A HetiTV és a BreuerPress hírei
Az izraeli kormány – ahogy eddig – a jövőben is számíthat a magyar kormány konstruktív partnerségére, de a konkrét álláspontokat alkalomról alkalomra – mondta a Heti TV kérdésre Latorcai Csaba a Zsidó Közösségi Kerekasztal találkozóját követően. A Miniszterelnökség társadalmi ügyekért felelős államtitkára elmondta kevésbé ismert tény, de Magyarország a nemzetközi fórumokon, szervezetekben mindig erőteljesen Izrael-párti álláspontot foglal el. Példaként említette a közelmúltból a kóser vágás kérdését, amelyben Magyarország deklarálta, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság részének tekinti azt. A másik példa pedig az, hogy Magyarország elítéli az Izrael elleni BDS mozgalmat. Ennek a mozgalomnak a lényege, hogy az izraeli termékek bojkottjára szólítanak föl, sürgetik az izraeli befektetések felfüggesztését, valamint szankciók alkalmazását.
A kerekasztalon még szó volt arról is, hogy Magyarország most veszi át a visegrádi négyek elnökségét, és többek közt ennek keretében tűzték napirendre a zsidó temetők rekonstrukciós programját. A kormány döntött arról, hogy 2018-ban az ehhez szükséges forrásokat biztosítja, a zsidó közösség tagjaival pedig kidolgoztak egy pályázati rendszert a megvalósításhoz. Ennek az a lényege, hogy a fenntartók megbízásából bármely szervezet pályázhat, de előnyt fog élvezni az a pályázó, amelyik vállalja, hogy vagy az iskolai közösségi szolgálat keretében megismerteti egyfajta speciális történelemóra keretében az egykor ott élő zsidó közösség történetével a helyi fiatalokat, vagy más, társadalom peremén élő csoportok bevonásával dolgozik a temetőkonstrukción.
Orbán Viktor miniszterelnök Ronald S. Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével egyeztetett az Országházban. A megbeszélésen szóba kerültek az Egyesült Államok és Európa kapcsolatának nyitott kérdései, és kiemelték annak fontosságát is, hogy Amerika fordítson nagyobb figyelmet a közép-európai térség befektetési lehetőségeire. A felek nagy várakozással tekintenek az izraeli miniszterelnök júliusi budapesti hivatalos látogatása elé.
Orbán Viktor szerint Európának meg kell értenie, hogy minél többet ad fel saját hitéből és kultúrájából, annál gyengébb lesz politikailag és gazdaságilag – a miniszterelnök erről a megújult Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán beszélt. A kormányfő szerint Európa ma új típusú veszéllyel szembesül, olyan külső és a belső támadás alatt áll, amely a gyökereire irányul. Úgy fogalmazott: az „európai kulturális altalaj” kicserélését tűzték ki célul, és Európa minél inkább hagyja, hogy sorvasszák gyökérrendszerét, annál kevesebb esélye lesz visszatérni a valódi európai keresztény gondolathoz.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján az elkövetkező napokban tartós hőség várható, ezért Szentes Tamás országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár csütörtök 0 órától hétfő éjfélig másodfokú hőségriasztást ad ki. A másodfokú riasztást akkor adják ki, ha az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 Celsius fokot.
Az európai politikusok minden döntésének az emberek és az Európai Unió biztonságának helyreállítását kellene céloznia – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Elmondta, a keddi brüsszeli események fényében a tárgyalás fő pontja a biztonság volt. Mint fogalmazott: egyetértettek abban, hogy minden uniós politikának, döntésnek és politikai vezetőnek azt kellene első számú szempontként szem előtt tartania, hogy hogyan állítsák helyre Európa és az európai emberek biztonságát.
Jövőre 221,7 milliárd forinttal több jut egészségügyre, mint ebben az évben – mondta az egészségügyért felelős államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az alapellátásra és a népegészségügyi feladatokra jut jövőre jelentős pluszforrás, ez jól jelzi, mi áll az egészségpolitika fókuszában. Az Egészségbiztosítási Alapban jövőre 178,3 milliárd forinttal több pénzzel számolnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a fejezetén belül pedig 42,8 milliárd forint a növekmény 2017-hez képest – ismertette.
