Megemlékezések, népszavazás, országgyűlési választás és sok minden más Erzsébetvárosban

Megemlékezések, népszavazás, országgyűlési választás és sok minden más Erzsébetvárosban

Megemlékezéseket szerveztek több helyen is a II. világháború, a Holokauszt idején meggyilkolt magyar zsidók emlékére. Dr. Bajkai István alpolgármester, országgyűlési képviselőjelölt beszélt a népszavazásról, valamint az áprilisi választásról is. Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere a parkolási gondok enyhítéséről fejtette ki gondolatait és megvilágította az áprilisi helyi népszavazás hátterét.  

 

Megemlékezés a bécsi zsidó temetőben

 

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány szervezésében emléktáblát avattak a Strashofba elhurcolt és ott meggyilkolt zsidók emlékére. Az emléktáblát a Mazsök támogatásával Petrasovits Anna és a férje, Czakó Ignác állította. Az emlékezés után a résztvevők egy tudományos konferenciát is tartottak.

 

Nagyon fontos még a hitelesség, hogy az embernek van hite és nézete, célkitűzése

Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere, országgyűlési képviselőjelölt beszélt megemlékezésekről, az idősekről való gondoskodás fontosságáról, az emberi hitelességről. mellette természetesen szóba került még az erzsébetvárosi népszavazás ügye is.

 

Ön a napokban Bécsben járt egy megemlékezésen, kérem, beszéljen erről az eseményről!

Az osztrák főváros külvárosában, Strashofban voltunk az ottani központi zsidó temetőben, azért, hogy megemlékezzünk azokról, akiket ott pusztítottak el. Tudni kell, a Sonderkommando 24 ezer zsidó honfitársunkat hurcolt el, ahol kényszermunkásként dolgoztatták őket, nagyon sokan ott haltak meg közülük. Az itt található tömegsír felett egy emléktáblát avattunk fel, amelyet Petrasovits Anna és férje támogatott. Az emléktábla avatásán kívül egy kis konferenciát is szerveztünk, ezzel is kiegészítve a megemlékezést. A rendezvény megszervezéséhez és a tábla felavatásához még komoly segítséget kaptunk a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványtól is.

A hírek szerint sokan mentek el erre a megemlékezésre.

Ez így volt valóban, ennek az lehetett az oka, hogy nagyon sokan kívántak megemlékezni, sokan szerették volna leróni a tiszteletüket a meggyilkoltak felett. Ez a sok ember mintegy felemelt ujjal figyelmeztette a mai és a jövő kort, hogy ilyen soha többet ne forduljon elő, mint 73 évvel ezelőtt. A konferencián nagyon komoly előadásokat hallhattunk, külön szeretném kiemelni haraszti György professzor előadását, aki történészi mélységgel mutatta be azt a korszakot, amikor szinte rabszolgakereskedelem működött Strashofban, ahol a környező üzemekben, a mezőgazdaságban borzalmas körülmények között dolgoztatták zsidó honfitársainkat.

Ön is beszélt ezen a rendezvényen, d a múlt héten is több hasonló eseményen vett részt, hogy van ideje mindezekre a munkája mellett?

Vannak olyan rendezvények, amelyekre kell időt szánni, szerintem ez emberi, erkölcsi és isteni parancs is egyben. Ha nem mennék el ezekre a megemlékezésekre, akkor a lelkiismeretem nem hagyna nyugodni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, azok a zsidó honfitársaink, akiket akkor elhurcoltak, akik ennek az országnak az állampolgárai voltak, akik építették ezt az országot, az egyik pillanatról a másikra váltak porrá és hamuvá. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nekünk fontos elmenni a róluk való megemlékezésekre, a tiszteletünket leróni és megfogalmazzuk az erkölcsi parancsolatokat a jelenre és a jövőre egyaránt.

Ön is készül az országgyűlési választásokra, hiszen a VI-VII. kerületi körzetben a Fidesz-KDNP jelöltjeként indul. Már sok rendezvényen vett részt, hogy látja, milyen korúak a választókörzetének a lakói?

A rendezvényeken idősek vannak jelen leginkább, de elmondható, hála Istennek egyre több fiatal jön el, akik aktívak politikailag. Már elmennek a rendezvényekre, véleményt formálnak, adott esetben még kritikusan is nyilatkoznak, helyesen, én ennek nagyon örülök.  Természetesen az is igaz, hogy mind Terézvárosban, mind pedig Erzsébetvárosban az a korosztály van többségben, akik már több évtizedet hagytak maguk mögött, ám ez a korosztály a közéletet tekintve igen aktív.

Minden választáson induló párt ígéretekkel áll elő a választásokra, ami teljesen természetes. Mit tud ajánlani a Fidesz-KDNP szövetség és Ön az idősebb korosztálynak?

Úgy vélem, ennek a korosztálynak a legfontosabb a kiszámíthatóság, a stabilitás és a biztonság. Ők már nagyon sok ígéretet hallottak, sokat láttak és tapasztaltak, beváltott és be nem váltott ígéreteket. Egy pártnak alapvetően alapvető felelőssége, hogy csak olyat ígérjen meg, amit teljesíteni is tud, de az is fontos, olyan valaki tegye ezt az ígéretet, akinek van teljesítménye. Én határozottan azt gondolom, a Fidesz-KDNP pártszövetség az ilyen, mi igyekszünk az idősebb nemzedék számára mindazt megadni, ami gazdaságilag és jogilag is lehetséges. Minden civilizált kultúra része és egyben erkölcsi parancsa az idősekről való megfelelő gondoskodás, mert nem szabad elfelednünk, ők a mi szüleink, mi nekik köszönhetjük az életünket.

Erzsébetváros arról is nevezetes, hogy a kerület irányításában több párt is szerepet vállal.

Valóban, a 2014-es önkormányzati választás a kerületben úgy alakult, a Fidesz által delegált polgármester vezeti a városrészt, de kisebbségben vagyunk, így együttműködünk egyes pártokkal és egyes képviselőkkel a működés érdekében. Azt gondolom, az elmúlt évek bebizonyították, Erzsébetvárost összhangban és megfelelő szakértelemmel vagyunk képesek vezetni.

Ha Ön győz a választáson és megválasztják a VI-VII. kerületi választókörzet országgyűlési képviselőjének, milyen célokkal vágna neki ennek a munkának?

A legfontosabb, hogy az ember ismerje azt a körzetet, amelyet képviselni kíván, én ezzel rendelkezem, hiszen harminc éve dolgozom ügyvédként Terézvárosban, ott is voltam önkormányzati képviselő, most Erzsébetvárosban vagyok városvezető, úgy gondolom, elég jól ismerem ezt a két városrészt, az itt élőket. Nagyon fontos még a hitelesség, hogy az embernek van hite és nézete, célkitűzése. Nekem célom, hogy ebben a két városrészben élők életkörülményei javuljanak, több forrás érkezzen ide. Lássuk be azért, voltak olyan kerületek a fővárosban, amelyek „ügyesebbek” voltak, több forráshoz jutottak, ezeknek az okait most nem elemezném. Azt viszont kijelenthetem, fontos célom, hogy a jövőben minél több központi, kormányzati forrás érkezzen erre a részre, nem dicsekvésként mondom, nemrégiben egy komoly, két éven át tartó munka eredményeként érkezett Erzsébetvároshoz egy több mint egymilliárd forintos pályázati összeg, amit tömbrehabilitációra és az itt élők életkörülményeinek a javítására fordítunk. Ez egy jelentős összeg, persze ennél több kellene még Erzsébetvárosban és Terézvárosban, de sok más kerületben is, mert a házak olyan állapotban vannak, amelyek felújításra szorulnak, de erre sem az önkormányzatoknak, sem pedig a társasházaknak nincs pénze. A szocializmusban nem folyt vagyongazdálkodás, a felújításokra egyáltalán nem fordítottak jelentősebb összegeket, most több mint 50 év elmaradását kellene pótolni. Vannak olyan társasházak, ahol a bejárat felújítása, műemlékvédelmi keretek között is 30 millió forint körüli összeg és akkor csak a bejáratról beszélünk! Erre nincs pénze a társasházaknak sem, az a meggyőződésem, hogy egy központi programot kellene elindítani Budapest belvárosának a megújítására. Nekem ez az egyik célom, vannak mások is, de úgy vélem, választópolgároknak azt kell eldönteni, milyen ideák mellé állnak, ki az a személy, akit hitelesnek tartanak.

