Ribeiro, az ENSZ humanitárius segélyezésért felelős koordinátora. Ribeiro szerint az ENSZ-szervezeteknek ehhez a tavalyi évhez képest kétszer akkora pénzösszegre, vagyis 303 millió dollárra lenne szükségük. A világszervezet koordinátora elmondta: a rászorulók kétharmada helyi lakos. Az embereknek lakóhelyiségekre, ivóvízre, szaniter szolgáltatásokra, élelmiszerre és orvosi ellátásra van szükségük. A pénzösszegből – így Ribeiro – olyan külföldieket is támogatnának, akik vissza szeretnének térni hazájukba.
Az olaszok nem rasszisták, de fenyegetve érzik a biztonságukat az ellenőrizetlenül beáramló migránsok miatt, ami szerinte ketyegő társadalmi időzített bomba – mondta Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő. „Széleskörű társadalmi nyugtalanságot figyelhetünk meg Olaszországban, amely az itt élő migránsok nagy számából fakad” – mondta a RAI olasz közszolgálati televíziónak a politikus. Szombaton letartóztattak egy újfasiszta férfit, aki hat migránst sebesített meg autójából lövöldözve. Berlusconi úgy véli, hogy a közép-olasz Maceratában elkövetett támadás mögött nem húzódott meg politikai megfontolás, az egy őrült elme műve volt. Friss közvélemény-kutatások szerint a szavazók többsége a volt kormányfő vezette jobbközép koalíciót támogatja a március 4-én esedékes parlamenti választások előtt. A választópolgárok többségét leginkább a migráció aggasztja.
Tovább dolgoznak a katalán parlament függetlenségi pártjai Carles Puigdemont újraválasztásáért az elnöki posztra, ezért két politikai erő képviselői is Brüsszelbe utaztak. Az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) nevű párt 27 politikusa tanácskozott a belga fővárosban a leváltott vezetővel arról, hogy miként lehetne újból elnök belőle. A találkozót követően Eduard Pujol, a párt parlamenti szóvivője csak annyit árult el a sajtónak, hogy a megállapodásnak biztosítania kell Puigdemont megválasztását, és az alkotmány 155-ös cikkének feloldását, amely alapján jelenleg a spanyol kormány gyakorolja a kormányzati jogköröket Katalóniában. Megbeszélést tervez a leváltott elnökkel erre a napra a baloldali, függetlenségpárti Népi Egység (CUP) is, amelynek két képviselője utazott Brüsszelbe emiatt.
Kivenné a gazdagabb tagállamokat az európai uniós források több mint felét kitevő strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjei közül az Európai Bizottság – írta a Handelsblatt című üzleti lap EU-s diplomatákra hivatkozva. A bizottság szerint a következő, 2021-ben kezdődő hétéves költségvetési ciklusban be kellene vezetni azt a szabályt, hogy nem kaphat pénzt az öt strukturális és beruházási alapból olyan tagállam, amelyben az egy főre jutó jövedelem meghaladja az EU-s átlagot. Így elesne a támogatásoktól Ausztria, a három Benelux-állam, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Németország és Svédország. Ezzel hét év alatt nagyjából 100 milliárd eurót (mintegy 31 ezermilliárd forint) lehetne megtakarítani. A megszorításra az Egyesült Királyság távozása és az új EU-s feladatok, köztük a külső határ védelmének forrásigénye miatt lenne szükség.
Gazdaság:
Csökkenti bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. A csökkentéssel a benzin átlagára literenként 364, a gázolajé 369 forintra mérséklődik. Az üzemanyagok ára legutóbb január 31-én változott, akkor a benzin ára 2 forintos emeléssel 367 forintra nőtt, a gázolaj ára nem változott, így az 371 forint maradt. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Nem csak 2017-ben örvendhettek prémiumnak a nyugdíjasok, hanem a következő négy év mindegyikében megkapják majd a rendes nyugdíjon felüli részt. A hatályos szabályok szerint akkor jár prémium, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot adott évben. Az előző évben teljesült a növekedésre vonatkozó feltétel, a kormány szerint 4,1 százalék volt a GDP. Ezért ki is fizették a prémiumot év végén az arra jogosult időseknek. Erre idén is sor kerülhet – írja az mfor.hu. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint 2018-ban a gazdaság 4,3 százalékkal bővülhet. Majd a rákövetkező években is 3,5 százalék felett lehet a növekedés.
Sport:
A szezon végéig Clarence Seedorf lesz a spanyol labdarúgó-bajnokságban kieső helyen álló Deportivo La Coruna vezetőedzője. A 41 éves holland szakember hétfőn érkezett a klubhoz, hogy aláírja szerződését. Elődjének, Cristobal Parralónak vasárnap köszönték meg a munkát. A 87-szeres holland válogatott Seedorf játékos-pályafutása során számos európai élcsapatban szerepelt, és ő az egyetlen, aki három különböző együttessel is – Ajax Amsterdam (1995), Real Madrid (1998), AC Milan (2003, 2007) – Bajnokok Ligáját nyert. Edzőként 2014-ben, az AC Milannál debütált, de néhány hónap után távozott. Később, 2016-ban Kínában dolgozott egy rövid ideig.
Könnyű:
Olasz neofasiszták ezer fenyőfát telepítettek egy Rómától északkeletre fekvő hegy oldalába, hogy újra láthatóvá váljon Benito Mussolini olasz fasiszta diktátor közkeletű titulusa, amely egy tavaly nyári tűzben veszett oda. 1939-ben mintegy 20 ezer fenyőfát ültettek a Monte Giano oldalára olyan alakzatban, hogy távolról nézve a Dux, vagyis Mussolini Duce (vezér) titulusának latin megfelelőjét adják ki. A felirat odaveszett egy tavaly augusztusi erdőtűzben, a Casa Pound nevű szélsőjobboldali párt 200 tagja azonban vasárnap ezer facsemetét ültetett el a területen, hogy újraalkossa a feliratot. Várhatóan a Casa Pound is indít jelölteket a március 4-i általános választásokon Olaszországban, noha a párt jóval a parlamentbe jutáshoz szükséges 3 százalék alatt teljesít a felméréséken.
