A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika
Az új lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki első hivatalos külföldi kétoldalú látogatása Magyarországra vezet, ahol Orbán Viktorral tárgyal majd. A látogatás január 3-án lesz. Witold Waszczykowski külügyminiszter elkíséri budapesti látogatására a lengyel kormányfőt. Mateusz Morawiecki december 11-e óta Lengyelország kormányfője, miután lemondott az addigi miniszterelnök, Beata Szydlo lemondott a tisztségről. Mateusz Morawiecki korábban a pénzügyi és fejlesztési tárca élén állt, kormányfőként továbbra is személyesen irányítja a két minisztériumot.
Bár az ENSZ-közgyűlés elítélte Donald Trump amerikai elnök döntését, miszerint Jeruzsálembe költözteti át az amerikai nagykövetséget és egyoldalúan a várost ismeri el Izrael fővárosának, a magyar kormány ezt nem tette meg. Orbán Viktor miniszterelnök korábban a parlament folyosóján ugyan már kijelentette, hogy Magyarország nem változtat a Közel-Kelet-politikáján, és nem viszi a nagykövetségét Jeruzsálembe, de a lépést nem kommentálta. Az MSZP-s Mesterházy Attila most egy írásbeli kérdésben kérdezett rá Szijjártó Péternél arra, hogy Jeruzsálembe költözteti-e Magyarország is a nagykövetségét, vagy sem. Szijjártó helyett államtitkára, Magyar Levente pedig úgy válaszolt: A magyar kormány nem kívánja kommentálni az amerikai külügyi döntéseket. Magyarország közel-keleti politikájában semmilyen változás nem történt az elmúlt időszakhoz képest.
Újabb ötmilliárd forint áll rendelkezésre jövőre a várólisták rövidítésére, és a tervek szerint jogszabályba iktatják, hogy minden betegnek a lehető legkorábbi műtéti időpontot kell felajánlani – értesült a Magyar Idők az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A napilapban megjelent cikk szerint radikálisan csökkent Magyarországon a műtétre várók száma, és csökkent a várólisták hossza is 2012 óta, miután az egészségbiztosító valós idejű, központi várólista-nyilvántartásra kötelezte a kórházakat, és nyilvánossá tette a listákat. A kormány ezzel egyidejűleg jelentős forrást biztosított arra, hogy ne legyen anyagi korlátja az elvégezhető operációknak: 2014 és 2016 között összesen 12,2 milliárd forintot költöttek a legnagyobb várakozási idejű műtétek felgyorsítására.
Amíg a mostani kormány van hatalmon és Orbán Viktor a miniszterelnök, az ország szuverenitása és belbiztonsága garantált – jelentette ki Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Magyar Hírlapnak adott interjúban. A főtanácsadó szerint egyelőre nem indokolt a kerítés meghosszabbítása Románia felé. Arra a kérdésre, hogy a nemzeti konzultáció befolyásolhatja érdemben az uniós menekültpolitikát, Bakondi György úgy felelt: az biztos, hogy egy ilyen nagy egységet mutató, nem csak közvélemény-kutatásokon alapuló véleménynyilvánítás segíti és kötelezi a magyar kormányt, hogy ellenálljon a politikai nyomásgyakorlásnak. Ezen felül mind az európai döntéshozók, mind a magyar baloldali, liberális politikusok részéről a demokrácia megcsúfolása lenne, ha nem vennék figyelembe ennyi választópolgár akaratát.
Több mint 28 milliárd forinttal támogatja külterületi utak fejlesztését a vidékfejlesztési program keretében a Miniszterelnökség. A forrást a külterületi helyi közutak fejlesztéséhez, valamint az önkormányzati utak karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzéséhez biztosítják. A Miniszterelnökség eredetileg erre a célra mintegy 18,4 milliárd forint vidékfejlesztési forrást különített el, azonban a beérkezett igényekhez igazodva a keretösszeg megemeléséről döntöttek.
Kilépett a Jobbikból Ágoston Tibor debreceni képviselő, aki nem szavazott meg egy tehetséggondozó támogatást egy roma fiatalnak, és még gúnyolódott is. Ágoston azt javasolta, inkább hozzanak létre a számára egy felzárkóztató programot „Rostás Winnetou” néven. A debreceni Jobbik ezután vizsgálatot indított Ágoston kijelentései miatt. A Jobbik debreceni frakcióvezetője most azt közölte, a belső vizsgálat során egy elnökségi ülés keretében kívánták meghallgatni Ágoston Tibort, de ő egy nappal a tervezett elnökségi ülés előtt írásos nyilatkozatot tett, melynek értelmében azonnali hatállyal lemond a Jobbikban betöltött valamennyi tisztségéről, és kérte párttagsága megszüntetését is.
Halált okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette miatt vádat emeltek azzal a 29 éves férfival szemben, aki két ember halálát okozta egy autóbalesettel a Budapest III. kerületében található Szentendrei útnál, a Rákóczi utca és Czetz János köz kereszteződésében márciusban. A vádirat lényege szerint a vádlott többórás italozást követően gépkocsiját a megengedett óránkénti 70 kilométeres sebességet jelentősen meghaladó, óránkénti 165-170 kilométeres sebességgel vezette. A város felé haladva belerohant a balra nagy ívben kanyarodni szándékozó, éppen tilos jelzés miatt várakozó és biztonsági övvel bekötött sértettek autójába. A vétlen gépkocsi sofőrje és utasa a helyszínen meghalt, míg a vádlott súlyosan megsérült.
Külpolitika
Vádat emelt az álalmügyészség azzal a terroristával szemben, aki még december 10-én késelt meg egy izraeli biztonság őrt Náblusz mellett egy buszmegállóban – írta az Israel Hayom. A vádiratból kiderül, hogy a merénylő előre kitervelten követte el a cselekményét, mivel nehezményezte Donald Trump amerikai elnök döntését, aki Jeruzsálemet ismerte el a zsidó állam fővárosának. A férfi korábban egy közösségi oldalon jelentette be, hogy mártírrá szeretne vállni.
A lengyel kormány 28 millió dollár nagyságrendben fog költeni a varsói zsidó temető helyreállítására. A döntést a lengyel miniszterelnök-helyettes Piotr Glinski tudatta a Zsidó Világkongresszus elnök-vezérigazgatójával Robert Singerrel. A szervezet azon dolgozik, hogy újraélessze a zsidó életet Lengyelországban, ezért több projekt is fut párhuzamosan: az Auschwitz Múzeum fejlesztése, egy külön múzeum létrehozása, ami a lengyelországi zsidóság történetével foglalkozik, valamint zsidó iskolák és oktatási intézmények beindítása az egész ország területén – olvasható a Jerusalem Post cikkében.
Romániában komolyan fontolgatják a nagykövetség áthelyezését Jeruzsálembe. Liviu Nicolae Dragnea kezdeményezésére Jeruzsálembe helyezhetik Románia izraeli nagykövetségét a közeljövőben – írta az Algemeiner. A kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke azután tett javaslatot a lépésre, hogy az ENSZ Közgyűlésének többsége elítélte Donald Trump döntését, amellyel elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. A szavazáson Románia tartózkodott. Dragnea nyilatkozatában azt mondta, országában „komoly megfontolás tárgya a román nagykövetség áthelyezése Jeruzsálembe”, továbbá hangsúlyozta: Izrael legfontosabb intézményei már most is ebben a városban találhatóak.
Az izraeli parlament megszavazta a rendőrség jogait korlátozó „ajánlási törvényt”, amely szerint az izraeli nyomozó hatóság ezentúl nem hozhatja nyilvánosságra a közszereplők ügyének lezárásakor, hogy szerinte sikerült-e elég bizonyítékot gyűjtenie a vádak alátámasztására, a vádemeléshez. A törvényhozók három napig folyamatosan tartó ülésezés után 59-54 arányban fogadták el a jogszabályt. A rendőrség eddig az akták lezárásakor, az ügyészségnek történő átadásukkor nyilvánosságra hozhatta, hogy elégségesnek látja-e az általa megszerzett bizonyítékokat a vádemeléshez. Ezentúl viszont csak akkor jelenthetik be véleményüket, ha arra külön engedélyt kapnak a főügyésztől. Az új törvény nem vonatkozik a már megkezdett nyomozásokra.
Terrorcselekmény volt az a robbantás, amelyet szerda este egy szentpétervári szupermarketben követtek el – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. A merénylet következtében 13 ember sérült meg, nyolcat közülük kórházban ápolnak. Az elnök szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) nemrégiben egy másik merényletkísérletet sikerült megakadályoznia. Putyin kijelentette, hogy Alekszandr Bortnyikov FSZB-igazgatót arra utasította, a tettesek elfogásakor a törvény keretei között járjon el, de hozzátette: „munkatársaink, tisztjeink életének vagy épségének veszélyeztetettsége esetén határozottan kell fellépni, foglyokat nem ejteni, a banditákat a helyszínen likvidálni”.
Kettős öngyilkos merényletet követtek el az afgán főváros nyugati részében, egy helyi hírügynökség épületénél. A támadás elkövetését az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet vállalta magára. A támadásban legalább negyvenen meghaltak, harmincan pedig megsebesültek – közölte az afgán belügyminisztérium. A kettős robbantást az Afgan Voice Agency épületénél és egy Korán-iskolában követték el Kabul síiták lakta Kala-i-Nazir negyedében. Az Iszlám Állam propagandaügynöksége, az Aamák által az interneten közzétett közleményben vállalta magára a merénylet elkövetését. A közlemény szerint a terrorszervezet egyik önkéntese hajtotta végre robbanómellénnyel a támadást, ezt követte még három pokolgép robbanása ugyanabban a térségben. Asraf Gáni afganisztáni elnök az iszlám és „minden emberi érték” elleni támadásnak nevezte a merényletet.
Őrizetbe vette az Iszlám Állam terrorszervezet 38 feltételezett tagját, közöttük több szíriai állampolgárt a török rendőrség a délnyugat-törökországi Bursa tartományban – jelentette az Anadolu török hírügynökség. A terrorelhárító rendőrök Bursa több körzetében razziáztak egyszerre, több ingatlant is átkutattak. Az IÁ dzsihadistái több fegyveres támadást és robbantást is végrehajtottak Törökországban. Az elmúlt években számos, Szíriába és Irakba tartó, az IÁ-hoz csatlakozni kívánó külföldi harcos haladt át Törökországon.
Végrehajtási utasítások nélkül lépnek hatályba január elsejétől Romániában azok az áprilisban elfogadott törvénymódosítások, amelyek a kórházakban és szociális intézményekben segítik elő a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát. Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője elmondta: sem az egészségügyi minisztérium, sem a munka és szociális szolidaritás minisztériuma nem dolgozta ki a hatályba lépés előtt a törvénymódosítások végrehajtási utasításait. Korábban a törvénymódosítást kezdeményező RMDSZ azt közölte: nagymértékben a végrehajtási utasításokon múlik, hogy a törvénymódosítás valóban kiterjeszti-e az anyanyelvhasználat jogát az egészségügyre és a szociális intézményekre.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Martin Schulz az év legnagyobb vesztese a németek szerint. A németek többsége szerint amikor az új év elején, január 7-én Angela Merkel és Horst Seehofer, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke elkezdi az egyeztetéseket a közös kormányzás folytatásáról az SPD elnökével, akkor „az óév legnagyobb vesztesei ülnek majd tárgyalóasztalhoz” – írta a Berliner Morgenpost című német lap, amelynek megbízásából a Kantar Emnid közvélemény-kutató társaság felmérést készített a német politikai vezetők 2017-es tevékenységének lakossági megítéléséről. Kimutatták, hogy a németek elsősorban Martin Schulzot tartják az év vesztesének. Az SPD vezetőjét 2017 elején még 100 százalékos támogatottsággal választottak meg elnöknek, de vezetésével a szociáldemokraták a második világháború utáni történtük legrosszabb eredményét érték el a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson. A vereség után elhatározták, hogy ellenzékbe vonulnak, majd decemberben úgy döntöttek, hogy mégis inkább tárgyalnak a CDU/CSU-val a kormányzati szerepvállalás lehetőségéről.
Büntetőintézkedésekkel sújtaná a menekültek elosztását elutasító európai uniós (EU-) tagállamokat a németek csaknem kétharmada – mutatta ki egy felmérés, amely az RTL német médiacsoport megbízásából készült. A Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint a németek 63 százaléka szerint szankciókkal, például az EU-s támogatások csökkentésével kell sújtani a menekültek tagállamok közötti elosztásától elzárkózó országokat, és alig egyharmaduk, 31 százalékuk ellenzi a büntetőintézkedések gondolatát. Az ügy megosztja a németeket, de keleten és nyugaton is többségben vannak a szankciók pártolói. Az ország nyugati részén 65 százalék, a keleti tartományokban, a volt NDK területén 53 százalék büntetné a menekültek elosztását elutasító tagországokat.
Kiszelly Zoltán szerint Ausztriában teljesen elmúlt, Németországban és Svédországban pedig változik a migránsokat üdvözlő befogadási kultúra, az úgynevezett Willkommenskultur. A politológus azt mondta, csak a fenti három országban alakult ki ez a pozitív hozzáállás. Hangsúlyozta: bár a németek azt hitték, a bevándorlás megoldja a munkaerőpiaci problémáikat, a migránsoknak csupán a húsz százaléka dolgozik, ők is jellemzően minimálbéren. Kiszelly Zoltán úgy fogalmazott, hogy Angela Merkel német kancellár dörzsölt politikus, egy „fekete özvegy”, aki „halálos öleléssel tudja a koalíciós partnereit felemészteni”. Az elmúlt tizenkét évben az ő pártját erősítették meg az eredmények, míg „junior partnereit” hibáztatták a kudarcokért – tette hozzá.
Olaszország katonai missziót küld Nigerbe az embercsempészet elleni harc és az afrikai országon át Európába tartó migrációs áradat feltartóztatására – jelentette be Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök. Az olasz parlament várhatóan rövid időn belül jóváhagyja a missziót, amely korábban Irakban szolgálatot teljesítő 470 katona Nigerbe vezénylését irányozza elő. Az első 120 katona előreláthatólag márciusban indul a nyugati-afrikai országba a helyi sajtó beszámolója szerint.
Az idén 39 ezren vesztették életüket a szíriai polgárháborúban, amelynek 2011-es kitörése óta mintegy félmillióan haltak meg. A 2017-es áldozatok negyede polgári személy volt, köztük 2100 gyerek. Az idei adatok elmaradnak a tavalyi és a tavalyelőtti évhez képest, amikor 49 ezer, illetve 55 ezer ember halt meg a harcokban. A közel-keleti országban számos frakció és külföldi hatalom küzd különböző szövetségi viszonyok között Szíria ellenőrzéséért: az Oroszország és Irán támogatását élvező damaszkuszi vezetés, a kurd milíciák, a mérsékelttől dzsihadistáig terjedő fegyveres ellenzéki csoportok és az Iszlám Állam terrorszervezet.
Gazdaság
Az utóbbi időben évente több mint 20 százalékkal nőtt az autópiac Magyarországon, a 2012-es szinthez képest megduplázódott – mondta Markó Zoltán, a Duna Autó Zrt. kereskedelmi igazgatója. Hozzátette: az idén eladott személyautók száma meghaladja a 115 ezret. Az eladási statisztikák szerint idén a legtöbbet értékesített modell a Suzuki Vitara, a Skoda Octavia és a Dacia Duster. Megjegyezte, hogy Magyarországon az autók több mint egyharmada városi terepjáró kategóriába tartozik. A vásárlók szavai szerint kezdik felfedezni, hogy az elektromos autók ma már reális alternatívát képviselnek a belső égésű motorokkal szemben, ugyanakkor hangsúlyozta az állami támogatási rendszer fontosságát, mivel a piacnak még kevesebb mint a 0,5 százalékát fedik le az elektromosautó-eladások.
A magyar kormány intézkedési azt a célt szolgálják, hogy jövőre meghaladja a 80 százalékot a rendszeres internethasználók aránya az országban, és ezzel az Európai Unión belül a legjobb mutatóval rendelkezők közé kerüljön az ország – közölte a Digitális Jólét Program titkársága. A Digitális Jólét Program fejlesztései hozzájárultak ahhoz, hogy az idei év végére 78 százalékra nőtt a rendszeres internethasználók aránya a másfél évvel korábbi 72 százalékról. Jövő év végére az Európai Unióban elsőként Magyarországon jut el minden háztartásba a szupergyors, legalább 30 megabit per szekundum adatátviteli sebességű internetszolgáltatás.
A nyilvántartott álláskeresők száma 5,7 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a novemberi zárónapon 258 000 álláskereső szerepelt, több mint 15 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Az év tizenegyedik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,6 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,8 százalék. Novemberben 41 200 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 9,8 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 1,9 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 10,3 százaléka, 26 600 volt pályakezdő.
Sport
A magyar labdarúgó-válogatott egyik szövetségi kapitánya sem keresett többet havi 10 millió forintnál – közölte az MLSZ. Az MLSZ nem várja el senkitől, és nem engedi meg, hogy szerződés és fizetés nélkül végezze a munkáját – olvasható az állásfoglalásban, amely a Sport Plusz hetilapban megjelent, a szövetségi kapitányok fizetését firtató cikkre reagál. A szövetség kitér arra, hogy a 2010 óta kinevezett kapitányok – sorrendben Egervári Sándor, Csábi József, Pintér Attila, Dárdai Pál, Bernd Storck, Szélesi Zoltán és Georges Leekens – mindegyike részesült anyagi juttatásban, és a szakemberek fizetése között nem volt érdemi különbség.
Könnyű
Hármas ikreket hozott világra egy jeruzsálemi arab nő, néhány órával azután, hogy nagymama lett legidősebb fia révén. Az óvárosban lakó 38 éves nő hétfőn szülte meg ikreit, alig néhány órával azután, hogy legidősebb, 22 éves fia apa lett. A fiatal nagymama és menye ugyanabban a kórteremben fekszik a Hadasszah kórházban. A „nagyi” még csak a várandósság 33. hetében volt. Az ikrek, akik mindannyian fiúk, császármetszés útján jöttek világra. Velük együtt 11 gyereke van az asszonynak. A két család egymás közelében lakik, így az unoka és a vele egyidős három nagybátyja várhatóan együtt cseperedik majd fel.
