A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Mivel Magyarország a népakaratnak megfelelően nem akar bevándorló országgá válni, arra kell felkészülni, hogy ez további támadásokat fog kiváltani az EU és egyes tagállamok részéről – jelentette ki Szijjártó Péter a köztévén. A külgazdasági és külügyminiszter úgy vélekedett: a migrációs válság már három éve áll az európai politikai diskurzus középpontjában, ám továbbra is elképesztő képmutatás övezi a kérdést. Ugyanakkor, miközben az Európai Parlament és az Európai Bizottság sem adta fel a felső határ nélküli folyamatos betelepítés tervét, az látható, hogy szinte minden tagállam álláspontja közelít a magyar kormány azon álláspontjához, hogy erősíteni kell a külső határok védelmét és az unión kívül kell kezelni a problémát – tette hozzá.
Az idén négymilliárd forintot használhatnak fel az önkormányzatok a Belügyminisztérium önkormányzati költségvetési fejezetéből szociális tűzifa vásárlására – közölte a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. A program keretében az ötezernél kisebb lélekszámú települések igényelhetik a pluszjuttatást, annak érdekében ellássák tüzelővel a nehéz körülmények között, krízishelyzetben élő helyi lakosokat – közölte sajtótájékoztatón Pogácsás Tibor. Az idei keretre 2255 település nyújtotta be igényét, ami néhány tucattal kevesebb, mint egy évvel korábban; az önkormányzatok saját hatáskörükben osztják szét a tüzelőt – tette hozzá a politikus.
Az MSZP szerint veszélyben van a Modern városok program beruházásainak megvalósulása. Varga László, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, három éve indult a Modern városok program, ezen idő alatt „Orbán Viktor és emberei” körbeígérgették az országot, de az emberek a fejlesztésekből nem sok mindent láttak megvalósulni. Hozzátette: annyira futotta, hogy kinevezték Kósa Lajost a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszternek, vagyis „ígéretügyi miniszternek”. A szocialista politikus elmondta, a közel 3400 milliárd forintos program keretében egyébként is megvalósuló beruházásokat is megígértek.
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel Balog Zoltán egészségügyért is felelős minisztert, hogy biztosítson forrásokat „a fővárosi Szent Margit Kórházban tapasztalt rühességhez” hasonló esetek megelőzésére. László Imre, a DK egészségügyi kabinetvezetője azt mondta, hogy a megbetegedés a múlt század harmincas éveire jellemző, és senki nem így képzel el egy világszínvonalúnak nevezett egészségügyet. Úgy vélte, „a fertőzés minden bizonnyal kívülről érkezett”, de szükség van újabb forrásokra, mert egy kórháznak készen kellene állnia arra, hogy megelőzze az ilyen eseteket. A kórház egyébként cáfolta a megbetegedésről szóló híreket.
A Magyar Liberális Párt azt kéri a köztársasági elnöktől, hogy amikor kihirdeti az idei parlamenti választás dátumát, egyúttal szólítsa fel a kormányt arra, hogy Európa-szerte hozzon létre ideiglenes szavazóhelyiségeket. A Liberálisok elnökhelyettese azt mondta, így akarják elősegíteni, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok minél könnyebben szavazhassanak.
Az ellenzéki és párt nélküli választópolgárok szerint inkább közös ellenzéki lista és közös jelöltek segítségével lehetne könnyebben leváltani a kormányt, mint külön listákkal és koordinált egyéni jelöltállítással: az előbbit 51, utóbbit 21 százalékuk tartja hatékonyabbnak – derült ki annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeiből, amelyet a Ténygyár és a ZRI Závecz Research végzett 2017 decemberében. Mindkét elképzelés támogatóinak többsége (hattizede-kétharmada) szerint a Jobbik részvétele segítené a kormányváltást, míg egynegyedük úgy gondolja, hogy a velük való koordinálás vagy közös lista- és jelöltállítás inkább gyengítené a kormányváltás esélyét – írták a kutatási portálon.
