Katharina Von Schnurbein, az Európa Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelem biztosa

 

A fő feladatom, azaz hogy biztosítsam, hogy a zsidók a hangját meghallják

Katharina Von Schnurbein, az Európa Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelem biztosa

 

Mivel is foglalkozik Ön az Európai Bizottságban?

A bizottság tavaly decemberben jelölt ki két biztost, egyikük az antiszemitizmus, a másikuk pedig az iszlamofóbia elleni küzdelemben lép fel. Az én fő feladatom az elmúlt egy évben az volt, hogy Európa szerte beszélgessek a zsidó közösségekkel, hogy tudjam, mik is a mindennapi kérdések, amikkel meg kell küzdeniük, megismerjem a különböző zsidó szervezetek és közösségek igényeit a különböző tagországokban és megnézzük, miként lehet ezt beépíteni a döntéshozatalba. Az is, hogy politikai szinten is tisztább legyen, mi is az antiszemitizmus helyzete ma Európában.

A tagállamoknak még a fele sem, 13-an fogadták el a gyűlölet elleni beszédet. Hogyan tud hatással lenni azokra a tagállamokra, amelyek még nem léptek ebben az ügyben, hogyan tudja ezt a helyzetet kommunikálni?

Látni kell, az antiszemitizmus Európában egyre komolyabb kérdés. Van egy általános félelem- és magányérzet, hogy az Európai Unió és intézményei nem törődnek eléggé ezzel a kérdéssel. Ez a fő feladatom, azaz hogy biztosítsam, hogy a zsidók a hangját meghallják. Ezek törvények, amelyeket végre kell hajtani. Ami a holokauszttagadást és az erőszakra való felhívást illeti, mindössze 13 ország alkalmazta helyesen ezt a törvényt. De ez nem azt jelenti, hogy a többieknél nincsen semmi. Annak érdekében, hogy mindent helyesen alkalmazzanak, együtt dolgozunk a tagállamokkal, hogy biztosítsuk, a törvény minden aspektusa, mint például a rasszizmus és idegengyűlölettel foglalkozó keretrendszer állami szinten is bekerüljön a törvényhozásba. Továbbá az is, hogy mindezt rendesen hajtsák végre, a törvényhozás fontos, de ha ezt nem alkalmazzák rendesen, akkor nincs semmi értelme. Ebbe beletartozik a bírák, ügyészek, a rendőrség képzése, annak biztosítása, hogy a kormányzat, az összes szereplő ismerje a törvényt.

Milyen kommunikációs lehetőségei vannak, hogy ezt a többiek is elfogadják? A gyűlöletkeltő tartalmak nagy részét Amerikából juttatják el ide, a forrásokat nem zárják el, hiába panaszkodunk.

Ez így nem igaz, már megegyeztünk a nagyobb IT cégekkel, például Európában az erőszakra buzdító gyűlöletbeszédet bűntettnek minősítik, a szólásszabadságnak vannak határai, amik eltérnek az amerikai szabályoktól. Az IT cégek vállalták, hogy 24 órával a megjelenés után, kapunk segítséget az NGGO szervezetektől is, meglátjuk, hogy mire volt mindez elég.  Ami a kommunikációs lehetőségeket illeti, beszélünk a médiával, helyi szinten is, ahol zsidó közösség létezik, a finanszírozás meg európai szinten fontos. Több különböző programunk van, a radikalizáció ellen, amihez az oktatás segítségét kérjük.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter