A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika
Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált Sebastian Kurznak, aki Ausztria kancellárja lett. A magyar kormányfő hangsúlyozta, örömére szolgál, hogy Ausztriát ismét egy keresztény és konzervatív értékek mentén szerveződő kormány irányíthatja. „Nagy várakozással tekintek az előttünk álló közös munkára, mellyel hozzájárulhatunk a magyar-osztrák kapcsolatok megerősítéséhez, a közép-európai régió fejlődéséhez és kontinensünk biztonságának helyreállításához – írta Sebastian Kurznak Orbán Viktor.
Karácsony Gergely azt állítja, hogy csak közös listás indulás esetén lesz miniszterelnök-jelölt. A Párbeszéd társelnöke egy háttérbeszélgetésen azt mondta, arra készül, hogy februárra megvalósul az összefogás, ezért vészforgatókönyvet nem készít, a DK csatlakozására pedig az utolsó lehetséges pillanatig kész várni. A politikus az eseményen arról beszélt, hogy az utóbbi időszakban az ellenzéki pártok egy része kezdte „elengedni” a 2018-as választást. Számukra nem az az elsődleges kérdés, hogy van-e esélye egy ellenzéki fordulatnak, sőt még az sem érdekel senkit, hogy ha a Fidesz nyer, akkor milyen többsége lesz – tette hozzá. Ehelyett kezdtek arra felkészülni, hogy egy újabb választási vereségből ki tud felállni – fogalmazott. A zuglói polgármester kijelentette, ők viszont úgy érezték, hogy nem lehet lemondani a jövő évi választásról. Indoklása szerint olyan sok a bizonytalan, hogy akár nyerni is tudnának, de azt semmiképpen nem tartja jónak, ha arra rendezkednek be, hogy „beárazzanak” egy választási kudarcot. Azzal egyáltalán nem értett egyet, hogy elég ha az egyéni körzetekben való koordinált indulásról megállapodnak. Szavai szerint ha ebben a formában vágnának neki a választásnak, akkor hat baloldali ellenzéki lista lenne, amelyek közül három vagy négy nem érné el a parlamenti küszöböt és a rengeteg elvesztegetett listás szavazat mellett sok egyéni körzetet is veszítenének.
Huszonhét képviselő nem szólalt fel az Országgyűlés előző héten véget ért őszi ülésszakán, amelyen ezúttal is Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kereszténydemokrata államtitkára volt a legaktívabb megnyilatkozó. Rétvári Bence további, összesen nyolc és fél órában elmondott 155 felszólalást tett, amivel messze a legtöbbször szót kérő és leghosszabban beszélő képviselője a ciklusnak. Az államtitkár 2014 óta több mint 1200 alkalommal fejtette ki álláspontját az ülésteremben, majdnem kétszer annyi alkalommal, mint a második legtöbbször szóló szocialista Gúr Nándor. Az őszi ülésszakban ezúttal is az MSZP politikusa volt a második legaktívabb, összesen hét és fél óráig tartó 113 felszólalásával, őt a fideszes Völner Pál igazságügyi államtitkár követi (72 felszólalás), majd az LMP-s Ikotity István (67 felszólalás), a fideszes Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára (65 felszólalás) és a jobbikos Z. Kárpát Dániel (58 felszólalás) következik. A felszólalások száma alapján Orbán Viktor miniszterelnök (40 felszólalás) valamennyi miniszterét megelőzi a második félévben. A kormányfő felszólalásonként átlagosan kevesebb mint másfél percet beszélt ősszel, így a tárcavezetők közül a leghosszabban, összesen több mint másfél órában a Miniszterelnökséget irányító Lázár János (30 felszólalás) szólt.
A Jobbikkal való együttműködés ellen foglalt állást a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke. Azt gondoljuk továbbra is, hogy a Jobbik minden cukiskodás ellenére egy rasszista, kirekesztő, antiszemita párt. Orbán rendszerét demokratikus, normális, liberális baloldali kormányzásra kell cserélni, nem pedig egy még szélsőségesebben jobboldalira – fogalmazott. Közlése szerint a 106 körzet közül 3-4-ben nem dőlt el, hogy kit indítanak, így a megbeszélések akár ezen a héten lezárulhatnak.