Magyarország tavalyi időjárása illeszkedik a melegedő tendenciába, a jelenlegi adatok szerint a hazai rangsorban a tavalyi lehet a 13. legmelegebb év 1901 óta. A csapadék szempontjából átlagos volt a 2017-es év – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb elemzéséből. Az éghajlatváltozást vizsgáló Copernicus Climate Change Services (C3S) program adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál. A tavalyi globális középhőmérséklet mindössze 0,1 fokkal marad el a legmelegebb, 2016-os évétől. Ennek kapcsán viszont megjegyezték: 2016-ban a rekord meleget az El Nino légköri jelenség okozta, annak hatása nélkül 2017 lett volna legmelegebb év. Magyarországon 2017 éves középhőmérséklete 11,06 fok lett. Ez 0,9 fokkal marad el az eddigi legmelegebb 2014-es évtől. Az adatok jelenlegi feldolgozottsága mellett 2017 – a 2013-as évvel együtt – a 13. legmelegebb év lett 1901 óta – írta a meteorológiai szolgálat, kiemelve: a „melegedő tendenciát jól szemlélteti, hogy a legmelegebb 13 év közé csak kettő került be az 1990-es éveket megelőző időszakból”.
Külpolitika
A Palesztin Hatóság 2017-ben több mint 347 millió dollárt fizetett ki terroristáknak és az ő családjaiknak – derült ki az izraeli védelmi minisztérium összeállításából. A Palesztin Hatóság különféle összegeket fizet ki a jogerősen elítlt terrroristák után attól függően, hogy ki mennyi időre került börtönbe. Az sem ritka, hogy egy terrorrista családja havi szinten 7200 dollárhoz jut – írta a The Jerusalem Post. Avigdor Lieberman , izraeli honvédelmi miniszter egyébként ezt a jelentést bemutatta a Knesszet illetékes bizottságának is, azzal párhuzamosan, hogy bemutatta azt a törvénytervezetet, ami véget vetne a terrorista családok ilyenfajta finanszírozásának. Ezeknek az összegeknek a forrása egyébként amerikai segélyként érkezik meg a Palesztin Hatósághoz. Donald Trump korábban arról beszélt, hogy ha a palesztinok nem mutatnak késznek az átfogó békemegállapodás megkötésére, akkor ezeket a pénzeket nem fogják eljuttatni a hatósághoz.
Izrael három támadást hajtott végre szíriai célpontok ellen harci repülőgépekkel és földről indított rakétákkal. A szíriai állami tévé által idézett közlemény szerint izraeli harci gépek Libanon légteréből támadták a szíriai fővároshoz, Damaszkuszhoz közeli al-Kutaifa település környékét, és a szíriai légvédelem egy repülőgépet eltalált. Az izraeli hadsereg szóvivője nem volt hajlandó reagálni a szíriai bejelentésre. Az izraeli légierő parancsnoka ugyanakkor tavaly augusztusban nyilvánosságra hozta, hogy alakulataik mintegy száz alkalommal mértek csapást Szíriára.
A boltok szombati nyitva tartását tiltó törvényt fogadott el az izraeli parlament a keleti ultraortodoxat tömörítő Sasz vallási párt követelésére. A kneszetben minimális többséggel keresztülvitt, úgynevezett szupermarkettörvény értelmében ezentúl nem dönthet úgy egy adott izraeli település vezetése, hogy engedélyezi az üzletek nyitva tartását a zsidó vallás által előírt szombati pihenőnapon. Az ellenzék által benyújtott számos módosító indítvány miatt egész éjjel tartó szavazásokon hajszálon múlt, hogy a második és harmadik olvasásban elbukik a kneszet plénuma elé vitt törvényjavaslat, de végül 58 szavazattal 57 ellenében elfogadták a honatyák. A törvény hatálya alól a vita során kikerültek a benzinkutak épületében üzemelő kisboltok, de a kutak mellett működő többi üzletet már be kell zárni.