Szerepel a tervei között az Andrássy út szebbé tétele, egy kelet-közép európai Champs Élysées megalkotása?

Én nagyon bízom abban, hogy az Andrássy út a múltjához hasonlóan lesz még szebb és így fog még jobban kiteljesedni. De mellette még számos csodálatos utca van ebben a városban, ilyen gyönyörű építészeti kialakítása nagyon kevés városnak van, mint amilyennel Budapest rendelkezik. A fővárosnak ékkövei vannak, ezek között sok van Teréz- és Erzsébetvárosban is.

Erzsébetvárosban egyre jobb körülmények vannak az egészségügyi ellátás területén, de mi a helyzet Terézvárosban?

A VI. kerületben is minden orvosi rendelő és egészségügyi intézmény jelentős támogatást kap, ez jelenti az egészségügyi szolgálatot, a háziorvosi rendelőket. Tudom, hogy nem szép dolog az öndicséret, de sikerült megújítani ezeket az intézményeket, büszkék lehetünk rá, folyamatosan kapjuk a visszajelzéseket a lakosoktól, nagyon örülnek annak, hogy valóban XXI. századi körülmények között kereshetik fel az orvosukat, ehhez jelentősen hozzájárultak az önkormányzatok. Meg kell még említeni, hogy az igen lerobbant állapotban lévő Péterffy Sándor utcai kórházban is egy több mint négymilliárd forintos fejlesztésre kerül sor és ez még nem a vége, hiszen az ország helyzetétől függően egyre több jut még az egészségügyre.

Az országgyűlési választás előtt Erzsébetvárosban még népszavazásra is sor kerül február 18-án. Hol tartunk ebben az ügyben?

Már szinte az összes lehetséges fórumon megszólalt az önkormányzat, a helyi politikusok, mindannyian elmondtuk, mennyire is fontos ez a helyi népszavazás. Én azt várom, hogy sokan mennek, az érvényességi küszöböt meghaladó számban az erzsébetvárosiak a népszavazásra, hogy véleményt mondjanak a bulinegyedben működő vendéglátóhelyek nyitva tartásának az ügyében. ez rendkívül fontos, hiszen most ez egy megkerülhetetlen pontja a kerület életének, ahogy az a kérdés is megkerülhetetlen, az itt lakók élete a bulinegyed miatt elnehezült. Már beszéltem erről, de amikor a kétezres évek elején nyakló nélkül adtak el ingatlanokat a bulizás céljából, akkor senki nem vitatta meg azt a kérdést, ennek mi lehet a következménye. Nem kérdezték meg az erzsébetvárosiakat, akik csak azt vették észre, egyszer csak kialakult a bulinegyed, kialakult itt egy iparág. Ezt a helyzetet meg kell oldani, ezt nekünk kell megoldani az erzsébetvárosiakkal együtt, nem pedig másnak.

Nem hordozza ez a helyzet annak a veszélyét, hogy kipukkad az ingatlanlufi, hiszen most a bulinegyednek és az Airbnb-nek is köszönhetően magasak a kerületi ingatlanok árai. Ha minden igaz, akkor ezeket a lakáskiadásokat szigorúbban is akarják ellenőrizni. Valóban így van?  

Az ellenőrzést illetően csak azt tudom mondani, az valóban nem fair, hogy egyeseknek kevesebb kötelezettséggel kell ugyanazt az üzletágat működetni, mint mondjuk a szállodáknak, mellette az is baj, a lakáskiadások, az Airbnb szolgáltatás valójában egy lakókörnyezetben valósul meg. Fel lehet tenni a kérdést, szívesen feküdne-e az ember egy olyan sebész kése alá, aki azért nem tudott pihenni, mert a szomszédjában a buli folytatódott egy Airbnb-s lakásban?