A pénzügyi, gazdasági helyzetértékelések és a politikai klíma mindig szorosan összekapcsolódik. Magyarországon jelenleg a kormánypárt fölényesen vezeti a pártok rangsorát, nagy esélye van arra, hogy megnyerje a 2018-as választást – írta a 24.hu. A Fidesz egész kormányzati cikluson át tartó stabil, vezető pozícióját az is erősíthette, hogy az emberek nem érzékelnek jelentős gazdasági problémákat, egzisztenciális helyzetüket kedvezőbben értékelik, mint a korábbi években. A portálon megjelent cikk szerint ennek egyik fontos látlelete, hogy 31 százalékuknak nincsenek megélhetési gondjai, – elmondásuk szerint – ha akarnak, megtakarítani is tudnak. A többség, a lakosság 57 százaléka úgy jellemezte anyagi helyzetét, hogy szűkösen, de megélnek jövedelmükből. 9 százaléknál a befolyó jövedelmek nem fedezik a kiadásokat, a megélhetési költségeket: 5 százalék emiatt korábbi megtakarításait éli fel, 4 százalék pedig már külső segítségre szorul. Tíz évvel ezelőtt rosszabb anyagi helyzetről számolt be a magyar lakosság, akkor csupán 14 százalék mondta magát gondtalannak, s a mostaninál többen, 68 százaléknyian éltek szűkösen.
Magyarország büszke arra, hogy nemzetiségei identitása, öntudata, önismerete folyamatosan erősödik, és a magukat nemzetiséginek vallók száma folyamatosan nő – mondta az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán szerint ebben a pozitív folyamatban szerepe van annak is, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek megvallhatják kettős identitásukat is. Azt hangoztatta: a nemzetiségek kultúrájának ápolása, emberi jogaik tiszteletben tartása nem azért fontos, mert erre nemzetközi kötelezettségeink vannak, hanem azért, mert ez a rövid-, közép- és hosszútávú nemzeti érdek.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja a határon túl élő magyarok jogfosztását, de azt is, hogy különbséget tesznek magyar állampolgárok között a szavazati jog gyakorlásában – mondta Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt szóvivője. Kijelentette: a magyarság megmaradásának egyik záloga, hogy a határon túli területeken tömbökben, szórványban vagy diaszpórában élők képesek legyenek dacolni a lemorzsolódás fenyegető veszélyével és megőrizhessék identitásukat. Hangsúlyozta: az LMP a magyar állampolgárság megszerzését a határon túli magyarok esetében a nemzeti közösség összetartozását erősítő eszköznek tekinti, és bármiféle jogkorlátozást, jogfosztást elfogadhatatlannak tart.
Az egészségügyi intézmények szakdolgozói állományának erősítése érdekében 4,4 milliárd forint felhasználásával ösztöndíjprogram indul azok számára, akik vállalják egészségügyi szakképesítés megszerzését. A programban 3200-an vehetnek részt 2021 végéig; a sikeresen pályázók tanulmányi idejük egésze alatt, havi legfeljebb 40 ezer forintnyi ösztöndíjban részesülhetnek – közölte Ónodi-Szűcs Zoltán. Kitért arra is, hogy a kormányzat intézkedései nyomán egyre kevesebb egészségügyi dolgozó távozik külföldre; míg néhány éve még 900 bizonyítványt adtak ki külföldi munkavállalás okán, mára ez a szám kevesebb mint évi 400-ra csökkent.
A Magyar Liberális Párt a Kúriához fordul jogorvoslati kérelemmel, miután a Nemzeti Választási Bizottság elutasította a Liberálisok kannabisz dekriminalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezését. A párt szerint Az NVB az ENSZ kábítószer-egyezményére hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő-kezdeményezést, miközben már évek óta több ENSZ-tagállamban sem számít bűncselekménynek a kannabisz kis mennyiségű birtoklása és fogyasztása. A Liberálisok célja továbbra is a teljes körű dekriminalizálás Magyarországon. Éppen ezért arra kérik az NVB elnökét, tagságát: mondják meg ők, hogy mi az a kérdés, amit elfogadnának. Tegyenek javaslatot arra, hogyan érhetjük el, hogy jóváhagyják a népszavazási kezdeményezésünket.