Az Angela Merkel vezette CDU-CSU szövetség eldöntötte, hogy szigorú lépéseket tesz a muszlim bevándorlók között széles körben elterjedt antiszemitizmus ellen. A konzervatív pártok felvetették, hogy bizonyos esetekben akár kiutasítással is élhetnének a hatóságok. Egy új törvénytervezet a német társadalomba való beilleszkedés egyik fontos tényezőjének tartja a zsidó közösség létének teljes elfogadását. “Aki visszautasítja a zsidók németországi jelenlétét, vagy megkérdőjelezi Izrael létezéshez való jogát, annak nincs helye az országunkban” – áll a szövegben. Az új törvényt január 27-én, a holokauszt-emléknapon szeretnék kihirdetni. Bár a bevándorlók kiutasítása a 2016-ban a német parlament által elfogadott feltételekhez kötött, az új rendelkezés értelmében az antiszemita gyűlöletbeszéd bűntettét elkövető bevándorló is kiutasíthatóvá válik. Stephan Harbart, a Bundestag kereszténydemokrata CDU/CSU frakciójának vezetője elmondta: “Teljes mértékben szemben állunk az arab és afrikai országokból érkezett bevándorlók zsidóellenességével”.
A holland adóhatóság egy 86 éves holokauszt-túlélő nyugdíj kiegészítésére vetett szemet, melyet az idős hölgy Németországtól kap, amiért a nácik gyermekként kényszermunkásként dolgozatták. Inge Prenzlau havonta mindössze 140 eurót, azaz 43 000 forintot kap a német államtól, és most a holland államkincstár is bejelentkezett az összeg egy részére. Az ügy azért is furcsa, mert a Németországban élő jogosultak effajta jövedelme járulékmentes – írta az israelnationalnews.com. A holokauszt-túlélő adóügye sok holland értelmiségi figyelmét felkeltette. Leon de Winter, a népszerű holland zsidó író szerint a kormány reakciója élesen szemben áll a király, Willem-Alexander karácsonyi üzenetével, melyben egységre és önzetlenségre szólított fel. Az uralkodó arra biztatta országa népét, hogy saját önös érdekeik helyett a közösség szempontjait helyezzék előtérbe. “A király adómentes jövedelmet élvez, ennek a 86 éves asszonynak pedig adót kell fizetnie a gettóban végzett munkája után.” – méltatlankodott de Winter, aki maga is holokauszt-túlélő szülők gyermeke.
Országos népszavazás kiírását kérte Klaus Iohannis román államfőtől az autonómia ügyében Razvan Rotaru, a bukaresti kormány vezető erejének számító Szociáldemokrata Párt (PSD) Botosani megyei parlamenti képviselője – közölte a botosaninews.ro portál a PSD megyei szervezetének közleményét ismertetve. „Eljött az ideje, hogy intézményes választ adjunk, egyszer és mindenkorra lezárva az autonómia témáját, amellyel minden évben előhozakodnak azok, akik a magyar nemzetiségűek képviselőiként állítják be magukat” – magyarázta kezdeményezése célját a kormánypárti képviselő. Rotaru szerint nemcsak egyes megyék lakóit, hanem az ország minden választópolgárát és a külföldön élő szavazókat is meg kell kérdezni „egyetértenek-e a romániai magyar etnikumú személyek területi, helyi és kulturális autonómiájával”, majd a román parlamentnek határozatban kell szentesítenie a referendum eredményét.
A vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at a Magyar Unitárius Egyház, és azzal a kéréssel fordul a magyar Országgyűléshez, Románia parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, hogy nyilvánítsák január 13-át a vallásszabadság napjává. A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés e napon iktatta a világon elsőként törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot. Az esemény 450. évfordulója előtt, a Magyar Unitárius Egyház vezetői ismertették az évfordulós rendezvények menetrendjét, és méltatták az esemény fontosságát. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök elmondta, az évforduló nemcsak az unitárius egyház számára fontos – mely megalakulása évfordulóját ünnepli -, hanem minden keresztyén egyház számára.
