A világ vezetői Münchenben
Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő a müncheni biztonsági konferencia tapasztalatairól beszélt, az új amerikai adminisztráció terveiről, de szóba került még Európa, a Közel-Kelet és Oroszország is.
Nemrég ért véget a müncheni biztonsági konferencia, de tulajdonképpen mi is történt ott, mennyire igazolta az a rendezvény a várakozásokat?
Ennek a konferenciának nagy hagyománya van, hiszen ez már az ötvenharmadik volt. Idén azt lehetett látni, hogy egy kicsivel nagyobb feszültség övezte, mint a korábbi években. Ez annak köszönhető, hogy ma a világ sokkal bonyolultabb, másként oszlanak meg az erőviszonyok, valamint annak is, hogy még nem érezhető milyen politikát kíván folytatni az Egyesült Államok, az ottani új adminisztráció.
Igaz, hogy Pence alelnök olyasmit mondott Münchenben, hogy igaz, hogy az elnök ezt mondta, de ő mást gondol?
Valóban. Én magam igyekeztem átnézni a konferencia anyagait, amikből az látszik, hogy a rendezvény elején egy feszültség volt, lehetett érezni a bizonytalanságot, elsősorban az európai vezetők hozzáállásán, még úgy is, hogy München előtt került megrendezésre a G-20-as országok külügyminiszteri találkozója és a NATO tagországok védelmi minisztereinek összejövetele. Sokan voltak Münchenben, nem csak a NATO országok képviselői, de ott volt Kína, Irán és más közel-keleti országok is. Érdekes volt, több panelben zajlottak a viták, de az iráni külügyminiszter például sem az izraeli, sem pedig a szaúdi kollégájával nem szerepelt együtt. Az is különlegesség volt, hogy az orosz külügyminiszter, Lavrov fogadtatása sem sikerült nagyon barátságosra. Ő egyébként egy „laza” politikus, aki szívesen beszél papír nélkül, ám itt – ha lehet ilyet mondani – egy kicsit vonalasabb beszédet tartott, szigorúan ragaszkodva a papírra leírtakhoz. Beszédében természetesen bírálta a Nyugatot, de ezt is ki lehetett olvasni a szavai mögül, hogy az amerikai-orosz szembenállás még folytatódni fog. Ami az amerikai hozzáállást illeti, ők minden szinten, még McCain szenátor is igyekezett az európaiakat megnyugtatni.
Most nem beszéltek az elvárásról, már ami a katonai kiadások növelését illeti, azaz az országok a GDP 2%-os arányára legyenek kötelesek emelni a kiadásaikat.
Erről nem beszélt senki, de ezt egyébként is lehetetlen teljesíteni az egyik napról a másikra. Egyébként ez nem új dolog, minden NATO csúcson elhangzott ez. Most az új elnök emelte fel a hangját azzal, hogy a NATO már elavult, amivel kapcsolatban Münchenben az új amerikai védelmi miniszter ennek az ellenkezőjét állította, kiemelve, hogy az USA-nak ez a legfontosabb szövetség. A német kancellár is megerősítette ezt, persze hozzátette, hogy szép dolog, ha Amerika befelé fordul, de azért itt mások is vannak, figyelembe kell venni a szövetségi rendszereket. Angela Merkel egy nagyon jó beszédet tartott, óvatosan fogalmazott, de azért nála is lehetett érezni azt a bizonytalanságot, ami még nem oldódott fel. A britek, Johnson külügyminiszter a szokásos stílusában elmondta, hogy a Brexit után is van élet, kiemelve, hogy országa továbbra is NATO tagország marad.
Németország a müncheni konferencia előtt kötött védelmi megállapodást Csehországgal és Romániával. Miért nem Magyarországgal?
Még nem hozták nyilvánosságra a szerződés részleteit, de azt gondolom, Németország megpróbál Kelet felé nyitni, elsősorban a hadiipari együttműködések tekintetében. Lehet látni – és ez a müncheni konferencián ki is jött – a francia-német együttműködést. A két külügyminiszter beszédeikben külön foglalkoztak a közös együttműködéssel.
