Az európai kulturális örökség része lett a Dohány utcai zsinagóga
Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke beszélt a Dohány utcai zsinagóga elismeréséről, de szóba került még a Zsidó Kulturális Fesztivál és a felújítás alatt álló status quo ante Rumbach utcai zsinagóga ügye is.
A Dohány utcai zsinagóga hatalmas elismerésben részesült, mi is ez?
Az Európai Unió az Európai Örökség részévé tette a zsinagógát, ez hasonlít az UNESCO világörökségi koncepciójához.
Mit jelent ez az elismerés?
Azok, akik ezt osztják, olyan kulturális helyszíneket választanak ki Európában, az európai örökség részeként, amelyek hidat képeznek az adott ország kultúrája, népe, valamint az európai közösség tagállamai között, kulturális, történelmi és a jelen esetben vallástörténeti összefüggésben.
Tudják, hogy hány kulturális örökség van Európában?
Tudomásom szerint tizenkilenc, Magyarországon eddig két helyszín volt az európai örökség része.
Mi következhet ennek a döntésnek köszönhetőe4n, megnő a látogatók száma például?
Azért azt tudni kell, hogy az a külföldi, aki ma Magyarországra jön, az egyik kitüntetett célpontként tekint a Dohány utcai zsinagógára, hiszen Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb zsinagógájáról van szó. Arról nem is beszélve, hogy többek között ezen zsinagóga keretei között is működik Közép-Európa egyik legnagyobb zsidó hitközsége. A Dohány utcai zsinagógának így feladata az is, hogy kielégítse a kulturális érdeklődést, valamint az is, hogy hidat képezzen a magyar társadalom, a magyar nép, a magyar zsidóság és az európai országok, az európai zsidóság között.
Ön vezeti a legnagyobb hazai taghitközséget, a BZSH-t, mely nemrégiben közgyűlést tartott. Miről volt szó ezen az eseményen?
Az alapszabály szerint normális esetben két közgyűlést kell tartson a BZSH, itt hozunk meg olyan döntéseket, amelyek a budapesti zsidóság életét jelentősen befolyásolják. A mostani közgyűlésen a 2018. évi költségvetés elfogadása volt a feladat, amit teljesen egyöntetű szavazással meg is tettek a küldöttek. Majd módosítottuk a választási szabályzatot, mert életszerűbbé kellett tenni a jelölések rendszerét. Erre azért is volt szükség, mert az első szabályozás a kilencvenes években született, azt azért be kell látni, ezek a mai elvárásoknak már nem igazán felelnek meg.
Zajlik egy vita, amiről egyes hírek azt mondják, a BZSH nem a Sulchan Áruch szerint működne.
Ez így nem igaz, az történik, hogy zajlik egy vita, amelxy a magyarországi neológia öndefiníciójáról, helyzetével foglalkozik, de szó van ebben a Mazsihisz, mint ernyőszervezet, a BZSH, mint a legnagyobb taghitközégnek a világhoz való viszonyáról, a valláshoz, az ortodoxiával való viszonyáról. Egyébként ez nagyon értékes, előremutató polémia, amire nagy szükség is van.
De ha jól tudom, új vezetőségi tagokat is választottak.
Valóban, az élet mindig hozhat olyan fordulatokat, hogy valaki valamilyen okból, legyen az magántermészetű, családi vagy más, nem kíván egy szervezet tagja lenni, most is ez történt, így két embert kellett a vezetőségbe beválasztani. Így két taggal bővült az elöljáróság, tudni kell, ez a testület végzi az operatív munkát a közgyűlések között.
A naptári év végén érdemes mérleget vonni. Hogyan sikerült az idei Zsidó Kulturális Fesztivál?
Azt gondolom, hogy a Zsidó Kulturális Fesztivál megtalálta a helyét, az új vezetéssel, hiszen volt egy vezetőváltás, a rendezvényt a BZSH vette át. Ahogy látjuk, a fesztivál sikeres volt, nem volt veszteség, a célunk egyébként az volt, hogy ez ne váljék egy profitorientált rendezvénnyé. A fesztivál inkább egy olyan seregszemle, amely nem csak a hazai, hanem a nemzetközi turizmus figyelmének a központjában áll. A siker másik kulcsa az volt, hogy megtaláltuk azt a kényes egyensúlyt, ami az igények és a lehetőségek között feszült.
A főváros egyik ékessége a Rumbach utcai zsinagóga, ahol felújítások zajlanak. Mi történik ott, mikorra várható a befejezés?
Egy nagyon ritka, kiemelt műemléki védettséget élvező status quo ante zsinagógáról van szó, aminek nagyon hányattatott sorsa volt, reményeink szerint ennek vége. Kormányzati támogatással indult meg az épület teljes rekonstrukciója, a zsinagógatér helyreállítása és korszerűsítése zajlik, mindez a számításaink szerint 3.3 milliárd forintba kerül összesen. Az építési munkák várhatóan egy év múlva befejeződnek, a belsőépítészeti munkálatok átcsúsznak 2019-re. Még az is különlegessége lesz ennek a zsinagógának, hogy egy multifunkcionális épületről beszélünk, amikor nem vallási eseményeket tartanak ott, akkor más kulturális eseményeknek is teret ad majd Rumbach utcai zsinagóga.
Van erre szükség Ön szerint?
Nagyon nagy szükség van rá. Már magának a felújítási projektnek a neve is, Együttélés Háza ezt mutatja, hiszen azt kívánja bemutatni, hogy a magyarországi, ezen belül a budapesti zsidóság hogyan élt a nem zsidó társadalommal együtt évszázadokon keresztül és hogyan él ma.
Van arról információja, hogy mi történi a Sorsok Házával, más néven a józsefvárosi projekttel?
Ez sajnos egy nagyon neurotikus probléma, az épület elkészült, azt mindenki dicsérte. A belső teeket is nézve, az épület bármilyen koncepciót képes befogadni, ám éppen a szakmai koncepcióval van probléma. A kijelölt főigazgató egy olyan, a zsidó szervezetekkel nem egyeztetett koncepciót készített el, amelyet így a magyarországi zsidó szervezetek nem tudtak elfogadni. Végezetül egy olyan kormányzati döntés született, hogy amíg nincs konszenzus a szakmai koncepcióval kapcsolatosan, addig ez az intézmény nem nyílik meg, pillanatnyilag ez a helyzet, ez már lassan két éve tart.
Mi lesz az épület sorsa Ön szerint?
bízom benne, hogy kellő rugalmassággal, egy pozitív hozzáállással ez a probléma megoldható lesz. Ám azt érzem, mindez csak a választások után történik meg, csak ekkor jöhet létre egy konszenzus. A megoldáshoz mindkét fél rugalmasságára és konszenzuskészségére nagy szükség van.
Lassan beköszönt Hanuka ünnepe. Mi történik ilyenkor a BZSZ zsinagógáiban?
Tizenöt zsinagógánk van, mindenhol önálló programokat szerveznek, amik már meg is lettek hirdetve, én magam is legalább két helyre is elmegyek majd, a Bethlen téri és a Hegedűs Gyula utcai zsinagógába. Mindenhol vidám estéket tölthetünk el, sok-sok gyerekkel, jó zenékkel, kitűnő előadásokkal.
Ön a Dohány utcai zsinagógába jár, mi a helyzet a közösséggel, a minjennel?
Nagyon komoly körzet működik a Dohány utcában, egy nagyszámú közösség, jelentős kulturális, zenei programokkal, most ilyenekkel készülünk a Hanukára, sőt még közösen ünnepelünk a polgári óesztendő végén is.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