Kanyaróban halt meg Romániában egy 2 éves gyermek Suceava megyében, így a kanyarójárvány halálos áldozatainak száma 38-ra emelkedett – közölték a román hatóságok. A közegészségügyi intézet már két nappal korábban jelezte a lehetséges újabb halálos áldozatot a kelet-romániai megyéből, de csak kedden erősítették meg hivatalosan, miután elvégezték a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat. A hatóságok közlése szerint a gyerek azért nem volt beoltva kanyaró ellen, mert ritka genetikai betegségben szenvedett. A kelet-romániai megyében az év kezdete óta hat megbetegedést jelentettek. A legfrissebb jelentések szerint országszerte több mint 10 300-an fertőződtek meg a kanyarójárvány 2016. február eleji megjelenése óta. Az idei év első hetében 28 új megbetegedést jelentettek, ami jóval kevesebb, mint a tavaly áprilisban jegyzett előfordulási arány, amikor még hetente 200-an fertőződtek meg.
Észak- és Dél-Korea megállapodott abban, hogy katonai tárgyalásokat kezdenek a két ország közötti feszültségek csökkentéséről – derül ki a Szöul és Phenjan képviselői által megkezdett hivatalos tárgyalásokról kiadott közös közleményből. A dél-koreai Yonhap hírügynökség a szöuli kormányt korábban idézve jelentette, hogy Észak- és Dél-Korea megállapodott a két fél közötti katonai „forródrót” helyreállításáról. A két Korea öt-ötfős küldöttsége kedden kezdte meg a hivatalos tárgyalásokat a dél-koreai Phjongcshangban rendezendő téli olimpián való észak-koreai részvételről és a két ország közötti óriási feszültség csökkentéséről. A találkozó helyszíne az 1953-as fegyverszünetben kijelölt demarkációs vonalon fekvő Panmindzson város dél-koreai oldalán található Béke Háza.
Washington azt fontolgatja, hogy célzott csapásokat mér észak-koreai célpontokra, és abban bízik, hogy emiatt nem robban ki háború a Koreai-félszigeten – jelentette a The Wall Street Journal című amerikai napilapra hivatkozva az Axios című hírportál. A lap úgy tudja, hogy bennfentesek „vérző orr” stratégiának nevezik az elképzelést, mert terveik szerint ennek úgy kellene hatnia, mintha „behúznának” egyet Észak-Koreának.”Egy kísérleti atomrobbantásra vagy rakétakísérletre célzott csapással reagálni, hogy Phenjannak +eleredjen az orra vére+, és felfogják, milyen drágán megfizethetnek azért, ahogy viselkednek” – írja a The Wall Street Journal.
Nyolc új minisztert iktatott be Andrzej Duda lengyel elnök Mateusz Morawiecki kormányfő javaslatára; személyi változás történt többek között a külügyi, a honvédelmi, a pénzügyi és a fejlesztési tárcák élén, és kinevezték a fejlesztési minisztériumból kivált gazdasági tárca vezetőjét is. Mateusz Morawiecki a kinevezési ünnepségen mondott beszédében aláhúzta: az eddigi miniszterek jól végezték munkájukat, az új összetételű kabinet „nem valaki ellen kormányozza” majd az országot, célja „a szuverén Lengyelország felépítése erős Európa, hazák Európája keretében”. A kormányfő kilátásba helyezte: az új kabinet figyelmet fordít majd a gazdasági és a társadalmi ügyekre egyaránt, szándéka szerint nem lesz „dogmatikus, doktriner, akár a szocialista, akár az újliberális szélsőségek kormánya”. A változások keretében a külügyminisztérium élén Witold Waszczykowskit a 90-es években diplomáciai pályára lépett, tavaly szeptemberben miniszterhelyettesnek kinevezett Jacek Czaputowicz váltja.
Meghallgatná Donald Trump amerikai elnököt Robert Mueller különleges ügyész nyomozócsapata, amely azt vizsgálja, hogy együttműködött-e az akkori republikánus elnökjelölt Moszkvával a 2016-os elnökválasztás kimenetelének befolyásolása érdekében. A meghallgatás lehetősége Trump jogászainak és Mueller csapatának legutóbbi találkozóin merült fel, de a részleteket egyelőre nem tisztázták. Így azt sem tudni, milyen kérdésekre lenne hajlandó válaszolni az elnök. Trump ügyvédjei korábban hangsúlyozták, hogy készek együttműködni a különleges ügyésszel. Peter Carr, Mueller egyik szóvivője, valamint John Dowd és Jay Sekulow, az elnök jogászai nem kommentálták az értesüléseket.