A túlzottan nagy gyermekvédelmi intézmények kiváltása 2020-ig befejeződik, uniós forrásból, 5,8 milliárd forintból legfeljebb 12 személyes lakásotthonok, valamint családias környezetet biztosító, maximum 48 személyes létesítmények jönnek létre – ismertette az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a gyerekek családba vagy családias környezetbe helyezésének a „monstre” gyermekotthonok kiváltása a harmadik lépcsője. Emlékeztetett arra, hogy első lépésként – a törvény változásával – a 12 évesnél fiatalabb egészséges gyerekek már nem kerülhetnek otthonokba, csak családhoz, második lépésként pedig a nevelőszülői lét foglalkoztatási jogviszonnyá vált, magasabb bér, nyugdíjjogosultság és tb-jogosultság kíséretében.
A paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó négy népszavazási kérdés hitelesítését tagadta meg a Kúria. A kérdések részben a paksi bővítéssel foglalkozó magyar-orosz szerződés felmondására, részben a nemzeti energiastratégia módosítására, a megújuló energiák előtérbe helyezésére irányultak. A Kúria határozatai helyben hagyták a Nemzeti Választási Bizottság korábbi döntéseit az egyértelműség követelményére, illetve arra hivatkozva, hogy a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség tiltott népszavazási tárgy.
A budapesti futó sportesemények számának csökkentéséről döntött rendeletmódosítással a Fővárosi Közgyűlés. A testület 16 igennel, 5 ellenében támogatta a Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést. A módosítás értelmében egy naptári évben legfeljebb három jelentős forgalomkorlátozással járó, hat kisebb forgalomkorlátozással járó, valamint három forgalomkorlátozással nem járó futó sportesemény kerülhet be a naptártervbe. A módosítással szigorítják a futóversenyek pályázati feltételeit, illetve – mérlegelve a korábbi évek gyakorlatát, a tapasztalatokat felhasználva – a pályázati eljárás egységesebbé teszik a hatékonyabb ügyintézés érdekében.
Külpolitika:
Az Ön látogatása egy kiváló lehetőség arra, hogy újabb lépéseket tegyünk a béke felé a térségben – mondta Benjamin Netanjahu, miután fogadta Jared Kushnert, Donald Trump közel-keleti tanácsadóját, aki az izraeli-palesztin békemegállapodás előremozdítása érdekében látogatott Izraelbe. A zsidó állam vezetője elmondta, hogy Trump májusi izraeli látogatása egy történelmi utazás volt, ami kitörölhetetlen benyomást tett az izraeli népre – derült ki a The Jerusalem Post tudósításából.
Elfogták a rendőrök azt a 38 éves férfit, aki megrongált egy zsinagógát Jeruzsálemben. A feltételezett elkövető egy kivágott horogkeresztet dobott az épület udvarára, valamint három szent könyvet megégetett. A férfihoz más zsinagógák megrongálásával is meggyanúsították, amit Jeruzsálem északi részén követett el – írta a Times of Israel.
Tüntető kerekesszékesek összeláncolták magukat és lezárták a Jeruzsálemet Tel-Avivval összekötő autópályát a repülőtérnél, segélyeik megemelését követelve az izraeli kormánytól – írta a Jedót Ahronót. Több tucat kerekesszékes megbénította a forgalmat a repülőtérre vezető leágazásnál, hogy nyomatékot adjanak azon több éves követelésüknek, hogy a mindenkori izraeli minimálbérre emeljék fel havi segélyüket. Az izraeli fogyatékkal élők már hónapok óta folytatnak tiltakozó akciókat, az utóbbi hetekben Tel-Avivban is többször elzártak forgalmas kereszteződéseket hatalmas dugókat okozva, hogy felhívják a figyelmet súlyos anyagi helyzetükre.
15 ezer dollárt gyűjtött egy tinédzser a holokauszt túlélő számára. Drew Principe nem mindennapi céllal kezdett adománygyűjtésbe. A 17 éves fiú eldöntötte, hogy megajándékozza barátját, Henry Ostert. A 89 éves férfit egy Los Angeles-i iskolai rendezvényen ismerte meg, ahol Oster a holokauszt alatt átélt tapasztalatairól mesélt a fiataloknak, köztük Principe-nek. A dél-kaliforniai fiú barátságot kötött az idős férfival, és nemrég át is adta neki az ajándékot. A sikeres adománygyűjtő kampánynak köszönhetően ugyanis Henry Oster Izraelbe látogathat, ahol megünnepelheti a világháború miatt elmaradt bár micváját, valamint végre újra láthatja életben maradt rokonait – írta a Jewish Telegraphic Agency.
