Lehet, hogy csak illúziókat kergetek

Lehet, hogy csak illúziókat kergetek

Gerendás Péter előadóművész a közelgő ünnepekről, a zsidóságról, a Zsidó Kulturális Fesztiválról és arról is beszélt, hogy miért is fontos az idei év, amikor egybeesik a Hanuka és a Karácsony.

Közelednek az ünnepek, hogyan készül egy sokgyermekes apuka ezekre a napokra?

A sok gyermek már alapjában véve ünnepet jelent, persze ez a mostani napokban az átlagosnál jobban felerősödik, nagyon izgatottak a gyerekek. Flóra lányom már megelőlegezte az ünnepet, megajándékozott egy pici tobozzal, nagyon jól esett.

A gyerekek is erős zenei érdeklődéssel vannak megáldva, most akkor van Gerendás együttes?

Dani fiam az én különleges büszkeségem, hozzá kell tenni, minden gyerekemet egyformán szeretem, mert az egyforma és egyetemes, de ő egy egészen különleges dobos tehetség, több zenekarban is játszik, vele már nagyon nehéz együtt zenélni, mert egyeztetni kell jó előre. Ez persze természetes, nem azért neveltük ki őket, hogy magamra tartogassam, tudtam, hogy egyszer ez a pillanat el fog következni, én ezt boldogan figyelem, a nézőtérről meg könnyes szemmel figyelem őt. Ez benne volt a pakliban, én azt kívántam, hogy a karrierje minél nemzetközibb legyen, ő egy extrém tehetség. Ő tehát a Dani. Hanna lányom zongorázik, ő is nagyon tehetséges, vele még tudok egyeztetni, egyébként utolsó éves a konzervatóriumban. Ruben fiam bőgőzik, basszusgitározik, ő is egy különleges tehetség. De a többi gyerek is zenél, Dávid, Mirkó is, de van olyan gyerekem is, Vera, aki teljesen a zenén kívül helyezkedik el. Rajtuk kívül ott vannak még a picik, Flóra és Róza, ők még nem zenélnek, de azért már nagyon érik a dolog.

Előfordul néha, hogy mindenki otthon van?

Hat gyerekkel élünk együtt, bár az első három gyermekem korábbi kapcsolatomból származik, de amikor ünnepek vannak, akkor természetesen igen, mondjuk most, a Hanukarácsony alatt.

Hogyan bonyolódik ez Önöknél?

December 24-én a szűk családi körben vagyunk, 25-én jönnek a gyermekeim a korábbi kapcsolataimból, már most azon gondolkodunk, mi lesz akkor, amikor már unokáink is lesznek, hogyan bővítsük majd ki az asztalt.

2016-ban fesztiválvezetőként is bemutatkozott a nagyközönség előtt. Milyen volt ez a munka?

A Zsidó Kulturális Fesztivál művészeti vezetői feladatára kértek fel, életemben először vállaltam el ilyen munkát, nagyon jó volt. Nagy megtiszteltetés és egy nagyon izgalmas feladat is volt ez számomra, mint a művészekkel való megbeszélés, a különböző programok organizálása, nagyon boldog voltam ebben. Természetesen nem tudtam minden programra elmenni, hiszen amikor egyszerre van több rendezvény, akkor ez lehetetlen, de rohangáltam egyik helyszínről a másikra, már azért is, hogy én is alkossak egy képet az egészről.

A Zsidó Kulturális Fesztivál elődjén is jelen volt, szinte minden esztendőben fellépett, Vadas Veránál.

Ez így van, én minden alkalommal, az össze lehetséges fórumon elmondtam, az a célom, hogy a jó kapcsolat megmaradjon, ne egymás konkurenciái legyünk, hanem egymás segítői. Én mindig is úgy gondoltam, a mai napig is úgy gondolom, ha minél több ilyen fesztivállal van dolgunk ebben a témában, az annál jobb.

Könnyű ma magyar zsidó előadóművésznek lenni?