A különböző biztonsági és hírszerző szervek mintegy 3700 embert vettek őrizetbe Irán-szerte a több mint egy hétig tartó kormányellenes tüntetések és zavargások során – közölte egy reformer parlamenti képviselő, akit a teheráni parlament honlapja, az icana.ir idézett. Ez a szám sokkal nagyobb annál, mint amit a hatóságok az utóbbi napokban nyilvánosságra hoztak. Korábban különböző becslések alapján 1000 és 1800 közé tették az őrizetbe vettek számát, hozzátéve, hogy mintegy 100 diák volt köztük. A halálos áldozatok száma a legfrissebb adat szerint 21. Mahmúd Szadeghi, a parlament egyik reformer teheráni képviselője ezzel szemben azt mondta: miután különböző szervek vették őrizetbe az embereket, nehéz összegezni a számukat. Az AP hírügynökség szerint nem világos, a képviselő hogy jutott az általa becsült 3700-as számra.
Gazdaság:
El kell érni, hogy 2021-re a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) elektronikusan készítse el a magánszemélyek és a vállalkozások adózással kapcsolatos bevallásának döntő hányadát – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. Az államtitkár kiemelte: idén tavasszal már 1,4 millió adózó állampolgárnak a NAV készítette el elektronikusan az adóbevallását. Tállai András rámutatott: a NAV által indított program végén országosan 91 kormányablakban lehet majd adóügyeket intézni a NAV ügyfélszolgálatai révén.
A közfoglalkoztatottak, a nyugdíjasok és a kisgyermekes anyák is jelentős munkaerőtartalékot jelentenek az elsődleges munkaerőpiac számára – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. A nyugdíjasok foglalkoztatásának bővítésére hozták létre a nyugdíjas szövetkezeteket, a kisgyermekes anyák számára pedig egyebek mellett a rugalmas munkaidőbeosztás bevezetése jelenti a megoldást – tette hozzá az államtitkár. Cseresnyés Péter emlékeztetett, hogy az eddigi kormányzati foglalkoztatáspolitikai intézkedések három területre összpontosítanak: a képzésekre, a munkaerő mobilitás fokozására és a foglalkoztatás bővítésére.
Sport:
Lang Ádám kölcsönben a francia másodosztályban szereplő Nancy labdarúgócsapatánál folytatja pályafutását. A klub honlapján jelentette be, hogy az élvonalbeli Dijon 24 esztendős hátvédje részt vett második közös edzésén az együttessel, majd aláírta szerződését. Lang elmondta, a több játéklehetőség reményében akart váltani, míg a klub elnöke, Jacques Rousselot kiemelte, a stáb arról tájékoztatta őt, hogy a magyar játékos már most a beilleszkedés jeleit mutatta. A 22-szeres válogatott Lang a jól sikerült 2016-os Európa-bajnokságot követően került a Ligue 1-be. A kiesés elől menekülő Nancy jelenleg 16. a húszcsapatos másodosztályban.
Könnyű:
Többé nem kell lejátszani a himnuszt minden filmvetítés előtt az indiai mozikban – így döntött az ország legfelsőbb bírósága, megváltoztatva korábbi határozatát. A bíróság 2016 novemberében arról határozott, hogy a vetítések előtt le kell játszani az ország himnuszát az indiai mozikban. A rendelkezés indoklása szerint ezzel szerették volna hazafiasságra nevelni az állampolgárokat. India nemzeti himnuszát, a Dzsana-gana-manát, Rabindranath Tagore Nobel-díjas indiai író, költő írta és a zenéjét is ő komponálta. A szerzeményt India függetlenné válása után, 1950-ben fogadták el hivatalosan az ország himnuszának. A legfelsőbb bíróság most azért vonta vissza a korábbi rendelkezést, mivel aggasztó módon elszaporodtak az agresszív nacionalista megnyilvánulások. Számos embert vettek őrizetbe azért, amiért bántalmazták a himnusz alatt felállni képtelen mozgássérülteket és a muzulmán kisebbséghez tartozókat, akik ülve maradtak.