 

Friss, házias ételek és üde zöldségek a Klauzál téri piacon

A Klauzál téri csarnokban sok mindenhez hozzájuthat az éhes vendég, a friss árukon kívül finom, házias ételeket is fogyaszthatnak, például Lakó Pálnál, Pali bácsinál.

 

A kis étkezdében csak és kizárólag a tulajdonos saját tanyáján tenyésztett állatokból készített ételeket főznek, nagyszerű szakácsok segítségével. Itt ritka, régen nem kínált ételeket főznek a betérők nagy örömére, a pacaltól kezdve a sóletig.

Egy másik standon friss zöldségeket kínál Rózsavölgyi Gergely standja, amelyik a nyitás óta üzemel a Klauzál téren. A tulajdonos szerint már a vállalkozás beindítása óta tudták, van lehetőség ebben a csarnokban. A Klauzál téren nagyon sok fiatal külföldi fordul meg, de a tulajdonos szerint az idősebb korosztály tagjai is gyakran megfordulnak itt, hiszen elvégre ők adják meg a piac hangulatát.

 

Van, amikor egy önkormányzat a lakókra bízza a döntést

Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere beszélt a parkolási ügyekről, valamint a február 18-i kerületi népszavazás hátterét világította meg.

 

Erzsébetváros szomszédságában, így Zuglóban magasabbak voltak a parkolási díjak, mint a kerületben, ezért sokan jöttek át ide parkolni, ami azt is jelentette, hogy kevesebb hely jutott az itt élőknek. Mit tudott tenni ez ellen az önkormányzat?

Ez valóban probléma volt, nem csak Zuglót tekintve, hanem azoknak az autósoknak is az esetében, akik bejöttek a városba és a Dózsa György úton tették le az autóikat, ahol ingyenes volt a parkolás. Ez szűnt meg a tavalyi évben, magas díjjal, magasabbal, mint Külső-Erzsébetvárosban, ezért nagyon sokan itt tették le a kocsijukat. Sok panasz érkezett hozzánk, mi is láttuk, hogy ez nem jó helyzet, ezért a terézvárosi polgármesterrel közösen készítettünk egy előterjesztést, amit a Fővárosi Közgyűlés el is fogadott. A probléma megoldása az lett, hogy nálunk is ugyanolyan magasak lettek a parkolási díjak, mint a Dózsa György úton vagy másutt. természetesen ez a rendelkezés nem érinti az erzsébetvárosiakat, hiszen ők a kerületben továbbra is ingyenesen parkolhatnak, viszont a bevezetés úta láthatóan csökkent az a nyomás, ami eddig megvolt.

Van egy parkolási társaság a kerületben, de ez mennyire az önkormányzat tulajdona, hiszen van egy rendelet, ami előírja, hogy minden kerületnek saját parkolási céget kell alakítania?

Nem, ez nem a kerületé, 2009-ben kötött egy szerződést az elődöm által vezetett önkormányzat ezzel a céggel, 10 éves időtartamra. Akkor egyébként még lehetett külsős cégekkel szerződni, később született meg a törvény, ami előírja, önkormányzati cégeknek kell a helyi parkolást vinni. A törvény megszületése után több szakértővel egyeztettünk, hogy ennek alapján érvényes-e még a 2009-es szerződés, akkor azt a választ kaptuk, hogy igen, nem mondható fel, pedig mi már 2011-ben felmondtuk volna ezt, így maradt ez a megállapodás. A szerződés jövőre lejár, most azt készítjük elő éppen, hogyan vesszük majd át a parkolást. Ez azért is fontos, mert sokan parkolnak a kerületben, mondtam az előbb, magasak a díjak, ezért úgy véljük, komoly összegeket tudunk nyerni Erzsébetváros számára. Hozzá kell tenni, annak ellenére, hogy már több éve szerettük volna felmondani a szerződést, nekünk a céggel komolyabb problémáink nem voltak, a kötelezettségeiket pontosan teljesítették. Hogy mennyi bevételt, pluszt jelent, azt nehéz kiszámolni, miután több mint hétezer parkolóhellyel lehet számolni a kerületben, mi kiadunk tízezer parkolási engedélyt a helyieknek, van negyvenezer lakás, amelyik mindegyikéhez járna egy parkolóhely. Ez egy nagyon bonyolult folyamat, több parkolóhelyre lenne szükség, ehhez mélygarázsokat kellene építeni, ám ezeket közpénzből felépíteni nem nagyon lehet. megoldás lehet az új társasházak építése, hiszen azok már kötelezve vannak a mélygarázsok építésére.

Miért van akkor szükség a váltásra, hiszen akár az is előfordulhat, hogy veszteséges lesz az új parkolási cég?

Nem gondolnám, hogy veszteséges lesz, hiszen a többi kerületben is nyereséges a parkolás, a mostani cég is több százmillió forinttal járult hozzá Erzsébetváros költségvetéséhez, de már a kezdetektől fogva nekem is szándékom volt, hogy minden olyan tevékenység, ami ki van szervezve, 2010 előtt a takarítás, az őrző-védő szolgálat, sok más tevékenység volt így, minden kerüljön vissza az önkormányzathoz, mivel ez a legolcsóbb. Az volt a legelejétől fogva az elképzelésünk, hogy mindig a lehető legszigorúbban tartsuk Erzsébetváros költségvetését, a visszaszervezések látható megtakarításokat eredményeztek, a működés meg hatékonyabbá vált. Ebbe a sorba illik bele a parkolás, a következő évben a visszavétel mindenképpen megvalósul.

Február 18-án helyi népszavazás lesz a kerületben, minden előkészület rendben van?

Természetesen, a napokban kapják meg a lakók a jegyző levelét a népszavazásról, a nyilvántartásba vételről, mindenki, aki február 16-án 16 óráig állandó lakcímmel szerepel a lajstromban, az leadhatja a szavazatát két nappal később.

Sok új bejelentkező lett a kerületben?

Azt tudjuk, hogy havonta átlagosan hány bejelentkező van, nem történt szignifikáns változás ehhez képest.

Mire buzdítja a lakókat?

Ritka alkalom egy önkormányzat életében egy népszavazás, Erzsébetvárosban még nem is volt erre eddig példa. Van, amikor egy önkormányzat úgy látja, az erzsébetvárosi képviselők szinte egyhangúan így is tettek, hogy egy kérdést népszavazásnak kell eldöntenie. Miután a vendéglátóhelyek nyitva tartásának az ügyében nem tudott dönteni a testület, pedig minden más kérdésben szinte egyhangúan döntöttünk, pont ez az a kérdés, ami körül van egy törésvonal. Ezért határoztunk úgy, ezt a kérdést döntse el a kerület, így kaphat a képviselőtestület egy komoly felhatalmazást arra, hogy bármilyen irányban, de induljon el.

Ha a kerületiek az éjféli zárás mellett döntenek, akkor azok a beruházók, akik komoly összegeket fektettek bele a vendéglátó cégekbe, elvesztik a beruházásukat.

Ha megfelelő számban mennek el az emberek és az éjféli zárás mellett döntenek, akkor be kell zárni éjfélkor. A beruházóknak volt lehetőségük arra, hogy meggyőzzék a lakókat, a tevékenységük az itt élők életét segíti. Bármilyen sok ember fordul meg itt, bármennyire is sok embernek adnak itt munkalehetőséget, ha nem sikerül meggyőzniük az embereket, akik úgy döntenek, nincsen ezeknek a cégeknek itt létjogosultságuk, akkor az önkormányzat nem tehet mást. Ez volt a vita tárgya, sokan élnek itt, sokan élnek itt is ebből, tudjuk, több ezres azoknak a száma, akik az Airbnb-ből élnek, sokan dolgoznak ezeknél a vendéglátóknál vagy éppen tulajdonolják ezeket, ám a lakóknak is élniük kell. Itt van a törésvonal, ebben a kérdésben kell az erzsébetvárosiaknak dönteniük.

A bulinegyedből van valamilyen haszna a kerületnek?

Nekünk ebből nincsen hasznunk, a vendéglátósok nem ide fizetik be az adót. Van egy felügyeleti díj, ebből van egy közel 10 milliós bevételünk. Ezzel ellentétben több mint 400 milliót költünk el a takarításra,

Sikerül a fővárostól valamit visszakapni a bulinegyed bevételeiből?

Nekünk egy bevételünk van a turizmusból, ez pedig az idegenforgalmi adó, amit a vendégéjszakák után kell befizetni, de hozzá kell tennem, a belvárosi többcsillagos szállodák amúgy is nagy bevételt generálnának, ha nem lenne ilyen nagy nyüzsgés a bulinegyedben. Összegezve, mi nem igazán kapunk pénzt a bulinegyed bevételeiből, ez nekünk leginkább csak kiadást jelent. A takarításról már beszéltem, de kellett egy komoly béremelést végrehajtanunk a közterület-felügyeletnél, sokat költünk erre az egészre, valahol elértünk mi is a tűréshatárunk végéig, amikor már nem tudunk erre az egészre többet költeni. Megértek mindenkit, akik azt mondják, legyen éjféli zárás, de azt is legális kérésnek tartom, hogy mások szerint ne, mert ebből élnek. Ha viszont megnézzük az európai városokat, a legtöbb helyen éjfélkor zárnak és ebbe nem igazán ment tönkre senki.

 

Dr. Bajkai István a választókörzetben élő nyugdíjasokkal beszélgetett

 

A városvezető beszélt többek között az áprilisi választás jelentőségéről, a biztonság fontosságáról, a választóknak meg el kell tudni dönteniük, melyik az a párt, amelyik ezt a biztonságot képes garantálni. A jelenlegi politikai helyzetet elemezve a politikus elmondta, az a legkeresztényibb megoldás, ha a menekülteken, migránsokon ott segítünk, ahol élnek, nem pedig itt, Európában, ahol nem képesek gyökeret ereszteni.

 

A budapesti gettó felszabadulására emlékeztek a Páva utcában

73 évvel ezelőtt szabadult fel a budapesti gettó. Ebből az alkalomból tartottak megemlékezést a Holokauszt Dokumentációs Központban, ahol többek között felszólalt Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

 

Legyen bátorságunk megálljt parancsolni a kirekesztésnek, a megbélyegzésnek és a megkülönböztetésnek! – szólított fel Latorcai Csaba pénteken, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott budapesti megemlékezésen, a Holokauszt Dokumentációs Központban (HDK).

A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európát fenyegető veszélyek egyike az antiszemitizmus és a rasszizmus újbóli megerősödése.

A holokauszt áldozataira emlékezés ezért „arra is kell sarkalljon mindannyiunkat, hogy erőteljesen hallassuk hangunkat közösségeinkben, iskoláinkban, a társadalom minden szintjén” a kirekesztés ellen – hangoztatta.

A helyettes államtitkár kitért arra, hogy az újkori népvándorlással megérkezett a kontinensre a vallási türelmetlenség is. A politikailag korrektnek hazudott beszéd ugyanakkor tétlenségbe, bénultságba és tehetetlenségbe sodorja az európai zsidó-keresztény civilizációt – fogalmazott.

Latorcai Csaba rámutatott arra is, Európa és benne Magyarország közös felelőssége, hogy a „ma élő és az utánunk jövő nemzedékek tanuljanak a múlt bűneiből, megértsék azoknak hátterét és elgondolkozzanak a következményeken”.

A helyettes államtitkár közlése szerint ebben kiemelt szerepe van az oktatásnak. Mint elmondta, 2000 óta évről évre április 16-án minden általános és középiskolában megemlékeznek a holokauszt magyarországi áldozatairól. Az emléknap pedig nemcsak a diákok történelmi ismereteit hivatott bővíteni, hanem arra is szolgál, hogy a fiatalokban „elegendő lelki és szellemi ellenállás fejlődjön ki az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és mindenfajta gyűlölködéssel szemben” – mondta Latorcai Csaba.