Céljuk lenne netán, hogy a britek helyére lépjenek?
Nem zárható ki, a francia-német együttműködés azt jelenti, hogy ez a két ország szeretné átvenni az Európai Unióban a vezető pozíciót, ami sikerülni is fog nekik.
Ez az együttműködés így marad a francia választások után, ha netán Le Pen győz?
Várjuk meg, hogy mi lesz a francia választásokon, szerintem nem győz Le Pen, maximum az elnökválasztás első fordulóját nyerheti meg, ám a második fordulóban meg kell elégednie a második hellyel. Úgy látom, Fillon – ha nem derül ki valamilyen óriási disznóság róla, ami azért még elő is fordulhat – nyeri meg majd az elnökválasztást. Azt gondolom egyébként, hogy Le Pen győzelmével mind Európa, mind pedig a világ nagyon rosszul járna. Belengetett már olyan dolgokat, mint az EU-ból, az eurózónából való kilépés, azok nem teszik egyszerűvé a helyzetrét.
Magyarország hogyan szerepelt Münchenben?
A konferencia előtt egy nappal a honlapon még szerepelt Orbán Viktor miniszterelnök, vasárnap már Simicskó István honvédelmi miniszter neve volt olvasható. Az információk szerint a panelbeszélgetésekben nem volt magyar szereplő. Ha kritikusan akarnék fogalmazni, akkor jól döntött a magyar miniszterelnök, hogy nem ment a konferenciára, mert itt erősen kritizálták a kelet-európai országokat, Magyarországról nem volt szó. A lengyel külügyminiszter egyébként az egyik panbelbeszélgetésen keményen összeszólalkozott az Európai U nió bizottságának elnökhelyettesével. Az európai politikus szóvá tette, hogy a lengyelek még a saját maguk által hozott törvényeket sem tartják be, mire a lengyel miniszter ezt kikérte magának, mondván ne sértegesse a lengyeleket. Azt gondolom, hogy egy ilyen párbeszéd igen méltatlan volt a konferencia színvonalához és hangulatához. Összességében azt lehetett látni, hogy Közép-Kelet-Európa el volt hanyagolva, nem igazán foglalkoztak vele, a transzatlanti kérdések, az Európai Unió jövője, az együttműködés dominált, valamint a válsággócok.
Milyen volt az iráni és az izraeli vendég szereplése?
Már mondtam, hogy az iráni, az izraeli és a szaúdi külügyminiszter külön szerepeltek, még véletlenül sem együtt. Irán komoly bírálatokat kapott a konferencián, az izraeliektől, az amerikaiaktól egyaránt, az irániak persze folyamatosan cáfolták az elhangzottakat.
Előfordulhat, hogy az Egyesült Államok az Iránnal kötött egyezményt felülírják?
Nem tudják, mert ezt az egyezményt többen is aláírták, a változtatáshoz az összes szereplőre szükség lenne. Nem beszélve arról, hogy nem lenne túl sok értelme, annak ellenére, hogy az izraeli miniszterelnök erről beszél, sőt több amerikai vélemény is ezt mondja. Én ezekre csak egy kérdéssel tudok felelni: van ennél jobb? Ha van ilyen, akkor tessék újratárgyalni a feltételeket, de a mostani, amelyik korlátok közé szorítja Irán atomfegyverkezését, így ezt nem biztos, hogy okos lenne felmondani. Nem beszélve arról, hogy mindeközben a perzsa állam várja a különböző gazdasági megállapodásokat, sorban is állnak az országok, így a magyarok is. Egy fizetőképes országról van szó, ha a szankciók nem sújtják Iránt, akkor egy komoly gazdaságról beszélünk. Irán hadserege jelenleg eléggé lepukkant állapotban v an, de a szankciók végén tudják, a hadsereget fejleszteni kell.
Mennyire demokratizálódik az iráni vezetés?
Semennyire, de felmerül a kérdés, hogy mit is értünk a demokratizálás alatt. Iránban egy erős vallási vezetés van, de azért azt nem szabad elfeledni, hogy az ottani fiatalok nyugatbarátok. Ennél a korosztálynál nem annyira meghatározó a vallás, mint ahogyan a jelenlegi vezetés szeretné. Szerintem erre lehet építeni a jövőben.
Irán szerepel azon országok listáján, amelynek állampolgárait Trump rendelete kitiltotta az Egyesült Államokból, amit a bíróság fel is függesztett.
Valóban, egyébként ezt az elnöki döntést elhamarkodottnak tartom. Nem lehet küzdeni a vallás ellen. Pont Münchenben Merkel kancellár beszédében, amit szombaton tartott, az hangzott el, a terrorizmus és az iszlám vallás nem összeegyeztethető. Én azt sem tartom jó ötletnek, ha azt mondják az irakiaknak, ők nem mehetnek Amerikába, mert mi van akkor, ha fordítva is ez történik és amerikaiakat tiltanak ki országokból? Erről beszélt még az ENSZ főtitkár is, akinek egyébként a fő témája a békefenntartás és a menekültek ügye volt, szóval ő is kiemelte, nem lehet kitiltani embereket. Példának hozta fel, hogy a kitiltott országokból még az ENSZ akkreditációval rendelkező polgárait sem engedték be Amerikába.
Ha már ENSZ és békefenntartás, többen is kritizálták ezt, az új amerikai ENSZ nagykövet itt is felhozta, hogy amennyiben nem lesz változás, úgy nem támogatják ezeket a küldetéseket.
Azért ezt majd átgondolják, ez még a választási kampány része lehetett. Tudni kell, az ENSZ reformja már évtizedek óta folyik, ahogy azt is lehet tudni, a békefenntartás azért egy jó üzlet is. Az ENSZ-nek, azoknak az országoknak, akik ott vannak, és végig azt tudják hangoztatni, szükség van rájuk, hiszen még a világbéke is összeomolhat nélkülük. A reformokat illetően, az ENSZ egy mamutszervezet, ahol a döntések lassan mennek át, rengeteg kritikát megérdemelnek. Nem jó a reformnak gy nekifogni, hogy a legnagyobb befizető visszalép, mert ekkor megkérdezheti az ENSZ, hogy akkor melyik missziót kell bezárni. Ez az egész olyan, mint az izraeli katonai költségvetés, ahol, amikor csökkenteni akarják a katonai kiadásokat, akkor a vezérkari főnök szokta elmondani, hogy ebben az esetben mit nem tud megvédeni. Mondanom sem kell, máris átalakul a költségvetés.
A müncheni konferencia által mennyire haladt előre a világ, Európa?
A mostani rendezvény azért volt nagyon fontos, mert az új amerikai vezetés nagyjából felvezette az álláspontját, a szavaikkal megnyugtatták az európai vezetést, de az egész világot is.
Putyin orosz elnök és az amerikai vezetés között mintha nem lenne ideális a kapcsolat.
Inkább azt mondanám, az előre beharangozott szerelmi játéknak már régen vége, el sem kezdődött. Aki komolyan nézi a politikát, az pontosan tudja, ez az egész nem így működik. Közös érdek kellene ehhez, de ez nincs, így házasság sincs. Egy dologban lehet ilyen, ez pedig a terrorizmussal szembeni közös fellépés. A két elnök találkozója is várat még magára, Trump elnök tett egy érdekes nyilatkozatot. Nem azt mondta, hogy nagyon szívesen találkozik Putyinnal, hanem úgy nyilatkozott, amikor felvetődött Szlovénia, mint lehetséges helyszín, hiszen a first lady onnan származik, hogy nincs kifogása Szlovénia ellen. Azért ez másként hangzik.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