Külpolitika
Izrael nem a közel-keleti probléma okozója –mindez a legújabb amerikai külpolitikai doktrinából derült ki, amit hétfőn mutatott be Donald Trump. Az amerikai elnök által bemutatott külpolitikai stratégiából kiderül, a térségre jelentkező legnagyobb fenyegetést jelenleg a dzsihadista csoportok és Irán jelenti. Mindezek miatt egyre több állam találja meg a közös hangot a zsidó állammal, hogy az előbb említett fenyegetésekkel szembeszálljon – írta a Times of Israel.
Hat, a terrorista Hamász által felállított támaszpontra mért csapást az izraeli légierő a vasárnapi rakétatámadást követően – írta az i24news. Mint arról a Heti TV is beszámolt a Gázai övezetből kilőtt rakéták szerencsére emberéletben nem okoztak kárt. A rakétatámadások azt követően szaporodtak meg, hogy Donald rump amerikai elnök Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának. Az izraeli válaszcsapás a Hamász kiképzőközpontjait érhette.
Kelet-Jeruzsálemben nyitná meg palesztin nagykövetségét Törökország, jelentette ki Recep Tayyip Erdogan, válaszul arra, hogy Donald Trump amerikai elnök a szent várost elismerte Izrael fővárosaként. A török államfő bejelentése az után született, hogy az Iszlám Együttműködés Szervezete közösen ismerte el Kelet-Jeruzsálemet Palesztina fővárosaként. „Ha Isten is úgy akarja, közel a nap, hogy Isten engedélyével megnyissuk ott a nagykövetségünket” – mondta Erdogan.
Január közepéig tarthat az új német szövetségi kormány megalakulásához vezető folyamat következő szakasza, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének egyeztetése a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) a közös kormányzás lehetőségeiről – mondta Angela Merkel kancellár. Elmondta: a három párt vezetői szerdán találkoznak, hogy rögzítsék a kormányzati együttműködés lehetőségeit feltérképező egyeztetések menetrendjét. A megbeszélések január elején kezdődnek, és a hónap közepén fejeződhetnek be. Eredményüktől függ, hogy a CDU/CSU és az SPD továbblép-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába – mondta Angela Merkel. Ha vállalható megoldásként tekintetének a kisebbségi kormányzásra, nem is a szociáldemokratákkal tárgyalnának, mert nem ők a „privilegitzált partnerek” a CDU számára – mondta a pártelnök-kancellár.
Sebastian Kurz leendő kancellár egy fontos hatáskör áthelyezésével garantálja, hogy az új osztrák kormány uniópárti lesz – mondta az InfoRádiónak Kiss. J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Az új osztrák koalíciós kormányban a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) a kancelláron kívül 7 miniszterrel, a kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 6 miniszterrel, köztük az alkancellárral képviselteti magát. A szakértő szerint nagy figyelem övezte, hogy a két párt hogyan osztja el a különböző tárcákat egymás között. A védelmi, a belügyi, a külügyi és az infrastruktúráért felelős tárcát az FPÖ kapta meg, melyből az első kettő külön figyelmet érdemel, hiszen azokhoz tartoznak a hírszerző szolgálatok. A külügyminiszter Karin Kneissl korábbi diplomata lett, aki a párizsi École Nationale d’Administration (ENA) elitképzőben tanult, Izraelben is járt egyetemre, kitűnően beszél arabul és héberül, továbbá Közel-Kelet-szakértő – emelte ki Kiss J. László. Bár nem tagja a pártnak, de a Szabadságpárt delegálta a kormányba – tette hozzá.
A Pentagon – az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma – 22 millió dollárt költött ufókutatásra. A védelmi minisztérium titkolni próbálta a programot, azonban párhuzamosan két cikk is megjelent az üggyel kapcsolatban a Politico és a New York Times hasábjain. A két lap olyan szereplőket szólaltatott meg, akik a program végrehajtásáért voltak felelősek. „A légiközlekedési veszélyforrás-azonosítási programot” a korábban hírszerző tisztként dolgozó Luiz Elizondo vezette, aki október negyedike óta már nem dolgozik a Pentagonnál. Elizondo lemondott posztjáról, miután a programtól elvonták az állami támogatást. James Mattis védelmi miniszternek írt felmondó nyilatkozatában azt is kifogásolta, hogy a program nem kaphatott, sőt továbbra sem kaphat nyilvánosságot.
Fenntartással fogadta az olasz politika az új bécsi kormány bejelentését, miszerint osztrák állampolgárságban kívánja részesíteni az olaszországi Alto-Adige tartomány német ajkú lakosságát. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szintén bírálta a tervet, és egyúttal abbéli reményét fejezte ki, hogy Ausztria nem tart népszavazást az EU-kilépésről. Az Il Messaggero című római napilap szerint Ausztria bejelentése „anakronisztikus, jogilag nem megalapozott, és politikai revansnak számít a szabad és határok nélküli Európában”. Az újság hangsúlyozta, hogy a kétnyelvű Alto-Adige lakosai már száz éve olasz állampolgárok. A dél-tiroli német anyanyelvű közösségről van szó, amely elsősorban a közigazgatásilag önálló státuszú Bolzano (Bozen) térségében él. Itt a több mint félmilliós lakosságnak mintegy 70 százaléka német ajkúnak vallja magát. Az osztrák állampolgárságban azonban a rétoromán nyelv egyik dialektusát beszélő ladinok is részesülhetnének.
Lengyelország nem esedezik könyöradományért Európában, nem kéri Brüsszeltől, hogy ne indítsa el ellene az uniós alapszerződés hetes cikkének alkalmazását, és hagyja jóvá az igazságügyi reformot – szögezte le Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Beszámolója szerint a csúcs idején megtartott kétoldalú találkozói során nem kérte „senkitől, hogy ne indítsák el a hetes cikk szerinti eljárást”. A Varsóval szemben 2016 eleje óta folytatott jogállamisági eljárás harmadik szakaszát egyes bejelentések szerint az Európai Bizottság szerdán indíthatja meg. „Nem vagyunk semmiféle esdeklők Európában, és senkinél sem kérelmezzük, hogy hagyja jóvá az általunk folytatott igazságügyi reformot” – fűzte hozzá az új lengyel kormányfő, utalva ezzel arra, hogy Brüsszel éppen a folyamatban lévő lengyel bírósági reform kapcsán indítaná el a hetes cikk szerinti eljárást.
A védelmet ellátó ügyvéd kérésére február 5-re halasztották Salah Abdeslam és társa, Soufien Ayari brüsszeli ügyének tárgyalását. A 2015 novemberében, Párizsban elkövetett terrortámadások kitervelésével vádolt, jelenleg franciaországi őrizetben tartott Abdeslamnak és társának azért kell bíróság elé állnia, mert egy héttel a brüsszeli terrortámadásokat megelőzően rendőrökre támadtak; Belgiumban gyilkossági kísérlet, továbbá tiltott fegyvertartás miatt indult eljárás ellenük. A La Libre Belgique információi szerint Sven Mary, Abdeslam nemrégiben kijelölt védőügyvédje a hétfőtől csütörtökig tervezett tárgyalás és ítélethozatal elhalasztását kérte az ülés első, hétfői ülésnapján, hogy alaposan tanulmányozhassa védence dossziéit.
Elrabolták és megölték a líbiai Miszráta polgármesterét. Mohamad Esteuit követték, és akkor rabolták el, amikor vasárnap este elhagyta a Tripolitól 200 kilométerre fekvő Miszráta repülőterét, holttestét az egyik utcában hagyták hátra – közölte a neve elhallgatását kérő illetékes. A helyi kórház megerősítette, hogy oda szállították a polgármester holttestét, amelyet több golyótalálat is ért. A gépkocsiban ült Esteui fivére is, aki megsebesült, de nincs életveszélyben. A polgármester törökországi hivatalos látogatásról tért vissza a város tanács több tagjával együtt. 2014-ben választották meg, a megbízatása 2018-ban járt volna le. A gyilkosság elkövetését eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára.
