A BreuerPress és a HetiTV hírei
Folytatnunk kell a harcot az antiszemitizmus minden formája ellen, kötelességünk mindent megtenni azért, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa vallását és vállalhassa etnikai identitását – mondta Mikola István a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) konferenciáján. A Biztonságban vannak-e az európai zsidók? Kihívások az európai migrációs válság és a fundamentalista iszlám terrorfenyegetettség tükrében címmel rendezett konferencián a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára hangsúlyozta: Magyarország a migrációs válság idején is biztonságos hely maradt, és biztonságos otthona a zsidó közösségnek is. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: Európa ma gazdag, de gyenge, ráadásul képtelen felismerni gyengeségét és fellépni ellene. Számos nyugat-európai ország ahelyett, hogy a keresztény-zsidó értékekre támaszkodva megerősítené identitását, eldobni készül mindazt az értéket, amelynek évszázadokon keresztül ellenállóképességét köszönhette.
Levélben köszöntötte fel Jacques Chirac korábbi francia köztársasági elnököt 85. születésnapján Orbán Viktor miniszterelnök. „Meggyőződésem, hogy az Ön négy évtizeden át ívelő, kivételes politikai pályája és szenvedélyes hazaszeretete nem csupán nemzedékem vezető politikusait inspirálta, hanem az elkövetkező generációk előtt is követendő példával szolgál majd” – fogalmazott Orbán Viktor, kifejezve reményét, hogy Európában „egyre többen térnek vissza a közösen vallott értékeinkhez, ismét középpontba helyezve a keményen dolgozó, hazájukat szerető és keresztény gyökereikhez ragaszkodó európai embereket”. A magyar nemzet ma hálás szívvel köszönti Önt, nem feledve azt az elkötelezett támogatást, melyet Magyarország euro-atlanti integrációjának derekán kapott Öntől – írta a volt francia elnöknek Orbán Viktor. Jacques Chirac 1995 és 2007 között töltötte be Franciaország államfői tisztségét.
Eddig több mint 2,2 millióan küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet – közölte Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Értékelése szerint a magyarok kiemelten fontos témának tekintik a „Soros-tervvel” kapcsolatos nemzeti konzultációt, azt, hogy Magyarország határozottan fellépjen a „Soros-tervvel” szemben. Jelezte, péntekig még mindenki véleményt mondhat. Tuzson Bence azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a baloldalról folyamatosan támadják a nemzeti konzultációt.
Az utóbbi években sokat javultak a védőnők munka- és bérkörülményei, de „minden előrelépés újabb feladatokat ad, és ma is szép számmal vannak megoldandó feladatok” – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz-frakcióvezetője. Ezek között említette, hogy a garantált bruttó bérminimum 180 ezer forint fölé emelkedésével elmosódik a különbség a frissen belépettek és a hosszabb ideje a pályán dolgozók között. Mint mondta, a cél az, hogy a megemelt bérminimumot mindenki megkapja, de a régebben a területen dolgozók fizetése a pályán töltött idővel arányosan emelkedhessen. Gulyás hozzátette: „fontos, hogy mihamarabb szülessen meg az egységes, a pályán töltött időt is figyelembe vevő védőnői bértábla.”
Az ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt az izsáki vadászház ügyében Mondok József (Fidesz-KDNP), a település polgármestere ellen. Az ügyészség az elsőrendű vádlottat jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja, két társának pedig bűnsegédként kell felelnie a Kecskeméti Járásbíróság előtt. Az ügy elsőrendű vádlottjának családi cége az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól kapott 2014-ben és 2015-ben, két részletben 35 millió forint támogatást egy vadászház építésére, azonban kiderült, hogy házban valójában saját maga és felesége lakik. Az ügy másodrendű vádlottja a cég menet közben bejegyzett képviselőjeként – okiratok aláírásával és benyújtásával – szándékosan segítséget nyújtott hozzátartozója bűnös tevékenységéhez.
Ha pártja kormányra kerülne a jövő évi választások után, Gyurcsány Ferenc akkor is egyszerű frakciótag lenne, ellenzékben pedig frakcióvezető. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a Népszavában megjelent interjújában beszélt erről. „Sokszor elmondtam, hogy a remélt győzelem esetén sem kívánok kormányon működni, nem kívánom nehezíteni a jövendő demokratikus kormány miniszterelnökének a dolgát” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hangsúlyozva, hogy meglátása szerint a Demokratikus Koalíciónak növekvő politikai befolyása van. Beszélt arról is: a DK-ban egyre erősebb az az álláspont, amely nem akar közös listát az MSZP-vel, és ezt már többször jelezték a szocialista pártnak is. Hozzátette, hogy nem ismer egyetlen demokratikus ellenzéki pártot sem, amely az MSZP-vel közös listán szeretne indulni.
