Egy eltemetett zsinagóga a Budai várban – meghívó emléktábla avatásra
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Budavári Önkormányzat tisztelettel meghívja Önt a Budai várban, a Táncsics Mihály u. 23. sz. ház alatt eltemetett Mátyás korabeli zsinagóga helyén felállítandó emléktábla avatására. Az emléktábla avatására, 2016. szeptember 29-én, (csütörtökön) 15:00 órakor kerül sor a Táncsics Mihály u. 23. sz. épület Babits Mihály sétány felőli oldalán. Az avatás helyszíne a Bécsi kapu tér felöl a lépcsősoron keresztül közelíthető meg.
A vendégeket köszönti: Kirschner Péter a MAZSIKE elnöke és Nagy Gábor Tamás az I. kerület polgármestere.
Avató beszédet mond: Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Vizi E Szilveszter akadémikus.
Az egykori zsidó áldozatokért káddist mond: Darvas István rabbi.
A zsinagóga történetét ismerteti: Végh András régész, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum igazgatója. Közreműködik: Vázsonyi János szaxofon művész.
Az emléktábla tervezői: Erdélyi-Gáspár Judit és Bánszky Szabolcs- MATA-DÓR Architektúra Kft.; Kivitelező: Laki Zrt.
Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Budavári Önkormányzat, Magyar Zsidó Kulturális Egyesület
A zsinagóga történetéről:
A Táncsics Mihály utca 23. szám alatti zsinagóga 1461-ben épült és 1686. szeptember 2-án, Buda visszafoglalásakor pusztult el.
A betemetett romok egy része 1964-ben előkerült, majd a próbafeltárás során kiderült, hogy a föld alatt Európa egyik legnagyobb gótikus zsinagógája rejtőzik meglepő épségben. A teljes feltárás azonban elmaradt és a kutató árkot visszatemették.
Az elmúlt évtizedekben több szervezet és magánszemély: Budai Polgárok Társasága; Budapesti Városvédő Egyesület; Magyar Zsidó Kulturális Egyesület; Schulhof Foundation; Gláser Jakab Emlékalapítvány, Budai Aurél; Joszi Ben Nun; Vízi E. Szilveszter tett azért, hogy a zsinagóga ügyét minél többen megismerjék és küzdött azért, hogy elérjék az ásatás folytatását és a maradványok láthatóvá tételét.
Magyarországon ebből a korból nem ismerünk ilyen épségben megmaradt, hasonló méretű építészeti emléket, az épület méreteivel csak a regensburgi zsinagóga vetekedhetett.
Az épület késő gótikus stílusban épült, kéthajós, középen három oszlopos, 9 méter magas, eredetileg csúcsíves boltozatokkal fedett, gazdagon tagozott nagyméretű csarnok, amelynek mérete 26×11 méter.
A zsinagóga történetének legfontosabb állomásai:
● 1461-ben építette Mendel Jakab, a budai zsidók prefektusa
● 1526-ig használták eredeti formájában
● 1530-as budai ostromban megsérült és csak 1541-ben állították helyre részlegesen és kezdték el újra használni
● 1686-ban az ostrom során fölégették, majd a várba költöző lakosok a benne lévő holttestekkel együtt betemették
● 1964-ben a Budai Várban végzett felújítási munkálatok alkalmával Zolnay László vezető régész felfedezett egy épület maradványt, melyről Scheiber Sándor professzornak köszönhetően kiderült, hogy vélhetően azonos a vélhetően 1461-ben épült, elveszettnek hitt Mendel-féle zsinagógával
● 1965-ben visszatemették a csak részben feltárt épületet
Budai Aurél, a feltárásban résztvevő építész, Czétényi Piroska, Bánszky Szabolcs és Erdélyi-Gáspár Judit építészmérnökök azóta folyamatosan fáradoztak azon, hogy elérjék a teljes feltárást és részleges rekonstrukciót.