Egy hónap alatt hétezer kilométert motorozik egy nemzetközi túra tizenöt résztvevője. Londonból Jeruzsálembe tartanak; szolidárisak Izraellel, a terror áldozataival a békéért – írta a mazsihisz.hu. Száz éve, 1917-ben Lord Balfour Londonban írta alá a zsidó nemzeti haza létrehozásának támogatását szorgalmazó, úgynevezett Balfour-nyilatkozatot. Ezért indult a motoros szolidaritási túra Londonból – mondta Horváth József, a Ride for Solidarity magyar társszervezője, miután a különös nemzetközi csapat begördült a felújítás alatt álló szegedi zsinagóga kertjébe. – A túrát Marco Maximilian Katz kezdeményezte az interneten Romániából. Felhívásához Amerikából, Németországból, Izraelből, Svájcból és Magyarországról csatlakoztunk zsidó és keresztény motorosok vegyesen.
Megszavazta a bukaresti parlament a szociálliberális koalíció bizalmatlansági indítványát, így Sorin Grindeanu miniszterelnöknek megszűnt a megbízatása, és Romániában új kormány alakul. A kabinet leváltásához 233 szavazatra volt szükség. A bizalmatlansági indítványt 241 törvényhozó támogatta. A szociálliberális PSD-ALDE kormánykoalíció pártjai azt a kormányt váltották le, amelyet idén januárban maguk iktattak be. A kormányfő leváltása után a jobboldali Klaus Iohannis államfőnek – a parlamenti pártokkal való konzultációt követően – kell újabb miniszterelnök-jelöltnek kormányalakítási megbízást adnia.
Az idei év első öt hónapjában csaknem háromszor több illegális bevándorlót fogott el a román határrendészet a román-magyar határ Arad és Bihar megyei szakaszán a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte Marin Bondar, a Bihar megyei határrendészet vezetője. Elmondta, hogy a január és május közötti időszakban 716 illegális bevándorlót tartóztattak fel, akik illegálisan akarták átlépni a határt. Többségük iraki volt. A migránsok a schengeni övezetbe akartak belépni – írta az Agerpres hírügynökség. A tavalyi év első öt hónapjában 240 illegális bevándorlót fogtak el a román hatóságok.
Mintegy félmillió dolláros egészségügyi, mezőgazdasági és oktatási segítséggel támogatja Dél-Szudán lakosságát Ferenc pápa – derül ki a Pápa Dél-Szudánért nevű humanitárius projektből. A segélyprogramot bemutató Peter Turkson bíboros, a vatikáni Átfogó Emberi Fejlődés dikasztériumának elnöke elmondta, hogy Ferenc pápa személyesen akart közel lenni Dél-Szudán szenvedő lakosságához, de a katolikus egyházfő idén októberre tervezett látogatását egyelőre elhalasztották az afrikai országban dúló konfliktusok miatt. A pápa nem mondott le arról, hogy elmenjen Dél-Szudánba, de addig is segíteni igyekszik – hangsúlyozta Turkson bíboros.
Oroszország a nyugati stratégiai irányban tökéletesíti csapatainak harci állományát és állomásoztatásának rendszerét a NATO-tagországok „agresszív” lépései miatt – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Sojgu szerint „egyes országok” a politikai, információs és gazdasági nyomásgyakorlás mellett igyekeznek a katonai erőt „eszközként felhasználni geopolitikai célok elérése érdekében”. „Nyugati kollégáink ezen lépései a biztonsági rendszer lerombolásához vezetnek a világban, erősítik a kölcsönös bizalmatlanságot, és arra kényszerítenek bennünket, hogy reagáló lépéseket tegyünk” – fogalmazott a tábornok.
Távozik Emmanuel Macron francia elnök újjáalakuló kormányából a centrista Francois Bayrou, a Demokrata Mozgalom (Modem) vezetője – jelentette az AFP francia hírügynökség. Bayrou eddig az igazságügyi miniszteri posztot töltötte be. Úgy döntöttem, hogy a következő kormánynak nem leszek a tagja.