Sztrájksorozatot hirdet az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében a jövő év első három hónapjára a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), ha nem születik megegyezés az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén – jelentette be a szakszervezet elnöke. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke arról beszélt, hogy az alacsony bérek miatt sorra hagyják el a diplomás munkavállalók az önkormányzatokat, amelyek emiatt nem tudják ellátni a törvényben rájuk ruházott feladatokat. Az OKÉT ülésén felvetik a 245 ezer forintos diplomás minimálbér bevezetését, ha erre nem kapnak érdemi választ, több lépésben sztrájkolnak jövő év elején – mondta.
A Rákóczi Szövetség továbbra is azt javasolja a határon túli magyar szülőknek, hogy román, szerb, szlovák vagy ukrán helyett magyar iskolába írassák most még óvodás gyermeküket – mondta a szervezet elnöke. Halzl József közölte: az erről szóló levelet egy olyan ajándékcsomag részeként adják át óvodás korú gyermeket nevelő határon túli magyar családoknak, amely iskolaszereket, mese CD-t, valamint a Balassi Intézet füzetét tartalmazza. A civil szervezet vezetője minderről azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a Rákóczi Szövetség beiratkozási programja keretében újabb hatezer magyar óvodás kapott a magyar népszokásokat és történelmet felelevenítő, a magyar nyelvtan tanulását játékos módon segítő Balassi-füzetet.
Külpolitika:
Több magas rangú izraeli és egyiptomi vezető sürgette még 2015-ben az Egyesült Államokat, hogy hajtson végre bombatámadást az iráni nukleáris létesítmények ellen, mielőtt aláírnák az atomalkut – minderről John Kerry, volt külügyminiszter beszélt egy washingtoni konferencián. A Jerusalemonline összeállítása szerint Kerry külön kiemelte, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöke különösképpen a cselekvés felé próbálta tolni az amerikai vezetést. Kerry szerint mindez egy csapda volt, mivel az arab államok abban az esetben, ha Washington katonai erőt alkalmazott volna, akkor nyilvánosan már nem álltak volna ki az Egyesült Államok mellett. A volt külügyminiszter azt nem tudta megmondani, hogy az atomalku lejárása után, mit fog majd tenni Teherán, de továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok a lehetőségekhez képest a legjobb megállapodást érte el.
Donald Trump amerikai elnök aktívan vizsgálja, hogy mikor és hogyan költözhetne az izraeli amerikai nagykövetség Jeruzsálembe – írről beszélt Mike Pence alelnök azon az ENSZ rendezvényen, ahol az Izrael létét 70 évvel ezelőtt biztosított határozatról emléketek meg. Trump még a tavalyi választási kampányban tett ígéretet a költözésre, de júniusban elhalasztotta a döntést erről. Zeev Elkin, a jeruzsálemi ügyekért és örökségért felelős miniszter a rendezvényen azt mondta, hogy nem szabad félni a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésétől, mivel 70 évvel az ominózus ENSZ-határozat után a világak fel kell ismernie, hogy az egyesített Jeruzsálem hivatalos fővárosa – számolt be az eseményről az Israel Hayom. Szintén ezen a héten kedden döntött úgy a Knesszet jogi és alkotmányügyi bizottsága, hogy bármilyen, Jeruzsálem státuszának módosítását igénylő törvényhez a parlamenti képviselők kétharmadának a szavazatára lesz szükség.
A bochumi zsidó közösség bejelentette, hogy tagjaik a továbbiakban nem hajlandóak az utcán kipát hordani, mert a nyugatnémet város muszlim fiataljai rendszeresen bántalmazzák őket. Ami a zsidókkal indul, az sosem ér véget a zsidósággal” – mondta Abraham Cooper helyi rabbi, utalva arra, hogy a muszlim fiatalok a saját normáikat a németekre is ráerőltethetik majd, akár erőszakkal is – írta a The Jerusalem Post. Heiko Maas német igazságügy-miniszter szerint mindenképp integrálni kell az elmúlt két évben az országba érkezett több mint egymillió bevándorlót, ami a jelek szerint eddig nem igazán sikerült. A német hatóságok erkölcsi kötelessége, hogy biztosítsák a németországi zsidóknak, hogy a 21. században többé ne kelljen félniük és eltakarniuk jelképeiket”
– mondta a miniszter. A német zsidóság egyre szomorúbb helyzetéről először a helyi rádió számolt be november közepén. Beszámolójuk szerint a zsidó közösség tagjai azért hagytak fel a kipa viselésével, mert amint észrevették a muszlimok, hogy melyik közösséghez tartoznak, egyből inzultálni kezdték őket.
Egy lengyel gazda lebontatná a meggyilkolt zsidók emlékművét. A kérelemről Chrzanów polgármestere tájékoztatta a közeli Katowice zsidó közösségét. A lengyel gazda feltehetően el akarja adni a területet, esetleg bérbe adni valakinek, ezért zavarja a földjén lévő emlékmű. Az önkormányzat közgyűlése megvitatta, hogy milyen feltételekkel lehet eltávolítani az emléktáblát – olvasható a Jewish Telegraphic Agency cikkében. „A lengyelek még a külföldön lévő emlékhelyeikért is úgy küzdenek, mint az oroszlánok” – nyilatkozta Kamil Bogusz a testület tagja. Éppen ezért kell tiszteletben tartaniuk az ilyen helyeket, ráadásul a meggyilkolt zsidók is lengyelek voltak – tette hozzá Bogusz. A testületi tag korábban kutatta is a település zsidóságának a történetét. 1942-ben azért öltek meg zsidókat azon a helyen német katonák, mert „illegálisan sütöttek kenyeret” maguknak.
Az izraeli biztonsági erők megkezdték egy illegálisan létesített ciszjordániai zsidó telep felszámolását. Az épületek kiürítésével megbízott mintegy száz rendőr és katona több száz tüntetővel találta magát szembe – írta a Haaretz. Több tucat fiatal tiltakozót őrizetbe vettek. Sérültekről nem érkezett hír. Médiaértesülések szerint a hatóságok egy illegálisan felépített asztalosműhelyt fognak lerombolni. Egy bírósági döntés értelmében 2018 márciusáig a fennmaradó 15 épületet is el kell pusztítani a Jeruzsálemtől délre található Netiv Haavót telepen. Az izraeli legfelsőbb bíróság 2016 szeptemberében hozott ítéletét azzal indokolta, hogy az épületeket részben vagy egészben palesztin magánkézben lévő területekre húzták fel. Az izraeli parlament még februárban elfogadott egy törvényt, amely visszamenőleges hatállyal legalizálja a palesztin területeken felépített telepeket a tulajdonosok kártalanítása fejében.
Véget ért a politika válság Libanonban, a kormányfő a posztján marad – közölte a libanoni elnök egy olasz napilapnak nyilatkozva.”A válság néhány napon belül megoldódik” – mondta Michel Aun római látogatása előtt a La Stampa című lapnak, hozzátéve, hogy Haríri „bizonyosan” marad. „Éppen most fejeztük be a konzultációkat valamennyi politikai erővel, a kormányban és a kormányon kívül. Teljes a megegyezés” – tette hozzá Michel Aun. A válság november 4-én kezdődött, amikor Haríri, Libanon legbefolyásosabb szunnita politikusa a szunnita többségű Szaúd-Arábiából bejelentette a lemondását, azzal vádolva meg Iránt és szövetségesét, a Hezbollah libanoni síita szervezetet, hogy „rátették a kezüket” Libanonra. Váratlan lemondása megrázta a politikailag sérülékeny Libanont, és olyan félelmek merültek fel, hogy az ország Szaúd-Arábia és térségbeli ellenlábasa, Irán közötti viszály áldozata lesz.
Az Európai Bizottság vezetője úgy fogalmazott, hogy Európának szüksége van az Afrikából érkező migránsok tömkelegére. Az afrikai vezetőkkel tartott uniós tanácskozás után a Deutsche Wellének adott interjújában Jean-Claude Juncker kifejtette, hogy a tömeges migráció nélkül Európa el fog tűnni, ezért meg kell teremteni a szabályos feltételeit annak, hogy az afrikai migránsok korlátlanul a kontinensre jöhessenek. Ha nem engedjük be ezeket az embereket a ház bejáratán, akkor a hátsó ajtón fognak bejönni, jobb az előbbit választani” – mondta Juncker, aki ismételten leszögezte, hogy Brüsszel figyelmeztette a migránskvótát és a tömeges bevándorlást ellenző tagállamokat, hogy engedelmeskedjenek és fogadják be a migránsokat. Majd meglátjuk mit csinálnak a tagállamok. A tömeges bevándorlás korunk egyik nagy kihívása és rá akarjuk bírni az országokat, hogy ugyanúgy vélekedjenek, mint az Európai Bizottság – közölte a brüsszeli vezető.
Az egyiptomi elnök három hónapos határidőt szabott a hadseregnek, hogy minden eszközzel tegye biztonságossá a Sínai-félsziget északi részét, ahol a múlt pénteken súlyos terrormerényletet követtek el. A szélsőséges támadásban Bír-el-Abd településen, egy mecsetnél 305 ember meghalt, további 128 ember megsebesült. Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök az új vezérkari főnöknek azt mondta, az ő felelőssége biztosítani és stabilizálni a Sínai-félszigetet az elkövetkező három hónapban. Ehhez minden „brutális erőt ” bevethet. A műveletek részleteire vonatkozóan azonban nem szolgált részletekkel az államfő.
Elfogatóparancsot adtak ki 360 ember, köztük 333 katona ellen Isztambulban, azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a tavaly nyári puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. A 333 gyanúsított katona közül 216-an jelenleg is aktív szolgálatot teljesítenek. Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát vádolja a 2016. júliusi katonai hatalomátvételi kísérletért. A török vezetés szerint a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a haderőbe is. Gülen következetesen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. 27 további embert azzal gyanúsítanak, hogy a gülenista mozgalmon belül a török haderő több katonájának „tanítómesterei” voltak. Legutóbb november 22-én 134 ember után indult keresés hasonló indokkal.
Autóba rejtett pokolgép robbant a dél-jemeni Ádenben, az Iszlám Állam dzsihadista szervezet támadásában legalább négyen életüket vesztették – mondták el helyi biztonsági források. A robbanószerkezetet a pénzügyminisztérium Hór Makszár körzetben található épületénél hozták működésbe. Áden a nemzetközi közösség által elismert jemeni kormány ideiglenes székhelye. Az áldozatok mindegyike biztonsági őr volt – tette hozzá egy névtelenül nyilatkozó forrás. Más tudósítások két vagy öt halottról és több sebesültről számoltak be. A hatemeletes épületet komolyan megrongálta a támadás, de a környező házakban is keletkezett kár – írta szemtanúkra hivatkozva egy helyi hírportál.
Mun Dzse In dél-koreai államfő és Abe Sindzó japán miniszterelnök is további ENSZ-szankciókat sürgetett Észak-Koreával szemben, hangsúlyozva, hogy nem tudják tovább tűrni a phenjani rezsim provokációit. A két vezető mindössze néhány órával azután egyeztetett telefonon, hogy Észak-Korea helyi idő szerint szerdára virradóra újabb ballisztikus rakétakísérletet hajtott végre. Mun szóvivője elmondta: a húszperces telefonbeszélgetés során a dél-koreai elnök és a japán kormányfő a két ország közötti együttműködés erősítésében állapodtak meg, és abban, hogy az Észak-Koreával szemben elrendelt büntetőintézkedések, valamint a kommunista országra gyakorolt nyomás fokozását fogják sürgetni az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) csütörtöki ülésén. A phenjani rezsim 2006 óta szerepel a világszervezet szankciós listáján fegyverkezési és nukleáris programja miatt.
Sebastian Kurz egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy miért fontos az oktatási reform Ausztriában. Az eseményen kiderült, hogy az ÖVP és az FPÖ már megegyezett az oktatást érintő kérdésekben. Így jöhetnek az olyan változások Ausztriában, mint például a hagyományos osztályzáshoz való visszatérés az általános iskolákban, vagy a kötelező németóra azoknak a diákoknak, akik nem beszélnek elég jól németül. Jelenleg a diákok harmada nem tud jól németül”
– mondta Kurz. A két pártvezető elmondta, hogy a szülők felelősségteljesebb szabályozást várnak az oktatásban a két párttól, a módosításokkal pedig ezt szeretnék elérni. A fent említett változtatások mellett a pedagógusképzés minőségi fejlesztését is célul tűzte ki a két leendő kormánypárt.
Megerősítette elsőfokú ítéletét a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) három volt boszniai horvát vezető ügyében, akikre immár jogerősen súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki a muszlimok ellen a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatások miatt. A másik három vádlott ítéletének kihirdetése előtt félbe kellett szakítani az ülést, mert az elítéltek egyike állítólag „mérget” ivott. Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 25 év szabadságvesztésre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság „kormányfőjét”, két társát, Bruno Stojicot és Slobodan Praljakot pedig 20-20 évre. Az ülést berekesztették, mielőtt az ügy három másik vádlottjának ítéletét is kihirdették volna, mivel Praljak felállt, és kiivott egy, állítása szerint „mérget” tartalmazó üveget.
Két emberi fejre bukkantak a hatóságok Latin-Amerika vezető tévétársasága, a Televisa guadalajarai székháza előtt egy hűtőtáskában. Egy biztonsági tisztségviselő elmondta: még nem tudták azonosítani az áldozatokat. A hűtőtáskában egy fenyegető üzenetet is elhelyeztek, amelyet az egyik helyi drogkartell, a Jalisco Új Nemzedék Kartell (CJNG) írt alá. Guadalajara Jalisco szövetségi állam fővárosa. A helyi média tudni véli, hogy a rémtett célpontja nem a tévétársaság, hanem egy városi tisztségviselő volt. Guadalajara egy másik körzetében is találtak egy hűtőtáskát, amelyben egy feltételezhetően emberi maradványokat tartalmazó zacskó mellett újabb fenyegető üzenetek voltak – mondta el egy másik illetékes.
Decembertől vízum nélkül utazhatnak Kanadába fél évnél nem hosszabb időre a román turisták – közölte a bukaresti külügyminisztérium. A vízumkötelezettséget péntektől törlik el a Kanadába látogató, bármilyen érvényes román útlevéllel rendelkező utasokkal szemben. A vízummentesen utazó többi külföldihez hasonlóan a repülővel Kanadába utazó román állampolgároknak is előzetesen elektronikus beutazási engedélyt kell beszerezniük. A szárazföldön vagy tengeren érkező román látogatóknak csak útlevélre van szükségük ahhoz, hogy belépjenek Kanada területére. A vízummentesség csak fél évnél nem hosszabb, turisztikai, üzleti vagy rokonlátogatási tartózkodásra érvényes, a munkavállalási vagy tanulmányi célú beutazás továbbra is engedélyhez kötött.
Gazdaság:
Augusztus és október között 4 millió 445 ezer foglalkoztatottról számolt be a KSH, ami 5 ezerrel alulmúlja a harmadik negyedévben mért adatot, ugyanakkor 41 ezres növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges munkaerőpiac azonban jól teljesít, hiszen a közfoglalkoztatottak száma csökkent és a rövid ideje külföldön dolgozók, illetve ingázók száma is mérséklődött. A munkanélküliségi ráta ezzel párhuzamosan új mélypontra, 4 százalékra csökkent, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a július és szeptember között mértnél, valamint 0,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a munkaerőpiaca továbbra is feszes, és a kedvező trendek folytatódhatnak. Az aktivitást a béremelkedés hajthatja felfelé, miközben az 55 ezer betöltetlen, nem támogatott álláshely a versenyszférában továbbra is magas munkaerő-keresletet jelent. A munkanélküliségi ráta várakozásai szerint az év végére már elérheti a 4 százalék alatti szintet is, idén átlagosan 4,2 százalékos lehet. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: bár az év hátralévő részében szezonális hatások miatt átmenetileg kissé 4 százalék fölé emelkedhet a munkanélküliségi ráta, jövőre folytatódhat a mutató lassú ütemű csökkenése. Az elemző az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál, jövőre pedig 4 százalékos, vagy akár 4 százalék alattit.
Sport:
Nem jutott be a labdarúgó Magyar Kupa nyolcaddöntőjébe a Videoton: a bajnokságban éllovas székesfehérvári együttes 3-1-re kikapott a Váctól a III. kerület TVE Sporttelepén. A másodosztályban hatodik helyezett, pályaválasztó együttes az első félidőben vezetést szerzett, majd a hajrában két újabb találattal növelte előnyét, a Videoton pedig csak a 90. percben tudott szépíteni. Az élvonalbeli csapatok közül ugyanakkor magabiztos teljesítménnyel lépett tovább a szerdai játéknap kora délutáni párharcaiból az Újpest, a Budapest Honvéd, a Debrecen, és biztosította helyét a legjobb 16 között a Diósgyőr is, amely azután döntötte el a Soroksár elleni mérkőzését, hogy ellenfele a 85. percben tíz emberre fogyatkozott.
Könnyű:
Steven Spielberg The Post című sajtódrámájának ítélte oda az év legjobb filmjéért járó díját az egyik legrégebbi amerikai filmes testület, a National Board of Review of Motion Pictures (NBR). „A The Post nagyszerűen elkészített film, amely kitűnően rezonál az aktuális világra is” – fogalmazott az NBR elnöke, Annie Schulhof. A legjobb film trófeáját elnyerő The Postban, amely a The Washington Postban megjelentetett titkos Pentagon-iratokról szól, Tom Hanks Ben Bradlee szerkesztőt, Meryl Streep pedig a kiadó vezetőjét, Katharine Grahamet játssza. Streep és Hanks a legjobb színésznő és a legjobb színész díját kapták alakításukért a testülettől. A Fox és a DreamWorks közös produkciójának forgalmazása december 22-én kezdődik Észak-Amerikában – számolt be róla a The Hollywood Reporter.