Beleszülettem egy speciális helyzetbe, az Erzsébetvárosban születtem, belvárosi fiú vagyok, aki egy teljesen átlagos általános iskolába járt. Teljesen korán szembesültem a zsidóság nehézségeivel, a családban ez tabutéma volt, a szüleim szerették volna ezt elfelejteni, még nagyon közel volt a Holokauszt, igyekeztek előlünk, gyerekek elől titkolni ezt a témát. Persze az agyonhallgatás az még nagyobb traumát okoz az emberben, mert emlékszem, amikor néha bizonyos nevek merültek fel, akkor könnyes szem követte őket. Ez nagyon sok kérdést felvetett az emberben, nagyon kíváncsi voltam, és rájöttem hosszú idő után, hogy ezt nem lehet így tovább folytatni, mint a szüleim, akik a zsidó szó kiejtése esetén is lehalkították a hangjukat. Ha az ember titkolja a származását, akkor egy nagy pecsétet tesz rá, hogy ez valami szörnyű dolog, ami bűnös. Én ebbe születtem és az egyik legfontosabb célom, hogy ezt egyszer és mindenkorra megértessem zsidó honfitársaimmal, nem szabad ezt az utat járni, hanem igyekeztem elmenni minél több olyan fórumra, ahol erről nyíltan beszéltem.

Ezért is vesz részt többek között az Élet Menete minden rendezvényén.

Természetesen, fontos, hogy az ember tegyen valamit azért, ezek a sztereotip gondolatok, az a gyűlöletteli hangulat, ami a zsidóságot körbeveszi, változzon. Lehet, hogy ez csak egy illúzió, mert én nagyon sokszor szembesültem vele, én úgy gondolom magamról, én egy ártalmatlan, jó szívű, vidám természetű, a családját szerető, szimpatikus figura vagyok és azt hittem, ez elegendő arra, hogy ezt a zsidó projektet „eladjam”’. Mi zsidók, nem vagyunk vámpírfogú emberek, egyszerűen ugyanolyanok vagyunk, mint mások. Sajnos sok esetben szembesültem azzal, hogy ez sok esetben csak egy illúzió, mert a gyűlölet az nem egy racionális dolog. Az emberek nagyon szeretnek az összeesküvés-elméletekbe belekapaszkodni, az antiszemitizmus egy régi dolog, én ezt nyilvánvalóan nem tudom megváltoztatni, de pici millimétereket kell előbbre menni.

A gyerekei mit gondolnak erről, tudják, hogy az apjuk révén ők is részben zsidók. Beszélgetett erről velük?

Ők ebbe beleszülettek, például akkor, amikor látták, hogy karácsonykor én kipával rohangálok, egy nagyon speciális mixtúra van otthon, mert a feleségem nem zsidó, a gyerekeim sem zsidók ilyen módon, de ezt egyértelműen mindenki tudja. Nagyon izgalmas lesz idén, amikor is egybeesik a Hanuka a Karácsonnyal. A gyerekekre, a családra nincsen nagyon ráerőltetve ez az identitás, de a hétköznapokat teljesen átszövi.

Ha összegezni kéne, mi volt 2016-ban az, ami a legjobban sikerült?

A már említett Zsidó kulturális Fesztivál nagyon fontos volt számomra minden szempontból, de én elsősorban előadóművész vagyok és ebben a minőségemben mindig alkotok. Nagyon fontos volt ebben az évben, hogy új dolgokat is létrehoztam. Legtöbbször én írom a dalaim szövegét, zenéjét, de volt úgy is, hogy más írja a szöveget, de most Wolf Péter zeneszerzővel írtam egy lemezt, ami mostanában jelenik majd meg. Ez is egy nagyopn fontos része ennek az évnek.

A következő évi határidő naplójában már vannak tervezett fellépések?

Szerencsére igen, persze még vannak szabad napjaim.

Mit tud üzenni az esztendő végén?

Elsősorban azt, hogy nagyon csodálatos dolog az, amikor egybeesik a Hanuka és a Karácsony. Ennek arról kéne szólnia, hogy elfogadjuk, szeretjük egymást.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter