A BreuerPress és a HetiTV hírei
Az Országgyűlés kétnapos üléssel fejezi be ez évi munkáját a jövő héten. A képviselők hétfőn a kormányt interpellálhatják, kedden pedig összesen huszonnyolc előterjesztés elfogadásáról dönthetnek. A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés hétfőn 11 órakor a közelmúltban elhunyt Devánszkiné Molnár Katalin volt szocialista országgyűlési képviselőre történő emlékezéssel, majd napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A képviselők összesen 28 indítványról határoznak, köztük például az igazságszolgáltatás vezetőinek elmúlt évről szóló beszámolóiról. Ekkor fogadhatják el továbbá azt az indítványt is, amely illetékmentessé tenné a fiatalok „B” kategóriás jogosítványának megszerzéséhez nyújtott támogatást.
A nemzeti konzultáció részleges feldolgozási adatai alapján a résztvevők elsöprő többsége nemet mondott a Soros-tervre – mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Tuzson Bence emlékeztetett, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció volt a legsikeresebb Magyarország történetében, azon ugyanis több mint 2,3 millió választó vett részt, december 7-ig pedig másfélmilliót meghaladó ívet dolgoztak fel, amelynek több mint 99 százaléka volt érvényes. Az eredmények ismerete alapján csaknem minden válaszoló nemet mondott arra, hogy a „Soros-terv” részeként évente egymillió bevándorlót telepítsenek Európába, továbbá Magyarországon lebontsák a határvédelmi kerítést, a kontinensre érkezőket.
Az MSZP választási programjának fő üzeneteként jelölte meg Molnár Gyula pártelnök azt, hogyan lesz negyedik magyar köztársaság. Az ellenzéki párt programbemutató nagygyűlésén a politikus azt is hangoztatta: készen állnak arra, hogy a változást akarók szövetségét létrehozzák és programjuk a változás programja legyen. Molnár Gyula azt is jelezte: kitart amellett, hogy közös jelöltek legyenek a választókörzetekben, közös listán induljanak a választáson és legyen közös miniszterelnök-jelöltjük. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke utóbbira úgy reagált: „döntsétek el ti, hogy nekem milyen szerepet szántok nekem ebben az együttműködésben, ha kellek, akkor én jövök, (.) és hozok magammal mindent, amit tudok”. A politikus egy közös ajánlat igényét is megfogalmazta, ennek lényegeként megjelölve, hogy „az emberekbe kell befektetni”.
Galló Béla politológus szerint az MSZP súlyos válságban van a személyiségeket tekintve is, ezért kényszerül arra, hogy egy másik párttól próbáljon miniszterelnök-jelöltet „kölcsönözni”. Az elemző azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke lehet az MSZP miniszterelnök-jelöltje is. A politológus rámutatott, az MSZP-nél már korábban is előfordult, hogy nem tudtak a párton belülről miniszterelnök-jelöltet állítani, ám jelentős különbség a korábbi és a jelenlegi keresés között, hogy most „nagyon elnyújtott a folyamat”. Galló Béla szerint még nem biztos, hogy Karácsony Gergely lesz az utolsó jelölt a posztra; emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban felmerült Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos neve is.
Az LMP országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi a korkedvezményes szolgálati nyugdíjak adómentessé tételét. Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, a kormány veszélybe sodorta a honvédség működőképességét, ezért az ágazatban érdemi modernizációra, versenyképes illetményekre és az állomány valódi megbecsülésére lenne szükség. Szerinte a kabinet az elmúlt hét évben több mint 220 milliárd forintot vont el a honvédségtől, ennek következtében leépültek az ország katonai képességei.
Választási együttműködési megállapodást kötött a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Szolidaritás Mozgalom. Az erről szóló megállapodást Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke írta alá az ellenzéki párt összevont választókerületi elnöki és országos tanácsi ülésén. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke elmondta, hogy a Magyar Szolidaritás Mozgalom nem párt, hanem civil szervezet, ezért önállóan nem indulhatna az országgyűlési választásokon, de a DK biztosítja nekik a parlamenti képviselet lehetőségét, így a mozgalom a párt színeiben, egyéni és listás helyeken indulhat a jövő tavaszi választásokon.
Még karácsony előtt megállapodna az Együtt az egyéni választókerületi koordinációról a demokratikus ellenzéki pártokkal – mondta Szigetvári Viktor, a párt választmányának elnöke. Elmondása szerint a párt tanácsa megerősítette a nyáron bemutatott 106 országgyűlési képviselőjelöltjüket, és felhatalmazták az Együtt elnökségét, hogy minden demokratikus ellenzéki párttal együttműködést kössön az egyéni választókerületi indulásról. Ennek lényege Szigetvári Viktor elmondása szerint, hogy a választókerületekben egy ellenzéki jelölt induljon, az, aki a legesélyesebb a körzet megnyerésére.
Egyértelműen növekszik a nyomás Ukrajnán azt követően, hogy két fontos nemzetközi szervezet is megerősítette az ukrán oktatási törvénnyel szemben megfogalmazott magyar kritikákat – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kommunikációért és parlamenti koordinációért felelős helyettes államtitkára. Menczer Tamás úgy fogalmazott, az Európai Unió külügyi főképviselőjének állásfoglalását, valamint a Velencei Bizottság előzetes jelentését követően végérvényesen kiderült, hogy ebben a kérdésben nemcsak magyar, hanem európai ügyről van szó.
Külpolitika
Egy terrorista mellkason szúrt egy 25 év körüli biztonsági őrt a jeruzsálemi központi buszállomás bejáratánál – írta a Times of Israel. A portál összeállítása szerint az áldozatot a helyszíni ellátást követően súlyos állapotban a Shaare Zedek Orvosi Központba szállították. A 24 éves támadót ártalmatlanították és letartóztatták. A rendőrség lezárta a környéket.
A wadi arában történt zendülés miatt a város bojkottjára hívott fel Avigdor Lieberman védelmi miniszter. A városban kővel dobálta megszombaton egy buszt, aminek a vezetője és két utasa megsérült. A támadás után a város főutcáját tüntetők foglalták, akiket a hatóságok tudta csak visszaterelni a járdákra – írta a jewishpress.com. Lieberman szerint ebben az esetben nemcsak arról van szó, hogy kövekkel dobáltak meg egy buszt, hanem arról, hogy egy újságírót meg akartak lincselini a városban, éppen ezért arra szólított fel, hogy egyetlen izraeli állampolgár se vásároljon semmilyen terméket a városban.
Milos Zeman, cseh elnök kijelentette, az összes uniós tagállamnak el kellene fogadnia Jeruzsálemet Izrael fővárosának és nem szabadna a palesztinokat támogatniuk. „Brüsszel gyáva, hiszen Izrael támogatása helyett a palesztin terroristákat pártfogolja” – fogalmazott a cseh elnök, aki az Egyesült Államokhoz hasonlóan Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának. A 73 éves Zeman korábban már többször beszélt arról, hogy szerinte fontos lenne a cseh nagykövetséget is áthelyezni a történelmi városba. Nem sokkal Trump szerdai bejelentése után a cseh külügy bejelentette elismerik Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosának, a nagykövetséget azonban csak azután telepítik át oda, hogy egyeztetnek a helyi partnerekkel.
Az Izraeli Védelmi Erők a hétvégén leromboltak egy támadóalagutat, mely a Gázai övezet déli részéből Izraelbe vezetett, majdnem másfél hónappal a legutóbbi alagut megsemmisítés után, számolt be a hadsereg vasárnap. A hadsereg szerint az alagutat a Hamász terrorszervezet építette, Khan Younis gázai városból indult és „több száz méter” hosszan átnyúlt Izraelbe. A hadsereg szóvivője, Jonathan Conricus alezredes nem árulta el, hogy pontosan hol találták meg az alagutat Izraelben, de azt mondta, hogy nyílt mezőgazdasági területen végződött, körülbelül egy kilométerre a legközelebbi izraeli közösségtől. „Hosszú ideig figyeltük ezt az alagutat,” – mondta Conricus, hozzátéve, hogy az alagút úgy vélik „nagyon fontos” volt a Hamász számára. Conricus hangsúlyozta, hogy a hadsereg a Hamászt kétszeren is felelősnek tartja, egyrészt mert ő felelős a Gázai övezetből indított minden agresszív fellépésért és másrészt, mert ez egy Hamász terroralagút volt. ” A mostani robbantás után nem érkezett jelentés palesztin halottokról, mondta Conricus. Azonban az alezredes figyelmeztetett, hogy a jövőben az alagutak „halálos csapdákká válhatnak az alagutat ásó terroristák számára”. A megsemmisítésről szóló döntés több hete történt. A tiszt azt mondta, nincs kapcsolat az alagút bontása és a Gázai övezetben és Ciszjordániában folytatott folyamatos, alacsony szintű tiltakozások között, amelyekre a Hamász aktívan bátorít Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése miatt. „Ezeket külön eseményeknek tekintjük,” mondta Conricus. „Nincs közvetlen kapcsolat, kivéve, hogy a Hamász terrorszervezet áll mindkettő mögött.” Az alagút felfedezése a hadsereg új rendszerének köszönhető, amely különböző mérnöki, hírszerzési és földi erők egységeinek együttműködésének eredménye. „Biztos vagyok abban, hogy a jövőben még több eredmény lesz,” – mondta a rendszerről. Az alagutat más módszerrel semmisítették meg, mint az októberben elpusztítottat, amit robbanóanyagokkal robbantottak fel. A hadsereg nem árult el részleteket az új technikáról. A hadsereg jelenleg egy földalatti gátakat épít a Gázai övezet körül, amely mind a jövőbeli támadóalagutak megakadályozására, mind a már megépítettek felfedezésére szolgál. Conricus elmondta, hogy a hadsereg földalatti hadviselés eszközkészletének javítása miatt a határon átnyúló alagutak veszélye, amelyet a terroristák használhatnak az izraeli területekre való beszivárgásra és támadások végrehajtására, jelentősen csökkent. „Nem mondhatom azt, hogy túl vagyunk ezeken a fenyegetésen, de jelentős haladást értünk,” – mondta.
Az Izraeli Védelmi Erők október 30-án felrobbantották a Palesztin Iszlám Dzsihád terroralagútját, amit a Gázai övezet közelében, izraeli területen találtak és amiről úgy vélték, hogy a 2014-es háború után ásták. 14 palesztin terrorista – köztük két vezető Palesztin Iszlám Dzsihád parancsnok és a Hamász elit haditengerészeti egységének két tagja – halt meg az alagút felrobbantása következtében, és további 12 személy megsérült a gázai Egészségügyi Minisztérium szerint. Izraeli és palesztin jelentések szerint a támadóalagútban meghalt palesztinok többsége nem a robbanás következtében halt meg, hanem annak utóhatásai – füst belélegzés, másodlagos robbanások és beomlások – miatt. Az izraeli hadsereg elmondása szerint az alagutat hosszabb ideig megfigyelték, és a bontásakor is aktív építés alatt állt. Ez volt a harmadik olyan alagút, amelyet a katonaság a 2014-es gázai háború (erős szikla hadművelet) óta lerombolt. Azonban az első két alagút, amelyet tavaly romboltak le, valószínűleg még a 2014-es konfliktusból származik, míg az októberben felrobbantott még “építés alatt állt”. Az alagút a gázai Khan Younis-ból indult, a határ mentén haladva, megközelítve az izraeli Kissufim közösséget.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Európát bírálta amiatt, hogy elítélte Donald Trump amerikai elnököt Jeruzsálem izraeli fővárosi státuszának elismeréséért, de nem hallatta a hangját amiatt, hogy Izraelt rakétatámadások érték, amelyeket a palesztinok lakta Gázai övezetből indítottak. A miniszterelnök elmondta,”hallom, hogy elítélik Trumpot, de nem a rakétatámadásokat. Nem fogadom el ezt a képmutatást, felemelt fejjel képviselem Izraelt”- mondta Netanjahu, aki szerint Európa kettős mércével mér, ami elfogadhatatlan. Az izraeli kormányfő vasárnap Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyal, hétfőn pedig Brüsszelben Federica Mogherinivel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével.
Gyújtópalackkal dobáltak meg egy zsinagógát álarcosok a svédországi Göteborgban, senki sem sérült meg; az esettel összefüggésben három embert őrizetbe vettek. A svéd média híradásai szerint a zsinagóga egyik helyiségében rendezvényt tartottak, s az ott tartózkodó fiatalok pedig az épület alagsorába menekültek a támadás miatt. Allan Stutzinsky, a göteborgi zsidó közösség elnöke elmondta, hogy a gyújtópalackok lángja nem terjedt át az épületre. A támadás után fokozták a stockholmi zsinagógák védelmét. A svéd ügyészség közölte, hogy őrizetbe vettek három embert. A támadás indítékáról nem ejtett szót, és azt sem tudni, az eset összefüggésbe hozható-e azzal, hogy az Egyesült Államok elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Mindenesetre az incidens ugyanaznap történt, amikor a fővárosban, Stockholmban tüntetők tiltakoztak Donald Trump amerikai elnök döntése ellen. A résztvevők elégettek egy izraeli zászlót. Stefan Löfven svéd miniszterelnök elítélte a göteborgi zsinagóga elleni támadást.
Folytatódtak az arab világban a tiltakozások Donald Trump bejelentése miatt, amellyel Washington Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának: az Egyesült Arab Emírségek trónörököse is bírálta az amerikai elnök döntését, Bejrútban pedig az amerikai nagykövetség közelében csaptak össze rendőrökkel feldühödött tüntetők. Bejrútban több százan tiltakoztak az amerikai nagykövetség közelében, amely a libanoni fővárostól északra fekvő Avkarban van. A biztonsági erők lezárták az odavezető főutat, könnygázt és vízágyúkat is bevetettek a tiltakozók ellen, akik közül egyesek petárdákat hajigáltak rájuk, Trump-portrékat égettek, és palesztin zászlókat lengettek. Mohamed bin Zájid al-Nahajan, az Egyesült Arab Emírségek trónörököse is bírálta Trumpot jeruzsálemi döntése miatt. „Az amerikai lépés mentőöv lehet a terroristáknak és a fegyveres csoportoknak, amelyek már kezdték elveszíteni a talajt a lábuk alól a térségben” – közölte az emírségek tulajdonképpeni vezetőjének tartott trónörökös.
Több ezren tüntettek vasárnap Washington jakartai nagykövetségénél, tiltakozva Donald Trump amerikai elnök döntése ellen, amely szerint az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Az indonéziai média a rendőrség becslésére hivatkozva közölte, hogy mintegy hatezren vettek részt a demonstráción. Többségük hagyományos muzulmán viseletbe öltözve érkezett a tüntetésre, egyesek indonéz és palesztin zászlókat lengettek, mások Palesztina felszabadítását és függetlenné válását követelő plakátokat tartottak a magasba.
Minden országnak joga van a saját határaihoz. Az egyik gond az Európai Unióval az, hogy mindenki oda mehet, ahova akar, vagyis más országok döntik el egymás bevándorlás-politikáját – mondja a Mandinernek Jagil Henkin izraeli biztonságpolitikai szakértő, az Izraeli Védelmi Erők katonai akadémiájának kutatója, a jeruzsálemi Adelson Institute for Strategic Studies munkatársa, aki november végén Budapesten tartott előadást a Tett és Védelem alapítvány konferenciáján, most pedig a migrációs válságról, Magyarország szuverenitásáról és a Jobbikról beszélt a Mandinernek. Ha a Jobbik hatalmat kap, akkor mindenki csak veszteni fog. Sok jó okunk van rá, hogy ne bízzunk a Jobbikban. Nem ők jelentik a megoldást. Valóban félek az európai szélsőjobbtól: azt gondolom, hogy rasszisták, és azt hiszem, hogy a Jobbik – már amennyire látom – veszélyt jelent Magyarország számára. Nem olyan embereknek tűnnek, mint akikre a világon bármit rá lehetne bízni – mondta az elemző.
Ismét tízezrek vonultak szombat este az utcára Tel-Aviv belvárosában a kormányzati korrupció felszámolását és Benjámin Netanjahu miniszterelnök távozását követelve. A tiltakozók a Rothschild sugárút tenger felőli végétől – ahol az Izrael kikiáltásának emléket állító múzeum áll – vonultak a sugárút másik végéhez, a Habima nemzeti színházhoz. A színház előtti téren felállítottak egy színpadot, de a szónoklatok elmaradtak, mert a rendőrség kikapcsolta a hangosító berendezéseket tápláló generátort, mondván, nem biztonságos. A tömeg egy része ezután Netanjahut bíráló jelszavakat skandálva, a forgalmat megbénítva végigvonult a város több utcáján, majd eljutott a Rabin térig, ahol 1995-ben egy béketüntetésen egy szélsőséges jobboldali fiatal lelőtte az akkori kormányfőt, Jichák Rabint.
33 százalékkal emelkedett meg a szexuális indíttatású bűncselekmények száma novemberben Svédországban. A rendőrség legfrissebb összesítése szerint az ősz utolsó hónapjában meglepően sok, a tavaly novemberinél több mint harminc százalékkal több szexuális zaklatás és erőszak történt. A skandináv országban összesen 868 esetet jelentettek a hatóságoknál. Lisa Wallin nyomozó szerint a #MeToo-kampány miatt is emelkedhetett a bejelentések száma. Az olyan eseteknek a száma, ahol nem csak zaklatás, de erőszak is történt, összesen 16 százalékkal emelkedett meg az elmúlt egy évben, összesen 631-en mondták azt, hogy megerőszakolták őket. „Csak minden tizedik ember tesz feljelentést a rendőrségen” – mondta a nyomozó.
A Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről született előzetes megállapodással „drámaian csökkent” annak a kockázata, hogy Nagy-Britannia átfogó kereskedelmi megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból. David Davis a BBC televízió politikai magazinműsorában megerősítette, hogy a brit kormány célja mindenre kiterjedő, a brit kilépés után is vámmentes kétoldalú kereskedelmet biztosító szabadkereskedelmi megállapodás elérése az Európai Unióval. Arra a megállapításra, miszerint Kanadának hét évébe telt egy ilyen egyezmény megkötése az EU-val, Davis kifejtette: az összehasonlítás nem helytálló, mivel Nagy-Britannia eddigi EU-tagsága révén a teljes szabályozói konvergencia helyzetéből kezdi a szabadkereskedelmi tárgyalásokat.
Az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középutas párt nagy eséllyel megnyerheti a katalán parlamenti választásokat december 21-én – derült ki a La Vanguardia című katalán országos napilapban megjelent felmérésből. A GAD3 közvélemény-kutató cég december elején készített felmérése szerint a párt a szavazatok 23,1 százalékát szerezheti meg, amit 30-31 képviselői helyre válthat. A helyi mandátumkiosztási szabályok szerint azonban mégsem a Ciudadanosnak lehet a legnagyobb parlamenti frakciója, hanem a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldalnak (ERC), amely 21,5 százalékos támogatottsággal másodikként juthat be a törvényhozásba. Ezzel 31-32 mandátumot nyerhet, mivel szavazataik alacsonyabb népességű területeken élőktől érkeznek, a választási törvény pedig ezeknek a voksoknak nagyobb súlyt ad. A közvélemény-kutatás szerint a választásokon külön induló függetlenségi pártok mandátumai közösen sem érnék el a kormányzóképes többséget. A 135 fős törvényhozásban ehhez 68 képviselői hely szükséges.