Az Emmanuel Macron francia államfő politikáját támogatni kívánó jobboldali képviselők önálló frakciót alakítanak a nemzetgyűlésben a centrista UDI párt képviselőivel – jelentette be Thierry Solere, a csoport vezetője, aki az elnökválasztási kampányban Francois Fillon konzervatív jelölt szóvivője volt. Ezzel kettészakad a legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak. A frakció „konstruktívan lép fel a kormány azon reformjaival szemben, amelyekre az országnak szüksége van” – tette hozzá. Az új politikai erő a harmadik legnagyobb lesz a nemzetgyűlésben. A Köztársaságiak 112 mandátumot szereztek a vasárnapi nemzetgyűlési választásokon.
Gazdaság:
A Takarékbank a beruházások erősödésére számít az idén, ez alapján 3,6 százalékról 3,9 százalékra növelte idei bruttó hazai termék növekedési előrejelzését, míg jövőre 4,1 százalékot prognosztizál – mondta Suppan Gergely, a bank elemzője. Hozzátette: a beruházások növekedését túlnyomórészt a magánszféra adja, az uniós források még nem indultak be. Az autóipari fejlesztések mellett főleg a lakáspiac, az irodaberuházások, szállodaberuházások húzzák a szektort, és ha a lakossági fogyasztás jobban beindulna, 4,5-5 százalékosra is gyorsulhatna a növekedés anélkül, hogy túlfűtötté válna a gazdaság. Suppan Gergely szerint reális, hogy 2022-ig 60 százalék alá csökkenjen a GDP-arányos államadósság, aminek hatására 4-5 vagy akár 6 fokozattal is feljebb sorolhatják a hitelminősítők Magyarországot.
A versenyszférában tapasztalható jelentős bérnyomás és bérverseny, illetve a költségvetési szféra bérrendezéseinek hatásával magyarázták elemzők az áprilisi jelentős béremelkedést, amire több mint egy évtizede nem volt példa. Az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban kétszámjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is a szakértők szerint. Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint idén a 13 százalékot megközelítő mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedés tempója, éves átlagban meghaladhatja 10 százalékot, míg az átlagos infláció 2,2 százalékosra gyorsulhat, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedésre lehet számítani az idén.
Sport:
Nem kívánta kommentálni Hosszú Katinka nyílt levelét Cornel Marculescu, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség ügyvezető igazgatója. A háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka közösségi oldalán tette közé írását, amelyben elsősorban azt nehezményezi, hogy a FINA úgy dönt szabályváltozásokról, hogy nem kérdezi meg előtte a versenyzőket, sőt olyan újításokat vezet be, amelyekkel korlátozza legjobbjait. Hosszú szerint a világkupákat érintő módosítások hosszú távon megfojtják azt a versenysorozatot, amely néhány év alatt a sportág legfontosabb szériája lehetne.
Megszületett az ötszörös olimpiai bajnok kajakozó Kozák Danuta gyermeke. Kislánya, Somogyi Zora születéséről a sportoló adott hírt közösségi oldalán. A gyermek édesapja Somogyi Béla, aki Kozák férje és edzője is egyben. A sportoló december 26-án jelentette be, hogy állapotos, ezért 2017-ben egyetlen versenyen sem indul. A 30 éves Kozák Danuta a 2012-es, londoni ötkarikás játékokon egyesben és négyesben lett aranyérmes, Rióban mindkét számban megvédte címét, továbbá párosban Szabó Gabriellával is győzött. Emellett 11-szeres világ- és 14-szeres Európa-bajnok.
A Monte-carlói Televíziós Fesztiválon a nemzetközi közönségdíjakat a világszerte mért nézettség alapján osztják ki, ehhez az adatokat a Eurodata TV Worldwide szolgáltatja. A cég szerint a drámai sorozatok közül még mindig az NCIS-t nézik a legtöbben a világon, utána következik a Gyilkos elmék és az X-akták. A CBS közlése szerint az NCIS-t több mint 47 millióan követik világszerte, de ez a szám talán csak a CBS helyi adóinak összesített nézettségéből származik, hisz csupán az Egyesült Államokban 13,3 millió nézőt vonzott a legutóbbi epizód – ehhez képest a 47 millió igen kevésnek tűnik – írta az Origo.
