Egy alapvető elvárás van, az átláthatóság
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke reagált a kormányzati hírekre a két egyházi fenntartású kórház támogatásával, az ott el nem végzett abortuszokkal kapcsolatban, de szóba kerültek még az évértékelők, a civil szervezetek ügy is. A politikust Csuhaj Idlikó, az ATV munkatársa és Breuer Péter kérdezte.
Lázár János a Kormányinfón jelentette be, hogy több mint 8 milliárd forintos támogatást kap két kórház, azzal a feltétellel, hogy két új osztályt működtetnek majd, ahol egyrészt hálapénz tilalom lesz, de abortuszt sem vállalnak. Ön a Parlament alelnöke, valamint a törvényalkotási bizottság elnöke, a Fidesz jogi szakpolitikusa is. Ön az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek tartja, hogy közpénzt kap két intézmény, hogy ne legyen abortusz?
A kormány nagyon helyes módon ad támogatást ennek a két intézménynek, ez a két intézmény pedig nem végez abortuszokat.
A közlönyben megjelent, hogy a két intézményt támogatást kap, azt Lázár János említette, hogy az említett kórházak nem végeznek abortuszt, valamint hálapénz tilalmat vezetnek be.
Vélhetően egy félreértés van, hiszen két egyházi kórházról beszélünk, egy katolikus, a Budai Irgalmasrendi és egy református, a Bethesda. Én egyébként azt sem teljesen értem, hogyan merülhet fel egy egyházi kórháznál az abortusz. Szerintem, ha eddig végeztek abortuszt, akkor az nem volt helyes. Az Alkotmánybíróság a kilencvenes évek elején foglalkozott ezzel, teljesen világosan foglalt állást, ami szerint minden orvos a saját lelkiismerete szerint eldöntheti, végez-e abortuszt vagy sem. Ez az orvosoknál a lelkiismeret-szabadság kérdése, ha nem akar abortuszt végezni, ezért őt semmilyen hátrány nem érheti állami kórházban sem. De egy egyházi fenntartású kórházban, amikor minden keresztény és zsidó egyházi döntés van ennek tilalmáról, nem is értem, hogy eddig hogyan végeztek abortuszt, ha végeztek.
Én továbbra is alkotmányossági szempontból kérdezem ezt. Beszéltem egy szakértővel, aki azt mondta, aki biztosított, akkor minden az OEP által finanszírozott ellátásra jogosult.
Különböző kérdések keverednek össze, ha a jogi résznél maradunk, de a logika is ezt diktálná, ha egy egyházi intézmény közfeladatot vesz át, ugyanolyan támogatásban kell részesüljön, mint amilyenben az állami intézmények részesülnek. A korábbi szocialista kormányok idején voltak – szerintem – alkotmányos különbségtételek, a polgári kormányok döntöttek úgy, ha valaki közfeladatot vállal át, oktatásit, egészségügyit, akkor ugyanolyan támogatás jár neki, mint az államinál.
Ez akkor érvényes egy szülészeti, nőgyógyászati osztály esetében is?
Igen, a feltételről meg azt mondom, nincs ilyen feltétel, mert magától értetődik, hogy egy egyházi fenntartású kórházban nem végeznek abortuszokat. A támogatás nem ezért jár, hanem azért, mert közfeladatot vállal át. Az abortusztilalom vállalása nem feltétel, nem ezért vállalták.
Mi van akkor, ha valaki bemegy ezekbe a kórházakba és terhességmegszakítást kér?
Elküldik, azt mondják neki, bocsánat, de mi egyházi kórházak vagyunk, a hitünkkel, értékrendünkkel ez nem illeszthető össze, tessék máshova fordulni. Én személy szerint szintén elutasítom az abortuszt, de ettől még nem gondolom, hogy ehhez kéne az állami jogalkotást alkalmazni.
Nem egyházi intézmény esetén ilyen feltételt ugye akkor nem társíthat közpénz átadással ilyen feltételt egyetlen kormány sem?
Nem, ez egyértelmű.
Lassan elindul a politikai év, ami azt is jelenti, évértékelőkre kerül sor. Mit gondol az ellenzéki politikusok mondatairól?
Mondhatnám azt is, hogy a politikai szélsőségek után a politikai centrum is ezt teszi, Orbán Viktor miniszterelnök személyében. Orbán Viktor világossá tette, miként értékelte az elmúlt évet, mit vár a mostanitól. Ez nem csak a szimpatizánsoknak nyújt segítséget az eligazodásra, hanem mindenkinek, még azt is mondhatom, a politikai ellenfeleinknek is.
A 2016-os helyzetértékelés nem stimmelt, hiszen a miniszterelnök hatalmas népvándorlást vizionált, ami nem valósult meg szerencsére.
Én meg azt gondolom, stimmelt, az egy másik kérdés, hogy a gondos határőrizet, a kerítés megóvta Magyarországot a népvándorlástól. Amennyiben Európát nézzük, akkor azt láthatjuk, hosszú időre, itt évtizedekre lehet gondolni, a migráció az egyik legsúlyosabb probléma marad. Vannak gondok, bajok, ám ha csak Magyarország teljesítményét nézzük, akkor azért örömre is van okunk.
Úgy látszik, hogy 2017-ben a civil szervezetek lehetnek a fő ellenség. Van esetleg valamilyen információja a készülő törvényjavaslatról? A frakcióvezetője még nem nyilatkozott egyértelműen arról, hogy a civil szervezetek vezetőinek kell-e vagyonnyilatkozatot tenni?
Kósa Lajos azt mondta, és ezt én is szeretném világossá tenni: egy alapvető elvárás van, az átláthatóság. Ennek az is része, hogy ha valaki külföldről kap támogatást, ami abszolút törvényes, de ez az adat legyen nyilvános.
A civil szervezetek eddig is megmutatták, hogy például a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatta őket. Erre mondta Kósa Lajos, hogy ez nem elég, meg kell nevezni azt a személyt is, aki az alapítvány mögött áll, jelen esetben Soros Györgyöt. Ez azért kell, hogy legyen egy hús-vér ellenségkép?
Bár mindig Soros Györgyről beszélünk, de nem érdemes ezt a kérdést rá szűkíteni. A magyar politikában sokszor elhangzott már a másikra, hogy ki kap Oroszországból támogatást, ki Soros Györgytől, ki honnan kap. Azzal öntünk tiszta vizet a pohárba, ha mindenki egyértelművé teszi, részben vagy egészben külföldről finanszírozott szervezet nevében beszél, és ez mit is jelent. Ha valaki Oroszországból, netán az Egyesült Államokból kap támogatást, az nekem nem segít az eligazodásban, azonban jogosult vagyok azt a motivációt tudni, ami alapján valaki megszólal valamilyen ügyben. Ezt az információt kell megosztani, hogy ennek fényében lehessen ezeket a megszólalásokat értelmezni.
Önök többször is említették példaként az izraeli szabályozást, ott azonban külföldi államtól, kormánytól jött támogatásról beszélnek, nem magánszemélyekről.
Én szerintem az a fontos, hogy ki honnan kap támogatást, ha ez állami, akkor állami, ha külföldi szervezet, magánszemély az adakozó, akkor ezt kell meglépni. De visszatérve az évértékelőre, idénre is világos irányt mutat a miniszterelnök.
Mit vár a németországi és francia választásokról?
Németországban nyitottá vált a küzdelem azzal, hogy az SPD kancellárjelöltje Martin Schulz lett. Azt nem lehet tudni, hogy ez egy pillanatnyi felívelés vagy kitart odáig, hogy a szocdemek akár a CDU-CSU-t is megelőzik. Én azt tartom a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy Angela Merkel marad a kancellár, számunkra nem az lenne a legrosszabb önmagában, ha Martin Schulz lenne a következő kancellár, hanem egy olyan vörös-vörös-zöld koalíció, amiben a szélsőbaloldal is részt vesz. Ez Magyarország, sőt egész Európa messzemenő érdekeivel ellentétes lenne. Abból a kínálatból, ami jelenleg rendelkezésre áll, Angela Merkel a jobb, ezt egyértelműen kijelenthetjük minden egyéb vita ellenére. Ami a francia választásokat illeti, elnök-és nemzetgyűlési, én az amerikai elnökválasztásnál is nagyon rossz jósnak bizonyultam, ezért ennek fényében érdemes kezelni a mondandómat. Én kizártnak tartom, bárki is kerül be az elnökválasztás második fordulójába Le Pennel szemben, hogy ne tudná a Nemzeti Front jelöltjét legyőzni, legyen az a jobboldal jelöltje vagy a volt szocialista miniszter Macron. Tehát nem hiszem, hogy Marine Le Pen győzhet.
Magyarországon most sokan figyelnek a Momentum mozgalomra, amelyik az olimpiai népszavazásra gyűjtenek aláírásokat, de már azt is bejelentették, hogy pártként kívánnak a jövőben működni. A Momentum vezetői között – az ő elmondásuk szerint – nagyon sok egykori Fidesz szavazó, aktivista is van. Mit gondol róluk? Aggódnak?
Én nem gondolom, hogy a Momentum egy pillalantnál többet érdemel.
Pedig már mérhetőek a legutóbbi kutatás szerint.
Én ennek ellenére ezt mondom. Amíg nem csak Budapesten rendeznek választást, addig a parlamentbe jutásukat sem tartom valószínűnek, egyébként milyen politikai következményei lennének, ha bejutnának egy újabb pártként úgy, hogy a szavazataikat túlnyomórészt Budapestről szereznék? Ezt egy elemző könnyen kiszámíthatja. Ha a Momentumtól bárkinek van oka félni – bár nincs ok erre – azok nem a kormánypártok.
Köszönöm a beszélgetést.