Gazdaság
A bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez leginkább a szolgáltatási szektor járult hozzá – mondta Csath Magdolna közgazdász. A GDP volumene a harmadik negyedévben 3,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Csath Magdolna rámutatott, a szolgáltató szektor egy bő és színes terület, amely mintegy 2 százalékkal járult hozzá a GDP-növekedéshez. Ezt egészítette ki az ipar, amely szintén növekedett. Hozzátette, jók az adatok a beruházások, az export és a fogyasztás tekintetében is.
A karácsony előtti két hét az év legforgalmasabb időszaka az üzletekben, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) becslése szerint ajándékokra az idén 100 milliárd forint körüli összeget költenek a családok, 3-4 százalékkal többet a tavalyinál, de nem zárható ki nagyobb emelkedés sem – mondta Vámos György, a szervezet főtitkára. Az ünnepi asztalra szánt élelmiszerekre szintén körülbelül 100 milliárd forintot fordítanak majd a vásárlók. Az év utolsó hónapjának teljes forgalma az üzletekben elérheti az 1050 milliárd forintot, mintegy 4 százalékkal több lehet a tavaly decemberinél, az év végi ünnepekre fordított 200 milliárd forint teszi ki a teljes decemberi költés mintegy 20 százalékát – fejtette ki az OKSZ főtitkára. Vámos György hangsúlyozta: a háztartások fogyasztási kiadásairól, valamint a kiskereskedelmi forgalomról megjelent adatok is azt jelzik, hogy erős év végi forgalomra számíthat a kereskedelem.
Sport
A Ferencváros legyőzte vendégként a Vasast a labdarúgó OTP Bank Liga 19. fordulójának zárómérkőzésén, a Szusza Ferenc Stadionban. A találkozón két perccel a kezdés után és két perccel a vége előtt szerzett gólt az FTC, amely ezzel az élen zárja az évet. A Vasas legutóbb a Haladás elleni pótolt mérkőzését nyerte meg október közepén, azóta hét találkozón nem tudott győzni, s ezek közül ötön vesztesen hagyta el a pályát. A Videoton délután egészen a ráadásig döntetlenre állt a Haladás vendégeként, de végül pont nélkül kellett távoznia. A harmadik helyezett Debrecen sem szerzett pontot, mivel kikapott Mezőkövesden a Diósgyőrtől úgy, hogy egy félidőt emberhátrányban játszott, a lefújás előtti percben pedig kilenc emberre fogyatkozott. A negyedik Honvédnál ugyanakkor a Paks elleni győzelem sem volt elég ahhoz, hogy a vezetőedző megtarthassa állását: a címvédő kispesti klubnál azonnal hatállyal bontották fel a holland Erik van der Meer szerződését.
Könnyű
Borbély Alexandra kapta a legjobb női főszereplőnek járó Európai Filmdíjat a Testről és lélekről című filmben nyújtott alakításáért Berlinben. Borbély Alexandra, aki a díjat a meghatódottságtól sírva vette át, rövid beszédében köszönetet mondott Enyedi Ildikónak, a film rendezőjének, hogy eljátszhatta a szerepet. A budapesti Katona József Színház társulatának tagja mellett olyan világsztárokat jelöltek a legjobb női főszereplő díjára, mint Juliette Binoche és Isabelle Huppert. Enyedi Ildikó úgy fogalmazott: „nagyon nagy boldogság Alexandra díja. Sokszor elmondtam, de nem lehet elégszer, hogy mennyire különleges élmény volt számomra együtt dolgozni vele, tanúja lenni annak a csodálatos, belülről jövő metamorfózisnak, amivel átalakult ennek a filmnek a főszereplőjévé, Máriává.