Gazdaság
Impozáns mértékűnek tartja az októberi 6,3 százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára. Pomázi Gyula elmondta: 52 hónapja emelkedik folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom az országban, és októberben elérte a 925 milliárd forintot. A helyettes államtitkár az év utolsó két hónapját – november-december – tekintve további kiskereskedelmi forgalomnövekedésre számít az ünnepek miatt. Hozzátette: az előrejelzések egyértelműen emelkedést mutatnak az év további részében is.
A Portfolio azt írja, hogy a magyar bankrendszer több mint egy évtizedig egy rossz klímaberendezéshez hasonlított: nyáron fűtött, télen hűtött. Devizahitelesek, ingatlanfejlesztők, kis magyar cégek szenvedték meg az izzasztó nyarak és a dermesztő telek hektikus váltakozását. Az egész gazdaság rosszul volt tőle. Most viszont csodák csodájára megértük, hogy a klíma jól működik – ezen a fokozaton kellene örökre beállítani a bankrendszer termosztátját – fogalmaz a portál szerzője.
A napi.hu arról ad hírt, hogy változott a diákhitel szabályozása. A Diákhitel szervezet jelenleg az adóhatóságnak adja át az általa felmondott hiteleket, a jövőben azonban az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt.-nek – mint vevőnek – kell eladnia azokat.
A Pénzcentrum az ünnepi bevásárlási lehetőségek útvesztőiben segít eligazodni. A teljes gőzzel működő hipermarketek, diszkontláncok és webshopok az utolsó pillanatokig komoly akciókkal várják a vásárlókat, akiknek azonban már nemcsak az ár, hanem a minőség és a kényelem is fontos – olvasható a portálon.
Sport
Az európai topligák közül csak Angliában és Olaszországban nincs téli szünet, másutt az oroszországi labdarúgó-világbajnokság júniusi kezdése ellenére kapnak pihenőt a csapatok. Németországban szűk négy hetük van a játékosoknak arra, hogy kifújják magukat, a keddi és szerdai kupa-nyolcaddöntőben érdekelt együtteseknek viszont csak három hét jut. A Bundesliga 17. fordulója vasárnap zárult, a pontvadászat január második hétvégéjén folytatódik. Ugyanakkor indul a 2018-as futballév Franciaországban is. A Ligue 1 19. fordulójára szerdán kerül sor, majd három futballmentes hétvége következik. Valamivel kevesebb idejük lesz a regenerálódásra a spanyol bajnokság gárdáinak. A La Liga 17. fordulója keddtől szombatig tart, majd karácsony után két hét szünet jön, a 18. kör január 6-án indul. Angliában hagyományosan nincs téli szünet, a Premier League játékosai karácsonykor és szilveszterkor is a pályán vannak. A Bundesliga üres időszakában a szigetországban négy fordulót bonyolítanak le. Olaszországban ugyancsak nagyüzem van az ünnepek alatt, 23-án rendezik a Juventus-AS Roma rangadót, majd december 30-án is lesznek mérkőzések. Az új év első játéknapja január 5. a Serie A-ban. Magyarországon az OTP Bank Liga december 9-től február 24-ig tart szünetet.
Könnyű
Ökológiai katasztrófa fenyegeti Dubrovnikot, Korcula, Mljet, Vis és Solta szigeteket, valamint a Peljesac-félszigetet és az Adriai-tenger déli részét az Albániából érkező több tonna szemét miatt, amelyet az erős déli szél hatására az áramlat sodor ki a partokra. A hulladék nagy része műanyag, ami lassan bomlik le és válik mikroműanyaggá, amely évszázadokig a tengerben marad. Ezek az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskéket a halak tápláléknak hiszik és megeszik, és bekerülnek a városok vízvezetékrendszerébe is. Horvátország már többször kérte az Európai Bizottságot (EB), hogy tegyen megfelelő lépéseket az ökológiai katasztrófa elhárítása érdekében az Adriai-tengeren. Habár Albánia aláírta Barcelonai Egyezmény – a Földközi-tenger melletti országok megállapodása tengerük környezetvédelmének összehangolására, elsősorban a szénhidrogén- és hulladékszennyezés ellen -, az onnét érkező szemét mennyisége nem csökken.
